Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-15 / 73. szám

1997. március 15., szombat Háttér - Riport DÜmántuli Napló 9 A Honfoglalás túl a 350 000. nézőn „Piacképes” a történelmi múlt Kasszasiker a Honfoglalás. Március első hetében meghaladta a 350 000-es nézőcsúcsot, ami nem kis dolog Magyarországon egy magyar, történelmi film kapcsán. Talán az első, „történelmi” filmje az Egri csillagok, amire ma is örömmel gondol Ne- meskürty Ist­ván (képün­kön). Bár me­rész vállalkozásnak tűnt, hiszen Gárdonyi remekének filmre- írása megannyi buktatót ígért. Hogy mást se mondjunk: min­denkinek van egy külön Do­bója, Bornemissza Gergelye, Cecey Évája és Sárközije, s a közismert Gárdonyi remekmű­vet (benne az egri hősök törté­netével) sokféleképpen filmre lehetett volna vinni. Minderről is a közelmúltban beszélgettünk a tanár úrral és ma már elválaszthatatlannak tűnő filmes társával, Koltay Gábor rendezővel, a Honfogla­lás című közös filmjük kap­csán.- A siker: öröm.-Nem mindig maradéktala­nul az. Időnként keserű az em­ber szája íze, főleg ha tudja, mi mindennel lehetett volna több egy film, egy könyv, egy műal­kotás, akár esztétikailag, akár tartalmilag, ha a mecénás bőke­zűbb.- Sokan állítják, hogy a pusz­tán piaci viszonyok nem éppen a kultúra értékeinek kedveznek. Hogyan látja Ön ?-A magyar nép, a magyar nemzet kultúrája óriási érték, elpusztíthatatlan, s változatla­nul biztató és változatos. A ha­talomnak illő volna ezt a kultú­rát észrevenni, s részben kéz­ben tartani, részben támogatni. Ez a gondoskodás azonban hi­ányzik. S ha így nézzük: a ma­gyar kultúra jelenlegi állapota valóban katasztrofális, éppen az említett financiális ellehetetle­nülés miatt.- Miben érhető ez tetten?- Elfogadom azt, hogy az ál­lamtól nem szabad várni olyan mértékű „atyai gondoskodást”, amit ma is oly sokan várnának, s ami fél évszázadon át jel­lemző volt. De hát hirtelen vál­tozott minden, nem volt folya­matos figyelő átmenet a köz- pontosítottan állami felügyeleti kultúra irányítás és a mai hely­zet között. Ezért sorra szűntek meg könyvkiadók, filmstúdiók, ennek következtében rengeteg érték elveszett. S emiatt a mű­vészet gyakorlói a kelleténél is jobban kiszolgáltatottak. Sokan annak is örülnek, ha honorá­rium nélkül dolgozhatnak, ki­juthatnak a nyilvánosság elé.- Úgy tűnik, a fdmszakma megpróbál kitörni ebből a be­zártságból. A filmszemle leg­alábbis ezt bizonyította.- Ez csak a felszín. Lehető­ség a dolgok megszépítésére. Harminc éven át vezettem egy stúdiót, tehát jogom van szólni: ismerem a filmszakmát. Néz­zen körül! A moziktól a filmké­szítésig minden szétvert álla­potban, romokban van. S na­gyon nehéz meggyőznie az embernek önmagát arról, hogy e mögött ne valamiféle fondor­latos szándékosságot sejtsen.- Tanár Úr! Mint történész­től kérdem: vajon hogyan ítélik meg korunkat úgy száz esztendő múltán?