Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-15 / 45. szám

1997. február 15., szombat Kultúra - Művelődés Dtinántúli Napló 7 Könyvespolc Felhők könyve A Jelenkor Kiadónál jelent meg Pálinkás György, a Pécs­ről elszármazott író harmadik prózakötete Felhők könyve címmel. A mű laza, novellisz- tikus füzér. Rendhagyó hang­vétele és komponálása, külö­nös hajlékonyságú képi, zenei szerkesztettségű nyelve most még egy különös elemmel gazdagodott. Női elbeszélőt választ, s megkísérli nem csak mozgását követni, hanem belső érzelmi, érzéki és tudat­rezdüléseit is rekonstruálni. Egy nő (pécsi nő?) egy hegy tövében (Mecsek?) a felhők arcának változásaival idézi fel múltját, jelenét, és sejt meg valamit a jövendőből is. Ezzel a femininné tett hangvétellel társul a magyar próza azon remek alakoskodói közé, akik Weöres Sándor Psyché-jének köpenyéből bújtak elő. Méhes K. Hallgatás hadművelet Újságíró és katona, kívülálló és résztvevő szempontjai egyesülnek riporttá, tudósí­tássá, publicisztikává és fo­tóvá abban a délszláv háború­ról szóló könyvben, melyet a héten mutattak be szerzői a pécsi August Senoa horvát klubban. A Hallgatás hadművelet címet viselő mű nemzetközi alkotógárda munkája. A spa­nyol Eduardo R. Flores egy barcelonai lap és a BBC World Service spanyol adá­sának munkatársaként érke­zett a volt Jugoszlávia térsé­gébe, ám alig két hónap után lelkiismereti okból felhagyott tudósítói tevékenységével és a Horvát Nemzeti Gárda har­cosaként több csatában is részt vett. 1993-ban megsebe-. sült és leszerelt, majd miután megírta a Mocskos háború című könyvet, későbbi szer­zőtársaival: Tihanyi Tamás­sal, a Fejér Megyei Hírlap új­ságírójával és ifj. Kricskovics Antal fotóriporterrel közösen tért vissza a térség frontjaira. A székesfehérvári H-Elen 55 Szolgáltató Bt. kiadásában nemrég napvilágot látott könyvükkel a címben sze­replő hallgatást akarták meg­törni. Mert bár a világsajtó tele volt a harcterekről szóló tudósításokkal, a szerzők sze­rint a háború kitörésének va­lódi okáról hallgatott,s az ép­pen aktuális nagypolitikai já­tékoknak megfelelően kísé­relte meg elmosni az agresz- szor és áldozat közötti határ­vonalat. A könyv a hírek mögötti vi­lágot próbálta olvasói elé tárni. Tanúsága szerint egy mocskos háborút csak ugyan­olyan béke követhet. S ha te­tejében ezt a Nyugat erőszak­kal diktálja lefelé, szinte biz­tosra vehető: a haditudósítók nem pihennek sokáig. Kőhalmi A. A jog hatékonysága A napokban jelent meg a JPTE jogi kara professzorá­nak, dr. Visegrády Antalnak a legújabb munkája A jog haté­konysága címmel, amely el­méleti és gyakorlati jogászok számára egyaránt értékes és hasznos. A témaválasztás rendkívül aktuális a mai Magyarorszá­gon. Egyfelől azáltal, hogy több mint fél évtizede a jogál­lamiság útjára léptünk, a jog­állam pedig olyan intézményi és eljárási rendszer, melyben az állami tevékenység a jog­nak alárendelt, s a hatalom- gyakorlás a hatályos törvé­nyek szerint zajlik. Ugyanak­kor a jogállamiság tengelyé­ben hatékony törvényeknek kell állniuk. Másfelől a - jogfolytonos­ság jegyében végbement - békés rendszerváltás egyik je­lentős termékének, az 1989 évi alkotmány-módosításnak a hatására a magyar jogrend­szer valójában kettészakadt. Új, jogállami törvények szü­lettek, miközben a korábbi rendszertől örökölt hatályos jogra, az „örökölt jog” alkal­mazására is szükségünk van. Különös