Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-27 / 57. szám

1997. február 27., csütörtök Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Indul a hároméves őrstelepítési akció Több rendőr az utcákon Nemzetközi összehasonlítás­ban a Magyarországot jel­lemző bűnözési adatok átla­gosnak tekinthetők, ám ha a lakosság biztonságérzete rossz, cselekedni kell. Kurtcze Gábor belügyminiszter vélekedett ily módon közálla­potainkról tegnapi sajtóértekez­letén. Elmondta, hogy az új rendőri vezetők az Országos Rendőr-főkapitányság állomá­nyából 196 embert csoportosí­tottak át, elsősorban a vidéki kapitányságokra. A készenlé­tiek közül kétszázan teljesíte­nek szolgálatot az utcákon, többségük Budapesten. Júniustól 1600 frissen vég­zett rendőr áll munkába. A fog­lalkoztatásukkal járó kiadá­sokra a költségvetés nyújt fede­zetet. A tervezett technikai fej­lesztésre ígért 5 milliárd forin- tot is előteremti a kormányzat. A rendőr nélküli kistelepülé­seken élők védelmében ez év tavaszán megindulhat a három évre tervezett úgynevezett rendőrőrs-telepítési akció - kö­zölte Kuncze Gábor. A minisz­ter elismeréssel szólt az orszá­gos és a budapesti főkapitány munkájáról, akik rövid idő alatt több bűnügy megoldásában je­leskedtek. Határozottan léptek fel a testületbe nem való kollé­gákkal szemben is. Kitért a belügyminiszter Ko­vács Pál országgyűlési képvi­selő esetére is. Mint ismeretes, a szolgálatot teljesítő rendőr a parlamenti parkolóból akarta továbbirányítani a képviselő kocsiját, az viszont elsodorta a rendőrt. Kuncze Gábor vizsgá­latot indított az ügyben. Apadt az ország adóssága Majdnem 10 milliárd dollárnyi tartalék Lassan szilárdul a talaj a nemzetgazdaság lába alatt - ezt tükrözik az ország fizetési mérlegének alakulásáról teg­nap közzétett adatok. A pénzügyi folyamatok egyik leglényegesebb eleme az, hogy az ország nettó adósságállo­mánya 1996-ban csaknem 2 milliárd dollárral csökkent. Kedvező nemzetközi megítélé­sünknek köszönhetően a múlt évben 1,8 milliárd dollár mű­ködötöké áramlott az országba, ami - ha nem is sokkal - meg­haladta a fizetési mérleg 1,7 milliárd dolláros hiányát. Az ország fizetőképességét illetően aligha lehetnek kétsé­geik külföldi partnereinknek, december végén ugyanis a jegybanki tartalékok nagysága megközelítette a 10 milliárd dollárt. A nemzetgazdaság nettó kül­földi adóssága egyébként, folyó áron számítva - tulajdonosi hi­telek nélkül - az 1995. végi 15,4 milliárd dollárról 12,9 mil­liárd dollárra mérséklődött. A két és fél milliárdos csökkenés nagy része - 2,3 milliárd - a hi­telek visszafizetéséből, 0,2 mil­liárd pedig az árfolyamváltozá­sokból adódott. A fizetési mérleg egyenlegé­nek kedvező alakulásában nagy része volt az idegenforgalom várakozást felülmúlóan magas, 1,3 milliárd dolláros bevételi többletének. MSZOSZ: közelebb a nyugdíjreformhoz Adókedvezmény is szóba jöhet Lehetséges a megegyezés a nyugdíjreformról, erre a kö­vetkeztetésre jutottak tegnap egy tanácskozást követően szakszervezeti képviselők. Az MSZOSZ Szövetségi Taná­csának ülésén a felszólalók többsége annak a véleményé­nek adott hangot, hogy meg le­hetne egyezni a nyugdíjreform­ról. Közeledett ugyanis a kor­mány és az MSZOSZ állás­pontja a reformot illetően. Van azonban még néhány olyan kérdés, amelyben további kölcsönös kompromisszumok szükségesek, ilyen például a tőkefedezeti rendszer mértéke és finanszírozása - állapította meg Sándor László, az MSZOSZ elnöke. Az ülésen elhangzott, hogy a szaktárcák - a pénzügyi és a népjóléti - továbbra is fenn­tartja a kötelező tőkefedezeti rendszerre vonatkozó elképze­lését. Igaz, a kormányzat kész a kompromisszumra ebben a kérdésben is: elképzelhető pél­dául olyan megoldás, amelyben a tőkefedezeti részbe fizetett já­rulék az összes befizetés 20-33 százalékát tenné ki. Mindemellett a tőkefedezeti részbe történő többletbefizeté­seket ösztönözni is kívánnák adókedvezményekkel. Ennek mértéke - a tervek szerint - áz önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakhoz hasonlóan 50 százalékos lenne, és 400 ezer forint befizetett összegig le­hetne igénybe venni. A traktorok tovább rostokolnak Kormány: a pohár félig tele van - Tüntetők: a pohár félig üres Egymásnak ellentmondó hírek, értékelések és állásfoglalások jelezték tegnap, hogy még korántsem lehet múlt időben em­legetni a súlyos közterhek miatt kirobbant agrárdemonstrá­ciókat. A kormányzat és a tiltakozó gazdák képviselői között lezajlott keddi kiskőrösi tárgyalások eredményeit igencsak eltérően összegezték a tárgyaló felek. A pénzügyi és a földművelés- ügyi tárca illetékesei úgy ítél­ték meg, hogy már-már kar­nyújtásnyi közelségbe került a megállapodás. A demonstrá­ció szervezőinek vezérkara szerint viszont a zárt ajtók mögötti eszmecserén szó sem volt megállapodásról - csupán az álláspontok közeledtek egymáshoz. Ez utóbbi véleményt erősí­tette az a tény, hogy tegnap az ország számos régiójában folytatódtak a forgalomlassító akciók. Sok helyütt a de­monstrációk harmadik napján több traktor, erőgép és teher­autó rostokolt az utakon, mint korábban. Másutt kevesebb útszakaszt torlaszoltak el a tüntetők, s bejelentették, hogy a következő napokra felfüg­gesztik az útelzárásokat. A Magyarországi Gazda­körök Országos Szövetsége hosszabb távra szóló prognó­zist körvonalazott. Mint Jakab István, a szövetség társelnöke bejelentette, március 10-től 19 megyére kiterjedő demonstrá­ciót szerveznek, ha az agrár- társadalmat érintő társa­dalombiztosítási és adószabá­lyokat a kormány nem módo­sítja számukra elfogadhatóan. Azt a követelést is megfo­galmazta, hogy a kormány dolgozzon ki válságkezelő programot és biztosítsa, hogy 1997 átmeneti időszak legyen, amelyet a jövőre életbe lépő új, az ágazat fejlődését szol­gáló törvények megalkotására fordítanak. Tegnap a Pénzügyminiszté­riumban került sor a kormány­zat és az agrár-érdekképvisele­tek szakértőinek egyeztető tárgyalására. Az agrárágazat képviselői egyetértettek a kormány tervezett intézkedé­seinek alapelveivel, amelyek szerint az intézkedések nem sérthetik a közteherviselés el­vét, szektor- és versenysemle­ges megoldásoknak kell len­niük. A gazdakörök nevében Jakab István viszont úgy nyi­latkozott: érdemi választ nem kaptak javaslatukra, amelyben az adó- és tb-jogszabályok módosításának visszavonását követelik. A kiskőrösi megál­lapodástervezet engedményei meg sem közelítik az érdek- képviseletek követeléseit. A kórházak többségében feloldották a látogatási tilalmat Megszűnőben az influenzajárvány Megfutamodott az influenza az utóbbi két hétben. Ha még nincs is teljesen vége a járványnak, az új betegek száma or­szágszerte olyannyira lecsökkent, hogy a kórházak többsé­gében feloldhatták a látogatási tilalmat. Mint dr. Straub Ilonától, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató-helyettes főorvosától megtudtuk, az utóbbi hét napban alig több mint 37 ezer megbetegedést jelentettek az orvosok, ez mintegy fele a