- Átmeneti időszak ez, s re­mélem, hogy majd hozzá teszik történészeink a jelzőt is, hogy a 90-es évek nagyon rövid átme­neti kor volt a magyar nemzet történelmében. Koltay Gáborral (képünkön), a Honfoglalás sikerén túl, termé­szetesen a jövőről is szót váltot­tunk.- Háromszázötvenezer néző? Várt ennyit?- Nem is tudom. Ez egy olyan nézőcsúcs manapság, amit kimondani is félelmetes, már-már a leglátogatottabb amerikai filmek kategóriáját je­lenti. A különböző városok egymás kezéből kapkodják még mindig a kópiát, s rengeteg közönségtalálkozón kell ott lennünk. Vagy mit ne mondjak: a film zenéje aranylemez lett, aminek a közeljövőben lesz az ünnepélyes átadása.- Mi lehet ennek az érdeklő­désnek az oka? Elegünk van az érzelem és arcnélküli akciófil­mekből, avagy a millecentená- rium felfokozta az emberekben a múlt iránti érdeklődést?- Hadd jegyezzem meg: a Honfoglalás-t fél évtizedes küzdelemben, nagy szeretettel készítettük mi is, szívünket-lek^ künket beleadtuk. Nagyon erő­teljesen ható filmballadát akar­tunk a nézőknek átadni, amivel nem kis rizikót vállaltunk. De bejött és hatott. Miért? Talán mert a magyar közönség ki van éhezve ezekre a témákra, a saiát történelmére, s szeretné érzéseit is érintve átélni a múlt szép és értékes pilla­natait, amely­ből hitet, erőt, bátorságot menthet. S mindezt ak­kor, amikor oly sok le- hangolót lát­hat maga kö­rül, annyi negatív impulzus éri.-Hallottuk Nemeskürty ta­nár urat, aki a magyar film­szakma tragikus időszakaként említette a mát. Igaz lehet ez a keleti régió egészére?- Meglehetősen bonyolult dolog ez, nehéz néhány mon­dattal elintézni. Mindenesetre úgy gondolom, hogy azonos ci­pőben jár manapság a cseh, a lengyel, a magyar filmgyártás.- Viszont akad mindenütt néhány szeretett, s kasszasikert is hozó vállalkozás.- A filmeken sok a vér, a gyi- lok. Már mindenkinek valóban elege van abból, hogy miköz­ben a világ legnyugodtabb és legtermészetesebb módján va­csorázik otthon, éjjel-nappal ölik egymást az emberek, s már nemcsak a Közel-Keleten vagy Dél-Amerika tőlünk távoli vi­dékein, hanem a lakásunk köz­vetlen közelében is röpködnek a kézigránátok. S ez az ideg- rendszerre biztosan úgy is hat, hogy egy ponton túl mindezek­ből szeretnénk messzire ke­rülni. Tény: ma mindnyájan éhezünk a szépre, jóra, lelket melengetőre.-A siker ösztönző, újabb energiát ad az alkotónak, amit illik kihasználni. Mire készül a Nemeskürty-Koltay kettős? To­vább a kikövezett úton?-Az az út, amelyen mi já­runk, nincs még kikövezve; ne­künk kell a köveket lerakni. De vállaljuk. Mindamellett, hogy el kell mondanom, hihetetlenül nehéz egy filmre az előállítás költségeit összeszedni, renge­teg harc, csalódás és kompro­misszum kell hozzá. Öröm, hogy a Honfoglalás bizonyí­totta nemcsak számunkra, ha­nem másoknak is: a történelmi témákra van vevő, „piacképes" a magyar múlt is, s az ember ilyenkor hajlamos mindazt megbocsátani és elfelejteni, ami a film kapcsán történt. Nos, hogy terveinkről is szóljak - bár babonából nem konkretizá­lom előre a dolgot -, három év múlva ezredforduló, a magyar államiság ezredik