Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-11 / 69. szám

1997. március 11., kedd Gazdasági Tükör Dhnántúli Napló 7 Röviden Eredménytelen a hitelga­rancia. A hitelgarancianyúj­tás nem eredményezett áttö­rést a kisvállalkozók helyze­tében az utóbbi másfél év­ben. A bankok elsősorban a középvállalatok finanszíro­zására vállalkoznak, a koc­kázatosnak ítélt kisvállalko­zások pedig fokozatosan ki­szorulnak a hitelpiacról. A szakemberek szerint a kia­lakult helyzet a kockázati tőketársaságok elterjedését követően változhat meg, de csak abban az esetben, ha ezt kormányzati intézkedé­sek és központi források is elősegítik. (I) Energiagazdálkodás. Az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium PHARE Irodája, a Pécs-Ba- ranyai Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Ra­iffeisen Unicbank Pécsi Fi­ókja március 12-én 11 óra­kor közös tájékoztatót tart az energiaracionalizálási programokhoz nyújtható kedvezményes hitellehető­ségekről a kamara épületé­nek (Majorossy I. u. 36) földszinti nagy tanácster­mében. (k) Egerági borminősítés. Hu­szonhét borminta, 19 fehér és 8 vörös érkezett be az Egerági Gazdakör elmúlt hétvégi borminősítésére. A Solti László kertészmérnök által vezetett bíráló bizott­ság 8 arany, 9 ezüst és 6 bronz érmet ítélt oda a beér­kezett boroknak, 4 részt­vevő oklevelet vehetett át elismerésként. A résztvevők szaktanácsokat is kaptak a jövő borainak jó kezelésé­hez. * (k) Előretolt helyőrség Eszéken Kamarai képviselet segíti a két ország vállalkozóinak együttműködését Megkezdte működését Eszéken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) horvátországi képviselete. Az új iroda munkájáról, a két térség vállalkozóit érintő lehetőségekről Valcsákné Dudás Erika (képünkön) képviselet vezető nyilatkozott lapunknak.-A képvi­selet munká­jának előké­szítésére im­már több hó­napja rend­szeresen járok ki Boszniába és Horvátor­szágba. A kint begyűjtött tapasztalatok alapján meggyőződésem, hogy a baranyai háromszög újjáépí­tése és a bosnyák gazdaságépí­tés komoly lehetőségeket jelent térségünk vállalkozóinak. Hor­vátországban elsősorban alvál­lalkozóként van esélyük a ma­gyar cégeknek, míg Boszniában a vegyesvállalati forma a leg­könnyebben járható út. Mind­két helyen nagy az érdeklődés az építőanyag, az élelmiszer- ipari termékek, gépi berendezé­sek, és a szakképzett munkaerő iránt. A képviselet nemcsak klasz- szikus üzleti partnerközvetítés­sel segíti az együttműködést.- Déli szomszédaink igen ak­tívak, roppant módon érdek­lődnek az üzleti találkozók, kölcsönös árubemutatók, vásári részvételek iránt. Ezek közvetí­tése mellett folyamatosan fi­gyelemmel kísérem a gazdasági szabályzók változását, róluk és az üzleti lehetőségekről, finan­szírozási módozatokról a PBKIK. ügyfélszolgálatán, il­letve kereskedelem-fejélesztési osztályán keresztül tájékoztat­juk az érdeklődő vállalkozókat. Az eszéki képviselet közvetle­nül is elérhető, címe: 31000 Eszék, Svilajska 35. Tel.: 00/385-31-165744. Munkana­pokon 9-től 11 óráig van ügy- félfogadás - foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat Val­csákné Dudás Erika. Kaszás E. Ismét csökkent a vámpótlék Már csak hónapokig él a ’95-ös rendelkezés Hétfőtől hazánkban újabb két százalékkal mérséklő­dött az importot érintő vámpótlék. A jelenlegi négy százalékos kvóta május kö­zepén újabb 1 százalékkal csökken. A vámpótlék meg­szüntetésére a kormány jú­nius 1-jéig tett ígéretet. A magyar kormány 1995 elején vezette be a vámpótlék intézményét, amire elsősorban a hazai fizetési mérleg súlyos zavarainak enyhítése céljából került sor. Az importból szár­mazó termékek behozatalát szabályozó intézkedés akkor számos gazdálkodó szerveze­tet, kereskedelmi, illetve kül­földi alapanyagot feldolgozó céget érintett érzékenyen. A legtöbbet talán a külföldi gép­kocsikat értékesítő forgalma­zók panaszkodtak az eseti és időszakos szabályozás miatt. Nos, az induláskor 8 száza­lékos kvótát tavaly kétszer csökkentette a kormány 1-1 százalékkal. A jelenlegi 2 szá­zalékos mérséklődéssel az érin­tett cégeknek 4 százalék vám­pótlékot kell fizetniük. Előre­láthatólag május 15-ig, ami­korra újabb 1%-os csökkenést helyezett kilátásba a kormány. A hazai termelés védelmét szem előtt tartó rendelkezés megszüntetésére 1997 június l-jére tett ígéretet a kormány­zat. Addig a „kerítés” mindkét oldalán állóknak van idejük fölkészülni a vámpótlék elma­radására. -ke­Reális értékpapír a kárpótlási jegy Nem kell elítélni a spekulációs céllal, kárpótlási jegyért történő vásárlásokat - mondta Kovács Árpád, az ÁPV Rt. igazgatósá­gának elnöke. A kárpótlási jegy ugyanis egy reális értékpapír, amelynek tőzsdei forgalma is jelentős.- Az utóbbi hetekben jelen­tősen megnövekedett a buda­pesti értéktőzsdén a kárpótlási jegyek árfolyama. Kiszivárgott valami jó befektetési lehetőség az ÁPV—tői?-Nem tartom valószínűnek, inkább arra következtetek, hogy a befektetők a már meg­hirdetett vállalkozásokat tartják hosszú távon jó tőkeelhelyezési lehetőségnek. Nekünk minde­nek előtt az a feladatunk, hogy a forgalomban lévő kárpótlási jegyek értékének megfelelő tu­lajdonrészt biztosítsuk. Ezt nyilvánosan meg is tesszük, az igazgatóság határozatait közöl­jük tömegkommunikációs esz­közökben.- Sokan azt kifogásolják, hogy az alanyi kárpótoltak elől a spekulatív célokkal vásárlók elhalásszák a legjobb befekte­tési lehetőségeket.-Nem kell félni a jó érte­lemben vett spekulációtól? hi­szen ez a tőzsdei tevékenység szerves része. Márpedig a kár­pótlási jegy egy reális értékpa­pír, amit adnak vesznek, termé­szetesen a nyereség reményé­ben. Az alanyi kárpótoltnak is jó a jegyek tőzsdéztetése, hi­szen az elmúlt héten az eladási ár megközelítette a névértéket, a 900 forintos vételárat is túlha­ladta a jegyzés. Biztos, hogy nagyon sokan adták el ilyen áron a tulajdonukban lévő je­gyeket.- Várható tehát ebben a fél­évben újabb vállalatrészek el­adása kárpótlási jegyért?- Most három cég résztulaj­donának megvásárlási lehető­ségét hirdettük meg, de az el­adás folyamatos lesz egész év­ben. Azt, hogy ebben a félév­ben milyen vállalatokra kerül sor, arra még nem tudok vála­szolni. A mezőgazdasági üze­mek privatizációjánál viszont biztos, hogy szélesebb körben felhasználjuk ezt az értékesítési formát, hiszen a vállalkozások­ban a dolgozóknak, beszállítói konzorciumoknak meghatározó szerepük van. B. G. A kiadást is adóztatják Amíg az Alkotmánybíróság másképp nem ítélkezik, ad­dig az áfa-törvény értelmé­ben nem igényelhetik vissza a forgalmi adót azok a vál­lalkozók, akik egy milliónál magasabb összegű számlát készpénzzel egyenlítenek ki. Az erre vonatkozó jogsza­bály csak július elsejével lép életbe, az adótanácsadók egyesülete viszont máris az Alkotmánybírósághoz for­dult, mert szerintük sérti az alkotmányos elveket. Az a vevő, aki egy millió feletti számlát készpénzzel egyenlít ki, nem igényelheti vissza az áfát, valamint a számla nettó értékének 20 százalékát sem számolhatja el költségként. Az indoklás szerint erre a jog­szabályra azért volt szükség, hogy az úgynevezett „nem lé­tező”, vagyis a fiktív számlá­kon mozgó pénzek mértékét csökkentsék. Az adótanácsa­dók viszont arra hivatkoznak, ez azért sérti az alaptörvényt, mert nem a jövedelmet, ha­nem a kiadást adóztatják meg. Az egyéni vállalkozók tár­sadalombiztosítási terhei is megnövekednek ezáltal. A költségként el nem számolható kiadás, valamint az előzetesen felszámított áfa nem csökkenti a személyi jövedelemadó alap­ját. Ebből következően az egyéni vállalkozó a meg sem szerzett jövedelem után is kö­teles társadalombiztosítási já­rulékot fizetni. B. G. r i

Next

/
Thumbnails
Contents