korábbinak. A betegek csaknem 30 százaléka vetette magát táppénzes állo­mányba, ez az arány viszont valamivel magasabb az előző hetekénél. Ebben a lehetséges következményekről szóló hí­rek játszhattak szerepet. Valóban: nem volt ritka a szövődmény. Az elmúlt héten például mintegy 3 ezer influ­enzásnál diagnosztizáltak tár­sult betegséget a kezelőorvo­sok, és másfél száz beteget irányítottak kórházba. Az ezt megelőző héten tizenhárom ember halálában játszott sze­repet az influenza. A járvány öt hete alatt mintegy 270 ezren fordultak orvoshoz, különösen sokan Komárom-Esztergom és So­mogy megyében, a legkeve­sebben Pest és Csongrád me­gyében. N. Zs. Nem lehet elég korán kezdeni... Eredményt hirdettek tegnap az ötödik országos természetvédelmi pályázaton. A díjazottak között volt a 14 éves Leviczky Annamária sóstó- gyógyfürdői tanuló növényritkaságokat bemutató munkája is. fotó: feb/kallus györgy Hírcsatorna Egyelőre titkos. A Tocsik- ügyet vizsgáló parlamenti bi­zottság tegnapi ülésén meg­kezdte a botrány részleteit ösz- szefoglaló jelentéstervezet tár­gyalását. Deutsch Tamás fide- szes elnök arról tájékoztatta az újságírókat, hőgy a jelentést a testület végig a nyilvánosság kizárásával tárgyalja, s csak a végleges változatot hozza nyil­vánosságra. Levél a szomszédba. Magyar Bálint művelődési és közokta­tási miniszter levélben tiltako­zott Éva Slavkovska szlovák oktatási miniszternél a Szlová­kiában élő magyar kisebbség oktatásának helyzetét hátrányo­san érintő legutóbbi tanügy- igazgatási intézkedések miatt. Bizakodás. Van ok azt re­mélni, hogy az Európai Bizott­ság Magyarország felkészült­ségéről kedvező értékelést ad, és javasolja a csatlakozási tár­gyalások megkezdését - mondta Juhász Endre, a brüsz- szeli EU-misszió vezetője az Országgyűlés Európai Integrá­ciós Ügyek Bizottságának szerdai ülésén. A tárgyalások megkezdésének időpontjáról ez év decemberében a luxemburgi EU-csúcs hivatott dönteni. Új alkotmány - később. Nem valószínű, hogy a népszavazás­sal megerősített új alkotmány még ebben a parlamenti ciklus­ban megszülethet, arra viszont van esély, hogy az alaptörvény normaszövegét 1998 első fél­évében elfogadja az Ország- gyűlés. Bihari Mihály bizott­sági elnök tegnap azt is el­mondta, hogy az új alaptörvény elhúzódó tárgyalása felveti a je­lenleg hatályos alkotmány mó­dosításának szükségességét. Drágább repülők. Átlagosan mintegy 3-10 százalékkal emelkednek március elsejétől, illetve egyes esetekben április elsejétől a Budapestről induló légijáratok díjtételei. Jövőre lesz NAT. A szoros ha­táridő ellenére minden lehető­ség adott a Nemzeti alaptanterv (NAT) 1998. szeptember 1-jei bevezetésére - jelentette ki szerdán Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője. A párt oktatási szakértője politikai hecckam­pánynak nevezte azokat az el­lenzéki felvetéseket, amelyek a NAT hatálybalépésének elha­lasztását sürgetik. Ötvennégy kilő heroin. A nagylaki vámhivatalnál kedden késő este egy török kamion el­lenőrzése során a hátsó szer­számosládában elrejtve száz csomagban 54 kg heroint talál­tak a vámosok, amelynek ér­téke 170 millió forint. Az összeférhetetlenségi törvény kistestvéreinek is meg kell születniük Szakad a vesztegetések láncolata? Nem sok hiányzott ahhoz, hogy az igenből nem legyen: ked­den este a parlament - éppen csak a szükséges kétharmados többséggel - szavazta meg a Göncz Árpád által a honatyák­nak megfontolásra visszaküldött összeférhetetlenségi tör­vényt, anélkül, hogy