éve. Mit mondhat erről egy filmes? Azt a csodát, hogy a legnagyobb mélypontokat, élet-halál küz­delmeket is átvészelve él és magyarul beszél egy nép ezen a vidéken. Kozma Ferenc A Honfoglalás című film nézőszáma Nézőszám Baranyai adatok Országos nézettség 1997. február közepéig 2100 előadáson 350 ezren látták Bóka Róbert jegyzete Onnan, hazáig Kék az ég, kék a tenger. Hány liter szabadság? Látom, ahogy lábalok a vizébe haj­nalban, libabőrös testtel, hom­lokom mögött a cmo vino fá­radt lobogása. Törpefenyők fekete ligetei takarják mögöt­tem Primostent. Illő hagyma­szag, öt sátorral odébb Ková- cséknál ismét pörkölt lesz az ebéd. Tarkóm azt is tudja, hogy északról fuj a szél. A si- beniki partizántemető dombja mögül érkezik a parton felej­tett gyékény és a sörösüveg fölé, ahol tegnap egy kis olasz bambina süttette magát. Sibe- nik még csak második világ- háborús lövedékektől himlő­helyes, Spalato zajos és öntu­datos, és Mostar hídja még úgy ad ívet a képzeletnek, mint azt Csontváry-Kosztka festményén látni. Még észa­kabbra, túl a Dinárok fölött lebegő esőfüggönyön, szalon­sört csapolnak a pécsszabol- csi ,Jószerencsét”-ben, és a dombok alatt klottgatyás gyerkőcök zavarják fel a ku­bikgödrök vizét. Nix politika! - vigyorog rám egy ifjú né­met. „Puszkasz?” nyom hátba slivovicás üvegével egy szerb kölyök. Az ám - „madzsar”. Talán mert anyám is annak vallotta magát, s mert az volt az „anyám-szerette” Krúdy is. Ady és Táncsics. Meg Petro- vics Sándor is. Haza és hala­dás, szabadság és független­ség fogalmait tőlük örököl­tük: kezdjünk velük végre va­lamit. De nehezen tűrt és rosszul tanult elvekről fe­csegni ott, a tengerparton? Lehet hogy az 1848-as forra­dalom a legkedvesebb ünne­pünk volt s marad, de ki ta­nulta meg közülünk helyesen szeretni azt a hazát, azt a nyelvet, ahová születtünk? A tenger megkímél. Nem kérdez rá rögvest nációra, szülőföldre; arra még ke­vésbé, jól szeretjük-e. Legfel­jebb azt tudatosítja, hogy a haza még kevésbé tűri el a róla szóló szavakat, mint a szerelem. A bátor Johnnie listája Wayne „Johnnie” Johnson mindössze tizennyolc éves volt, amikor 1950 nyarán több mint 700 társával együtt fog­lyul esett Észak-Koreában. Évekkel később Johnson egyike volt annak a 262 túl­élőnek, akik a sok szenvedés után kiszabadultak a fogság­ból. A fájdalmas emlékeken túl Johnson mást is hozott magával mindazok családjá­nak, akik már nem élhették meg a hazatérést: kis papír­fecnikre ceruzacsonkkal fel­írta a katonák nevét, egységét és haláluk időpontját. A Reader’s Digest Váloga­tás márciusi számában a Johnson listája című cikk bemutatja azt a hősies küz­delmet, amelyet Johnson foly­tatott hónapokon át ahhoz, hogy megszülessen a lista. A 24. gyalogezredet, ahol Johnnie Johnson őrvezető tel­jesítette szolgálatát, 1950 nyarán vetették be Észak-Ko­reában. Három hét sem telt még el a háború kezdte óta, amikor Johnson fogságba esett. Megesett, hogy kilenc napon át, összesen mintegy 190 kilométert tettek