Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)
1997-03-13 / 71. szám
Jogszabály-ismertetés 1997. március 13., csütörtök 10 Dtinántúli Napló Közjegyzők Baranya megyében Komló (1) Megingott az ingatlanok jelzálog-egyeduralma Májustól közjegyzői A ligha akad ma olyan felnőtt polgár, aki legalább az elemi lényegét tekintve ne hallott volna a zálogba adás, illetve a zálogba vétel lényegéről: a szerződés alapján a jogosult arra biztosít jogot a maga számára, hogy a kötelezett nem teljesítése esetén a zálogtárgyból kielégítse anyagi követelését, minden más jogosultat megelőzve. Az ősi jogintézmény a lényegét tekintve ugyan nem módosult, de nemrég mégis nagy gyakorlati jelentőséggel bíró jogszabályi változás történt. Ennek összefüggéseiről kaptunk tájékoztatót dr. Czo- boly Istvántól, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal főosztályvezetőjétől. Jogászok ezrei úgy tanulták, s a jogismerő polgárok számára is így ismert, hogy lényegében két fő fajtája van a zálogjognak: a kézizálog és jelzálog. A kézizálognál a zálogszerződésen kívül szükségszerű a zálogtárgy tényleges átadása, birtokba adása is. Kézizálogba az ingóságok adhatók. A jelzálog viszont azt jelenti, hogy a zálogtárgyat a tulajdonosa továbbra is birtokában tartja és használhatja, viszont a zálogszerződés alapján közhiteles nyilvántartásba bejegyzik a zálogjog legfőbb adatait. Ilyen közhiteles nyilvántartás eddig csak az ingatlannyilvántartás volt, s ezért jelzálogjognak a tárgya - a gyakorlatban - csak ingatlan lehetett. Ezzel a „klasszikus” elvvel szakított a jogalkotó, amikor tavaly módosította a Polgári Törvénykönyv 260. §. szabányilvántartás lesz lyát, és a (2) bekezdésben új lehetőségekkel bővítette a jelzálogtárgyak körét. Most már az ingatlanon kívül „más vagyontárgy”, valamint „egész vagyon” is jelzálogjoggal ter- helhetővé válik, amelyre korábban a kézizálog szabályai voltak csak alkalmazhatók. Kivétel volt a bankhitelt biztosító zálogjog, amihez nem kellett az ingó zálogtárgy tényleges átadása. Az új szabály szerint a nem ingatlanra vonatkozó jelzálogjog, valamint a vagyont terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a közhiteles nyilvántartása való bejegyzése szükséges. A törvény meghatározza, hogy ki jogosult vezetni ezt a közhiteles nyilvántartást. Ebben a hatáskör-telepítésben is született újdonság, ugyanis nem állami-, államigazgatási szerv kapott jogot a közhiteles nyilvántartás vezetésére, hanem a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A kormány januárjában megalkotta a zálognyilvántartásról szóló rendeletét, amely alapján Baranyában 9 közjegyzőnél lehet kérni a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalását. Minden közjegyző számítógépes-modem kapcsolatban lesz a nyilvántartást vezető kamarával. A jogszabály szóhasználata szerint a közjegyző „az okirat felolvasása előtt bejelentkezik a nyilvántartásba és a következő ranghelyet biztosítja... a bejegyzést a közjegyzői okiratba foglalt szerződés aláírása után, de az okirat hiteles kiadmányának kiadása előtt foganatosítja, majd az okirat hiteles kiadmányával együtt ... a tanúsítványt kiadja.” Erre az eljárásra 1997. május 1-jétől kerülhet sor. Kockázatos a természetkárosítás Bár már tavaly hatályba lépett a Büntető Törvénykönyv erre vonatkozó módosítása, de a természetjáró kirándulások szezonjának elején érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az elkövetők számára is veszélyesebb lett a természetkárosítás bűncselekménye. Aki fokozott védelem alatt álló vagy nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó növényt vagy állatot, annak bármely fejlődési szakaszában levő egye- dét vagy annak származékát (gyümölcs, mag, tojás* pete stb.) jogellenesen megszerzi, külföldre juttatja, értékesíti vagy elpusztítja; védett természeti területet jogellenesen jelentős mértékben hátrányosan megváltoztat, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a fokozott védelem alatt álló vagy nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó növény vagy állat tömeges pusztulását, a védett természeti terület jelentős mértékű jogellenes megváltoztatása esetén pedig a terület helyrehozhatatlan károsodását vagy megsemmisülését idézi elő. Aki az előbb meghatározott következményekkel járó természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. S hogy milyen könnyű kellő ismeretek nélkül ilyen bűncselekmény elkövetőjévé válni, azt jól érzékelteti, hogy Magyarországon jelenleg 52 fokozottan védett növényfaj és 84 fokozottan védett állatfaj található! A Duna alsó szakaszán él védett madarunk, a fekete gólya PORTRÉK A JOG ÁSZAI KÖRÉBŐL: DR. FARKAS KÁROLY (III.) Ör az emberközeli igeragozásnál A megfontoltság a legjellemzőbb tulajdonsága. Előadásmódja, beszédritmusa is ezt sugallja. Még inkább az a tudatos magatartás, amellyel Pécs jegyzőjeként igyekszik távol tartani magát és az általa irányított apparátust a politikai véleménynyilvánítástól.- A plurális demokrácia gyakorlásában előttünk járóknál is láthatjuk, hogy a köztisztviselő nem a politika kiszolgálója, hanem „csak” a politikai szándékok, programok szakmai hátterét adja. Ennek a felfogásnak a teljes elismerése a politika jelenleginél kulturáltabb eszköztárát igényelné. A tendencia már ezt az irányt is mutatja - állítja meggyőződéssel. Higgadtsága, visszafogottsága azt mondatja az emberrel: jó bíró veszett el benne. És ez telitalálat. Nemcsak bírónak készült joghallgató korában a pécsi egyetemen, hanem a szakvizsga után 1959-től járásbíróként is dolgozott. Erről a pályáról az térítette le, hogy megnősült, és a megyei bíróság akkori elnöke volt az apósa. Emiatt rögtön Tolna megyébe helyezték át, de ő mindenképpen Pécsett akart maradni. Három évig buszozott naponta, míg végül elengedték a bírói pályáról. A Baranya Megyei Tanácsra került jogtanácsosnak, később a munkaügyi, 1966-tól 1985-ig pedig a szervezési és jogi osztályt vezette. Akkor VB-titkár lett Pécsett, majd 1990-ben pályázat alapján az önkormányzati testülettől határozatlan időre szóló jegyzői kinevezést kapott.- Amikor visszatérhettem volna a bírói pályára, pont akkor kezdtem megszeretni a köz- igazgatást - meséli. -Ezen a pályán egyébként azóta érzem igazán jól magam, amióta nem igehirdető helyen vagyok, mint a megyei tanácsnál, hanem a frontvonalban, ahol az igét ragozzák. Vagyis ahol közvetlen a kapcsolat az emberekkel, ahol segíteni lehet rajtuk, támogatni a törekvéseiket, és fel lehet lépni a korrupció ellen. A törvény által reá testált funkció azonban igen kényes őrhely az igaragozásnál. És lehetetlen feladat.- Az önkormányzati törvény megérett a felülvizsgálatára. 1990-ben a közigazgatásban dolgozók iránti bizalmatlanság elvére épült. A hatósági jog gyakorlásáért, a közigazgatási ügyek intézésért, a testületi munka előkészítéséért a jegyzőt teszi felelőssé. Csakhogy a települések nagyságrendekben különböznek. A kisközségekre jellemző négy-öt főhöz képest a 170 ezres Pécsett szakirodákba tagozódva közel négyszázan dolgoznak a közigazgatás különböző területein. A középszintű vezetőknek nincs döntési jogkörük, hatáskörük. Az apparátus évente több tízezer döntést hoz a jegyzőre hivatkozva. Fizikai képtelenség érdemben bekapcsolódni ezen ügymeny- nyiségnek még a töredékébe is. S noha köztisztviselők iránti bizalmatlanság javarészt eloszlott, ezt az önkormányzati hatásköri konstrukciót csak nem akarják megváltoztatni. D. I. Jog-forrás Törvénykezési szünet. A Baranya Megyei Bíróság elnökének tájékoztatója szerint a megye területén működő bíróságokon 1997. július 21- től 1997. augusztus 25-ig törvénykezési szünet lesz. Ezen idő alatt a bíróságok a soron kívüli ügyeket folyamatosan intézik, azonban tárgyalásokat nem tartanak. A felvilágosítás adás időpontja változatlan: munkanapokon 9-től 11 óráig. Ugyancsak változatlan a cégbíróság ügyfélfogadási ideje is. Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyűjteménye. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben foglaltak szerint az igazságügy-miniszter és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára megbízásából a Magyar Hivatalos Könyvkiadó újra megjelenteti a Hatályos Jogszabályok Hivatalos Gyűjteményét. Ez az 1945-1995. december 31. között a Magyar Közlönyben kihirdetett és 1996: január 1-jei hatályos jogszabályokat, valamint a Magyar Közlönyben és a Határozatok Tárában közzétett normatív tartalmú határozatokat tartalmazza. A tíz kötetre tervezett kiadványt CD- ROM lemezen is megjelentetik és a gyűjteményt mindkét formában folyamatosan hatá- lyosítani fogják. Hallgatói összlétszám. Kormányhatározatban a nappali tagozaton maximum 42 ezer, esti és levelező tagozaton pedig maximum 11 ezer főben állapították meg az 1997-ben a felsőoktatási intézményekben államilag finanszírozott hallgatói létszámot. Ebbe a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézményekbe felvehető hallgatók száma nem tartozik bele. Igazolólap a munkanélküli járadékhoz. A MŰM rendeleté szerint a munkanélküli járadék pontos megállapítása érdekében valamennyi munkáltató köteles a munkaviszony megszűnésekor két példányban igazolólapot kiállítani. Az egyiket a munkavállalónak kell adni a munkában töltött utolsó napon, a másik példányt 5 évig meg kell őrizni. A jog viadala a veszélyes ebekkel A z 1996. évi CVIII. törvény, valamint a Kormány 35/1997. (II. 26.) számú rendelete szabályozza a veszélyes ebek tartását. Ennek elemeiről dr. Nyári Szilviától, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal fogalmazójától kaptunk tájékoztatót. A törvény különbséget tesz a veszélyes és a veszélyesnek minősített ebek között. A törvény erejénél fogva veszélyes eb a pit bull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatá- sából vagy bármely más egyeddel való keresztezéséből származó keverék. Ezek szaporítása, tenyésztése (a vétlen szaporulat is), az országba való behozatala, kivitele, elidegenítése, reklámozása, hirdetése, bármilyen versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása tilos. Veszélyesnek minősül az az eb, amelyet az önkormányzat jegyzője az állat-egészségügyi szakhatóság közreműködésével veszélyesnek minősít annak alapján, hogy az embernek vagy állatnak - noha nem ingerelték - súlyos sérülést okozott. A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek - a polgári jogi felelősség szempontból vadállatnak számítanak - kizárólag a jegyző által kiadott engedéllyel, az állat- egészségügyi szakhatóság által egyedi azonosítóval ellátva tarthatók. A pit bull terrier vagy keveréke csak ivartalanítva és háztartásonként csak egy. E ngedélyt - a tartás elengedhetetlen feltétele! - az eb tartási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjénél lehet kérni, aki a helyszíni szemle után egy évre szólóan adhatja ki. A pit bull terrier és keverékeinek tulajdonosa a törvény hatálybalépését követő 15 napon belül - tehát március 15-ig! - köteles a jegyzőnél az eb ivartalanítá- sát és tartós egyedi azonosítóval való ellátottságát igazolni. A veszélyesnek minősített eb esetében az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap a határidő. Az azonosítás mikrochippel történik: az állat nyakának bal oldalán a bőr alatt kell elhelyezni, és ezt kizárólag a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás által kijelölt állatorvosok végezhetik. A jegyző a veszélyes, vagy veszélyessé minősített ebről nyilvántartást vezet. A járókelők védelmére a veszélyes kutyák nyakörvén jól látható bilétát kell elhelyezni, amely legalább 5 cm átmérőjű, piros szegélyű fehér korong. Az ebek csak olyan elkerített, bekerített vagy zárt helyen tarthatók, ahonnan felügyelet nélkül nem juthatnak ki a közterületre. Az eb tartására szolgáló ingatlanok bejáratát pedig „Vigyázat! Veszélyes eb!" táblával kell ellátni. Ilyen ebet szállítani, vezetni csak fém szájkosárral, 2 méternél nem hosszabb pórázon, fojtó nyakörvvel lehet. A veszélyes ebbé minősítő első fokú határozat ellen 8 napon belül a közigazgatási hivatalhoz lehet fellebbezni. A Büntető Törvénykönyvbe is belekerült a „ Veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése, valamint a tiltott állatviadal szervezése 266. §. (1) Aki veszélyes ebet tenyészt, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet vagy engedély nélkül tart; veszélyes ebet jogszabály megszegésével elidegenít vagy megszerez; a veszélyes eb ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi; a veszélyes eb tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi, vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet, bűntettet követ el, az 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 266/A. §. (1) Aki eb részvételével állatviadalt szervez, tart, valamint ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy köt, bűntettet követ el, és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki állatviadal céljára ebet tenyészt, kiképez, tart, vétséget követ el, és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 4 i i * » I
