Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)
1997-02-03 / 33. szám
1997. február 3., hétfő Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 A pitbull-tartók, az ebtenyésztők, az állatorvosok nem értik . .. Az alvilág kutyája „Nekem ne hozzanak törvényt olyanok, akik pasaréti villa erkélyéről szólnak a néphez. Hét éve szervezek kutyaviadalokat. Szeretem a kutyákat, mert jól tejelnek. ” Az ítélet: halál? címmel Schön András és Vágó Tibor friss riportkönyvet dobott a piacra - ebből az idézet. Témája a pitbull - Harci ebek végórája a kötet alcíme s persze, az új törvényhez kötődik, amelyik elrendeli ezeknek a kutyáknak az ivartalanítását, kötelezi az állatorvosokat, hogy bejelentsék, kinek van ilyen állata. Aranyos, barátságos Varga Gábor is pitbullos. Sőt, régi motorosnak számít a szakmában, mert £É övé volt az első ilyen kutya Magyarországon, már vagy nyolc éve foglalkozott velük. Viadalokra is járt, „talán nem is volt olyan, amelyiken ne lettem volna ott.”-A felnyírt hajú, valutapörgető, ittapirosholapiros-embe- rekkel van a baj. Ok kezdték a viadalokat favorizálni, ők takargatták gyengeségüket az erős ebekkel, közben fogalmuk sem volt arról, mit az, hogy kutyatartás, mit takar az, ha valaki gazdája egy állatnak. Rájuk figyeltek fel az emberek, s miattuk, kulturálatlanságukat látva mondták ki a verdiktet, hogy a pitbull az alvilági alakok kutyája. Holott nagyhangú, pénzcsörgető gazdáikról van szó. Én tenyésztettem pitbullokat - ezzel felhagytam két éve -, most is van, aranyos, barátságos jószág. Nem az emberek ellen van kiképezve, én belerúghatok egybe az utcán, vagy éppen megsímogathatom, oda se hederít rám. Más a helyzet persze, ha kutyával áll szemben. Jazbinsek János kutyakiképző és tenyésztő, a Misina Természet- és Állatvédő Egyesületjeles tagja.- Újabban négy pitbullt hoztak a menhelyünkre - azelőtt egyet sem. Az egyiket találták, a másik kettőt majd halálra koplaltatták a gazdáik, a negyedik is az utcáról került be.- Kidobták őket?- Az nem lehet. Ha kidobják, egy kutya mindig hazatalál. Inkább elveszhettek. Ezzel együtt úgy tűnik, vége a pitbull divatjának. Négy-öt éve több tízezer forint volt egy, most már 5000- ért is meg lehet venni. Tény valóban, hogy a pitbul- lokban volt (van?) pénz. Varga Gábor egy remek példányon 140 000-ért adott túl. A fogadások a viadalokon sem kis pénzekért folynak.- Mese az, hogy milliók forognak! Amiről én tudok, a legnagyobb tét 250 000 forint volt. Az átlag 50-100 000. Jazbinsek János:-Nem normális ember, aki viadalra engedi a kutyáját! Elfogadható ép ésszel, hogy nagy értékű, kedvelt ebemet a szemem láttára, pénzért tépessem szét egy másikkal? Kutyaviadal? Van Egy neve elhallgatását kérő állatorvosnő:- Kemény fickók ezek a pit- bullosok. Néha éjszakánként kopogtatnak be egy-egy kollégámhoz, hogy varrja össze kutyájukat. Megtagadni nem tanácsos, mert könnyen megfenyegetik nemcsak az orvost, de a családját is.- Vannak kutyaviadalok Baranyában ?- Vannak - mondja Varga Gábor, de hogy hol rendezik ezeket, nem árulja el. Megmutat ellenben egy hatalmas kötetet: az USÁ-ban adták ki - innen származik az igazi pitbull -, ott már nem is kapható, nála 18 000 forint az ára: The World of the American Pit Bull Terrier. Joviális urak a századelőről, kisgyermekek, ifjú hölgyek - valamennyi pit- bullokkal, ha nem éppen ölelgetve a kutyákat, vagy játékba merülve velük a fotókon. Trükkös törzskönyvek Csakhogy a Federation Cynoloque Internationale - a kutyatenyésztők nemzetközi szervezete - nem fogadta be fajként a pitbullt. Azaz nem lehet törzskönyvezni. Ez a tény - véli Purt Béla, a Magyar Ebtenyésztők Országos Szövetségének elnöke - önmagában is halálos ítélet a pitbull felett. Illetve: azért vezet valamilyen kiskapu a törzskönyvezéshez. Arról Varga Gábor biztosít, hogy a pedigréket ma már nagyon nehéz hamisítani, bár - teszi hozzá - ha a zárjegyet, az útlevelet lehet, akkor a törzskönyvet miért ne sikerülne? Sőt, arra számít, hogy a „pit- bull-törvény” következménye a tömeges hamisítás lesz. Van azonban más megoldás is. A pitbull és a staffordshire-terrier rendkívül nehezen különböztethető meg.Az utóbbi viszont törzskönyvezhető. Veszek hát egy kis staffordshire-t, van pedigréje, valami okból a kis állat egyszer csak elpusztul, már van is egy törzskönyv a pitbullhoz. E témához még annyit hozzá kell tenni, hogy érkeztek külföldről pitbullok megfelelő származási papírokkal, ezeken azonban „kalóz-szövetségek” névbetűi vannak, nem az F. C. I. szerepel hanem például az A. B. D. A. Ilyen szervezet pedig nincs.- Nem lehet tudni - mondja Purt Béla -, hány pitbull van az országban. Éppen ma, január 30-án kellett a földművelésügyi minisztériumhoz elfaxolnunk szövetségünk véleményét a „pitbull-törvényhez”. Ebben is leszögeztük álláspontunkat: a MEOE-nek minden kutya kutya. Abból azonban, hogy véleményünket határidőre kérték, arra következtetünk, hogy a pitbull-törvény után küszöbön Erőt sugároz áll az a kormányrendelet, amely a tartás feltételeit, az ivartalaní- tás végrehajtását részletezi. Ez pedig egyértelműen a pitbull magyarországi kiveszéséhez vezet. Ezt a módszert nem tudjuk megoldásnak tekinteni.- Sokfajta kutya veszélyes az emberre, okoznak is súlyos baleseteket, tragédiákat - mondja Varga Gábor. - Kell a tartásukhoz a törvényi szigor. Az a véleményem, akinek a kutyája kárt, szenvedést okoz, büntessék keményen, akár börtönnel, akár pénzzel, de ez a pénz legyen azé, aki károsodott, aki a kutya támadása miatt kórházi ágyban szenved! Egyébként talán négy-öt pitbull-baleset volt, a kuvaszok, a német juhászok ennek többszörösét okozták.- Én azokat is nagyon keményen büntetném - teszi hozzá Jazbinsek János -, akik viadalokra használják a kutyáikat. Az állatorvosnő megemlíti: Ausztriában is próbáltak a jogszabályt elkészítők tájékozódni. Amikor érdeklődtek, hogy az osztrákok milyen módon oldják meg a pitbull-kérdést, csodálkozó mosoly volt a válasz. Pit- bull-kérdés - felelték - nincsen, csak veszélyes állat-kérdés. Kell a szigor „A kutyákat nem kiirtani, hanem képezni és vizsgáztatni kell. A kutyatulajdonosokat össze kell írni és ellenőrizni, milyen körülmények között tartják, mire használják az állataikat.” Ez is az említett riporkö- tetben olvasható, mint ahogy az is:„Kérem, én ismerek olyan személyeket, akik tanyán hatvan pitbullt tartanak. Vígan tenyésztenek és véresre keresik magukat. Gondolja, hogy érdekli őket, milyen törvény születik a T. Házban?” Mészáros Attila Barátságos jószág, ha a gazdája úgy neveli fotók: müller andrea Dunai Imre jegyzete Egy húron a milliárdossal „A bolygók pályái olyan ellipszisek, amelyeknek egyik gyújtópontjában van a Nap ” - így szól Kepler első törvénye a világnak harmóniát adó égi mechanika legfőbb szabályaként. Több éve próbálgatom, hogy ehhez a tündökletes tételhez hozzáigazítható-e a világ sorsának alakulása - egyelőre részvényese vagyok a vállalkozásnak -, de sehogy sem találom azt a „tömeget”, amely pályát szabva gyújtópontot képezne neki, sem a törvényt, amely a harmóniáját megteremthetné. Csak vad versenyzőket látok, s abból a táborból a hiányérzetemre csak legyintenek: a legfontosabb a piac törvénye, a harmónia csak illúzió, keresése reménytelen, sőt veszélyes. Kivételre nemrég adódott példa: egy világszerte ismert milliárdos fejtette ki hosszú esszében aggodalmait. Támogatásomra aligha szoruló nézete egy húron pendül a meggyőződésemmel: az is nagyon veszélyes, ha átesünk a „Falanszter” nevű ló másik oldalára, ha a „mindent szabad” jegyében nem keressük, hogyan lehet harmóniát teremteni az érdekek között. (Legfőképpen földgolyóbisnyi társadalmi szolidaritással, amelyre oly rég figyelmeztet II. János Pál pápa.) Persze, elfogultként szólok, a Piac szereplőjeként, amelynek törvénye mindenhatónak van kikiáltva. Áru és fogyasztó vagyok egyben: értem folyik a verseny. Ám ha legközelebb aggodalmaimért, kifogásaimért megrónak, milliárdosunk szavaival fogok érvelni: „Állítom, hogy a nyitott társadalmakat jobb- és baloldalról egyaránt veszély fenyegetheti, a túlzásba vitt individualizmustól éppúgy, mint a túl kiélezett versenytől, vagy a túlságosan csekély társadalmi együttműködéstől.” Ezek sajnos, igazi gyújtópontok, csak nem a harmóniáé. Kollégium a papiakban MÁNFA Az ablakon lokniba szedett függöny, a faragott polcon cserépbögrék békés sorfala, az asztalon hófehér teríték. Amíg langyosra hűl a felesborsó főzelék, a körülülő tizenévesek zsoltár-éneke teremt különös atmoszférát. A kanálcsörgés sem űzi el a vacsora meghitt nyugalmát. Olyan az egész, mintha régi film peregne. Pedig itt minden új, az egész kollégium, a cserépbögrétől a ház gazdasz- szonyáig. Fél éve sincs, hogy a kiválasztott Martineum Kollégium név alatt fedelet talált a mánfai völgyben a pécsi pedagógusok és szociológusok parányi csoportja. Tízegynéhány Baranya, Somogy és Tolna megyei gimnazistát költöztettek be. Egyikük sem büszkélkedhet kiegyensúlyozott családi háttérrel, de hajólétben nem is, a tehetségben egymásra találnak. Túlnyomó többségük a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium első- vagy másodéves diákja, akiket annakelőtte még az Amrita Egyesület választott ki tehetség-toborzó kőrútjain. Az egyesület elsősorban rendszeres korrepetálási lehetőséggel és ösztöndíjakkal gondoskodott a fiatalokról. A mánfai katolikus papiak épületében helyet kapott Martineum kollégiumot is az Amrita hívta életre, a cigány értelmiség nevelésére vállalkozó Eszterlánc-prog- ramban. A gyerekek máris remekül érzik magukat. Reggel jó- szagú falusi levegővel indulnak a napnak, az igazán várt közös program pedig az együttlét a vacsoránál. Ilyenkor szerelemről, iskoláról, napi politikáról is gyakran szó esik. Ha pedig elunják, egymást tanítják keringőzni vagy az olasz nyelvtanra, de letelepedhetnek a számítógép elé és a kollégium mini-könyvtárában is. Nem különleges társaság az övék. De szeretni, dolgozni és játszani tudnak benne. Tröszt E. Miért nem szereti Végh Antal Varga Zoltánt? Részletek az írónak a közeljövőben boltokba kerülő, a Ferencváros labdarúgóedzőjéről szóló könyvéből (1.) Február elején kerül az üzletekbe a neves író (képünkön) 44. kötete, a Miért nem szeretem Varga Zoltánt? A cím magáért beszél - a Dunántúli Napló olvasói pedig még a megjelenés előtt beleolvashatnak egy kicsit. V arga Zoltán 1996 őszén feladta biztosítótársasági munkáját és megérkezett Németországból. A Fradi-futballisták vezetőedzője lett. Hazatérését edzőválság előzte meg. Megesik az ilyesmi jobb csapatoknál is. Ä hogyan már inkább rendhagyó. M ert Novák Dezsőt nem a vezetők, nem a játékosok menesztették, hanem a szurkolók. Az úgynevezett kemény mag, amelyhez hasonló se magként, se keménységként nem vesz körül egyetlen más magyar NB I-es csapatot sem. így nem lehet egy csapat mellett maradni egyetlen percig sem. Novák úr vette a lapot. Es a kalapját. Deltát mi baja volt vele a kemény magnak? Az, amit később Varga Zoltán is „átvett”, hogy ugyanis az FTC-labdarúgók edzettségi szintje a dupla nullán áll. De akkor vajon a Fradi, nem is olyan régen, hogyan verhette meg az Európa élvonalában jegyzett belga bajnokcsapatot, az An- derlechtet? Vagy a svájci Grashopperst? Miféle erők azok, amelyeknek érdekükben állt Novák Dezsőt kiebrudalni? És az „erők” búvópatakként törtek felszínre, alulról léptek működésbe - érdekeiket a kemény mag kíméletlen megnyilvánulásai révén érvényesítették. Varga Zoltánt azért találták ki a Ferencváros számára, hogy Nyilasi Tibort lehetetlenné tegyék. Pedig ebben a helyzetben Novák után csakis Nyilasi következhetett volna. Őt elfogadták a játékosok, a szurkolók, elfogadta a legtöbb vezető is. Hogy mégsem ő lett az edző? Hogy helyette Varga Zoltán futott be? E z a Fradi futballcsapatának minimum három évébe kerül. Mire begyógyulnak a Ferencváros testén ejtett sebek. Amelyeket oly rövid idő alatt és oly mélyen vágott a müncheni hályogkovács. Mert arra, hogy a csapat lépjen előre, váljon európai szintű futballtényezővé, ki az, aki nem mondja ki az áment? De épp Telek András lett volna ennek legfőbb akadálya? ő, aki olykor a hátán vitte az egész csapatot? Latrok barlangja lett a Mennyei Atya temploma? És ott csupa hamis ember - kókler, kufár, pénzváltó, simlis gyerek - található? Akik között csak egy kívülről jött, egy előkelő idegen tud rendet vágni? A zöld-fehér templomhoz korbácsos Krisztus kellett? Két kézre fogta a korbácsot, és behunyt szemmel elkezdett maga körül csapkodni. Mint vadnyugati kocsmában a seriff. „Úgy van, fiúk, először a lámpát!” - miután kilőtték a maradék fél szemét. Varga Zoltán elhatározta, hogy embert farag minden pipogya fra- distából. Hozzá is látott. Embert faragni, baltával. . . Varga Zoltán elhatározta, hogy leszámol mindenkivel, aki nemcsak, hogy ellenáll, de egyáltalán ellenállhat. Havasi Mihály, az intéző, Bodnár József, a gyúró. Mucha József, a pályaedző. Hajdú József, a kapusedző. (Folytatása következik)