meg a hadifoglyok a metszőén hideg novemberi időben, nyári egyenruhában. Johnsonnak ekkor is több, mint 100 ember nevét sikerült felírnia, akik a hófödte hegyekben pusztultak el. Az életét kockáztatta: ha észreveszik, kivégzik. Amikor 1953 augusztusá­ban a kegyetlenkedéseket túl­élt hadifoglyok parancsot kaptak, hogy készüljenek fel a hazatérésre, Johnson kiásta a listákat. Csak akkor mutatta meg a kincset az amerikai hír­szerző tiszteknek, amikor már biztonságban utaztak hazafelé egy csapatszállító hajón. A lista azonban a bürokrácia út­vesztőjében feledésbe merült. Amerika végül is 1996-ban mondott köszönetét Johnnie Johnsonnak „példamutató bá­torságáért és önzetlen elszánt­ságáért, amellyel a könyörte­len ellenség halálos fenyege­tésbe közben is feljegyzéseket készített az elhunyt katonák­ról.” - Örülök, hogy végre megkapja ezt a kitüntetést, még ha sokáig tartott is, mire elismerésben részesült - mondta John E. Miller altá­bornagy, miközben Johnson mellére feltűzte az Ezüst Csil­lagot, az Egyesült Államok harmadik legmagasabb kato­nai érdemrendjét. Kitüntetések A nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Köztársaság Elnöke a Magyar Köztársasági Ezüst Ér­demkereszt polgári tagozatával tüntette ki Lux Zoltánnál, a Ba­ranya Megyei Közigazgatási Hi­vatal főtanácsosát és Somogyi Sándort, Komló város jegyzőjét. A kitüntetés katonai tagozatát Lőrincz László határőr ezredes, a Pécsi Határőr Igazgatóság kiren­deltségvezetője vehette át. A Magyar Köztársasági Bronz Ér­demkereszt polgári tagozata ki­tüntetést Mertel Jánosné, a Bi- csérdi Köijegyzőség főelőadója, a katonai tagozata kitüntetést Nagy György, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság főtörzs­őrmestere vehette át. Göncz Árpád március 15-i ha­tállyal dandártábornokká léptette elő Lovász József ezredest, a Pé­csi Határőr Igazgatóság vezető­jét. SONY SLV-160 VIDEOMAGNÓ 2 FEJES SONY SLVE-410 VIDEOMAGNÓ 4 FEJES 59=9001=1 51.900 Ft 79=9001=! 69.900 Ft SONY SLVE-510 VIDEOMAGNÓ 4 FEJES 104=9001=! 89.900 Ft- SUPER TRIL0GIC KÉPJAVÍTÓ -AUTOMATIKUS TUNERBEÁLLÍTÁS- DUAL MODE SHUTTLE VEZÉRLŐTÁRCSA -SHOW VIEW PROGRAMOZÁS BLAUPUNKT RTV-745 HIFI SZTEREO VIDEOMAGNÓ KMtäU 89.900 Ft BLAUPUNKT VIDEOMAGNÓ 4 FEJES 79=90011 84.900 Ft BLAUPUNKT VIDEOMAGNÓ 2 FEJES 45=90011 39.900 Ft THOMSON HIFI SZTEREO VIDEOMAGNÓ .59=90011 79.900 Ft SONY PLAY STATION TV-JÁTÉK 59=9001! 39.900 Ft- KÉTSZERES SEBESSÉGŰ CD-ROM MEGHAJTÓ -6 FÜGGETLEN PROCESSZOR-24 CSATORNÁS 18 BITES HANG- SONY MINŐSÉGŰ CD-JÁTSZÓKÉNT IS HASZNÁLHATÓ SONY KAMERÁK - AJANDEK AKKUMULÁTORRAL! SONY TR-340 KAMERA SONY TR-424 KAMERA SONYTRW-11 KAMERA SONY TR-510 KAMERA SONY TR-810 KAMERA SONYTR-2200 KAMERA SONY TRV-70 - KAMERA SONY VX-700 KAMERA um?i mmm 22mm 2mm 2mm mmv\ 452v9Q0Tt 699röOOTt 129.900 Ft 149.900 Ft 199.000 Ft 194.900 Ft 259.000 Ft 279.000 Ft 399.000 Ft 549.000 Ft MINDEN AKCIÓS TÍPUSHOZ 1É PÓTÁKKUT ADUNK AJÁNDÉKBA! » » < t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents