Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-16 / 46. szám

Magyarország - Dél-dunántúl 1997. február 16., vasárnap Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából JVUANNA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 6.50, nyugszik 17.08 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 215-000-es telefonszámon. Hírszerkesztő: TRÖSZT ÉVA A fénylő A Julianna a latin eredetű férfi­névből, a Julianusból szárma­zik, amely a fénylő, a ragyogó jelentéstartalmára vezethető vissza. A női változat rokon neve a Lilla, amelynek elterje­déséhez Csokonai Vitéz Mihály is hozzájárult költeményeivel. Közmeghallgatás Kaposváron Közmeghallgatásra várja Ka­posvár lakosságát Szita Károly polgármester hétfőn 17 órai kezdettel a városháza díszter­mében. Az önkormányzat műit évi munkájáról és az idei költ­ségvetési terveiről hallhatnak beszámolót a résztvevők. (t) Időjárás Várható időjárás vasárnap es­tig: a felhőátvonulások mellett mindenütt lesz több-kevesebb napsütés, csupán egy-két he­lyen fordulhat elő hózápor. Az északnyugati, északi szél gyak­ran lesz erős, időnként viharos. A Duna. vízállása Mohácsnál 202 cm, áradó, vízhő 3,5 fok, a Dráva őrtilosnál 12 cm, apadó, vízhő 4,5, Barcsnál 39 cm, áradó, 2,7, Drávaszabolcsnál 122 cm, áradó, 1,9. Hatos lottó: 5,7,15 22,38,42 Pótszám: 28 Tanárok anyagi gondok nélkül Ma zárul le a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ál­tal meghirdetett Széchenyi- ösztöndíj pályázatainak bea­dási határideje. Az ösztöndíj 1997-es év újdonsága a ma­gyar felsőoktatásban, melyet olyan 55 évnél fiatalabb, tu­dományos fokozattal rendel­kező oktatók nyerhetnek el, akiket tudományos és oktatói tevékenységük alapján a kura­tórium érdemesnek talál arra. Az ösztöndíj négy évre nyer­hető el, mértéke havonta a mindenkori nettó minimálbér ötszöröse (a bruttó nyolcszo­rosa). A Magyar Bálint kultusz- miniszter alapította ösztöndíj célja a minősített oktatók itt­A Széchenyi ösztöndíjra pályázók száma megyénként 1 Minősített oktatóit szórna Magyarországom 4600 J A2 ösztön^ feltételeinek megfelelő 1 oöatóksxőrno országosan: kh. 2500 I (wnek fele Budapesten). DékDunántúlon kb. 300 hon tartása és a megfelelő anyagi háttér biztosításával az általuk vállalt mellékállások elkerülése. Hriczu Anita, az MKM Saj­tóosztályának felsőoktatási re­ferense a VDN-nek elmondta, hogy a pályázatra 1253 jelent­kező érkezett, a kuratórium közülük választja majd ki azt az 500 oktatót, aki négy éven át anyagi problémák nélkül kutathat és oktathat.- Ez jelenleg a legnagyobb ösztöndíj hazánkban, melynek juttatása havi szinten meg­egyezik a felemelt akadémiai juttatással. A felsőoktatás örömmel fogadta a lehetősé­gek, csak néhány szegedi pro­fesszor ágált a korhatár ellen. Mint megtudtuk, a Dél-Du- nántúlról viszonylag kevesen pályáztak az ösztöndíjra, hi­szen innen 82 anyag érkezett az MKM-hez, ennek nagy ré­sze Pécsről, ahonnan a minősí­tett oktatók majd’ háromne­gyede élt a lehetőséggel. R. Z. Magyar hangja Kautzky József Kicsit szarkasztikusán azt lehetne mondani, Kautzky József az a szí­nész, akinek magyar hangja Kautzky József - annyiszor halljuk szinkronszerepben. A nemrégiben 70. szüle­tésnapját ünneplő színművész épp fél év­százada van a pályán, számtalan szereppel a háta mögött.- Ezek rettentő nyugtalanító számok - nyilatkozta a VDN-nek -, de ugyanakkor ren­geteg szépség és él­mény van mögöttük. De nem csak a taps, hanem a temérdek munka, a 120 szín­padi és 80 filmszerep, Debre­centől a Vígszínházon át a Thá- liáig, ahol most is vagyok, va­gyunk - ha nem lennénk az ut­cán, ami nagy szégyen!- Változott a színészmester­ség 50 év alatt?- Hát persze. Valaha egy jó színésznek nem volt olyan gondja, hogy nincs szerződése. Ma már filmek sincsenek, tévé­szerep is egyre kevesebb. A színész sorsa kicsit szomorú.-A nagyközönség önt mos­tanában csak a Szomszédok­ban láthatja.- Na, hát ez az. Voltaképpen ennek az egésznek nincs jelentő­sége. A Szomszédok egy kedves dolog, ha el­romlik a Zenthe Feri ba­rátom Ladája, akkor ott mondok pár mondatot, ennyi ez egész. Az az igazság, hogy nem is fontos, hogy kit hány­szor és hol lehet látni, hanem az a munka, amit már elvégzett. Nekem ilyen szempontból tiszta a lelkiismeretem, bár titkon remélem, hogy ez még nem a teljes vég. -És a szinkron? -Nem, elég volt! Én jártam 6-ra meg éjjeli 2- re is szinkronizálni, most már nem hiányzik, öreg vagyok hozzá, nem is vállalom.- Hobby, kikapcsolódás - végre talán jut is rá idő, ugye?-Csakis az unokák. Három csodálatos unokám van, velük és a feleségemmel, Kállai Ilo­nával - aki nagyszerű mű­vésznő és feleség! - érzem jól magam igazán. M. K. 140 000 buta gyalogsági akna A világ felhagyott harcterein sokezer polgári személyt öltek meg vagy tettek nyomorékká az ottfelejtett gyalogsági ak­nák. Magyarország most út­törő szerepet vállal e veszély- forrás megszüntetéséért: az országgyűlés nemrég határo­zatban kérte fel a kormányt a gyalogsági aknák betiltásának kezdeményezésére. A téma szakmai előterjesz­tője Tompa János dandártá­bornok, a Magyar Honvédség műszaki főnöke volt, aki sike­resen érvelt amellett, hogy ez ne legyen egyoldalú magyar lépés. Az aknák egyértelműen védelmi fegyverek, kivoná­sukkal jelentősen és mással nem teljesen pótolhatóan gyengülne az ország védelme. A kezdeményezés alátá­masztására ugyanakkor Ma­gyarország gesztust tesz a tér­ség országainak. A Honvédség már meg is kezdte a csapatok­nál raktározott 140 ezer gya­logsági akna összegyűjtését egy közös és nemzetközileg ellenőrizhető raktárba. Ezzel véletlen bevetésüknek a lehe­tősége is megszűnik. Alkal­mazásukra már csak központi döntésre kerülhet sor - kaptuk az információt a tábornoktól. Egyébként a Honvédségnek csak hagyományos, úgyneve­zett „buta” gyalogsági aknái vannak. Ennél a fegyverfajtá­nál az számít „intelligensnek”, amelyiknek időzíthető önmeg­semmisítő, illetve önsemlege­sítő mechanizmusa van. A „buta” akna a legveszé­lyesebb fajta, mivel a legol­csóbb fegyverek egyike, és egyszerű az előállítása: a leg­könnyebben beszerezhető a megsürgetett új nemzetközi korlátozásokkal és az eddigi szabályokkal mit sem törődő, ellenőrizetlen irreguláris erők számára is. Dunai Imre A magyar kikerics a napsütötte sziklákon Milliomos virágcsokrok A Szársomlyón most, jócskán tavasz előtt nyílik a magyar ki­kerics. Páratlan botanikai érték: hazánkban csak itt található. Kereken 130 éve - 1867. feb­ruár 17-én - fedezték fel. Már régóta fokozottan védett, ám nem lehet eléggé őrizni: tavaly február 24-én valakik mintegy 200 tövet ástak ki és vittek el belőle. A kár a növény eszmei értékét tekintve mintegy 6 mil­lió Ft volt. A tett pedig értel­metlen: a kiásott magyar kike­rics másutt nem hajt ki újra. A növényvadorzók azonban nem érezhetik magukat bizton­ságban: a természetvédelmi ha­tóság nemcsak az őrzésről igyekszik gondoskodni, de a rendőrség közreműködésével fel is deríti a tetteseket. Tavaly például Debrecenben foglalt le a rendőrség nagy tétel tavaszi tőzikét, amelyet a Dél-Dunántú- lon gyűjtöttek. A fokozottan védett, legna­gyobb eszmei értékű 52 növé­nyünk közül a következők ta­lálhatók Dél-Dunántúlon: bá­náti