Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)
1997-02-05 / 35. szám
1997. február 5., szerda Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Elfogadható nyugdíjrendszer formálódik Várják a jó javaslatokat Szükség van a nyugdíjrendszer reformjára - ebben egyetértettek a szociális partnerek az Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén, több más kérdésben azonban eltérnek egymástól az álláspontok. A munkavállalók képviselői például nem támogatják, hogy egyharmadnyi járulékösszeget a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszerből a kötelező tőkefedezeti rendszerbe vigyenek át. Javasolták, hogy ez utóbbit önkéntes alapon, kiegészítő jelleggel alakítsák ki. Amennyiben adókedvezményekkel ösztönzővé tennék ezt a formát a munkáltatóknak és a munkavállalóknak, az egyúttal a vásárlóerő lekötését, az infláció csökkentését is szolgálná. A járulékbefizetés napra kész követésére pontrendszert ajánlottak. Ennek segítségével nyilvánvalóvá válna, hogy ki mennyi járulékot fizetett be, és ezért milyen nyugdíjellátásra számíthat. Ez a forma ugyanúgy javítaná a befizetési fegyelmet, mint a kormányzati oldal által javasolt tőkefedezeti számla nyilvántartása. Arra a kérdésre, hogy az esetleges tőkefedezeti nyugdíj- rendszer pénztárai miként hasznosítanák az ide befizetett összegeket, Medgyessy Péter pénzügyminiszter elmondta: nincs olyan szándékuk, hogy államkötvényre jegyeztetik le ezeket az összegeket. A pénztárak oda fektethetik be a pénzt, ahol az megfelelő biztonsággal a legnagyobb hasznot hozza. A kormányzat kész a javaslatok mérlegelésére. Aligha tágul a kör Vigyázó szemek az egy százalékon Becslések szerint az ezret jóval meghaladja a hazánkban lévő kisebbségi egyesületek és alapítványok száma, és többségük nem csupán bejegyzett szervezet, hanem több-kevesebb sikerrel működik is. Tények bizonyítják - ami a nagy számból is következik -, hogy rendkívül sokrétű ezeknek a civil szervezeteknek a tevékenysége. Egyvalamiben viszont bizonyosan egyformák: egyiküket sem veti fel a pénz. Elénk érdeklődéssel követik tehát az „egyszázalékos törvény” sorsát, tegnap is erről szervezett fórumot Budapesten a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, valamint a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány. A vitaindító kérdés, amelyet Hegyesiné Orsós Éva címzetes államtitkár, a hivatal elnöke tett fel, így szólt: számíthatnak-e ezek az egyesületek és alapítványok arra, hogy az állampolgárok személyi jövedelemadójuk 1 százalékával támogatják majd működésüket? A válasz megfogalmazásakor élénk vita alakult ki. Végül abban egyeztek meg a résztvevők, hogy az adófelajánlás során e szervezetek csak a tevékenységüket jól ismerő állampolgároktól várhatnak támogatást. Arra kevés az esélyük, hogy újabb társadalmi kört tudjanak megnyerni ehhez. Félévi értesítő osztása diákpezsgőbontással vagy fülhúzással A turpisságok is kiderülnek Izgalmas pillanatok: kinek milyen a bizonyítványa? FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A hét végéig mindenütt kézhez kapják az általános és középiskolák diákjai a félévi értesítőt, és így számot vethetnek eddigi teljesítményükkel. Családi körben is fény derül a gyerekek iskolai eredményeire vagy esetleges kudarcaira, mert ezt követően szülői értekezletek kínálnak alkalmat az anyukáknak, apukáknak, hogy megbeszéljék a pedagógusokkal az első félév tapasztalatait. A tanév első fele immár hivatalosan is lezárult, az iskoláknak február 7-ig kell tájékoztatniuk a tanulókat, illetve a szülőket a tanulmányi eredményekről. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban emlékeztettek arra, hogy a tanítók, illetve a felső tagozatban az osztályfőnökök - immár több évtizede - a félévi osztályzatokat nem a bizonyítványba, hanem az ellenőrző könyvbe vezetik be. Az elsősök tanulmányi eredményét nem osztályzattal, hanem „megfelelt”, illetve ,jól megfelelt” bejegyzéssel minősítik. Magatartásukat, szorgalmukat pedig „példás”, „jeles”, , jó” vagy „változó” megjelöléssel értékelik. A pedagógusok ezekben a napokban a gyermekek félévi produkciójának tükrében testületi értekezleteken értékelik a maguk munkáját is, és arról tájékoztatják az iskolaszékeket és a fenntartókat. Általános gyakorlat, hogy a félév mérlegét a bizonyítványosztás után szülői értekezleten is megvonják. Nem jellemző, de előfordul, hogy a szülők elégedetlenek az érdemjegyekkel, és a gyenge eredményért nem gyermeküket, hanem a nevelőket hibáztatják. Ezt természetesen megtehetik, az osztályfőnököknek, igazgatóknak pedig kötelességük, hogy foglalkozzanak az ilyen panaszokkal. Valójában azonban nagyobb meglepetéseket nemigen okozhatnak a félévi érdemjegyek. A tanügyi szabályzatok ugyanis előírják, hogy a pedagógusoknak - egyebek közt az ellenőrzőbe tett bejegyzésekkel - folyamatosan tájékoztatniuk kell a szülőket a gyerekek kiemelkedő teljesítményéről éppúgy, mint az esetleges turpisságokról. (deregán) Visszaállamosított természetvédelmi területek Hat év, nyolcmilliárd forint A rendszerváltás után magántulajdonba került természetvédelmi területeket az állam visszavásárolja az újdonsült tulajdonosoktól. A program még öt éven keresztül tart, s mintegy nyolcmilliárd forintot emészt fel. Az idén folytatódik a védett természeti területek állami tulajdonba vétele. A visszavásárlás tavaly kezdődött meg, a természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995-ös törvény nyomán. E jogszabály az Alkotmány- bíróság döntése alapján rendelkezik a természetvédelmi érdekek érvényesítéséről. A visszavásárlási program 2001-ig tart, s előreláthatóan 6-8 milliárd forintba kerül. Tavaly összesen 30 ezer hektárt sikerült megvásárolni 500 millió forint értékben; az idén és jövőre 80-80 ezer hektár, a további három évben pedig évi 20-25 ezer hektár átvétele a cél. Az első évben még szinte kizárólag mezőgazdasági termelőszövetkezetek voltak az eladók. A nemzeti parkok emellett igyekeztek megvenni a felszámolás alatt álló nagyüzemek védett területeit is. A hazai nemzeti parkok tavaly együttesen 17 megye 57 mezőgazdasági termelőszövetkezetétől vették meg a 30 ezer hektárnyi területet, ám a következő években már a magántulajdonban lévő védendő földek kisajátítása következik. Javaslat a kis jövedelmű családok rendszeres támogatására Gyermekvédelmi törvény a Ház előtt A gyermekvédelem feltételeinek megújítása sürgős és elengedhetetlen, mert a jelenleg működő rendszer egyre kevésbé szolgálja a gyermekek tényleges védelmét - szögezte le Kökény Mihály. A népjóléti miniszter tegnap elhangzott expozéjával megkezdte a Ház a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az új jogszabály a családi nevelést állítja a középpontba. Rögzíti, hogy a gyermeket csak akkor lehet kiemelni a családi környezetből, ha - a többoldalú támogatás ellenére - a veszélyeztető körülmények másképp nem szüntethetők meg. A javaslat kitér arra, hogy fejleszteni és képezni kell a nevelőszülői hálózatot és korszerűsíteni kell az örök- befogadás szabályait. Részletesen szól a tervezet a gyermekvédelmi alapellátásokról, szakellátásokról és hatósági intézkedésekről. Az alapellátások közé sorolja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, amit a helyi önkormányzattól kell kérni akkor, ha a gyermek családjában az összjövedelem egy főre eső része nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj összegének 80 százalékát. Kimondja, hogy a rendkívüli élethelyzetbe került gyermekes családnak rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható. Az intézeti nevelésből kilépő fiatalok indulását segíti az otthonteremtési támogatás, amit az állam fizet. A tegnapi ülésen a Ház úgy döntött, hogy felfüggeszti Boldvai László szocialista honatya mentelmi jogát. A mentesség megvonásával adott a lehetőség arra, hogy a bűnüldöző szervek kihallgassák a képviselőt a Tocsik-féle sikerdíj ügyében, s fény derüljön arra, hogy megalapozott-e a befolyással való üzérkedés gyanúja. (simonffy) Hírcsatorna Döntött a taláros testület. Az Alkotmánybíróság tegnap határozatban mondta ki a vállalati gépkocsik használatával kapcsolatos egyes adóhatósági rendeletek eltörlését. Megsemmisítette azt a rendeletet is, amely nem számította be a közalkalmazotti jogviszony időtartamába a tényleges illetve tartalékos katonai szolgálat idejét. Tocsik-jelentés. Elkészültek azok a szakértői vélemények, amelyek a bizottság jelentésének alapjait képezik - jelentette be Deutsch Tamás, a Tocsik- botrányt vizsgáló parlamenti bizottság elnöke. Kritika az államfő címére. Hibát követett el a köztársasági elnök, amikor az összeférhetetlenségi törvényt nem az Alkotmánybírósághoz utalta, hanem a parlamenthez - mondta Kosa Lajos fideszes képviselő, egy keddi tájékoztatón. Hozzátette: pártja az elkészült jogszabályoknál sokkal szigorúbb összeférhetetlenségi törvényt szeretne. Védelmi tárgyalások. Kölcsönös bizalom jellemzi a magyar-szlovák védelmi tárgyalások légkörét - jelentette ki Keleti György honvédelmi miniszter, aki kedden hivatalában fogadta Jozef Tuchyna szlovák vezérkari főnököt. A miniszter hozzátette: Magyarország azt szeretné, ha a NATO minél több országot felvenne soraiba, de Budapest nem kívánja ösz- szekötni sorsát a többi jelölttel. Szállítási zavarok. A cseh vasutasok munkabeszüntetésével kapcsolatban a MÁV fő-menet- irányítója közölte: zavarokat okozott a sztrájk a nemzetközi vonatok közlekedésében. Németországot az utasok Ausztrián át érhetik el, a Lengyelországba tartó Bem és Báthori expressz azonban továbbra is zavartalanul közlekedik. Számvevőszéki jelentés. A Dunamenti Erőmű Rt. privatizációja során abszolút elsőbbséget kapott a készpénzes eladás - a mielőbbi költségvetési bevétel érdekében. Ez azonban ellentmondott mind az előkészítéskor megfogalmazott szakmai és kormányzati elveknek, mind pedig az ágazat magánosításától elvárt komplex stratégiai szemléletnek - állapította meg az Állami Számvevő- szék a létesítmény értékesítésének vizsgálatáról tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében. Leltár a fegyverekről. Nováky Balázs altábornagy, országos parancsnok teljes fegyverleltározást rendelt el, miután a napokban őrizetbe vettek egy határőrtisztet, akinél nagyobb mennyiségű lopott fegyvert találtak. Még támad az influenza, de sokan nem veszik komolyan A lappangási idő egy-öt nap Tovább támad az influenza, bár a fertőzés a korábbinál valamivel lassúbb ütemben terjed. Országszerte újabb tízezrek panaszkodnak, hogy betegek, elesettek, otthon kellene maradniuk. De miért és meddig? - kérdeztük dr. Siklós Judit belgyógyász főorvostól. A szakember elmondta, hogy az influenza lappangási ideje egytől öt napig terjed, és viszonylag hamar jelentkeznek az általános tünetek: hidegrázás, láz, végtagfájdalmak, hátfájás, égető érzés a szemben, orrfolyás, tüsszögés, izzadás. Szerencsés esetben az A-ví- rus ennél több bajt nem okoz, s a beteg - pár napos lábadozás után - fölgyógyul. Az igazi gondot az influenzához társuló, annak nyomán esetleges kialakuló szövődmények jelentik. így felléphet például légcsőhurut, tüdőgyulladás, arcüreggyulladás, de szívizomgyulladás is. Különösen a legyengült szervezetűeket és a krónikus betegségben szenvedőket veszélyeztethetik szövődmények.- Antibiotikumok csak akkor kellenek, ha valamilyen baktériumfertőzés is párosul az influenzával - mondja a főorvos asszony. - A patikákban kapható lázcsillapítók, orrcseppek, köptetők és vitaminok jó szolgálatot tesznek a betegség leküzdésében, a szervezet erősítésében. Arra nincs mindenkire érvényes szabály, hogy mikor ajánlatos az influenzás betegnek ágyban maradnia. A főorvosnő szerint nem is igazán az ágyban fekvés a fontos, sokkal inkább az egyenletes meleg szoba. Az ágyat ki-ki csak addig nyomja, amíg úgy érzi, hogy jólesik a takaró alatti pihenés. Azt senki ne kockáztassa meg, hogy influenzásán utcára megy. A lappangási időt nem számítva hét-tíz nap alatt lehet túljutni a betegségen. Ebből legalább három napot szobafogságban kell tölteni. A tapasztalatok szerint sokan ezt is elspórolják - de az ilyenfajta „legénykedésért” esetleg nagy árat kell fizetni. (németh) Gázrobbanás. Az utóbbi évek egyik legsúlyosabb lakóházrobbanása történt tegnap hajnalban a fővárosban, egy hatszintes épületben. Két emelet magas lángok csaptak ki a detonáció fészkéből, egy szolgálatban lévő éjjeliőr harmadik emeleti lakásából. Hárman megsérültek, az otthonok többsége átmenetileg lakhatatlanná vált. fotó: feb/diósi imre
