Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-17 / 47. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1997. február 17., hétfő Hírcsatorna Amerikai sajtóünnep. A Welcome magazin egyéves fennállása alkalmából Taszá- ron, a PAO-sajtóközpontban rendeznek ünnepi fogadást pén­teken. A Pécsett állomásozó Észak-dandár tisztjeit is meg­hívták az eseményre, amelyen az SFOR-ral együttműködő ka­tonai kontingensek tisztjei, a térség polgári és gazdasági ve­zetői találkozhatnak. (g) Honosítás. A szulimáni köz­ségházán három erdélyi mene­kült honosítását vezette le pén­teken a helyi polgármester. Ba­lázs István és családja hat esz­tendeje él a faluban. (cs) Ápolás otthon. Az otthoni ápolásban rejlő lehetőségek ki­használásról tart ma értekezle­tet a Pécs-Baranyai Orvosklub. Az egészségügyi ellátás javulá­sáért városi cselekvési progra­mot szeretnének készíteni, az érdekelt partnerek, az otthoni ápolási szolgálatok, a házior­vosi praxisok, az ÁNTSZ, az önkormányzat és az egészség- biztosítási pénztár szakembere­inek bevonásával. (g) Díjtalan nyelv-teszt. Ingye­nes angol nyelvi szintfelmé­résre ad lehetőséget ma és csü­törtökön a Pécsi Cambridge Központ, a JPTE Műszaki Fő­iskolai Kar Pedagógia Tanszé­kén. A központ február végétől a vizsgára felkészítő tanfolya­maira is fogad még jelentkező­ket. (g) Városszépítés és közélet. A Komlói Honismereti és Város­szépítő Egyesület mai ülésén számol be az elmúlt évben vég­zett munkájáról, a városszépí­tésben elért eredményeiről és a közéleti klub programjáról, (h) Elektrografika és ecset. A pécsi születésű Nyírfalvy Ká­roly festett elektrografikáiból nyílik kiállítás a hétvégén a pé­csi Áfium étterem mini-galériá­jában. A képalkotás hagyomá­nyos és újszerű eszközeit öt­vöző grafikák révén a gép és az ember szoros kapcsolatáról is benyomást szerezhetünk. (g) Zöldmunka pályázat. Az Autonómia és az Ökotárs Ala­pítvány közös pályázatot hir­det a bejegyzett társadalmi szervezetek és az önkormány­zatok részére. Elsősorban a ci­gány és a nem cigány szárma­zású emberek együttműködé­sét, a környezetvédelmi akció­kban való közös, részvételét támogatnák - programonként legfeljebb 1,2 millió forint ere­jéig. A pályázatokat az Öko­társ űrlapján március 15-éig várják (1519 Bp„ Pf.:411, fel­világosítás a 166-8866-os tele­fonszámon). (c) Hétvégén is szolgálatban az utcák rendjéért A pécsi belváros renitens au­tóvezetői, a járdákon növekvő szemétkupacok vagy a gazdája nélkül elcsatangolt kutyák nem csak a munkás hétköznapokon bosszantják a járókelőket. Ez­zel eddig is tisztában volt a pé­csi Közterület Felügyelet, de technikai háttere csak az idei évtől tette lehetővé a hétvégi szolgálatot. Minden szombaton 7, va­sárnap pedig 4 órás szolgálatot tart két-három civil- és egyen­ruhás munkatársuk. A tilosban parkoló kocsikat éppúgy für­készik, mint az alkalmi áruso­kat, a parkrongálókat és az il­legális plakát-ragaszokat. Ez utóbbinál nehézkes a felelős- ségrevonás. Rendszerint a rek­lámozott rendezvény vagy üz­let gazdájának postázzák ki a figyelmeztetést vagy a sza­bálysértési értesítést. Eveken át hiába figyelmez­tették az önkormányzatot, hogy a megyeszékhelyre kevés a hét személyes állomány. Nemrégiben meghallgatásra talált a kérés: a létszám bővíté­sén kívül járművet is kaptak. És az eredmény? A rendbon­tóknak néha az is elég, ha fel­tűnik a színen egy felügyelő- ségi egyenruha. Meszesen már ritkábban kell figyelmeztetniük vagy bírságol­niuk. A járőrök szerint a lakók bizalommal fordulnak hozzájuk. Ez annak is köszönhető, hogy információért lakossági fogadó­órákra, fórumokra is gyakran lá­togatnak el. Tröszt E. A tilosban parkolókról drága felvétel készül bizonyítás végett fotó: Tóth László Közgazdászképzés távoktatással Óriási az igény gazdálkodási szakemberek iránt, s mi a kép­zéssel ezt próbáljuk kielégíteni - mondja dr. Solt Katalin, a győri Széchenyi István Főiskola tanszékvezető tanára. Éppen ezért kerestek együttműködést a pécsi Penta Unió Oktatási Centrummal, hogy a győri felsőoktatási intézmény távokta­tási programjához Dél-Dunántúlon konzultációs központot alakíthassanak ki. A pénzügyi, számviteli képzés területén Dél-Dunántú- lon a legnagyobb, saját háló­zattal rendelkező Penta Unió Oktatási Központ szakmai hát­tere és infrastruktúrája alapján ideális partnernek mutatkozott a főiskola számára. A munka melletti tanulás kényelmes formája ez a képzés, hiszen az elbeszélgetésekre szombaton­ként kerül sor, így ez nem za­varhatja a munkaadót sem. A konzultációs központ az e tér­ségben lakók részére biztosít kedvező feltételeket a közgaz­dász diploma megszerzéséhez, amellyel megnyílik a lehető­ség a szakképzések (például könyvvizsgáló) és az egyete­mek irányába. A képzés során a már megszerzett ismereteket beszámítják, amely jelentős költség- és időmegtakarítást jelent a résztvevőknek. A fel­sőfokú tájékoztató szerint március elsejéig kell a jelent­kezési lapokat beküldeni. Fel­vételi mentességet élveznek az egyetemet, főiskolát végzet­tek, az 1994-ben vagy azóta érettségizettek a hozott pontok alapján, a nulla évfolyamon végzettek, valamint a Penta Unió Oktatatási Centrumnál mérlegképes könyvelői vagy pénzügyi tanácsadói szakké­pesítést szerzők. B. G. Egyelőre: nincs belvíz-veszély Ha nem lesz abnormális me­leghullám az ezzel járó csa­padékkal, az igazgatóság te­rületén nem kell belvízve­szélytől tartani - mondja Szappanos Ferenc, a Dél­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság vezetője. A „belvíztéma” a felszínen van. Egyebek mellett azért is, merTez év január 1-től - egy decemberben megjelent kor­mányrendelet nyomán - az eddig működő árvíz- és bel­vízvédelmi területi bizottság funkcióját átvette a megyei védelmi bizottság. További újdonságot jelent a Vízgaz­dálkodási Társulatok szerepe. Ezek kezelésébe az igazgató­ság működési területén össze­sen csaknem 5000 kilométer hosszúságú csatorna tartozik. Meglepő módon korábban nem volt belvízkár elleni vé­dekezési feladatuk, most már van. Mivel a Baranyában mű­ködőké gyakorlatilag lefedi a megye területét, azaz minden település valamelyik társulat­hoz „tartozik”, annak tagja, a Vízügyi Igazgatóság javaslata alapján közvetlenebb szakmai segítséget kaphatnak tőlük a belvízkárok megelőzéséért, felszámolásáért dolgozó ön- kormányzatok. Ez ugyanis alapfeladataik közé tartozik. Más segítséget is kapnak az önkormányzatok. A múlt évi, Baranya néhány települését nehéz helyzetbe hozó, hirtele- nül lezúduló csapadék hatá­sára a megyei védelmi tanács december 17-i ülésén úgy ha­tározott, hogy minden telepü­lésnek el kell készítenie vízká­relhárítási tervét.- Ennek a tervnek - mondja Szappanos Ferenc - többek között tartalmaznia kell az adott település domborzati és vízrajzi viszonyait, a meglévő felszíni és elvezető rendszer fontosabb adatait, milyen anyagi eszközök, munkaerő áll(hat) rendelkezésre a véde­kezéshez, kikhez, milyen szervezethez, milyen telefo­non lehet fordulni szakmai se­gítségért, s a tervben meg kell jelölni azt is, hogy veszély- helyzet esetén hogyan oldják meg a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását.- Igazgatóságunk tartalmi vázlatot adott a települések vízkárelhárítási tervének elké­szítéséhez, amelyet a megyei önkormányzatoknak átadott. A szükséges helyi vízrende­zési munkák elvégzését ezek a tervek nem helyettesítik. Cé­lunk, hogy legyen a polgári védelemmel együttműködő önkormányzatok kezében tá­masz a cselekvéshez. M. A. Maradnak a szovjet sírok Egyelőre nincs pénz az áttelepítésre SZIGETVÁR A szigetvári vár tövében ta­lálható szovjet katonai síro­kat folyamatosan éri kritika: sokak szerint nem illenek bele a történelmi képbe. Az áttelepítési kezdemé­nyezések anyagi okok miatt eddig sorra kudarcba fullad­tak. Amint azt a Baranya Me­gyei Temetkezési Vállalat igazgatója elmondta, annak­idején elkészítették a részletes költségvetést, de az önkor­mányzat ezt nem tudta vál­lalni.-Azóta nem történt válto­zás. Az áttelepítés egyébként bonyolult, hosszadalmas és drága procedúra, hiszen a nagykövetség és a Honvédelmi Minisztérium engedélyét is meg kell szerezni hozzá. Dr. Aracsi József, Szigetvár jegyzője lapunknak tett nyilat­kozatában hangsúlyozta, hogy belátható időn belül erre nem lesz pénzük.- Az idei költségvetésbe sem fért bele, pedig sokan panasz­kodnak a sírok miatt. Fonto­sabb viszont közintézményeink rendbehozása az amúgy is szű­kös keretekből. Az áttelepítés­nek 10 milliós nagyságrendű költségei vannak, amit önerő­ből nem tudunk előteremteni. A Szulejmán-emlékmű körül viszont elült a vihar, sőt, ha minden jól megy, akkor hama­rosan előrelépés történhet az ehhez kapcsolódó park és ven­déglátó-komplexum tető alá hozásában is. R. Z. Sokan váljak a csatornázást PÉCSVÁRAD A központi fekvésű Dózsa György utca csatornázásáról kapnak tájékoztatást az ott lakók ma este 7 órakor a Pol­gármesteri Hivatal nagyter­mében. A város 360 ezer fo­rintot nyert csatornázásra. Kakas Sándor polgármester, dr. Fenyvesi János jegyző (képün­kön), Wolf József aljegyző és az Országos Takarékpénztár kép­viselője ismerteti a lehetősége­ket a városlakók előtt. A Pécsváradi Önkormányzat a Baranya Megyei Területfej­lesztési Tanács pályázatán 3600 000 forintot nyert arra, hogy a Dózsa György utca csatornázási költségeinél csökkent­hesse a lakos­sági hozzájá­rulás mérté­két. A beru­házás össz­költsége 900 ezer forint. A Dó­zsa utca lakói közül régóta so­kan várják a csatornázást, és szenvednek annak hiányától, az ott folyó patakot szennyezők­től. Az újabb megbeszélés re­mélhetőleg elősegíti e fontos közös cél mielőbbi megvalósí­tását. G. O. Számítógépes adatrögzítés a kökényi lerakóban A hulladék nevesítése A különböző hulladékok olyan szempontból már eddig is a fi­gyelem fókuszában voltak, hogy mennyiségüket, fajtáikat jogszabályi alapon rögzíteniük kellett a lerakásukkal foglal­kozó cégeknek. Ez a kötelezés az utóbbi időben szigorúbb lett, s az előírásokhoz igazodva a Pécsi Biokom Környezetgaz­dálkodási Kft. megteremtette azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a kökényi tele­pére érkező különböző minő­ségű hulladékok pontos meny- nyiségének, fajtáinak rögzíté­sét. Sőt, ha erre szükség van, „vissza tudják keresni”, hogy honnan és ki szállított a lera­kóba egyéb hulladékba rejtve veszélyes anyagot. Mindezt az a hídmérleg teszi lehetővé, amely ugyan már egy éve működik a kökényi telepen - a mérlegházat pedig a múlt év közepén adták át -, de csak most tudták csatlakoztatni hozzá azt a számítógépes prog­ramot, amelyet a Biokom azért vásárolt, hogy a pontos adatok naprakészen a rendelkezésére álljanak. Mondhatjuk ezt a hulladék nevesítésének is, arra alapozva, hogy a lerakóban ötféle hulla­dékot különböztetnek meg: a zöld-, az ipari, a vegyes (az előbbi kettő keveréke), a szennyezett földet és keveréket, illetve a kommunális hulladé­kot. A beérkező mennyiség faj- tánkénti figyelésének egyik nagy előnye, hogy könnyebb a még hasznosítható anyagok ki­válogatása. A másik előny már a szállí­tókat érinti: a hídmérleg és a számítógép révén pontosan tud­ják mérni és rögzíteni a beér­kező mennyiséget. Ez azt je­lenti, hogy a Biokom ügyfelei „kilóra egyező” számlát kap­nak, azaz annyiért fizetnek, amennyit valóban leraknak a te­lepen. Erre már csak azért is szükség van, mert február 1-től változtak a díjak. Egy múlt évi felmérés adataira támaszkodva állapította meg ezeket a Bio­kom, s a tavalyi árhoz viszo­nyítva egy átlagos beszállítónál 20-30 százalékos emelkedést jelent. (A korábbi árak 1996. január 1-től voltak érvényesek.) Ezt tonnánként és hulladékfaj­tánként kell fizetniük a lerakást igénylőknek, ennek érdekében a cég ügyfélszolgálati irodájá­ban lehet megvásárolni a lera­kójegyeket. A partnereik már egy hónappal ezelőtt megkap­ták a szükséges tájékoztatást. A Biokom az első februári hétvégén nyitva tartotta a kö­kényi telepet, s a tapasztalatok az új rendszer előnyeit bizonyí­tották. Az olajozott, könnyen átlátható működésre már csak azért is szükség van, mert a kö­kényi lerakó kazettáiban egy- egy évben 72 000 tonna, más­ként mérve 280 000 köbméter hulladékot kell elhelyezni. Mészáros A. A hídmérleg a mérlegházzal FOTÓ: TÓTH í k \ » I

Next

/
Thumbnails
Contents