Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-24 / 54. szám

6 DUnántuli Napló Gazdasági Tükör 1997. február 24., hétfő Összeomlóban a hazai sertéspiac A takarmány árváltozása Ft/kg Bf-20 Malactáp Hízótáp I Hízétáp II Vemtias Szoptató koca táp koca táp Ft. ................... 1 50 11996 július Lj 1997 február A sertés­értékesítés átlagára 1996 175 Ft/kg 1997 205 Ft/kg Gázolaj Gázenergia3 energia Ft/KWi ft/1 Ft/m Parkolópályán az erőmű Röviden Késik a takarékjegy. Az előállítással kapcsolatos problémák miatt késett a Kincstári Takarékjegy 1997/1. sorozat kibocsátása. Az értékpapír igen vonzó a befektetők számára, folya­matos kibocsátású, lépcsős kamatozású, a jelenleg elér­hető legmagasabb kamata 20 százalék. A kibocsátás eredetileg meghirdetett idő­pontja február 17. volt. Feb­ruár 24-én, hétfőn már vásá­rolható lesz a takarékjegy valamennyi postahivatal­ban. (I) Honltoron a tb-törvény. A társadalombiztosítási tör­vény ellentmondásaival, a márciusban nyíló eszéki kamarai képviselettel fog­lalkozik ma 17.40-kor a Monitor, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka­mara gazdasági magazin- műsora a Pécsi VTV-ben. Az újdonságok mellett az informatikai, innovációs, il­letve kereskedelemfejlesz­tési állandó rovatok is je­lentkeznek az élő adás­ban. (k) Kárpótlási jegy: 800 fo­rint. A kedvező hírek hatá­sára ismét rekordot döntött a kárpótlási jegy hét végi ár­folyama. A jegyzés 100 fo­rinttal ugrott meg az elmúlt heti árfolyamhoz képest, már 800 forintért is vásárol­tak az értékpapírból. Ilyen magas ára csak 1992 de­cemberében, közvetlenül a tőzsdei bevezetés után volt a kárpótlási jegyeknek. Az erősödés az Elmü-részvény- jegyzés hét végén záruló el­számolásával volt kapcso­latban. (I) Ha továbbra is ilyen mértében növekszik a takarmány ára, ak­kor számítani kell arra, hogy az idén több száz termelő hagyja abba tevékenységét. Agrársza­kemberek számításai szerint ugyanis aki egy kilogramm ér­tékesített sertést nem tud előál­lítani 3,8 kg takarmányból, az csak a veszteségét növeli. Két évvel ezelőtt még kiszámítható volt a vállalkozónak, mit, miért és mennyit kell termelnie. A gazdák 1995 januárban 168 fo­rintot kaptak az élősertés kiló­jáért, ez egy évvel később csak egy forinttal növekedett. Az élőállat kereskedelemben a kereslet-kínálat hosszú távon nem az árat határozza meg, ha­nem a piacra kerülő termék mennyiségét. A bajok gyökerei 1991-re nyúlnak vissza. A rendszerváltás a sertéstartás gazdaságosságát is megváltoz­tatta. Megszűnt a keleti export, ráadásul egy kormányzati in­tézkedés az addigi veszteségre is rátett még egy lapáttal: beve­zették az élelmiszeripari ter­mékre az exportvámot. Mindez együttesen azt eredményezte, hogy a magyarországi sertésál­lomány az előző évihez képest 46 százalékkal csökkent. Tavaly következett be a má­sodik nagy válság a sertéste­nyésztésben. Nagy volt a gabo­natermés 1995-ben, s előrelátó üzletemberek spekulációs céllal a felesleg egy részét felvásárol­ták, egy évvel később már há­romszoros áron dobták piacra. Az exportszubvenció csökke­nése miatt a felvásárlási ár is változott: míg 1995 októberé­ben 200 forint volt az élősertés kilója, addig 1996 januárjában ugyanekkora mennyiségért már csak 165 forintot adtak a fel­dolgozók. Ma sem jobb a helyzet. A ta­karmány ára tavaly fokozatosan emelkedett, az üzemanyag is drágább lett, az energiáért is többet kell fizetniük a tenyész­tőknek. Most 200-205 forint körüli a felvásárlási ár, minő­ségi felárral (ez akkor fizethető, ha a sertésből 55 százaléknál több színhűst lehet kihozni); így felmehet 230-235 forintra. Tőlünk nyugatra a tenyész­tők, a feldolgozók, és a forgal­mazók jobban szót értenek egymással, mert rájöttek arra, hogy közös érdekük az ágazat fenntartása, a nyereségből tehát megfelelő arányban mindenki­nek részesednie kell. A takar­mány a mi árainkhoz viszo­nyítva is olcsóbb például az egyik legnagyobb európai ser­téstenyésztő országban, Hol­landiában, a felvásárlási ár pe­dig körülbelül száz forinttal magasabb a miénknél. Straub István, a Baranya Megyei Agrárkamara sertésosz­tályának vezetője szerint ennek következtében nem lehet cso­dálkozni azon, hogy már az év első hónapjában többen „be­dobták a törülközőt”. Felszá­molják a himesházai 600 kocás, a véméndi 1000 kocás telepet, neki is be kellett zárnia (Straub István az AKA-HYB Sertéste­nyésztő Kft. tulajdonosa) az egyik üzemét. Mint mondja, vannak már arra utaló jelek, hogy a tenyésztővel próbálnak megegyezni a feldolgozók. Nemrégiben nála is érdeklődtek a Délhús szakemberei a felvá­sárlási árakról, ám ez még egy­általán nem általános. Márpe­dig a mostani viszonyok között csak egyet jövendölhet: ha ez így megy tovább, a gazdák jó része abbahagyja a sertéste­nyésztést. S akkor a húsáraknak csak a csillagos ég szab ha­tárt. Békéssy G. Végső döntés ugyan még nincs, de a dolog nagyon úgy áll, hogy ismét eredményte­lennek bizonyul a Pécsi Erőmű Rt. privatizációjára ki­írt második tender is. Az utolsó szót az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsa mondja ki, de sokat sejtet a privatizációs szervezet vezérigazgatójának nyilatkozata, amelyben az eredménytelen minősítés már elhangzott. Az első fordulóban is nagy volt a vendégjárás a PE Rt.- nél, ám az akkor még tisztá­zatlan hazai villamosenergia szabályzókon túl az erőművel integrációban működő mély- művelésű bánya is fokozottan riasztotta a befektetőket. A második pályázat az ÁPV Rt. információi szerint az alacsony ajánlati árak és a vásárlók által felhozott felté­telek miatt hiúsulhat meg. Az ÁPV Rt. korábbi állás­Adójogszabályaink olyanok amilyenek, lényeg az, hogy határidőre teljesíteni kell az állammal szembeni fizetési kötelezettségeinket. Nem két­séges, még a gyakorló vállal­kozónak is nehéz ehgazodni az erre vonatkozó jogszabá­lyok dzsungelében. Sokan ez­zel nem is próbálkoznak, könyvelőket bíznak meg a bevétel-kiadás, valamint az adózási kérdések intézésére. Aki viszont alapjaiban akaija az adózás logikáját megismerni, annak ajánlható foglalásában a Pécsi Erőmű Rt.-t a 100%-ig privatizálható kategóriába sorolta, vélhetően tehát az értékesítési szándék továbbra is fennáll. Nem va­lószínű, hogy a privatizációs szervezet még egyszer nyílt tendert írna ki a két ered­ménytelen kísérlet után. Lehe­tőségként marad a zártkörű pályáztatás, hiszen mindkét alkalommal volt olyan ko­moly érdeklődő, amelyikkel talán érdemes újra egyeztetni. A dolgot több tényező is sietteti. A jelenleg üzemben álló négy pécsi blokknak 2002-2003-ig van működési jogosítványa. A határt első­sorban a szigorodó környe­zetvédelmi normák szabják meg. Mindezt figyelembe véve legkésőbb 1 év múlva el kell kezdeni a tervezett 150 megawattos új blokk megépí­tését. Privatizációval vagy anélkül. Erre is van befektetői érdeklődés. Kaszás E. a Penta Unió Kft. által nem­régiben megjelent könyv. He- rich Gyógy, a kiadvány szer­zője, az adótanácsadók egye­sületének elnöke tollából megjelent ismertető közért­hető módon magyarázza el a jelenleg érvényes jogszabá­lyokat. A szerző megfogal­mazása szerint igyekezett a könyvben kerülni a körülmé­nyes jogi megfogalmazáso­kat. Az ismertetőhöz kiegé­szítő egy másik kiadvány, amelyben adóteszt és példatár található. B. G. Adózási gyakorlat könyvekből BIZTOS TÁJÉKOZÓDÁSI PONT BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR szeptember 12-21. Budapesti Vásárközpont Kevés biztos dolog létezik az életünkben, alig néhány, melyet garantálni lehet. Az Ön vállalkozásának is biztos tájékozódási, értékesítési lehetőség a BNV, mert Közép-Európa legnagyobb fogyasztói vásárán közel 500.000 látogató fordul meg. Ha Ön már volt kiállítónk, akkor nem kell részleteznünk a ragyogó lehetőséget. Ha még nem volt, kérje tájékoztatónkat! Jelentkezési határidő: március 31. Hungexpo Rt. 1441 Budapest, Pí. 44. Telefon: 263-6000, 263-6067, 263-6087 Telefax: 263-6342, 263-6066 HUNGEXPO A bizalom kötelez A Magyarországi Volksbank Rt. szombatonként is várja ügyfeleit A Magyarországi Volksbank Rt. (Volksbank) az első fő­városon kívüli fiókját Pécsett nyitotta 1995 elején, ami az is jelenti, hogy a Perczel Mór utca 4. szám alatt mű­ködő pénzintézet részévé vált a világ egyik legna­gyobb bankhálózatának, a Volksbankok Nemzetközi Szövetségének (CICP), amely 11 ezer tagbankot tömörít, s 70 millió ügyfelet szolgál ki. A Volksbank 1993 októberében kezdte meg működését hazánkban, a részvények többségét az Österreichische Volksban­ken AG. (ÖVAG), Ausztria tíz legnagyobb bankjának egyike birtokolja, de a ma­gyar leánybank tulajdonosai között német, olasz és török érdekeltségek is vannak. Dr. Csonka Tibor, a fiók vezetője szerint a Volks­bank, az ÖVAG több mint száz esztendős múltra visz- szatekintő üzletpolitikáját követve és a felhalmozott tapasztalatait kamatoztatva elsősorban a kis- és közép- vállalkozások, valamint a la­kosság magas színvonalú pénzintézeti kiszolgálását tekinti legfőbb céljának. A bank legalább ilyen fontos­nak tartja a Magyarorszá­gon működő vegyes vállala­tok finanszírozását, pénz­ügyi elvárásaiknak teljesíté­sét. Miben nyilvánul meg a „népbanki jelleg”? A fiókve­zető felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a Volksbank nem kíván csak nagyváro­sokhoz, vagy, ha úgy tet­szik, megyeszékhelyekhez kötődő pénzintézet lenni: ennek bizonyítéka, hogy fiók várja az ügyfeleket többek között Mohácson és Pilisvö- rösváron. Ugyanakkor sej­tetni engedte, hogy a vidéki hálózat kialakítása még ko­ránt sem fejeződött be ... Milyen szolgáltatással áll a bank az egyre növekvő számú - a pécsi fiókhoz va­lamilyen módon 1500 ma­gánszemély és 400 közület, így társaságok, intézmé­nyek, alapítványok kötőd­nek - ügyfelek rendelkezé­sére? Tulajdonképpen teljes körű banki szolgáltatással, például forint és devizabeté­tek gyűjtésével, számlave­zetéssel, árfolyam- és ka­matbiztosítási ügyletekkel, folyószámlahitel nyújtással, inkasszó, akkreditív- és ga­ranciaügyletekkel, rövid és középlejáratú forint, illetve devizahitelek nyújtásával, export-import, beruházás, forgóeszköz finanszírozás­sal, lízingügyietekkel, pénz­ügyi és befektetési tanács­adással, éjszakai trezorral, ATM-mel, értékpapír for­galmazással. Nem felesle­ges megemlíteni, hogy a bank tagja a a Lakáskasz- szának. A Volksbank pécsi fiókjá­nak mindössze hat(!) mun­katársa arra törekszik, hogy az ügyfelekkel nagyon jó és közvetlen kapcsolatot ala­kítsanak ki - dr. Csonka Ti­bor elmondta, szinte csalá­dias a hangulat, partnereik többségét személyesen is­merik de ezzel párhuza­mosan a folyamatos techni­kai fejlesztés sem maradhat el. A Volksbank az elsők kö­zött termetette meg az elkt- ronic banking szolgáltatás feltételeit - az ügyfelek az irodából, vagy otthonról is in­tézhetik pénzügyeiket - s most ezen a területen is az elsők között lépnek tovább . .. A Volksbank igyekszik elébe menni a történések­nek, ennek szellemében alakítottak ki januárban Pé­csett, a Megyeri út 26. szám alatti vámudvarban fiókot, éppen azért, hogy ott legye­nek, ahol ilyen jellegű banki szolgáltatásra szükség van - megkímélve ezzel az érin­tetteket a felesleges utazga­tástól. A fiókvezető hangsú­lyozta, együtt dolgoznak, s együtt gondolkodnak az ügyfelekkel, s minden eset­ben keresik a közös, köl­csönösen előnyös megol­dásokat. S hogy a Volks­bank nem csupán szavak­ban van a partnereiért bizo­nyítja, ez év elejétől - a ma­gyar bankéletben szintén az elsők között - valamennyi fiók szombatonként 9-12 óra között is várja ügyfeleit. Új­donság, hogy a Volksbank- nál devizaszámlát alsó és felső összeghatár nélkül le­het nyitni. A bank hitelezési filozófi­ája szerint az a jó ügyfél, aki a sikeres vállalkozásából képes törleszteni, a biztosí­ték tulajdonképpen csak másodlagos. Mert ahogy a Volksbank tartja: a bizalom kötelez. (X) i 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents