Új Dunántúli Napló, 1997. március (8. évfolyam, 59-88. szám)

1997-03-09 / 67. szám

1997. március 9., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Dunántúli Napló 3 Frankenstein legendája Klónozni vagy nem klónozni? A „Lenni vagy nem lenni?” klasszikus kérdése a 20. század végére a címbéli a formában ölt testet. Máris „biológiai atombombától” hangos a világ, Clinton arra kérte a tudósokat, hogy „ne játszanak Istent”. Mi­ről is van szó? Dr. Szeberényi József bioló­gus professzor így foglalja össze:- Már 30 éve végeznek sejtmag-transzplantációs kísér­leteket. A mostani szenzáció azt állítja - és a Nature c. szak­lapban le is írták -, mód van arra, hogy érett testszövetből származó sejtmagot vegyenek ki és ültessenek be a petesejt plazmájába. Itt történik az érett sejt génműködésének átprog­ramozása, vagyis ugyanabba az irányba terelik a fejlődést, ahonnan vétetett. Eddig a kísérlet csak birka és majom esetében sikerült, pl. egérrel még nem tudták meg­csinálni. Mégis világos, hogy akár egy-két éven belül a mód­szer rutinszerű lesz, és főemlő­sökön, embereken is végre­hajthatóvá válik a klónozás. A szakemberek egyetérte­nek abban, hogy korrekt tájé­koztatás és szigorú szabályo­zás szükséges - ez utóbbit jó lenne, ha nem is tudósok hoz­nák, hanem társadalmi egyetér­tés eredménye lenne. A „féle­lemre” jellemző, hogy a világ- szenzációt bejelentő skót inté­zettől a tudományos támoga­tást felfüggesztették, és vizsgá­latot rendeltek el. A legtöbb vita a ,rendelésre készíthető” emberről szól, il­letve arról, hogy híres nagysá­gok egyetlen sejtjük segítségé­vel „feltámaszthatok” lenné­nek poraikból. Kérdés, mi szükség minderre? Az ember­ben épp az az egyik legfőbb ér­ték, hogy egyedi és megismé­telhetetlen - meg kell kérdezni egypetéjű ikreket, mennyire szenvednek attól, hogy egy­formák! És mi szükségünk lenne, mondjuk egy második József Attilára? A halott költő sejtjéből létrehozott egyed bi­zonyára nem lenne költő, s ha írna is verseket, azok nem Jó­zsef Attila-versek lennének. Sokkal valószínűbb, hogy egy életen át szenvedne „őse” mi­att. Lehet, hogy a halottak egy­szer feltámadnak, de újjá ne szülessenek! M. K. Fenyeget a MATÁV Szextelefonért 150 ezer Hová lesz a múzeum? Kovácshida messze földön híres református múzeumát évente mintegy 3000-en keresik fel, főképp kül­földiek. Jelenleg Szigeti And- rásné, a néhai dszteletes özve­gye lakik a pap­iakban, bár öz­vegyi jogon nem tartózkodhatna a hatalmas épü­letben. Mint a múzeum őrzője és egyben ide­genvezetője ma még a faluban él - ki tudja, med­dig? A nagytiszteletű asszony ugyanis, sajnos, rossz vi­szonyban van néhány helybé­livel. Megrágalmazták, éppen az épülethasználat, állagkar­bantartás miatt, és annak kap­csán is, hogy betörés történt a lelkészi hivatalban. Bóka And­rás, az Újpfetrén élő reformá­tus esperes személyesen járt el a torzsalkodás miatt, s végül az egyházi tanács előtt tisztáz­ták a „félreértéseket”, a váda­kat visszavonták. Mégis, az idős asszonyban mára már megszületett az el­határozás:-Lehetőség szerint beköl­töznék Pécsre a gyerekeimhez. Nem tudom, hogy a múze­ummal mi lesz, az nem való­színű, hogy a község kezelé­sébe menne át, lehet, hogy nem is marad a faluban. Bóka esperes a múzeum esetleges Beremendre való költöztetését cáfolja, sőt bízik benne, hogy a gyűjtemény ma­rad, ahol van.- Ez az anyag itt tölti be iga­zán a funkció­ját, az Ormán­ság része. Per­sze, ha a nagy­tiszteletű asz- szony nem lakik ott többé, veszé­lyes helyzetbe kerülhetnek a tárgyak. Arra sajnos, nincs remény, hogy új tiszteletes kerül­jön Kovácshi- dára, ezért meg­fontolandó a gyűjtemény to­vábbi sorsa. Egyik lehetsé­ges megoldás lenne a nagyharsányi egyházi kiállítás részeként megmen­teni a kovácshidai anyagot, ám abban az épületben, ahol he­lyet kaphatna, most egy me­nekült család lakik. További gond, hogy a mú­zeum jellegzetes, szerves ré­sze Szigetiék magángyűjte­ménye, ami családi örökség­ből, emléktárgyakból áll - kérdés, hogy a lelkész özve­gyének távozásával ez az anyag maradhat-e, vagy a csa­lád Pécsre hozatja? M. K. Kihajózott az első komp Az alábbi hirdetés jelent meg Tolnában a napokban: „Kérem, jelentkezzenek, akiktől a MA­TÁV Rt. nagyösszegű számlát követel jogtalanul!... telefon.” A kakasdi illetőségű feladót sikerült elérnünk. Elmondta, hogy folyamatosan érkeznek hozzá hívások. Jelentkezők zöme soknak találja a számlát, amit kapnak. Szerintük az összeg irreálisan magas, s nehéz bizonyítani, hogy nem telefonáltak ennyi pénzért. A MATÁV-val „perben” álló család - akik türelmük fogytával adták fel a hirdetést - 1996 júli­usában kapott telefont. Az első számlájuk 150 000 forintra rú­gott. Állításuk szerint amikor bé­késen reklamáltak a MATÁV- nál, ott fenyegetőztek. Ráadásul a hirdetésre telefonálók is hason­lót állítanak; a szolgáltató meg­fenyegeti az előfizetőt, hogy „egyirányúsítja” a telefonját. Vannak idős emberek, akik - a hirdetésre érkező telefonokból ítélve - 50-60 ezer forintos szextelefonos számlát kaptak Hosszú vita volt annak idején Baján a lakosság és a képvi­selő-testület között, amikor az önkormányzati tulajdonú laká­sok értékesítése napirendre ke­rült. Az eladással megbízott Ba­jai Kommunális és Szolgáltató kft minél több pénzt akart, a la­kók - leromlott házakról lévén szó - kevesebbet akartak fi­zetni. Végül az eladó a lakásokat országosan is a legmagasabb áron, a forgalmi érték 60 száza­lékán értékesítette. Tehetőseb­bek tömegével vásárolták meg jogtalanul. Tálos Zoltán, a MATÁV Pécsi Igazgatóságá­nak munkatársa elmondta; mivel a technikában előfor­dulhat hiba, a díjmérésnél is előfordulhat ez, de csak ala­csony százalékban. A számlázó rendszert folya­matosan ellenőrzik - mind a Hírközlési Felügyelet, mind a MATÁV Rt. munkatársai -, de erre utólag is lehetőség nyílik. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb esetben a kiszámlá­zott díj reális, sokszor kiderül, hogy a családból valaki titok­ban hívott magas díjtételű vo­nalakat. A MATÁV mindig is az ügyfeleinek szempontjából vizsgálja a vitás ügyeket - foly­tatta Tálos -, ezért a kakasdi család problémáját is (bár az ügyet konkrétan nem ismeri) készek gondosan kivizsgálni. A MATÁV Rt. ad a jó hírére, ráa­dásul az ilyen ügy „nem üzlet” a cég számára. Ezért nehéz elképzelni ek­kora túlszámlázásokat - tette hozzá. Hazafi Zsolt a lakásokat zsebszerződéssel, az érték egyharmadáért. Tavaly - a Kommunális és Szolgáltató Kft. igazgatójának beszámolója szerint - 119 la­kást értékesítettek, melyeknek forgalmi értéke 209 millió fo­rintot tett ki. A város bevétele 44 millió forint volt. Készpénzzel 75, részletre 44 személy vásárolt lakást. Önkormányzati tulaj­donban maradt 443 lakás, melynek fenntartása jócskán megcsapolja a befolyt vételárat. Gál Zoltán Az idei kompközlekedés egy hónappal korábban indult meg a Balatonon, mert gyorsan el­olvadt a jég. A rómaiak is itt keltek át, ahol ma is létezik a rév a Tihanyi-félsziget és a legközelebbi déli part között. Tegnap 7 órakor kezdte első útját a Széchenyi komphajó a szántódi kikötőből kiúszva, es­tig óránként fordult. Parancsnokolt Tóth Zoltán gépész, kormányozott Ham­mer Géza, a matrózok Bíró Károly és Kovács Lajos voltak. A reggeli indulás előtt dr. Horváth Gyula, a MAHART Balatoni Hajózási Rt. ügyve­zető igazgatója köszöntötte az első jegyvásárlót. Szombaton kiskerttulajdonosok, fuvaro­sok és kirándulók utaztak ba­dacsonyi és nyugat-magyaror­szági úti céllal. Cs J. A haza szolgálata Ünnepélyes katonai eskütétel volt tegnap a kaposvári Tán­csics laktanyában, ahol az új logisztikai ezred újoncai esküd­tek fel a haza szolgálatára, (t) Járműfosztogatók Szombaton a dombóvári Han­gulat vendéglőnél parkoló VW Golf autóból elloptak 46 ezer forintot és több ezer márkát. A szekszárdi Volán-pályaudvaron pedig a bezárt buszt feszítették fel, és kiszerelték a sofőr rádiós magnóját. (c$) Partfal-helyreállítás A nyaralószezonra készülve először helyreállítják a jég okozta károkat a partfalban Ba- latonszéplak-alsótól Balaton- földvárig, majd a strandokat újítják fel. (t) Munka a fürdő körül Megkezdődött a babócsai fürdő környékének rendbetétele. A felújítás és parkrendezés érinti a falut ölelő zöldövezeteket, a községközpontot és a közterü­leteket is. (t) Elfogták a tolvajt Pénteken a bátaszéki Baross utca egyik portájáról egy tolvaj 9 ezer forintot és egy aranykar­kötőt vitt el. Még aznap elfog­ták a rendőrök, és őrizetbe vet­ték a besurranót. (cs) Vegyszerek tűntek el A teveli mezőgazdasági méreg­raktárból szombaton nagy mennyiségű vegyszer és perme­tezőanyag tűnt el csaknem 400 ezer Ft értékben. Olyan embe­rek vitték el a szereket, akik jól ismerték a helyszínt. Feltehe­tően kiskerttulajdonosok voltak a tolvajok. . (cs) Lakás drágán, lakás olcsón Verseny a dunántúli ítélőtábláért A múlt század végén Pécs Nagykanizsával mérkőzött ab­ban a lobbizásban, hogy a két város közül hova kerüljön a ki­rályi ítélőtábla. Amikor 1890- ben felemelték az ítélőtáblák számát, kettő jutott belőlük a Dunántúlra: a pécsi és a győri. Ezek 1950-ig fennmaradtak. A beharangozott bírósági szervezeti reform most újraé­lesztette a városok vetélkedőjét, de részben más szereplőkkel és kevesebb reménnyel: csak egy dunántúli ítélőtáblával számol a tervezet. Volt olyan sugalma- zás, hogy a jelentkező, szóba jöhető városok esélyét növelné, ha az elhelyezéshez költségkí­mélő megoldást kínálnának. Kaposvár egy belvárosi érté­kes épület ajánlott fel. Közpon­tibb földrajzi helyzetét is meg­pendítették érvként. Győr ke­véssé agilis. Pécs és a Baranya Megyei Közgyűlés - a tradíció és a szakmai szempontok hang­súlyozásán túl - összefogott és megyei közgyűlés jelenlegi, Rákóczi út 34. szám alatti épü­let szintjeit kínálja az Igazság­ügyi Minisztériumnak. A me­gyeháza visszaköltözne a ré­gebbi, Széchenyi téri helyére. A megye intézmény-elhelye­zési gondjainak megoldásába Pécs Önkormányzata is besegít. Továbbá a József Attila 10. szám alatti épületért feltűnően méltányos bérleti díjat szabott legutóbb a megyei bíróságnak. El is adná az épület, ám a mi­nisztérium inkább a pécsi igaz- val foglalkozik. Az 1910-es minden kormányzatnak beletö- ságügyi palota megvalósításá- évektől (!) kezdve eddig ebbe rött a bicskája. Dunai I. TSyőr • Jelhelyezés) hajdan táblabfróság Budapest Kaposvár (elhelyezés) Pécs \ (elhelyezés) ^ Diabíróság egyetemi jogi kar a jog tudományos műhelye Szív és Élet Egyesület Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek a la­kosság túlnyomó részét érintik. Az egyre nehezedő életkörülmények nagyban növelik a cardiovascularis betegségek kialakulásának a lehetőségét. Dr. Erményi Tibor, a Bonyhád Városi Kórház- Rendelőintézet Belgyógyá­szati Osztályának orvosa va­lamint egyik betege, Hei- dinger János elhatározták, hogy egyesületet hoznak létre betegek, a betegség miatt hátrányos helyzetbe került hozzátartozók, vala­mint a még egészségesek érdekeinek képviseletére, hogy nagyobb eséllyel ke­rülhessék el a szív- és ér­rendszeri betegségek kiala­kulását. A Szív és Élet Egyesület székhelye Bonyhád lesz, el­sődleges működési területe a régió. Az egyesületben mind a lakosság, mind a szív- és érrendszeri beteg­ségeket ellátó egészségügyi szervek képviseltetik magu­kat. Aki tagja kíván lenni a Szív és Élet Egyesületnek, az alábbi címeken jelent­kezhet: Dr. Erményi Tibor, Bonyhád, Városi Kórház- Rendelőintézet, Bonyhád, Bajcsy-Zs. u. 25., telefon: 74/451-133, Heidinger Já­nos, Bonyhád, Bonyhád Béla u. 6., tel.: 74/452-918. Hunyadi István t, t I

Next

/
Thumbnails
Contents