Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)
1997-02-26 / 56. szám
10 Dimántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. február 26., szerda Hírcsatorna Az MSZP székházban ingyenes jogsegélyszolgálatot tart dr. Schmidt József 27- én, csütörtökön 16 órától ingatlanügyekben. Február 18-án, pénteken 17 órától a Tüzér u. 3/1-ben a Pécsi Szegfű Klub „A kultúra lehetőségei, a tömegkultúra helyzete városunkban” címmel klubfoglalkozást tart. Vendégek, dr. Kunszt Márta, a kulturális bizottság elnöke és dr. Újvári Jenő alpolgármester. Kocsi László országgyűlési képviselő tart fogadóórát Vajszlón február 28-án a művelődési ház nagytermében 18 órától Ismét jótékony célú ruhagyűjtést szervez az MSZP városi szervezete és nőtagozata március 3. és 7. között munkaidőben, a Tüzér utcai székházban. Dr. Szül Katalin ország- gyűlési képviselő megbízottja minden hétfőn 12.30- 14.00 és minden szerdán 9.00-11.00 óra között várja az állampolgárokat a Polgármesteri Hivatal épületében (Pécs, Széchenyi tér 1., III. emelet 114. sz.). Az MSZP február 14-én megtartott városi küldöttértekezlete a városi szervezet elnökének Szőke Attilát, a választmány elnökének dr. Szelestey Györgyöt választotta. Politikai Kávéház a Royalban. Pusztai Erzsébet a vendége a Néppárt politikai kávéházának. A képviselőnővel Termák Gábor beszélget a Royal Kávéházban (Széchenyi tér-Király u. sarok), február 28-án pénteken 16.30-tól. Hadifoglyok összejövetele. A Volt Hadifoglyok Baranya Megyei Szervezte március 3-án nyílt összejövetelt tart a TESZ székházban (Pécs, Apáca u. 15. sz.) Téma: A francia hadifogság az Emlékek és emlékezések sorozatban. Élménybeszámolót az egykori résztvevők tartanak. A Magyar Út Mozgalom Pécsi Köre február 28-án közgyűlést tart a MÁV Szociális Épület nagytermében (a pécsi Főpályaudvar szomszédságában). Meghívják tagtársaikat, valamint minden nép-nemzeti és keresztény-demokratikus elkötelezettségű, együttműködni kész pártot és társadalmi szervezetet. A közgyűlésen való részvételnek feltétele, hogy az oda érkezők rendelkezzenek ezen szerveztek valamelyikének érvényes tagsági igazolványával. A Független Kisgazda- párt pécsi szervezte március 3-án 17 órakor tartja szokásos havi taggyűlését. Kérik az újonnan alakuló Pécs Déli és Nyugati Alapszervezet tagjait, hogy a gyűlésen vegyenek részt. A Pécs, Apáca n. 16. sz. alatt található MDF Baranya megyei Székházában hétfőnként 16 órától őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos fogadóórát tart Habjánecz Tibor mezőgazdász. Minden érdeklődőt szívesen várnak. Az MDF megyei székházában (Pécs, Apáca u. 16.) hétfőnként 17 órától ingyenes jogi tanácsadás van. A Néppárt öt százalék felett Magasan. A léc még csak nem is rezeg. Ezt bizonyítja valameny- nyi időközi választás, amelyen az MDNP jelöltet indított. Öt ilyen eset volt. Ebből kettő nem alkalmas a pártreferenciákat illető következtetések levonására: Forrón 52%-kal, Szamosangya- losan 43%-kal győzött a Néppárt polgármesterjelöltje. (Dacosan konok jobboldali pártvezérek persze elgondolkodhatnak azon, hogy a „frakciópártnak” jelöltje akadt Abaújban és Szatmáriján.) A másik három városi eredmény már többet mond. Nagykanizsán 16%-ot, Zalaegerszegen 9,7%-ot, Budapest XV. kerületében polgármester választáson 9,6%-ot ért el a párt jelöltje, miközben három-négy- párti közös jelöltek alig múlták felül ezeket az eredményeket, sőt Kanizsán messze elmaradtak ettől. Legutóbb Zalaegerszegen az MDF- KDNP-FKgP jelöltnek 11%-ra futotta. (A Fidesz egyedül nyert toronymagasan 38%-kal). Mindebből több dolog is következik. Az egyik, hogy a Néppártot nem lehet leírni. Szabó Iván, Pusztai Erzsébet, Barsiné Pataky Etelka, Katona Tamás és követőik a politikai közöny érájában alapítottak új pártot, amikor a korábbi 6 parlamenti párt képtelen arra, hogy új alapszervezeteket hozzon létre. Tették ezt azért, mert úgy gondolták, újra kell gombolni