Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-17 / 75. szám

2 Dunántúli Napló Világtükör 1997. március 17., hétfő Hírcsatorna A térdmútéten átesett Bili Clintonnak hat-nyolc hétig kell majd mankó segítségével jár­nia. A tervezettnél egy nappal később, szerdán indul Helsin­kibe. Csütörtökön és pénteken a finn főváros ad otthont a Clin- ton-Jelcin csúcstalálkozónak. A brit kormányfő hétfőn hi­vatalosan is bejelenti a válasz­tások időpontját. Meg nem erő­sített hírek szerint a voksolást május 1-jére tűzik ki, ebben az esetben a parlamentet március 27-én oszlatják föl. Vladimír Meciar szlovák kormányfő törvénytelennek minősítette a szlovák művészek tiltakozó akcióját és azt mondta, hogy „politikai nyo­más alatt” nem hajlandó tár­gyalni a sztrájkolókkal. Február vége óta a 21 szlovákiai állami színház közül 14 sztrájkol a kormány kultúrpolitikája elleni tiltakozásul. Alekszandr Lebegyet, az orosz nemzetbiztonsági tanács volt titkárát választották meg szombaton a csaknem harminc pártot és mozgalmat tömörítő „Harmadik Erő” nevű koalíció élére. Az új koalíciónak nincs olyan alakja, aki jelentős szerepet játszana az orosz politikában. El kell halasztani Ausztria idei őszre tervezett csatlakozá­sát a schengeni szerződéshez - javasolja a bajor tartományi belügyminiszter. A Focus című lap értesülése szerint a politikus úgy vélekedik, hogy az osztrá­kok nem tudják megfelelően el­lenőrizni keleti határaikat. Állí­tólag Manfred Kanther szövet­ségi belügyminiszter is osztja bajor kollégája aggodalmait. Csehország legerősebb el­lenzéki tömörülése, a Cseh Szociáldemokrata Párt ismét Milos Zemant, a Képviselőház elnökét választotta meg a párt elnökévé. Egy parlament létrehozásával intézményesítik több mint 110 napja tartó tiltakozóakciójukat a belgrádi egyetem diákjai. A szervezet minden kérdéssel fog­lalkozni fog, amelynek köze van az egyetemistákhoz, illetve a felsőoktatási intézményekhez. Az algériai biztonsági erők az algíri óvárosban tizenkét órán át tartó tisztogató akciójukban 46 szélsőséges iszlám fegyve­rest öltek meg szombaton. Nagy sebességű vonat kezdi meg működését júniusban Bar­celona és Alicante között. Az 529 kilométeres távot 4 és fél órán belül teszi meg, egy órával rövidebb idő alatt, mint a ha­gyományos gyorsvonatok. Nemzeti gyásznapot tartottak Tiranában. Vasárnap mintegy háromezer albán tüntetett a fővárosban az erőszak áldozataira emlékezve. Az Európai Unió hétfőn magas szintű küldöttséget meneszt Tiranába. fotó: feb/reuter Washingtoni kézfogó Titkos tárgyalások Washingtonban valamivel több mint két órán át tárgyalt egymással szombat délután az amerikai és az orosz külügyminiszter a hét második felében esedékes helsinki csúcsértekezlet napirendjén szereplő ügyekről. Madeleine Albright és Jevgenyij Prima­kov sem a találkozó előtt, sem utána nem nyilatkozott a sajtónak, sőt az orosz diplo­mácia vezetője még az eseményről tudósító újságírók érkezése előtt távozott a State Department épületéből. A kiszivárogtatások szerint a két kül­ügyminiszter három nagy témakörben igyekezett közelíteni a két fél álláspontját. Ezek: a NATO keleti kibővítése, a nukleá­ris leszerelési folyamat folytatása és a ha­dászati rakétaelhárító rendszerekről szóló megállapodás tető alá hozása. Jevgenyij Primakov vasárnap William Cohen amerikai védelmi miniszterrel ta­nácskozott, majd hétfőn - ha állapota lehe­tővé teszi - fogadja őt a térdműtétje után fotó: feb/reuter lábadozó Bili Clinton elnök is. Moszkva új keleti politikája Kínában keres támaszt a Nyugatban csalódott Oroszország Oroszország aktívabb szerepet akar játszani a dinamikusan fejlődő ázsiai-csendes-óceáni térségben. Ennek részeként fej­leszteni kívánja kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal. 1992 decemberében - Borisz Jelcin kínai látogatásán - a két ország képviselői összesen 26 egyezményt írtak alá. Közülük 11 a tudományos-technikai együttműködés szorosabbra fűzését irányozza elő. Csiang Cö-min kínai mi­niszterelnök április végén ese­dékes hivatalos vizitjén meg­állapodást ír alá négy szovjet utódállammal a határtérségben lévő fegyverzet és fegyveres erők csökkentéséről. Alek­szandr Jakovlev, az Orosz Tu­dományos Akadémia Távol­keleti Intézetének munkatársa a Novosztyi hírügynökségnek kifejtette: az orosz-kínai együttműködés alakulását a gyorsan változó nemzetközi körülmények is befolyásolják. Oroszország például partneri, sőt szövetségesi viszony ki­alakítására törekedett a Nyu­gattal. Jakovlev szerint azon­ban ez a barátkozás nem járt eredménnyel: a fejlett ipari ál­lamok olyan feltételekhez kö­tik a pénzügyi támogatást, amelyek Oroszország gazda­sági önállóságának csorbítá­sához vezethetnek. A NATO tervezett bővítésével pedig ki­fejezetten ingerük a Kremlt. Moszkva ezért Kelet felé te­kint, s mindenekelőtt Kínában keres szövetségest. Bár Pekingnek egyelőre jól fejlődnek kapcsolatai a NATO tagállamaival, Jakovlev úgy véli: a Nyugat előbb-utóbb ve- télytársat fog látni a hatalmas gazdasági potenciállal bíró or­szágban, hiszen Kína GDP-je 2020-ra várhatóan a mainak hétszerese lesz. Az ázsiai óri­ást a többi között ez tereli majd Moszkva felé. Szervezkednek a károsultak A TAT spekulációs befektetési társaság látványos összeomlása által érintett macedónok vasár­nap Bitolában kezdeményezést tettek a kisbefektetők országos szövetségének létrehozására és egy olyan bizottság felállítá­sára, amely képviselhetné őket a kártérítésről folyó tárgyaláso­kon. A TAT az eddigi legnagyobb befektetési konstrukció, amely csődbe ment Macedóniában, magával rántva 27 ezer befekte­tőt, akiknek együttesen 150 millió márkája bánja a kockáza­tos befektetést. Az ohridi betétesek képvise­lője kijelentette: itt az ideje, hogy a szomszédos Albánia mintájára a macedóniai káro­sultak is hallassák hangjukat, a kicevói károsultak szószólója pedig a kisemmizett befektetők tiltakozó mozgalmának radika- lizálására hívott fel. A kárvallottak képviselői hétfőn találkoznak a bitolai fő­ügyésszel. A befektetők látni akarják a TAT őrizetben lévő tulajdonosát, Sonja Nikolovs- kát is. A befektetési társaság csődje a két éven át aránylag stabil macedón valuta jelentős leértékelődését vonta maga után: a német márka árfolyama 3,2 dinárra emelkedett a ko­rábbi 2,7 dinárról. A TAT-ügy kapcsán a héten letartóztatták a Macedón Nemzeti Bank alel- nökét is. A skopjei kormány az elmúlt héten több intézkedést is tett, hogy megvilágítsa a befek­tetési társaság csődjének kö­rülményeit: revizort nevezett ki a céghez és eljárás megindítását kezdeményezte az állam- ügyészségnél. A fegyintézetek legyőzik az egyetemeket Sokba kerülnek a börtönök Az amerikai költségvetésből több jut börtönök építésére, mint egyetemekére. Még­hozzá nem is akármennyivel: az elmúlt tíz évben 30 száza­lékkal nőtt a büntetés-végre­hajtási intézetek létesítésére fordított összeg, míg a közép­fokú és felsőoktatás 18 száza­lékkal kevesebbet kapott. Számos állam rohamos ütem­ben bővíti a fegyházak férőhe­lyeit, miközben elhanyagolja az oktatást. Jó példa erre Kalifor­nia, ahol 1984 óta huszonegy börtönt avattak, de csak egyet­len új egyetemet. A fegyintéze­tek valósággal elszívják az ok­tatásra fordítható pénzeket. 1980 és 1994 között meghá­romszorozódott a felnőttkorú elítéltek száma az Egyesült Ál­lamokban, ami a bűnözés nagymértékű növekedését jelzi. Ugyanezen időszakbah vált ál­talánossá az a tendencia, hogy a bírák a nem erőszakos (például kábítószer-eladással kapcsola­tos) bűncselekményekért is egyre hosszabb szabadságvesz­tést mérnek ki az elkövetőkre. E másfél évtized alatt a to­vábbtanulni szándékozó diákok száma 22 százalékkal emelke­dett Amerika-szerte. A kieső központi támogatá­sok ellensúlyozása végett az ál­lami egyetemek állandóan eme­lik a tandíjat, így a diákok - il­letve szüleik - az oktatási költ­ségek egyre nagyobb hányadát kénytelenek magukra vállalni. Ferenczy Europress Megvalósul a legmerészebb multimédiaterv A jövő jelene: InfoCity A hannoveri komputervásár megnyitójára üzembe helyez­ték a létező leggyorsabb üvegszálas kábelhálózatot. Jövőre már ötvenezren csatla­kozhatnak az InfoCity kábelei­re, amelyek az egész Ruhr-vi- déket behálózzák majd. A né­met multimédia-régióban má­sodpercenként egyszerre 2500 megabájtnyi jel száguldhat a kábeleken. Ekkora adatátviteü mennyiség és sebesség mellett az Interneten már valóban szá­guldhat a digitális „szörföző”. Nem pusztán szöveg, hanem hang, kép és mozgókép is nyomban letölthető. S még csúcsidőben sem ugrik a csilla­gos égig a telefonszámla. A számítógépes hálózatok mindinkább a hétköznapok eszközévé lettek. A bizonnyal rövid időn belül országossá váló német InfoCity-kezdemé- nyezés hihetetlen előnyhöz jut­tatja mindazokat, akik csatla­koznak hozzá. Átszámítva havi 1000 forint előfizetési díjért ad teljes körű Internet-hozzáférést. Ez hatalmas előny, mert így gyakorlatilag bárki által elér­hető, filléres szolgáltatássá vá­lik. Itthon a legolcsóbb teljes körű Internet-hozzáférés ma 5000 forint, amit az egyre ma­gasabb telefondíjak még drágí­tanak. Az InfoCity technikája ter­mészetesen kétoldalú, interak­tív kapcsolatra is alkalmas. Arra is, hogy olcsó telefonháló­zatként működjék, sürgetve a Németországban már gyengülő távközlési monopólium végét. A háború lezárultával helyreállt a drogcsempészet balkáni útvonala Merem gurul a kábulat Magyarország a délszláv test' °rháború idején a kábítószer­csempészet egyik fő tranzitútvonala volt A német bűnügyi hi­vatal egy friss jelentése szerint mára jórészt helyreállt a bal­káni drogcsempészet klasszikus útvonala: Törökország-Bul- gária-Jugoszlávia-Ausztria-Németország. A drogfogyasztásban mind na­gyobb szerephez jut a heroin, amely négyötöd részt már újra a régi (Isztambul-Szófia-Ti- rana/Belgrád-Milánó) utat járja. A német hatóságok tavaly 6293 kilogramm, törökországi eredetű heroint koboztak el. Ebből a nagyobbik részt Fran­cia- és Spanyolországba illetve Nagy-Britanniába kellett volna továbbítani. Tavalyelőtt 4647 kiló heroin jutott a szövetségi köztársaság hatóságainak ke­zére. Ez azonban korántsem je­lenti, hogy a kábítószer-csem­pészet ellen küzdő alakulatok akkor jobban dolgoztak. Az tör­tént, hogy a Közép- és Közel- Keletről - főleg pedig az anató­liai Van (kurd) tartományból - minden eddiginél több „por” érkezett a kábulatra áhítozó Nyugat számáfa. A bódulat és a halál anyagát előállító morfin­laboratóriumokat - és persze az ott készült heroin kereskedel­mét - a török bandák keményen a kezükben tartják. A drogot mindig a leggazda­ságosabbnak és legbiztonságo­sabbnak tartott útvonalon to­vábbítják. Az isztambuli elosz­tóközpontból gyakorta a romá­niai Constanca kikötővároson és Magyarországon át, a buda- pest-welsi, bécs-regensburgi gördülő országúton érkezik a csempészáru a szövetségi köz­társaságba, ahol ugyancsak ki­válóan szervezett török el­osztóhálózat „szívja föl” és adja tovább az anyagot. A legbiztonságosabbnak tar­tott szállítóeszköz a Mercedes luxusautó, amelynek benzin- meg víztartálya, kényelmes ülései, jól kárpitozott ajtajai és széles abroncsú gumijai első­rendű rejtekhelynek használha­tók. És hát a hatalmas nyere­séggel továbbadott kábítószer árából telik a méregdrága Mer- cikre is. (kulcsár) Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Terence Hill Naomi Campbell új szerelme Hugh Grant kimutatta a foga fehérét Rita Wilson, a szerető és a szeretett feleség Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak! TAVASZI MILLIÓS NYEREMÉNYESŐ Tvr-hét - a műsorújság 4

Next

/
Thumbnails
Contents