egyetlen szót is változtatott volna rajta. Hankó Faragó Miklóssal, az SZDSZ parlamenti képviselő­jével, a törvény egyik bábájá­val a hányatott előéletű új jog­szabályról beszélgettünk. Az első szabadon választott Országgyűlés már a megalaku­lása utáni időkben megalkotta a képviselők jogállásáról szóló 1990/55-ös törvényt - mondja a honatya. S fölidézi, hogy e jogszabály paragrafusai rögzí­tették: a képviselői és a mi­niszteri pozíció nem összefér­hetetlen, ellentétben például a Számvevőszék és a Nemzeti Bank elnöki posztjával, amelynek betöltői nem lehet­nek képviselők. Nem foglalkozott azonban a törvény a gazdasági összefér­hetetlenséggel, ami - s ezt nap­jainkban, sajnos, bizonygatni sem kell - komoly fogyatékos­sága volt. Az Alkotmány előírása sze­rint csak kétharmados több­séggel elfogadott törvény dönthet az összeférhetetlen­ségről. Ezért az SZDSZ arra törekedett, hogy a két kor­mánypárti frakció együtt ter­jessze be a törvényjavaslatot. Bihari Mihály szocialista kép­viselő azt javasolta: induljanak hatpárti tárgyalások ebben a kérdésben. A tárgyalások azonban elhúzódtak, így csak 1996 őszére sikerült meg­egyezni a törvényjavaslat passzusairól. A törvény a köztársasági el­nök aláírását követő 30 napon belül életbe lép, s így alapja lehet a többi összeférhetetlen­ségi törvénynek, amellyel a társadalmi méretű korrupció ellen harcolhatunk - mondja Hankó Faragó. - A megvesz­tegetések láncolata még nem érte el az Országgyűlést, annál inkább dívik az önkormányzati és az államigazgatási szférá­ban. De a parlamenti képvise­lőknek addig nem volt erkölcsi alapjuk mások számára össze­férhetetlenségi törvényeket hozni, amíg a saját házuk táján nem csináltak rendet. A mű­ködő összeférhetetlenségi tör­vény tehát csupán az első lépés a tiszta közélet jogi alapjainak megteremtése irányában. Hankó Faragó Miklós sze­rint ezt még számos hasonló­nak kell követnie, lehetőség szerint egyre szigorúbb szabá­lyok lefektetésével. Az út még kétségtelenül nagyon hosszú lesz és sok-sok vita szegélyezi majd. Tardos János Ma is az olaj a legjobb üzlet Nehéz úgy fölvenni a harcot a szervezett bűnözőkkel, ha az üldözőknek közben lerobban a kocsija. Kiss Ernő tábor­nok szerint ilyen siralmas a helyzet. Ha a feketegazdaság elleni fel­lépést komolyan vesszük, akkor ennek a vagyonelszámoltatás lenne az egyik sarokköve. An­nál is inkább, mert a szervezett bűnözést először is gazdasági alapjaiban kell megtámadni - jelentette ki Kiss Ernő tábor­nok, a Központi Bűnüldöző Igazgatóság (KBI) vezetője tegnap, a Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság ülése után. A bizottság megállapította, hogy a KBI működésére és a bűnüldözési információs rend­szer fejlesztésére adott kor­mánytámogatás egy részét el­vonták a szervezettől. Kiss Ernő leszögezte: ha az igazga­tóság megkapja az 1996-ra és 1997-re együtt tervezett 1,3 milliárd forintos támogatást, akkor megszűnhetnek a szerve­zet működését gátló pénzügyi gondok. Az igazgatóság gép- kocsiparkja elhasználódott, golyóálló mellényeik elöreged­tek, nincs elég telefonjuk - részletezte panaszait a szerve­zet vezetője. A tábornok elmondta azt is, hogy Magyarországon még mindig az olajhamisítás a leg­nagyobb illegális üzlet. Termé­szetesnek nevezte, hogy a szer­vezett bűnözők megkeresik a közigazgatásban dolgozókat, de azt határozottan cáfolta, hogy a „maffia” gyökeret vert volna a politikai életben. ►

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents