Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)
1997-02-18 / 48. szám
1997. február 18., kedd Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 A többgyermekes igazi vesztesek Az energiaáremelések hatása Pécs társadalmi minimum értékeire Pályájának alakulása szerint Kákái László 32 éves politológus-szociológus nem az az ember, akit megbénítanak a változások. A MÉV-nél dolgozott, amikor híre járt 1989-ben, hogy megszűnik a cég. Akkor jelentkezett az ELTE szociológiai intézetének nappali tagozatára. Aztán a Bokros-csomag hatására néhány hónapos oktatói pályája megszűnt a JPTE Bölcsész Karán. Most órákat ad az egyetemen, él a pályázati lehetőségekkel, publikál: van munkája bőven. Eközben idén az ELTE Jogtudományi Karán másodéves nappali tagozatos docto- randus hallgató. A későbbi témához nem mellékes információ, hogy Pécsett lakik egy kertvárosi panellakásban, felesége jogász, kislányuk öt éves. Egyik fő kutatási területe - másutt élő négy kollégájával együtt munkálkodva - a társadalmi minimum értékeinek változása a vidéki városokban. A lét újratermelésén túl- Még egyetemistaként vetődött fel az ötlet: próbáljunk saját módszert kitalálni annak vizsgálatára, hogy milyen árszínvonalnál milyen jövedelemre van szükségük a különböző típusú családoknak. Persze, ahhoz mérten, hogy a társadalmi minimum olyan jellegű kiadás, amely az emberi lét fizikai újratermelésen kívül a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlettségi szintnek megfelelő és általánosnak mondható szolgáltatások igénybevételét jelenti. Számtalan nyugat-európai tesztelésből két éves programfejlesztő munkával született meg a saját módszerünk. Az egyetem után kezdetben öt kisebb vidéki városban vizsgálták a témát, részint egy alapítvány számára. A Bokros-csomag meghirdetése után hirtelen senkinek nem kellett az efféle számítás.- Ám még 1995-ben átszabtuk és újraindítottuk a vizsgálatokat, és akkor vettük bele Pécs városát is. Az önkormányzattal elég jól működő kapcsolatom volt decemberig, azóta viszont nem kaptam visszajelzést.-Mire lehet, illetve másutt mire szokás hasznosítani az ilyen adatokat?- Segélyezésnél, a minimálbér meghatározására az érdek- egyeztetésnél, a családi pótlék megállapításánál. Magyarországon sajnos, ilyen célú vizsgálatokra nincs igény - mondja fanyarul. Lakásfenntartás Az egyik legutóbbi tanulmányában arra tett kísérletet, hogy a vezetékes gá^ és elektromos áram valamint a távhőszolgáltatás 1997-es áremelkedésének hatását mutassa be a társadalmi minimum értékek változására Pécs esetében. A prognózis alapjait az 1996. júniusában elkezdett kéthavonta ismétlődő társadalmi minimum felmérés adja.- A vizsgálatba bevontam a szilárd fűtőanyagok (szén, fa) árváltozását is. Bázisnak az 1996. decemberben számított társadalmi minimum lakásfenntartással kapcsolatos kiadások energiára fordított költségeit vettem. Ha csak a villamos energia, a földgáz valamint a távhőszolgáltatás árváltozását vesszük figyelembe, és viszonyítjuk a társadalmi minimum értékeihez, akkor az emelkedés decemberhez képest átlagosan 1,6%-os, azaz 902 Ft. Az emelkedés főként a gyermekes családoknál jelentős, a két- és háromgyermekeseknél megközelíti az 1500 forintot.-Mennyit drágult a lakás- fenntartás, és kiknek leginkább?-A lakásra fordított kiadások képezik a társadalmi-minimum legnagyobb hányadát. A lakással kapcsolatos kiadások összetevőjében az energiára fordított részen túl a tartós fogyasztási cikkekre, a közüzemi díjakra, a lakbérekre és a lakberendezési cikkekre kiadott összegek szerepelnek. Családtípustól függően a decemberi lakáskiadásokhoz viszonyítva átlagosan 4,4%-kal (903 Ft-tal) kellett több pénzt fordítani a lakásra januárban, mint decemberben. Az egyedül élő inaktív férfi, illetve nő, valamint az egyedül élő férfi és nő kénytelen jövedelme közel felét lakáskiadásra fordítani. Ha azonban az energia árának változását a lakás összetevőn belül vizsgáljuk, akkor a növekedés átlagosan 9,2%-os, ami szintén átlagosan 902 Ft. Ha a lakásösszetevő energiahányadát vizsgáljuk abból a szempontból, hogy mekkora a háztartás létszáma, akkor azt látjuk, hogy a nagyobb létszámú háztartások lényegesen nagyobb hányadát fordítják energiára, mint a kisebb létszámú háztartások. A növekedés főként a két- és háromgyermekes valamint a gyermekét egyedül nevelő nőket érinti hátrányosan, az emelkedés decemberhez képest 1100-1400 Ft. Ezek alapján úgy tűnik, a kompenzációt be lehetne építeni a családi pótlékba, hisz éppen a gyerekes háztartások tartoznak a nagyobb létszámú háztartások közé.- Azt is vizsgálta, hogy az energia áremelkedése mekkora többletkiadást jelent a város összlakosságának, illetve családtípusok szerint. Kiket sújt leginkább az áremelkedés? Költségtöbblettel járó családlétszám-Először meghatároztam a város családtípusainak pluszkiadásait a decemberi értékekhez képest, majd a város lélekszá- mával súlyozva kiszámítottam, hogy családtípusonként átlagosan mekkora emelkedést hozott az energia árának változása. Nos, ezen energiafelhasználási szint szerint a pécsi háztartásoknak hozzávetőleg 58 millió Ft többletköltséget jelent az energia áremelés. Az 58 millió Ft háztartás-létszám szerinti megoszlását és Pécs háztartásainak létszámszerinti megoszlását összevetve jól látszik az, hogy a kéttagúnál nagyobb családok energiára fordított költségei nagyobbak, mint a város társadalmi összetételének megfelelő arányuk, s ez különösen a gyermekes háztartásokra igaz.- A következtetés eléggé egyértelmű. Ön hogyan fogalmazta meg és kiknek címezve?- Szerintem ak követendő út: a döntéshozók a kompenzációt - Pécs Önkormányzata 1997-re 51 milliót különített el, amit további 40 millió Ft-tal egészített ki az energia áremelkedés ellentételezésére - a családi jövedelmek figyelembevételével a nagyobb létszámú háztartásokhoz és az inaktív háztartásokhoz irányítsák. Dunai Imre A társadalmi minimum lakásfenntartással kapcsolatos kiadásainak energiára fordított költségei Pécsett 1996 december 1997 új érték 1996 december 1997 új érték 1996 december 1997 új érték Családtípusok Társadalmi minimum Társadalmi minimum Lakás Lakás Enefgla Energia Egyedülálló (érti 34 332 34920 15 702 16290 4834 5281 Egyedülálló n ő 36340 36928 15702 16290 4834 5281 Házaspár 56285 57166 19626 20 507 7250 7922 Házaspár egy gyerekkel 70 633 71749 22793 23909 9184 10034 Házaspár két gyerekkel 84194 85486 25 242 26 534 10634 11618 Házaspár három gyerekkel 95 701 97111 27 272 28682 11601 12 675 Egyedülálló nó egy gyerekkel 51475 52356 19588 20469 7250 7922 Egyedülálló nő két gyerekkel 64556 65672 23056 24172 9184 10034 Inaktív térti 32 390 32977 15702 16290 4834 5281 1 I Inaktív nő 34082 34670 15 702 16290 4834 5281 Inaktív házaspár 52085 52966 19 626 20507 75350 7922 í n recsen au min. rt roDDietKOitseget leiento energjoáretnelés háztartás létszám szcrintj megosiláso Hizupir 3 gyarakkii 3,37% síim ~ Egytagú haztirtjj 18,38V. Kétágú Egyadiláls ni/térd 2 gymklul 4.14% EflntiUM ní/téffl tm K 2 ÁmMnl 21.48% ; 24.»% 1 gpriMul 21,1% R pécsi háztartások megoszlása létszámuk szerint Haznspar 3 gyerekkel 2.1% I|ft-|4g| „ä/Hrfi 2 „miM *»% Eiyaéútalté nö/térft gyárakkal 1,17% 2 gyárakkal 14.1% r 1 marikkal 18,83% (Az 1990. évi népszámlál*» Baranya megyei adatai) Cseri László jegyzete Származástan Nemrég mutatták be a tv-ben: egyes kutatók bizonyítékokat találtak arra, hogy az ember sokkal régebb óta él a földön, mint ahogyan azt a konzervatív tudósok feltételezik. Láthattunk a dinoszauruszok korából megkövesedett emberi lábnyomokat, formás csontvázakat. Kiderült, hogy hetvenmillió éves őseink is a mai ember biológiai fejlettségi fokán álltak, tehát nem arról a nyomottfejű majomemberről van szó, aki nem tudott különbséget tenni Stegosaurus és Brontosaurus között, aki egy Tyrannosaurus rex jelenlétében még azt sem tudta megmondani, hogy van- e lehetőség inflációkövető béremelésre a közalkalmazotti szférában vagy sem. Mindezek után persze, rögtön megkérdőjelezhető az evolúciós elmélet: ha ugyanolyanok voltunk évmilliókkal ezelőtt, mint ma, akkor mégsem a majomtól származunk. Ez jó hír. A majom szőrös, földig ér a katja, a fene sem akar rokonságban lenni vele. Most már tudjuk, ugyanannyi közünk van hozzá, mint a disznóhoz vagy a tetűhöz, vagyis semmi, túl azon, hogy utóbbi kettő közül az egyiket esszük, a másikat meg irtjuk. Ha viszont körülnézünk környezetünkben, bizonytalanság lesz úrrá rajtunk, mintha egyik elmélet sem állná meg a helyét. Egyre inkább él bennünk a gyanú: ahány ember, annyiféle útja a származásnak. Felsejlik, hogy mégis lehet valami igazság abban a majomhistóriában, bár a disznót és a tetűt szívesen kizárnánk az ősök sorából. „Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába.” Hát, ez a változat sem rossz, de hogy kerül ebbe a történetbe a majomember a nyomott fejével? Erre nehéz válaszolni. De a közalkalmazotti szféra és az Edénkért kapcsolata egyértelműnek tűnik. Lépcső a várfalra - Tovább rendeződik Pécsett, a belvárosban a Citrom utca környéke. A régi gyilokjáró mellett egy újabb szakaszon is elkészült a falépcső, amely a szépen helyreállított egykori városfalon vezet keresztül. így már könnyebben lehet megközelíteni az új sétálóutcát a Rákóczi út felől is. fotó: laufer László A jogalkotó, a költségvetés a társulások szervezésére ösztönöz Hol legyen körjegyzőség ? A z elv: Baranyában 302 település, 302 önálló polgármesteri hivatal. A valós számok: 124 hivatal, ebből 46 a polgármesteri, további 78 körjegyzőség. A körjegyzőségek száma akár stabilnak is mondható, bár változások vannak. A közelmúltban Aranyosgadány elvált Pellérd- től, önálló jegyzőséget hozott létre, Villány ,Jáváit”, a korábban vele társult viszonyban lévő öt község - Ivánbattyán, Kisjakabfalva, Márok, Palko- nya és Villánykövesd - továbbra is egy asztal mellett maradt. * Ezeket ugyan különösebb mozgásnak nem lehet tekinteni, dr. Czoboly István, a megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi ellenőrzési főosztályának vezetője mégis felhívja a figyelmet arra, hogy a jogalkotói szándék - még ha egyelőre kis lépésekkel is - a társulás felé ösztönzi a községeket. Ezt akár nyugat-európai tendenciának is nevezhetjük, mert például Németországban az utóbbi években 10 000 település társult, s ma 5000 önálló hivatalról beszélhetnek. Mindez természetesen a település-szerkezet függvénye is, de csak részben lehet mozgatója az önállóságnak vagy a társulásnak. Esetünkben azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha a korábbi, kényszerrel kialakított közös községi tanácsi rendszer nem lett volna, ma a települések talán örömmel fontolgatnák az összefogásban rejlő előnyöket. Azt kell feltételeznünk, hogy minden polgármesteri hivatalban, jegyzőségen szükség van speciális képzettségű szakemberekre. Például az építési igazgatás területén. Csakhogy egy apró településen egy- egy évben hányszor kell ilyen feladatot megoldani? Azaz szükséges-e a ritka igénybevétel mellett ennek személyi, dologi, anyagi feltételeit biztosítani? Lényegében tehát arról van szó, hogy koncentrálni, vagy éppen fordítva, dekoncentrálni kell-e a speciális képzettséget igénylő igazgatási hatásköröket. Ez a jogalkotó problémája is, megoldásához két utat említenek a szakemberek. Vagy jogszabályok erejével eldöntik, hol legyenek körjegyzőségek, ám ez gyakorlatilag egy merev rendszert eredményezne. Marad a másik: azoknak a hatásköröknek a meghatározása, amelyeket speciális szakembereket alkalmazó hivatalokban kell ellátni, a különleges szakértelemre tekintettel.-Ez a járható út nálunk véli Czoboly István -, mert nem sérti az önkormányzatok önállóságát. Megmarad ugyanis az a lehetőségük, hogy helyi rendeletekkel dönthessenek, például arról, hogy illik-e a faluba egy, a pincesor arculatát sértő épület. A folyamat ezzel együtt sem egyértelmű. Ha három társult községhez, ahol eddig elég volt két adóügyi szakember foglalkoztatása a hivatalban, csatlakozik egy negyedik település, esetleg fel kell venni még egy adóügyest. A most már három alkalmazott teljes munkaidejét azonban nem tölti ki az elintézendő ügyek száma. Felesleges kiadás a többletbér. Az előbb már említett apró jogalkotói lépésekből azonban bizonyos trendet ki lehet olvasni. A készülő gyermek- és ifjúságvédelmi törvény tervezete például a gyámügyi igazgatás területén összevonást sugalmaz. Más oldalról a költségvetés is hordoz magában bizonyos pozitív diszkriminációt azzal, hogy a körjegyzők bérének jelentős részét állami támogatásként biztosítja, vagyis társulásra ösztönöz. Egyébként - hallottuk dr. Bércesi Ferenciül, a Baranya Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetőjétől - a körjegyzőségeknek adott állami támogatást ettől az évtől kezdve a költségvetés a háromszorosára emelte. De csak a körjegyzőségekét! Mészáros A.