fontosságot ad Vi­segrády Antal munkájának, hogy foglalkozik Magyaror­szág jogharmonizációs törek­vésével, mely az Európai Unióhoz való csatlakozás fon­tos feltétele. A szerző e köny­vével a téma első hazai mo­nografikus feldolgozását adja az olvasó kezébe. Kiemelten foglalkozik a joghatékonyság mérésének problémakörével, elemezve a jogalkotás, a jog- alkalmazás valamint a jogtu­dat síkján végzett nemzetközi és hazai kutatásokat. A könyvet az UNIÓ Kiadó jelentette meg. Monorí Gábor A Soros Alapítvány kuratóri­umának elnöke, Vásárhelyi Miklós február 13-án Buda­pesten, a Katona József Szín­házban ünnepélyes keretek között átadta az 1996. évi szépirodalmi, történettudo­mányi és tényfeltáró újságírás díjait valamint az irodalmi ösztöndíjakat. Egy éves irodalmi ösztön­díjban részesültek - másokkal együtt - Berták László költő és Pálinkás György költő, író. Rigó Jancsi - kétszer Operettbemutató a Pécsi Nemzeti Színházban „Ez olyan operett, amiért a kö­zönség szétveri a házat, ha nem találsz ki semmit, akkor is” - így ajánlotta néhány évvel ez­előtt Moravetz Levente figyel­mébe a Rigó Jancsi című ope­rettet Unger Pálma. Túl a be­mutatón állíthatjuk: az előadá­sok végén felcsattanó taps a színésznőt igazolja. Gergely Róbert és Bellái Eszter Fényes Szabolcs és Békeffy István darabjának címszerep­lője Rigó Jancsi, a híres ci­gányprímás, akinek romantikus szerelmi története hatalmas botrányt kavart a századfordu­lón. Két személyből „gyúrta össze” őt Békeffy: a Pákozdon született, nagyon jóképű, de kevésbé tehetséges Rigó Jan­csiból, akinek valóban kapcso­lata volt Chemay hercegnővel; és a Csurgóról származó, világ­járó prímásról, akit szintén Rigó Jancsinak hívtak, s rend­kívül tehetséges, de kevésbé vonzó férfi lévén legföljebb csak álmodhatott az előkelő asszony szerelméről. A darab eltér a hagyományos operettdramaturgiától, melyben a főszereplők az első felvonás­ban egymásba szeretnek, a má­sodikban összevesznek, a har­madikban egymáséi lesznek. Itt csak a második felvonásban lobban fel a szerelem, a harma­dik végén pedig ... Nos, a be­fejezés nyitott, a szálak elvarrá- sát a nézőre bízzák. A sikeres operettrendező, Moravetz Levente nem hagyta érintetlenül az eredeti operettet. Nemcsak a harmadik felvonás geg-parádéja s az átírt befejezés bizonyítja ezt, hanem a darabba írt szerepek is: a kleptomániás Eleméré, akit Urbán Tibor re­mekbeszabott alakítása tesz emlékezetessé és a Péter Gizi­nek írt Mámi jósnőé. A mű­vésznő mintha megfiatalodott volna, úgy mozog a színpadon, bűbájos és gyönyörű. Fényes Szabolcs zenéje kö­zelebb áll a mai nézőhöz, dal­lamvilága más, mint a klasszi­kus operettszerzőké. Bizonyára ennek bűvöletében vezényelt a szombati bemutatón Blázy La­jos, ezért nem vette észre, hogy a zenekar elnyomja az éneke­FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ seket. Különösen az élete első bonviván szerepét játszó s a pé­csi színpadra hosszú idő után visszatérő Gergely Róbert slá­gerekhez szokott lágy hangja látta ennek kárát és a hercegnőt megformáló győri vendégmű­vész, Bellái Eszter, aki az érthe­tőséggel is adós maradt. Vasár­nap a második szereposztásnál Papp Zoltán karmesteri pálcája megtalálta a kellő arányt a ze­nekar és a színészek hangereje között. Haramza László sok opera­szerep után először kirándul az operett világába. Hiányzik be­lőle Gergely Róbert sármja, de a hegedű otthonosabban mozog a kezében, ami egy világhírű prímás életre keltésekor bizony, érdem. Lesznyák Katalin már tapasz­talt primadonna, elegáns, mér­téktartó, szépen és érthetően énekel. - A közönség mindig hálás, ha a táncos-komikus és a szubrett kettőse vérpezsdítő. A Fillár-Dévényi páros ezúttal is remekel. Fillár István (Ficsúr) minden mozdulata-gesztusa vérbeli komédiást mutat, Dévé­nyi Ildikó (Lisette) sok humor­ral, kedvességgel gazdagítja a szobalány alakját. Váltópáijuk, Fogarassy András és Fábián Anita sem okoz csalódást. Fo­garassy édeskésebb Ficsúrt formál, Fábián Anita láthatóan jól érzi magát a játékban. Be­szédes gesztusai és tánctudása feledteti, hogy még néhány hasznos énekóra visszavan. Nagyon élvezetes alakítást nyújt Bánky Gábor, és Stenczet Béla sem hagyja magát kizök­kenteni. Rigó Jancsi eljegyzett szerelmét, Mariskát Gráf Csilla és Gellért Éva játssza felváltva. Mindketten jók, de Gráf bát­rabban kitartja a több másod- percnyi csendet, ha a szituáció úgy kívánja. Remek a cigány­banda minden tagja, kitűnő a vészhelyzetben dallamos jajve­székelésre fakadó roma Sin­gers. Az énekkar (karigazgató: Witterle Gábor) tagjai prózai szerepben is helytállnak. A táncszámok változatossága Tóth Sándor koreográfust di­FOTÓ: SIMARA LÁSZLÓ cséri. Hammer Edit ismét szép ruhákat tervezett. Gyarmathy Ágnes az öt különböző hely­színhez kevés bútorral beren­dezett, mégis elegáns díszletet tervezett, olyat, amit letűnt ko­rok közönsége nyílt színi taps­sal jutalmazott egykoron. Csató Andrea Lesznyák Katalin és Haramza László §zerzői est. A 60. szüle­tésnapját és három és fél év­tizedes munkásságát ün­neplő dr. Várnai Ferenc fő­iskolai tanár szerzői estjét rendezik meg január 22-én 18 órától Pécsett a Liszt te­remben. A műsorban fellép a Mezőtúri Általános Iskola kórusa, a Pécsváradi Női Kar, a Kapos Kórus, a pécsi Kodály Gimnázium vegyes- és leánykara valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának kamarazenekara is. Fakultatív textil. A Janus Pannonius Tudományegye­tem művészeti kara textilfa­kultációs növendékeinek tárlata nyílik február 18-án 18 óra 30 perckor Pécsett a Művészetek Háza játékter­mében. R. Fürtös Ilona egyetemi adjunktus, Mun- kácsy-díjas iparművész ta­nítványainak kiállításán Kovalovszky Márta művé­szettörténész mond beveze­tőt. Nagy siker volt. A közön­ségsikerre való tekintettel ma 19 órakor negyedszer tűzi műsorára a komlói Színház és Hangversenyte­rem a „Jöjj el, napfény!” című, korábban csak al­kalmi előadásnak szánt mu­sical-estjét. Világhírű musi­calekből hangzanak el rész­letek, közreműködik a Pön- döly táncegyüttes és az ösz- szevont Munkás- és Peda­góguskórus is. Bóbita-bemutató. A pécsi Bóbita Bábszínház vasárnap 11 órakor Heindl Vera „Szépség és a Szörnyeteg” című bábjátékát mutatja be. A 4-10 éveseknek szánt színdarabot Újvári Janka rendezte. Báb- és díszletter­vező Arató Attila, zenéjét Mraksz Péter szerezte. Pákolitz István emlék­est. A közel egy éve el­hunyt neves pécsi költőre, Pákolitz Istvánra emlékez­nek február 18-án 18 órai kezdettel Pécsett a Nevelők Házában, ahol műveit a Versmondó Pedagógusok Műhelye és a Gitárklub tag­jai tolmácsolják. Bevezetőt mond dr. Szirtes Gábor, a Pannónia Könyvek Kiadó igazgatója. Mesevetélkedő. Az orszá­gos mesevetélkedő megyei döntőjét ma délelőtt 10 órai kezdettel rendezik meg Pé­csett a Szivárvány Gyer­mekházban. A döntőbe hét pécsi valamint a gödrei és a magyarszéki általános is­kola alsótagozatos csapata jutott. Csak egy kis flört Mathieu Carriére MTV 2.: A Magyar Televízió 2. prog­ramja hétfőn kezdi a Csak egy kis flört (Nur eine kleine Af­färe) című ZDF-sorozat vetíté­sét. A sorozat egyik sztárja Mathieu Carriere (45) színész és rendező. Az utóbbi időben a kétszer is bemutatott Komisz vér (Bö­ses Blut) c. sorozat Wemer Westfalja szerepében remekelt egy félrelépő férj szerepében. A most induló sorozatnak Németországban 1994 júliusá­ban volt a bemutatója a ZDF jóvoltából. Carriere a bonvi­ván Victor szerepét alakítja a sorozatban, és a sors ezzel az életvidám Teresa Gärtnerrel hozza össze, aki gyermekkorá­tól arról ábrándozik, hogy ipari formatervező lesz, ám ez hosz- szú ideig nem válik valóra. Ezt a szerepet a szép Jennifer Nitsch kapta. Mathieu Carriere sokoldalú tehetség, aki 18 éves korától tartja remek formáját, amiben a nézők is gyönyörködhetnek. Fiatal korában a műlovar fog­lalkozásnak hódolt, 1963-ban bajnok is volt. Ez a kemény sport a félelemérzést szinte a minimumra csökkentette benne. Az emberi sorsról a mű­vész-rendezőnek az a kifejtett nézete, hogy annak „földi sza­kaszát” lényegében mi ma­gunk befolyásolhatjuk, ám a halál óráját - a Neue Post 1994. július 7-i számának adott interjúja szerint - „az égiek stimulálják”. Carriere pályájára jellemző, hogy 1994. nyarán a ZDF fel­kérésére Tunéziában tanulmá­nyozta a terepet egy sorozat ot­tani forgatása szemszögéből. A főképp Németországban népszerű - franciául is beszélő- színész-rendező fájdalmai közé tartozott, hogy a házas­sága felbomlásakor a lánya sorsa nem megnyugtatóan ala­kult: az akkor 10 éves lánya ugyanis az amerikai exfeleség- Jennifer Bartlett festőnővel maradt New Yorkban. Megfigyelhető, hogy a film­színész Carriere az utóbbi idő­ben is az igen tehetséges és at­traktív színésznők társaságá­ban vállalt szerepeket. Közé­jük tartozik az a Jennifer Nitsch (30) is, akinek az olda­lán feltűnik majd Mathieu Car­riere ... Hajzer Lajos A Soros tankönyvdíja A Soros Alapítvány, az Euró­pai Magyarországért Alapít­vány és a Párbeszéd Program közös tankönyvpályázatának eredményét pénteken hirdet­ték ki Budapesten. Az általá­nos iskolás gyerekeknek ké­szített tankönyveket kiadó cégek és magánszemélyek közül mintegy negyvenen pá­lyáztak a MÁS-KÉP tan­könyvdíjra. A bíráló bizottság öt pályá­zatot tartott jutalomra érde­mesnek. Az átadott díjak összértéke 600 ezer forint volt. Az értékelés szempontjául a tankönyvek vizuális és esz­tétikai kivitelezése, illetve gazdagsága, valamint a bemu­tatott társadalomkép hiteles­sége szolgált - mondta Sinkó István, a bíráló testület tagja a díjátadáskor. Az első díjat a ROMI-SULI Kft. második osztályos olvasókönyve és munkafüzetei, a második díjat pedig - megosztva - a Mo­zaik Oktatási Stúdió „A Föld, amelyen élünk” című kétköte­tes kiadványa, valamint az ELTE Képességfejlesztés Or­szágos Központjának vallás- és művészettörténeti tan­könyvsorozata kapta. Harma­dik díjat nem adtak ki. Kü- löndíjban részesült a Magyar Természettudományi Mú­zeum és a Cserépfalvi Könyvkiadó Lacertina című füzetsorozata, valamint Pécsi Géza Kulcs a muzsikához című könyve. A MÁS-KÉP emblémahasználattal jutal­mazták a Nemzeti Tankönyv- kiadó harmadik osztályos ol­vasókönyvét. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents