Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)
1997-02-17 / 47. szám
8 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. február 17., hétfő Röviden Eurobus Pécsett. Brüsz- szelből emeletes, úgynevezett londoni autóbuszt indított útnak a közgazdászhallgatók nemzetközi szervezete, az AIESEC a kelet-európai országokba. A jármű utastérben lévő számítógépeken, tájékoztató kiadványokban az Európai Unió tevékenységéről, az államok közötti együttműködésről nyújtanak ismereteket. A busz 20-án érkezik Pécsre, a 48-as téren tekinthető meg. Másnap délelőtt a POTE-n, délután pedig a Széchenyi téren áll az érdeklődők rendelkezésére. (I) Vevőtalálkozó. Mezőgazdasági nagygépekkel ismerkedhetnek meg a környék gazdái február 18-án Bel- várdgyulán. Az egyik gépkereskedelmi cég ezen a napon tart ismertetőt a New- holland típusú kombájnokról, valamint a Ford traktorcsaládról. (I) Innovációs kerekasztal. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs osztálya kerekasztal- beszélgetést rendez „Az Európai Unió K+F projektjeihez kapcsolódó OMFB támogatások” címmel. A február 19-én 10,20-kor kezdődő rendezvényt a Pécsi Kereskedelmi Központ 607- es tárgyalójában tartják, (k) A gazdaság tisztasága. A fiatal közgazdászok először tartanak országos rendezvényt Pécsett, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság megyei ifjúsági bizottsága szervez. A március 7-i találkozónak a gazdasági etika lesz a fő témája. Az előadók között szerepel Kovács Árpád, az APV Rt. elnöke, Bencze József, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Pitti Zoltán, volt APEH elnök, Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. vezérigazgatója. (I) Üdvözöljük a fedélzeten. Hatodik alkalommal rendezi meg a Hungexpo Rt. március 19-23. között a Budapesti Boat Show-t a fővárosi vásárközpont C pavilonjában. Több mint 2000 négyzetméteren közel 50 kiállító mutatja be vízi sporteszközeit, hajókat, jachtokat, jet- skiket, motorcsónakokat. A Boat Show-val egy időben rendezik meg az Utazás és a Sport ’97 kiállításokat, (k) Túlsúlyban a külföldi tőke A baranyai privatizáció követi az országos folyamatokat A hazai tulajdonú vállalatok folyamatosan teret veszítenek a magyar gazdaságban - állapítja meg a Privatizációs Kutatóintézet tanulmánya, amely a külföldi tőkebefektetések helyzetének alakulását elemzi 1989 és 1996 között. A folyamat az életképesnek bizonyult vállalati szektorban a baranyai gazdaság esetében is nyomon követhető. Forró vonal a minisztériumba Ma már látható az is, hogy a belföldi befektetők által privatizált cégek kevésbé állják a versenyt a tőkeerős külföldiekkel szemben. Piacvédelem hiányában, rossz hitelfelvételeiknek következtében és a belföldi kereslet visszaesése miatt a hazai tulajdonú vállalatok kiszorulnak a piacról. Dollármilliárdok 1996 végéig Magyarországon 15,05 milliárd dollár külföldi működő tőke jelent meg, a tulajdonosi hitelekkel együtt a befektetés állománya 16 milliárd dollár. Az állami vagyonnak az 1996. évi hajrában végrehajtott privatizációja nagyban hozzájárult a befektetések emelkedéséhez. Egyidejűleg a zöldmezős beruházások száma is megnőtt. Elsősorban az energiaipari befektetések következtében 1996 végén a külföldi tőke 28 százaléka volt német eredetű. A sorban második az Amerikai Egyesült államok 26 százalékkal, harmadik pedig a szomszédos Ausztria 10,5 százalékos részesedéssel. A régiók közötti megoszlás nem változott az elmúlt években: a legnagyobb szerep továbbra is Budapestnek, Pest megyének és Észak-Dunántúl- nak jut, a befektetések 72 százaléka ide érkezett. A zöldmezős beruházások esetében a főváros helyzete nem ilyen kedvező, hiszen ott már nem áll rendelkezésre szabad terület. Várhatóan megnövekszik viszont az autópályákhoz közeli térségek szerepe. A 200 legnagyobb magyar- országi cégből 134-ben van idegen érdekeltség, közülük 120 többségi külföldi tulajdonban áll. A külföldi jelenlét dominanciáját jelzi, hogy a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények árfolyamértéke 1996 végén 5,3 milliárd dollár volt, ebből 4 milliárd dollárnyi külföldi intézményi befektetők kezében van, 1 milliárdnyi az ÁPV Rt.