a magyar politika mellényét. Sőt a mellény jobboldalát újra kell szabni. Kormányképes alternatívát kell felmutatni. Rengeteg a bizonytalan potenciális szavazó (20%), akinek elege van a baloldali kormányból, de köszöni, nem kér Giczyből, Csurkából, Tor- gyánból. S ez a másik üzenete az időközi választási eredményeknek. Teljes ellenzéki összefogásnak se realitása, se értelme. Ideje lenne, ha nem „természetes szövetségek” születnének arról, hogy kit utálunk közösen, hanem összeilleszthető programok mentén születne meg az együttműködés. Ehhez persze program kell. A Néppártnak van. Staub Ernő Néppárt-MDNP Igazságosabb és testvériesebb világot! Hazánkban az 1994-es választásokat megnyert politikai párt kampányában szakértő kormányt, tiszta és átlátszó gazdaságot, a „lakótelepek népének” a terhek csökkenését, elviselhető közbiztonságot ígért. Az ígéretek szépen hangoztak, és az emberek el is hitték. Kicsit cinikusan azt is mondhatnám, vevők voltak a bóvlira! Nem kell különösebben magyarázni, hogy a választásokkor „megvett áru” silánysága hamar kiderült:- a szakértő kormányról megalakulása pillanatában kiderült, hogy a „politikai maradék-elv” alapján alakult. Ezt a rendszeres miniszteri lemondások és visszahívások csak erősítik,- a tiszta és átlátható gazdaságot mára a korrupció és a A politika célja a társadalom érdekeinek az érvényesítése. A társadalom, egy körzet lakosainak az érdekeit nem a politikusok szabják meg, azok adottak: a térség adottságai szerint biztonságban, a lehető legjobb anyagi és kulturális körülmények között akarnak élni. Ehhez hozzátartozik az is, hogy ne mérgezze senki se a földet, se a vizeket, se a levegőt. Éppen ezért Garéval kapcsolatban politikai érdekről szólni egyszerűen dilettantizmus. A forróvá vált égetőmű ügye sem politikai érdek, legalábbis nem pártpolitikai ügy. Aki azt akar belőle csinálni, annak nem tisztességes a célja. Ez szakmai ügy a vegyészek számára, akik vitatkoznak a lehetséges megkormánypártok klientúrájához tartozók „helyzetbe hozása” jellemzi,- a „lakótelepek népének” terhei, az ígéretekkel szemben szinte napról-napra csak nőnek. Elmondhatjuk, hogy a társadalom nagyobbik része fokozatosan „dél-amerikanizálódik”,- a szilárd közbiztonság mára a bandák harcává, Budapest a robbantások fővárosává vált. A fenti csalódások, a „pártklientúra” tagjainak és a ,rendszerváltás nyerteseinek” látványos meggazdagodása a választópolgárokat a politika, a politikai pártok ellen fordította. Tehát nagyon nagy a hatalmon lévő politikusok felelőssége, mivel a „lakótelepek népe” úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi „politikacsinálók” csak egy szűk réteg érdekeit képviselik. oldásokról és nem mindenki állítja, hogy csak égetéssel oldható meg. De számunkra egyvalami világos: a 62 ezer hordó veszélyes hulladék roppant terhes vendég Baranyában. Mivel immár nem 16, hanem 25 éve itt vendégeskedik, ideje kitessékelni. A tulajdonos a méreg gyártója, hát keressen neki más helyet! Az ő felelőssége már lassan büntetőjogi felelősség. Helyben elégetni a lakosságnak nem, csak a BVM-nek érdeke. Ezért nem lehet elfogadni! Ha most egyesek felelőst keresnek a másik politikai csoportosulásban, könnyen öngólt rúghatnak, mert egyrészt (részben személy szerint is) ők felelősek, akik tűrték, hogy idehozzák ezt a sok veszedelmes mérAz „Igazságosabb és testvériesebb világot!” című 1996. évi püspökkari körlevél erre így ad útmutatót: „A katolikus társadalmi tanítás értelmében pedig meg kell fogalmaznunk azt az elvárást, hogy az állam - lehetőségeihez mérten - mindenki számára biztosítsa az emberhez méltó életet. Vagyis nem csupán a gazdaságot, hanem a rászorulókat is támogató politikát kell folytatnia. ” Jó lenne, ha legalább a képviselők megszívlelnék a fenti útmutatót. Perényi József Munkástanácsok get, másrészt, mert három éve dúl intenzíven a vita, és ennyi idő alatt, ha lenne hozzá jóakarat, meg lehetett volna oldani a gondot. Álljon itt a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1997. jan. 15-i megállapítása szó szerint: „A Budapesti Vegyiművek felelőssége a garéi problémában döntő. A szükséges intézkedéseket a laborvizsgálati eredmények ismeretében meg fogjuk tenni a környezeti kockázat csökkentése érdekében. Ezt a költséget az állam fogja finanszírozni és mint a kár okozójától, a Budapesti Vegyiművektől be fogja hajtani.” Már csak ezért is felesleges dr. Kékes Ferenc febr. 19-i vádaskodása. MDF Baranya megyei 'Választmánya Ki a felelős? Harc a holnapért! Újabb fejezettel gazdagodik a magyar társadalom és a „szakértő” Hom-kormány között dúló harc krónikája. A gazdákat elnyomorító adó- és tb- politika ellen egyszerre mozdult meg a föld népe. Magyarország a századokon át virágzó mezőgazdaságával méltán érdemelte ki az Európa éléskamrája címet. A magyar földműves dacolt minden rossz szándékkal, természeti csapással és még a Rákosi korszak legsötétebb esztendeiben sem hátrált meg. A sebtiben meghozott - esetleg fondorlatosán előkészített -, és most kapkodón fércelgetett törvényével a kormány ezeket a legsötétebb időkét idézi föl, több mint negyven évvel visz- szaforgatva a történelem kerekét. A mezőgazdaság, ha hagyják, működik, ha segítik, csodákra is képes. Ezzel szemben elnyomva, forrásait kizsarolva tönkre megy. Ez játszódik le akkor, amikor a megtermelt értékeket a mezőgazdaságból elvonják, és mondjuk a nehézipar fejlesztésére fordítják. Ez történt a 20-as, 30-as évek Szovjetuniójában és az 50-es évek Magyarországán is. Az előbbinek harminc millió ember halálát jelentő éhínség, az utóbbinak forradalom lett a vége. A kormány vajon melyiket akaija? A vérrel és verejtékkel megtermelt pénz ma már persze nem a nehéziparba, hanem néhány hazai és külföldi bank hűvös páncéltermébe folyik, ahonnan a magyar ember - ha kölcsönért folyamodik nem, vagy csak 38 %-os kamatért kap. Ez ellen az égbe kiáltó igazságtalanság ellen mozdult meg a föld népe. A kormány magabiztossága megrendült az őserő ily feltámadása láttán. Rájött, ha az emberek felismerik, hogy a hazai zöldség- és gyümölcs- termelés 80 %-át, a sertéshús termelés több mint 60 %-át adó kisgazdaságok tönkre tételével az ő megélhetésük is veszélybe kerül, neki 98-ban vagy előbb vége van. Ezért aztán meg is tett mindent, hogy elbagatellizálja a történteket. Jellemző: a BBC világhíradója többet foglalkozott az esettel, mint a magyar TV-híradó. A pártoknak és a magyar társadalomnak itt most egy a feladata: egy emberként kell a gazdák mellé állni és segíteni őket szervezéssel, jó szóval, szolidaritással. Ezen a tavaszon a nép ismét bebizonyíthatja, hogy képes összefogni a közös ellenfél ellen a megélhetésért, a holnapért. Új értelmet nyerhetnek Ady sorai: „Hunniában valami készül.” Deák Péter MIÉP Értéktöbbletadó A tavalyi statisztika szerint a több éve tartó reálbércsökkenés következtében drasztikusan esett a belföldi fogyasztás. Pl. az élelmiszer fogyasztás 1996. évi visszaesése 30 %-os volt. A csökkenés valójában sokkal nagyobb. Á számokat ugyanis erősen torzítja az ún. bevásárló turizmus. Annak a nagy számú külföldinek a fogyasztása, akik csak azért jönnek hetente hazánkba, hogy kedvezőbb árainkat kihasználva itt vásároljanak. Az ún. bevásárló turizmusnak fontos szerepe van a magyar gazdasági életben. A külföldiek veszik meg azokat a drágább hazai termékeket, amelyeket a hazai fogyasztók vagy nem tudnak megvenni, vagy csak egy szűk réteg. Akik Ausztriában, Németországban vásároltak, tapasztalhatták, hogy a magáncélú vásárlások során a külföldre kivitt ám után a vásárló visszakapja a Mehrwertsteuer-t, azaz az értéktöbbletadót, mert ezt a vásárlást exportnak számítják. Magyarországon 20 % körül lesz az infláció. Ha marad a havi 1,2 %-os forint leértékelés, az csak évi 14,4 %-os leértékelést jelent. Ezért a külföldiek számára is legalább 5 %-os drágulást okoznak az áremelések. így lassan elvesztik a magyar áruk azt a versenyképességüket, amely az olcsóságunkból ered és a külföldieknek nem éri meg, hogy Magyarországra jöjjenek vásárolni, nyaralni, szórakozni. Ez igen nagy csapás lenne a magyar gazdaságnak. A forint-leértékelés helyett nem volna-e szerencsésebb, ha nálunk is bevezetnék a Mehrwetsteuer- hez hasonló visszatérítést? Dr. Nádor András Az érdekek harmóniája Manapság sokan kutatják a társadalmi bajaink okait. Vannak, akik a legégetőbb akut gondokat - a különféle gazdasági-pénzügyi disszonanciák helyett - a közérdek és az egyéni érdekek harmóniájának hiányával ma1 gyarázzák. Kimondván a szentenciát, miszerint „hosszú távon nem életképes az a társadalom, mely nem tudja összehangolni az egyén és a közösség érdekeit”. A megoldást nem a rablótőkés rendszer fölszámolása, hanem a különféle társadalmi helyzetű, köztük a vagyoni javakban dúskáló ajserek és a nyomorban sínylődő páriák egymás keblére borulásának, testvérként való kölcsönös elfogadásának gyakorlata jelentené. Kibékíthetetlen érdekellentétekre alapozott egyetemes megbékélés igényének hangoztatása az olyan gazdaságban, ahol a magántulajdonnak primátusa van, ahol ordastörvények hatálya alatt a tehetősebbek diktátuma érvényesül, ahol a humánum kölcsönössége helyett a gyengébbek legális eltaposásá- nak elve nyert polgárjogot - a vágyálmok területére sorolható. Az ilyen viszonyok közepette .jóléti állam” intézményrendszerének létrejöttéről reménykedni politikai abszurdum. A z olyan okoskodás pedig, miszerint nincs hiteles magyarázat, melyből az emberek megtudhatnák, hogy érdekeik előbb-utóbb hogyan kapcsolódnak össze közérdekké, s ennek függvényében milyen politikai erőket ildomos támogatniuk, tudatos félreinformálással ér fel. A tömegek belátható időben föl fogják ismemi, hogy a Munkáspárt olyan politikai tényező, mely társadalomalakító programjával egészséges alternatívát kínál a politikai akamo- kok tehetetlenkedéseivel szemben. Csak ebben a parlamenten kívüli politikai erőben jobban kellene bízniuk, s hatalmi tényezőként számításba venniük. A választópolgároknak emellett a hatalombefolyásoló lehetőségüket (voksaikat) jobban meg kellene becsülniük. Miként azt a rendszerváltás érdekében is kinyilvánították. Leginkább azért szükségeltetne nagyobb megfontoltság, mert a Kádár-rendszer megbuktatása óta eltelt esztendők politikai elitjei olyan katasztrofális helyzetet idéztek elő az országban, hogy a lakosság sorsa jobbra fordításának teendői nem tűrnek további halasztást. Úgy tűnik, a változások veszteseit még mindig rabul ejtik, jámborságra, beletörődésre indítják a fényes jövőt kilátásba helyezők szi- várványos ígéretei. Tudomásul vehetnék végre, hogy a kapitalizmusban a szegény még lerongyoló- dottabbá, a gazdag egyre gazdagabbá válik. Az elszegényedettek szolgai alázata leginkább azért visszatetsző, mert többsége nyíltan beismeri: annyira megbánta az 1990-es rendszerváltók és az őket követő politikai korifeusok hatalomra segítését, mint a lovis polgár, aki fogadásával a befutó után érkező lóra tett. Emellett mind többen fölismerik, hogy a közérdek a jogos magánérdekkel kölcsönhatásban csak a szocializmusban érvényesülhetett. » Dr. Südi Bertalan szóvivő Munkáspárt Garé ülés Zoltán, a Fidesz-MPP alelnöke a kormányfő egyik megnyilvánulásával foglalkozott a frakció tegnapi sajtótájékoztatóján. Horn Gyula a közelmúltban egy újságírói kérdésre, hogy mi lesz a garéi hulladéktároló sorsa, azt a viszontkérdést tette fel: hol van az a Garé? A Fidesz alelnöke felháborítónak tartotta, hogy a kormányfő egy olyan súlyos környezetszennyezés ügyében, mint a garéi, teljesen tájékozatlan. Illés Zoltán a tájékoztatón üdvözölte, hogy a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület feljelentette a Dorogi Hulladékégetőt, amiért ott a garéi veszélyes hulladékból - dioxi- nokból - próbaégetést tartottak.
