Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-17 / 75. szám
6 Dtinántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. március 17., hétfő Medgyessy Péter szerint a gazdasági növekedés megnyugtatja majd a kedélyeket Nem szabad feladni a cél előtt A hetek óta tartó, kisebb-nagyobb demonstrációk az ország útjain azt jelzik, hogy a társadalom kezdi elveszíteni a türelmét az immár évtizedesre nyúlt stagnálás-hanyatlás miatt. Medgyessy Péter pénzügyminisztert arról kérdeztük, milyen okok vezettek a magyar mezőgazdaság jelenlegi válságához, s miben látja a megoldást. A pénzügyminiszter fotóiFEB-Minden tisztességes politikust foglalkoztat, vajon mi az oka ezeknek a megmozdulásoknak. Tűzoltás helyett érdemesebb inkább azt kutatni, miből fakad az elégedetlenség. Nos, van egy általános ok, ami nemcsak a mezőgazdaságra igaz, hanem általában a nemzetgazdaságra, a társadalom egészére, és van egy specifikus ok, az agrárium- ra vonatkozóan. Az általános ok röviden úgy fogalmazható meg, hogy a magyar társadalom elérkezett arra a pontra, amikor láthatók a kifáradás jelei. Itt nemcsak a különlegesen nehéz utóbbi két évről van szó, ez nem csupán a Bokros-csomag utóélete, hanem az elmúlt tíz év megpróbáltatásaiból van elege a társadalomnak. Hosszú évek óta vagy nem növekszik az életszínvonal hazánkban, vagy kifejezetten csökken. Emberek százezrei veszítették el a munkahelyüket, megváltozott az élet, az értékrend, nincsenek világos mércék, amelyekhez orientálódni lehet. Ráadásul itt ez a sok megszorítás, szigorítás, átalakulás - nem is csoda, hogy kezdik megelégelni. Tudom, senkit nem vigasztal igazán, de amit az utóbbi tizenkét hónapban a magyar gazdaság folyamatainak alakulásáról mondtam, az úgy is történt - talán szerencsém is volt -, mert következetesek tudtunk maradni. Ezért remélem, most is elhiszik nekem, hogy nem lenne szabad éppen most föladni, amikor tényleg vannak jelei a föllendülésnek. Legalább tíz évi óriási áldozatvállalás után kár lenne most leállnia a magyar társadalomnak, méterekkel a cél előtt. A módszer volt káros Az agrártársadalmat illetően van egy különleges magyarázata is a dolgok ilyetén alakulásának. Az, hogy nehéz és egyre nehezebb megélni mezőgazdasági tevékenységből. Nem szeretnék arról beszélni, hogy a megélhetési gondokat megpróbálják kihasználni különféle politikai szerencselovagok, mert a lényeg nem ez, hanem, hogy tényleg nagy nehézségekkel küszködnek a gazdák. Az agrárszféra gondjai három tényezőre vezethetők vissza. Az egyik ok az, hogy rendkívül szerencsétlenül történt meg a mezőgazdaság átalakítása a kilencvenes évek elején. Egyetértek azzal, hogy az ágazatot privatizálni kellett, hiszen a korábbi tulajdonosi struktúra nem volt tovább tartható. A választott módszer azonban kifejezetten káros volt, ugyanis szétverték a minden kétséget kizáróan versenyképes gazdaságokat. Lehetett volna a tulajdont úgy is nevesíteni, hogy közben megmaradjon a hozamok, termelékenység, termelési kultúra tekintetében világszínvonalú birtokrendszer.- Politikai okai voltak annak, hogy ez mégsem így történt.- így igaz, de ma ki kell mondani, hogy ez kifejezetten bűn volt. Létrejött egy atomizált szerkezet, nagyon sok kistulajdonossal, akik nem találják meg egymást. A modem piacgazdaság fogalmai szerinti szövetkezés - amelyik nem a tulajdonok összevonását, hanem a beszerzés, az értékesítés, az állat- és növény-egészségügyi ellátás közös megszervezését jelenti - mindmáig nem alakult ki. A két-három, maximum öt hektáron gazdálkodó törpebirtokos egyedül nem tud megélni. Nemcsak itt, sehol a világon. Súlyos problémákat okoz a mezőgazdaságnak - s nem csupán a kisgazdaságoknak - az utóbbi évtizedben elszenvedett piacvesztés is. Nemcsak a nagy felvevőnek számító keleti piacokat vesztette el az ágazat, hanem a belföldi piaca is beszűkült, éppen az általános életszínvonal-csökkenés miatt. Miközben az agrárszféra termelési költségei megnőttek, az árakban ezt nem tudta érvényesíteni, mert a fizetőképes kereslet nagymértékben csökkent. Kinyílt az agrárolló A harmadik okot az ágazat jövedelmezőségi problémái idézték elő. Egyrészt azért, mert jelentősen visszaestek a hozamok, főként a nagyüzemi kereteket kívánó kultúrákban, másrészt, mert csökkent a kereslet, s kinyílt az agrárolló. E problémákat csak tetézte, hogy a támogatási rendszer ügyetlenül van megkonstruálva. A mezőgazdaság támogatására elegendőnek kellene lennie az évi 100 milliárd forintnak. Elég is lenne, ha a pénz megfelelő helyre kerülne, de nem oda kerül. Nem működnek nálunk rendesen az intervenciós alapok sem, amelyek nagyszerűen beváltak Nyugat-Európa-szerte. Egymás rovására- Hogyan lehet megszüntetni az évek során felgyülemlett problémákat?- Aligha lehet őket néhány jogszabály felszíni kezelésével megoldani. Két szempontot mindenképpen figyelembe kell venni: az arányos közteherviselés és a szektorsemleges szabályozás elve nem sérülhet. Ennek szellemében készítettük el törvénymódosítási javaslatainkat, s úgy gondolom, azt mindenki tudomásul vette, hogy a közteherviselésben részt kell vállalni. Nem lehet olyan szabályozást sem bevezetni, amelyik a kis- és a nagygazdaságok közül csak az egyiknek kedvez. A kormány a tüntetőkkel folytatott tárgyalásokon elment addig, ameddig elmehetett. Minden további engedmény veszélyeztetné a stabilizációt. Észre kell venni ugyanis, hogy nemcsak a gazdáknál, hanem minden társadalmi rétegnél betelt a pohár, s ha mindenkinek engedünk egy kicsit, akkor semmi nem marad az eddigi eredményekből. Kezdhetnénk elölről az egészet, hiszen egyelőre nem gyűjtöttünk össze any- nyit, hogy adakozhatnánk belőle. Legfeljebb a többiek rovására kedvezhetnénk egyik-másik erőteljes hangú csoportnak, ám ez végső soron senkinek sem lenne jó.- A kormány adó- és tb-törvény módosítási javaslatai legfeljebb a tüntetők napi gondjait orvosolhatják. Hosz- szú távra mi jelenthet megoldást?-A mezőgazdaságnak a fejlesztéshez mindenekelőtt tőkére van szüksége. Ennek a tőkének egy részét adhatja az állam, de a döntő részének a magánszférából kell érkeznie, hiszen a magyar gazdaság ma már zömében magángazdaság. Ez utóbbi viszont akkor fog befektetni az agrárszférában, ha a földtulajdon is mobil. Ám ha jogi személyek is vásárolhatnak földet, akkor nem lehet kizárni - erre nemzetközi jogi egyezmények köteleznek bennünket - a külföldi tulajdonban lévő cégeket sem. Ez pedig - amíg a föld ára ilyen alacsony - semmiképpen nem kívánatos.- Ön szerint a föld azért olcsó, mert az adásvétele korlátozott, vagy mert a jövedelemtermelő képessége olyan rossz, amilyen?- Akkor lesz ára a földnek, ha lehet forgalmazni, és ha van ára, akkor lehet rá hitelt fölvenni, és megindulhat a fejlesztés. Ám ha a föld már nem lesz ilyen olcsó, akkor a külföldieknek sem éri majd meg annyira, hogy itt vegyenek birtokot, nyerészkedési céllal. A megnövekedő földárak azonban az élelmiszerárakat is maguk után húznák, ezért 5-10 éven belül nem szabad fölszabadítani a forgalmazást, csak ha már fokozatosan reális szintre kerül a föld ára. Ami az elvesztett piacokat illeti, elsősorban a piaci munkát kell javítani. Én leginkább azt várom a nemzeti agrárprogramtól, hogy megerősödjenek a felvásárlószervezetek. Olyan tőkével ellátott hálózat(ok)nak kell kialakulni(uk), amely(ek) előleggel, eszközzel segítik a termelőket; megbízható, előre szerződő kereskedelmi partnerek, akik megteremtik a gazdák számára a termelés biztonságát. Mindenképpen a felvásárlószervezet jelenti a kiutat, noha tudom, nem hozható létre egyik napról a másikra. Ugyanígy szüntethetők meg a támogatási rendszerek működési anomáliái is. Meggyőződésem, hogy sokkal hatékonyabbá tehető a pénzek szétosztása, ha a támogatások nagy része átkerül a közvetítőktől és a kereskedőktől a termelőkhöz. 100 milliárd forint nagyon sok pénz, s ha ennek reálértékét az állam képes lesz megőrizni, és ha valóban a megfelelő helyre kerül, akkor elég is lesz. A vidék szerepe Végül szembe kell néznünk azzal a kihívással, amelyet az európai uniós tagság a vidék számára jelent majd. A nemzetgazdaság fejlődésével párhuzamosan az agrárszféra szükségképpen tovább zsugorodik. A vidék szerepe azonban nem csökkenhet. Népességmegőrző erejét különféle fejlesztésekkel kell szinten tartani, hogy az emberek megtalálják a boldogulásukat. A szolgáltatások, a turizmus, az agrárszférát kiszolgáló különféle tevékenységek fejlesztésének támogatásához komoly államérdek fűződik. A nemzeti agrárprogram a vidék fejlesztésére a GDP 2,5 százalékát szánja. Ebbe beletartozik az úthálózat fejlesztése éppúgy, mint a szűk értelemben vett mezőgazdasági fejlesztés. S hogy mennyi lesz az a bizonyos 2,5 százalék, az attól függ, hogy milyen a nemzetgazdaság teljesítőképessége. Igazából a kedélyek is akkor fognak megnyugodni, ha a gazdaság növekedésnek indul. S ennek szerintem most komoly esélyei vannak. Bertalanfy Judit Szétaprózódó építőipar Baranya megyében tovább tart az ágazat mélyrepülése A kisebb vállalkozások prosperálnak inkább FOTö: TÓTH MÁV - Colas megállapodás Kőszállításról kötött megállapodást a MÁV és a Colas Északkő Bányászati Kft. A megállapodás értelmében több kőbányából a jövőben vasúton szállítják a kifejtett követ. Erről tájékoztatta a MÁV sajtóirodája vasárnap az MTI-t. A MÁV részesedése a kőszállításból eddig 10 százalék volt. Az egyezség előirányozza, hogy az arány 60-70 százalékra növekedjen. A célkitűzés megvalósulását az segíti elő, hogy a MÁV nemcsak a vasúti szállításra vállalkozott, de kötelezettséget vállalt arra is, hogy a kibányá- szás helyéről a felhasználás helyéig, például az M3-as, az M5-ÖS út építkezéséig juttatja el a követ. Röviden A Zöld-Híd Egyesülés programjából. A Pécsi Vízmű Rt. szakmai napját tartják március 18-án 15 és 18 óra között a Zöld-Híd irodájában (Széchenyi tér 2.) A Vízmű Rt. ügyfélszolgálatáról Valkó Lajos tart ügyeletet, és várja a személyesen, illetve telefonon feltett kérdéseket a vízminőségről, vízdíjakról, mérőórákról és egyéb szakmai témakörökről. A 06-80-236- 236-os szám hívóinak telefonköltségét a Zöld-Híd magára vállalja. (k) Baranya megyében tovább tart az építőipar recessziója - állapítja meg tanulmányában Pehr Éva, a KSH Baranya Megyei Igazgatóságának munkatársa. Országosan az építőipari termelés 1%-kal mérséklődött -sőt az év utolsó hónapjaiban kisebb növekedést is mértek az ágazatban. A megyei székhelyű építőipar 1996. évi teljesítménye - változatlan árakon számolva 19%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Az éves tevékenység értéke mintegy 6 milliárd forintot tett ki, amelynek 30%-át az adatszolgáltatásra kötelezett (50 fő feletti) szerveztek hozták létre. A termelés nagyobb hányadát a kisebb létszámú vállalkozások adták. A megyei székhelyű 50 fő feletti adatszolgáltató szervezetek száma az utóbbi egy év alatt a felére csappant, decemberben már a tízet sem érte el. Ezzel összefüggésben az általuk végzett saját építési-szerelési munka volumene már csak 54%-a volt az 1995. évinek. Mindez arról tanúskodik, hogy a nagyobb volumenű (10 millió Ft. feletti) építkezésekre a piaci igények egyre szűkösebbek. A vállalkozási szerződések alapján végzett munkákban az építmények értéke átlagosan 15-30 millió Ft körül volt, ezeket az 50 főnél többet foglalkoztató szervezetek hozták létre. Ilyen nagyságrendű építményeket a kisebb szervezetek általában nem vállalnak, de tény, hogy a fenti csökkenésbe az is belejátszott, hogy a gazdálkodó szervezetek egyre nagyobb hányada kicsúszik a tételes megfigyelési körből. Az építőipar szervezeti felépítésére mindinkább a szétaprózódás a jellemző. Az építőipari tevékenységgel foglalkozó kisebb vállalkozások idén is tovább gyarapodtak a megyében: a társas vállalkozások száma 689-ről 798-ra, az egyéni vállalkozóké pedig 1571-ről 1603-ra nőtt. Ezek a szervezetek (amelyek az alkalmazotti létszámuk alapján kis kapacitásúnak tűnhetnek) tevékenységüket lényegében szinten tudták tartani. Becsült termelési értékük volumene gyakorlatilag azonos maradt az előző évivel. A megyei székhelyű cégek építőipari tevékenységében meghatározó a fenntartási munkák aránya. Például a 10 fő alatti vállalkozásoknál a tevékenység közel kétharmada ilyen jellegű volt, de az 50 fő feletti körben is elérte a 29%- ot. Mindebből arra lehet következtetni, hogy egyelőre elsősorban az épületek állagmegóvására, esetleg korszerűsítésére van inkább igény. K. E. Kábelek a Mercedesnek A Mercedes autókba beépített kábelek gyártására és forgalmazására új társaságot alapított egy téti vállalkozás. Az ügyvezető igazgató az MTI érdeklődésére elmondta: a Mercedes beszállítóit rendszeresen, szigorú szempontok szerint minősíti. A legutóbbi ellenőrzés során a kft. kiemelkedő eredményt, 96 pontot ért el a százas értékskálán. A cég öt éve áll kapcsolatban a nagy európai autógyárak - köztük a Mercedes - beszállítójával, a Draxlmaier cégcsoporttal. A termelés hátterét csaknem 10 millió márkás beruházással teremtették meg, a fejlesztés nyomán 200 új munkahelyet létesítettek. (MTI) Az szja 1 százalékáról Saját adóbevallás benyújtása esetén a közcélú felhasználásról szóló nyilatkozatot lezárt, névvel, címmel és személyi számmal ellátott szabványméretű borítékban a 9653. számú bevalláshoz kell mellékelni. A két bizonylatot - az előírt határidőn belül - egyidejűleg kell benyújtani. Munkáltató által - magán- személy nyilatkozat alapján - benyújtott bevallás esetén a felajánlást lezárt, névvel, címmel és személyi számmal ellátott szabványméretű borítékban legkésőbb 1997. március 25-éig kell a munkáltatónak átadni. A munkáltató a részére átadott rendelkező nyilatkozatról kísérőjegyzéket készít 2 példányban, amelyek a következőket tartalmazzák:-a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemély nevét, adóazonosító jelét (személyi számát:- a munkáltató nevét, adószámát:- A kísérőjegyzék végén az összes darabszámot, ahol a tételeket a borítékkal azonos sorszámmal kell ellátni. A borítékok átadásának tényét a magánszemély aláírásával hitelesíti a kísérőjegyzéken, melyen a munkáltató hitelesítése is szerepel. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó boríték sértetlen állapotát előíró törvényi rendelkezések betartása céljából szükséges, hogy a rendelkező nyilatkozatot tevő magán- személy a boríték ragasztási felületét aláírásával lássa el. A munkáltató a kísérőjegyzék egy példányát a rendelkező nyilatkozatokkal együtt az adatszolgáltatás keretében megküldi az illetékes adóhatóságnak. A kísérőjegyzék másik példányát a munkáltatónak a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napjától számított 5 évig meg kell őriznie.