-é, és csak a maradék a hazai befektetőké. Baranyában Is élen a németek Az országos folyamatokhoz hasonlóan megyénkben is nyomon követhető a külföldi tőke dominanciája. A gazdasági szerekezet-átalakulás során életképesnek bizonyult cégek többsége már privát kézben van, talán már csak az utolsó nagy „falat” a Pécsi Erőmű Rt. értékesítése várat magára. A 300 fő fölött foglalkoztató vállalati szektorban csak igen ritkán - például a Baranyatej Rt., a Zsolnay Rt., a Villányi Borászati Rt. privatizációja során - jutott szóhoz magyar befektető. A külföldi befektetők megoszlását tekintve térségünkben is toronymagasan vezetnek a németek. Rajtuk kívül még a közeli osztrákoknak, illetve a briteknek van említésre méltó cik- kejük a baranyai privatizációs tortából. Gazdasági ésszerűség Megállapítható, hogy a privatizált szektort a mindenek előtti gazdasági ésszerűség vezérli. A magánosított - bizonyos nagyság feletti - cégek szinte kivétel nélkül működési, szervezeti, gazdasági átvilágítást végeztek el a vállalatnál. Ezeknek a vége a tulajdonosi szerkezettől függetlenül rendszerint költségtakarékos szervezeti változás, létszámleépítés, illetve számos esetben modernizáló beruházások sorozata lett. A sokszor fájdalmas intézkedések nem voltak sikertelenek. A privatizált baranyai nagy cégek többsége ma már egészséges szerkezetben és eredményesen működik. A nagyokat érintő csődeljárásról is csak a Hantarex esetében beszélhetünk, azonban az olasz cég összeomlása - Baranya számára szerencsésen - a finn Nokia pécsi befektetésével oldódott meg. Baranya ma már nem kiemelt privatizációs „vadászterület”. Az erőmű magánosítása után térségünkbe inkább csak zöldmezős beruházással, illetve befektetőtársként érkezhet külföldi tőke. Kaszás Endre Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium közvetlen telefonos szolgálatot indít a lakosság gazdasági életben résztvevő, illetve a gazdaság iránt érdeklődő tagjainak szakszerű és rendszeres tájékoztatása érdekében. Az egy hét múlva induló új szolgáltatással a minisztérium azt szeretné elérni, hogy a lakosság minél jobban megismerhesse a tárca széleskörű tevékenységét. A hetente három alkalommal élő „IPARTNER” elnevezésű telefonvonalon lehetőség nyílik arra is, hogy a vonal másik végén ülő szakértők elmondják egy-egy gazdasági döntés indokait, a gyakorlati alkalmazás velejáróit. A minisztérium elképzelései szerint az új telefonos szolgálat kedden, szerdán és A vállalkozóknak nem kell félniük az adóbevallást követő becslési eljárásoktól, mert a bizonyítási kötelezettség az adóhatóságot terheli. Az APEH csak akkor szólíthatja fel a vállalkozót bevallása megváltoztatására, ha bebizonyította, hogy az eredeti nem valós adatokat tartalmaz. Az adótanácsadók szerint az intézkedés személyiségi jogokat is sért, hiszen a becslési eljárásban az adózónak nemcsak saját, hanem családja tagjainak jövedelméről is számot kell adnia. Szakmai szervezetük legutóbbi ülésén bejelentették, Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert alkotmányellenesnek ítélték meg az új adótörvény néhány jogszabályát. A baranyai üzletemberek bálja 350 ezer forintot eredményezett a Baranya Megyei Gyermekkórház javára. A rendező Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara évről évre a gyerekek gyógyítását végző egészségügyi intézménynek ajánlja fel a régió vállalkozóinak, cégvezetőinek, üzletembereinek szórakozási lehetőséget nyújtó bál bevételét. A hét végén a Baranya Megyei Közgyűlés dísztermében csütörtökön működik majd 14 és 16 óra között a 269-3703, a 11-9669 és a 131-4375 telefonszámokon. Először február 18-án, 19- én és 20-án lépnek működésbe az IKIM tájékoztató forró vonalai. A szakértők a következő témakörökben várják a hívásokat: febr. 18. - Mi új 1997-ben a kereskedelmi vámszabályozásban? (tarifák, illetékek, befizetési kötelezettségek); febr. 19. - Milyen termékek importjához kell engedély? (kvóták, határidők, hazai és nemzetközi szabályozás); febr. 20. - Miként kaphatnak támogatást a vállalatok, közintézmények és önkormányzati cégek az energiatakarékossághoz? (követelményrendszer, pályázati feltételek, lehetőségek). Kaszás E. Mint Herich György, az Adótanácsadók Egyesülete Baranya megyei elnöke elmondotta, alkotmányellenes a törvénynek azon rendelkezése, miszerint az egymillió forint feletti készpénzfizetésre adót vetnek ki, erre az összegre ugyanis a vállalkozó nem igényelheti vissza a forgalmi adót. Sérti ez az alaptörvényt, mert nem a jövedelmet, hanem a kiadást adóztatja meg. Kifogásolták azt is, hogy azok, akik mellékállásban dolgoznak vagy megbízási szerződés alapján is jövedelemhez jutnak, a 6%-os nyugdíjj árulék befizetésétől csak akkor mentesülhetnek, ha igazolják, másutt milyen jövedelmet kaptak, s mennyi járulékot fizettek. B. G. tartott rendezvényen a korábbinál is bőkezűbbnek bizonyultak a gazdasági élet szereplői. A gyermekrajz-árverés és a tombola összesen mintegy 350 ezer forint bevételt hozott. A lelkes licitálók között volt a bál fővédnöke, dr. Tolnai Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Higi Gyula, a PBKIK elnöke a bál végén jelképesen át is nyújtotta az ösz- szeget dr. Sulyok Endrének, a Baranya Megyei Kórház orvosigazgatójának. K. E. A külföldi részesedés erényei e Baranya megyei privatizációban Nagy-Britannia Svédország Luxemburg Franciaország Ausztria Külföldi privatizációs befektetések Magyarországon Társaságok Részesedés száma Mrd. Ft % Németország 101 288,14 34,50% USA 39 167,82 20,10% Franciaország 41 102,00 12,21% Ausztria 116 52,06 ^ 6,23% Olaszország 28 34,76 4,16% Belgium 9 33,93 4,06% Hollandia 16 24,86 2,98% Nagy-Britannia 33 19,64 2,35% Svájc 18 18,41 2,20% FÁK 16 10,46 1,25% Svédország 11 5,73 0,69% Izrael 2 2,12 0,25% Görögország 3 1,92 0,23% egyéb** 46 73,27 8,79% összesen 479 835,12 100,00% "Ebből nemzetközi kézen 20 68,64 8,22% Alkotmánybírósághoz fordultak az adótanácsadók Üzletemberek a gyerekekért A tejtermelők áremelést akarnak Az idén nem tervez további áremelést az ország legnagyobb, magyar befektetők tulajdonában lévő tejüzeme, a Baranyatej. Ha rajtuk múlik - teszik hozzá, mert ha a termelők csak a jelenleginél drágábban hajlandók átadni a tejet a feldolgozóknak, akkor nem tehetnek mást, nekik is korrigálni kell az áraikat. Mert a tenyésztők váltig állítják, nem tudnak kijönni a pénzükből, a tej felvásárlási ára nem fedezi a kiadásaikat. Tavaly az átlagos felvásárlási ár 34,7 forint volt, az önköltség viszont meghaladta a 36 forintot. A tehéntartó gazdák és nagyüzemi tenyésztők szerint az idén közel 50 forintos felvásárlási ár kellene ahhoz, hogy érdemes legyen folytatni ezt a tevékenységet. A költségük ugyanis körülbelül 45-47 forintra tehető, tavaly a takarmány, az idén pedig az energiaáremelés növelte a ráfordításokat. Jelenleg a tejüzemek általában 43 forintot adnák a tápláló élelmiszer literjéért. Ugyanakkor a feldolgozók ódzkodnak a további áremeléstől, ugyanis meglátásuk szerint egy bizonyos határon túl már az importtej is gazdaságossá válik, s akkor a hazai gyártók kiszorulhatnak az eddig nehezen megszerzett piacaikról. Januárban kénytelenek voltak a felvásárlási árat emelni, hiszen ha ezt nem teszik meg, a termelők egy jelentős része abbahagyta volna ezt a tevékenységet, s akkor elindult volna felfelé az árspirál, s végső soron megint csak a vásárló járna rosszul. Már a januári áremelés is felborzolta a kedélyeket. A Baranyatej Rt. vezérigazgatója, Kiss János már azt a 10-12 százalékos keresletvisszaesést is sokallja, amelyet ez az intézkedés okozott. De kénytelenek voltak „meglépni”, a költségek növekedése náluk is szorító kényszerként hatott. Tavaly ugyan több mint 50 százalékkal növelték az előző évhez képest a nettó árbevételüket, a végső elszámolás mégis 133 milliós veszteséget mutatott. A cég első számú vezetője szerint pánikra semmi ok, a tulajdonosok akarata szerint történt minden. A tavalyi nagy piac- szerzési kampányuk a nyereség növekménynél nagyobb mértékűre duzzasztotta az értékesítési költséget. Ha piacot akartak szerezi, a meglévőket pedig megtartani, akkor fel kellett venniük a kesztyűt a Magyarországon már meglehetősen nagy piacokat meghódító multikkal (Danone, Parmalat), s ez bizony sokba került. És a jövőben egyre többe, FOTÓ: MÜLLER ANDREA természeténél fogva nem jár véráldozat nélkül. A több telephellyel rendelkező részvénytársaságnak az idén a termelésből 10-12 dolgozót kell elbocsátania. Békéssy G. Áremelések előtt mindig megnő a kereslet is hogy versenyben maradhassanak. Az idén nagyobb fejlesztésre már nem kerül sor, s mint említettük, árat nem szándékoznak emelni, marad tehát a költségek csökkentése. Ennek érdekében az egész vállalkozást felölelő racionalizálási akcióba kezdtek. A termelés, szállítás ésszerűsítése, a folyamatokat követő adminisztrációs út lerövidítése a dolog K I A (