bazsarózsa (50 ezer Ft) gyapjas csüdfű (30 ezer Ft, ), gyapjas gyűszűvirág (30 ezer Ft), légybangó (50 ezer Ft); a magyar kikerics (30 ezer Ft), a magyar méreggyilok (30 ezer Ft), méhbangó (50 ezer Ft), pókbangó (50 ezer Ft), a rozs­dás gyűszűvirág (30 ezer Ft) sallangvirág (30 ezer Ft) a szarvasbangó (50 ezer Ft) tátor- ján (30 ezer Ft). D. I. Lesz mentő Simontomyán? A közelmúltban tragikus bal­eset történt Simontomyán egy focimeccsen: egy fiatalember életét vesztette. Az eset sokakat nem hagy nyugodni: ha mentő érkezik, a férfi - talán - ma is élne. De mentőkocsi nem is ér­kezhetett, mivel Simontomyán nincs mentőállomás.- Sikerült a simontomyai önkormányzattal és a helyi bőrgyárral megegyezni, hogy a bőrgyár területén alakítják ki a város és a környék első mentő- állomását - jelentette be dr. Penczel Dániel, a Tolna megyei Mentőszervezet vezető főor­vosa a megyei közgyűlésnek. Várhatóan még idén elkészül - az átalakítás és 3 kocsi teljesít majd szolgálatot itt. (Tolna megyében 100 eset­ből mintegy 63 esetben 15 per­cen belül kiérnek a mentők, bár ezzel a sereghajtók között ta­lálható a megye.) (Hazafi) A steril műtőben nagyon ritka a fertőzés FOTÓ: TÓTH Amikor a beteg megbetegszik A kórházi fertőzések okozója sokszor maga a páciens Bár egy-egy kirívó eset kap­csán mindenki felkapja a fejét, a szakemberek is elismerik ma már, hogy a kórházi fertőzések a kórházakkal együtt születtek, s míg ilyen intézmények mű­ködnek, fertőzések is lesznek. Más kérdés, hogy sokáig és sokan úgy kezelték a jelensé­get, mintha a fertőzéseknek az egészségügyi dolgozók lenné­nek az okai, esetekként belőlük csináltak bűnbakot. Magyarországon az 1970-es évektől működik kórházhigié­nés szolgálat, ide kellett volna kötelezően bejelenteni a kór­házi fertőzéseket. Hosszú éve­kig nem működött ez a rend­szer - és így produkált a ma­gyar egészségügy csupán 0,5%-os fertőzési arányt a nyugat-európai 3-10%-kal szemben -, mert nem a meg­előzés kidolgozásának lehető­ségét, hanem egyfajta szé- gyellnivalót láttak a fertőzéses esetekben az orvosok - mondta dr. Málovics Ilona fő­orvos. Pedig a megelőzés is csupán 35%-ban lehetséges. Ennek egyik fő oka, hogy maga a be­teg is számos rizikófaktort hoz magával a kórházba, olyan baktériumokat, amik pl. egy műtét során kórokozóvá lép­hetnek elő. A beteg szervezet legyengült immunrendszere (különösen a koraszülötteké, az öregeké) tovább nehezíti a fertőzés elleni védekezést. Az 1990-es évektől, amikor vilá­gossá vált, hogy bár a megelő­zés is pénzbe kerül, de még drágább egy esetleges fertőzést követő kezelés, a kórházak is partnerek lettek abban, hogy a higiénikusok segítségével ma már korrekt számadataink le­gyenek. Ezek szerint a kórházi fertőzések között a leggyako­ribb a húgyúti infekció (az ösz- szes fertőzés 40%-a; elsősor­ban a katéterezés miatt), ezt követi a pneumonia és a seb­fertőzés. Természetesen az eszközös vizsgálatoknál (pl. vénakanülözés) mindig na­gyobb fertőzésveszély. M. K. Csatlakozás az Európai Unióhoz Somogy, Tolna és Baranya megye tíz ifjúsági szerveze­tének képviselő találkoztak a hétvégén Kaposváron. A Gyergyai Kollégiumban megrendezett képzés kere­tében elméleti és gyakorlati feladatok segítségével dol­gozta fel a 30 résztvevő az EU-csatlakozással kapcsola­tos hazai feladatokat. A játékokon kívül, elő­adásokra és beszélgetésekre is sor került a témával kap­csolatban, továbbá felkészí­tették a fiatalokat, hogy te­lepülésükön is népszerűsí­teni tudják az integrációs programot. A háromnapos találkozó ma délelőtt ér vé­get. (t) a

Next

/
Thumbnails
Contents