Új Dunántúli Napló, 1997. február (8. évfolyam, 31-58. szám)

1997-02-12 / 42. szám

10 Dlmántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. február 12., szerda Az MDF sátras demonstrációja hétfőtől Hatvan óra Garé ügyében Hírcsatorna Csűr ka Pécsett. A MIÉP pécsi szervezete - MIÉP-pel a jövőért - címmel nagy­gyűlést szervez Pécsett, a Liszt Ferenc hangversenyte­remben (Király u. 83), feb­ruár 14-én 17 órakor. Ven­dégek: Csurka István, a MIÉP országos elnöke, ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész, dr. Rozgonyi Ernő közgazdász, Győri Béla, a MIEP szóvivője. Ingyenesen. Az MDF pé­csi irodájában (Apáca u. 16.) ingyenes tanácsadást tart az őstermelői igazolvá­nyokkal kapcsolatos tudni­valókról, hétfőnként 16 órá­tól. Ugyanitt működik a párt ingyenes jogsegélyszolgá­lata hétfőnként 17 órától. Ugyancsak hétfőnként 18 órától várják a tagokat és az érdeklődőket az Apáca utcai székházban szokásos politi­kai vitafórumukra. Tisztújítód előtt. A Szo­cialista Párt Pécs városi szervezete beszámoló és tisztújító küldöttgyűlést tart február 14-én 17 órakor a Tüzér utcai székházban. Pellérden és Személyén. Február 13-án, csütörtökön Baranyába látogat Bálint György országgyűlési kép­viselő, az SZDSZ agrárta­gozatának elnöke. Délelőtt a pellérdi szőlősgazdákkal, a községházán, kora délután az SZDSZ agrártagozatának megyei csoportjával talál­kozik, este lakossági fóru­mon vesz részt Személyen. Regionális tanácskozás. A Magyar Újságírók Kö­zössége február 21-23 kö­zött Harkányban, az Agro Hotelben regionális tanács­kozást szervez. A tanácsko­záson Baranya, Tolna és Somogy megyékből vesz­nek részt. A tanácskozást Kosa Csaba, a MÚK elnöke nyitja meg, s a felkért elő­adók között ott lesz Nemes- kürty István író. (a) Tocsik-interjn. Tocsik Márta legutóbb megjelent in- teíjújának, melyet valószínű­leg erős gyógyszerek hatása alatt tett, annyi köze van a valósághoz mint sünnek a dauervízhez - mondta Kósa Lajos, a Fidesz-MPP képvi­selőcsoportjának keddi sajtó- tájékoztatóján. Mint ismere­tes: az egyik napilap keddi számában Tocsik Márta arra a kérdésre, hogy közremű­ködött-e a Fidesz székház el­adásában, azt válaszolta: ki­csi a világ, az ingatlanközve­títőké pedig kiváltképp az. Pécsett, a Széchenyi téren felál­lított sátorban gyűjtik majd azoknak az aláírásait, akik egyet értenének a garéi hulla­dék elszállításával. A sátrat feb­ruár 17-én, hétfőn állítja fel az MDF és 19-én bontják majd. Minderről tegnap tartottak sajtótájékoztatót Pécsett, az MDF székházában, több garé- kömyéki polgármester és pol­gári mozgalom vezetőjének részvételével. Mint azt Habjá- necz Tibor, a párt megyei el­nöke elmondotta, a napjainkban kialakult helyzetet szeretnék kihasználni evvel az aláírás- gyűjtéssel. Céljuk az, hogy ösz­tönözzék a kormányzatot és a hulladéklerakó gazdáit, hogy éljenek a környezetvédelmi alapból kínálkozó kölcsön lehe­tőségével, amit a hulladék el­szállítására lehetne fordítani. A demonstráció követeli: 1997 december 31-ig állítsák helyre Garéban az eredeti állapotot. Erre biztosíték az, hogy az ál­Történelmet élünk. Ezt a történelmet azonban nem dobok per- gése, hanem bankók zize- gése és min­dent aláíró tollak serce­gése kíséri. Ezért sokan nem veszik észre, hogy ezekben a hónapokban évtizedekre dől el hazánk sorsa. Születő demok­ráciánkra ezer veszély leselke­dik, és jövőnk kulcsa a mai el­lenzéki pártok vezetőinek ke­zében van. S miközben kis stílű viták, személyes sértődések és egyesek féktelen karrierizmusa miatt a nemzeti tábor ma job­ban megosztott mint valaha, a magyar politika fő kérdéséről mindenki mélyen hallgat. Pedig 1998 kihívása óriási! A tét az, hogy a valódi nemzeti erők végre kézbe tudják-e venni az irányítást és be tudják- e fejezni az 1989-90-ben oly reményteljesen megindult, majd olyan hamar elárult és el­szabotált rendszerváltást. Be kell látni, hogy a magyar lakos­ság és gazdaság tönkretétele nem valamiféle végzetszerű csapásai a sorsnak, és nem a ,rendszerváltozással” feltétlen együttjáró jelenségek, hanem egyenes következményei annak a teljesen elhibázott, sokszor bűnös politikának, amit a jelen­legi kormány folytat, és ame­lyik részben már régebb óta tart. Az ország helyzete ma olyan rossz, hogy ezen csak egy stabil nemzeti alapokon álló, lami pénzek megjelenésére több hazai és külhoni cég is je­lentkezett. Egy osztrák cég pe­dig kifejezetten arra vállalko­zott, hogy rövid határidőn belül elszállítja és megsemmisíti a hordók tartalmát, ugyanakkor végez a terület rekultivációjá­val is. A program támogatására a sajtótájékoztatón több, a tér­ségben élő polgármester is hal­latta a hangját, köztük Dunai Zoltán (Szalánta), Takács Gyula (Villány) és Ózdi Kál­mán (Szava) polgármesterei, sőt Deli Károly, a Siklósi Pol­gári Kör nevében is kijelen­tette: nem épülhet égetőmű Ga­réban. Darvas Miklós, az MDF siklósi szervezetének ügyve­zető elnöke külön kihangsú­lyozta: az akció nemcsak Garé, hanem a térség érdeke is. Ép­pen ezért szeretnék az ügyhöz Pécs város önkormányzatának támogatását is elnyerni. Más­részt azon munkálkodnak, hogy rendkívül határozott politika képes segíteni. A MIÉP megalakulása óta küzd a magyar nemezt felemel­kedéséért, kíméletlen őszinte­séggel tárva fel az elkövetett hibákat, megnevezve a bűnösö­ket, ugyanakkor kijelölve a fej­lődés lehetséges útját. A párt 5 és 11 % közötti támogatottságá­val - amit az időközi választá­sok eredményei is igazolnak - és növekvő népszerűségével ér­tékes szövetségese lehet a szé­leskörű nemzeti összefogás iránt szintén elkötelezett Giczy György vezette KDNP-nek, va­lamint a vidéken oly népszerű FKgP-nek is. Az idő majd meghozza a választ, hogy meg- születik-e ez az összefogás. Egy azonban bizonyos: aki létre jötte ellen munkálkodik, az a másik oldal malmára hajtja a vizet, segítve a nemzet tönk­retételéért felelős köröket pozí­cióik megőrzésében. Itt az idő, hogy a tagság után végre a pártvezetők is felismer­jék az összefogás szükségessé­gét, és az egyéni sértődéseket félretéve, a pártérdekeken fe­lülemelkedve az ország érde­kében kezdjenek el politizálni. A program kész, csak végre kell hajtani. Egyes elemei meg­találhatók a nemzeti pártok programjaiban. Ez a közös gondolkodás és egységes cse­lekvés biztosíthatja hazánk jö­vőjét az elkövetkező 1100 évre. Összefogás! Ez most a hívó szó! Deák Péter Magyar Igazság és Élet Pártja a Széchenyi téri sátorban ott legyenek az ellenzéki pártok is. Fü­redi Péter, az IDF országos elnökségének tagja (képün­kön) hozzá­tette: a fiatalság önös érdeke a környezetvédelem, hiszen nem mindegy, hogy milyen lesz a jövő. A sajtótájékoztatón részt­vevő újságírók egyébként meg­kapták a párt környezetvédelmi szakkolégiumának azt az állás- foglalását, melyet az országos ügyvivő testület fogalmazott meg. Ez az állásfoglalás is az égetőmű ellen, a hulladék el­szállítása mellett foglal állást. S még egy dolgot: a de­monstráció célja nem csak a hulladék elszállítása, hanem a további hulladéklerakás azon­nali megakadályozása is. K. F. A Független Kisgazdapárt nagyharsányi . alapszervezete tiltakozik a helyi képviselő-tes­tület döntése ellen. Az önkor­mányzati tulajdont képező volt pedagógus föld hasznosítására hozott határozat etikátlan és sérti Nagyharsány lakosságát, kárt okoztak a falunak. Arról van szó, hogy a meghirdetett te­rület bérletét nagyharsányiak- nak 9 Ft/m2 évi díjért ajánlották föl, ami megfelel a föld piaci árának. Ezzel elriasztották, esélytelenné tették a nagyhar­sányi polgárt. Később jóval olcsóbb bérleti díjért átjátszották egy vidéki polgár, a „kommunizmusból” ismert földesúmak, aki melles­leg a tsz idején elnöki pozíció­jánál fogva ellehetetlenítette az egész nagyharsányi népet. A Kisgazdapárt községi szerve­zete felhívja a testület figyel­mét, hogy ilyen hosszúidejű hasznosításra nincs joga szer­ződést kötni, ez a szerződés ér­vénytelen, és állítsa vissza az eredeti állapotot. A községben sok a munkanélküli, akinek ez a föld megélhetést biztosítana. Az ilyen intézkedések irritá- lóak. Reméljük, hogy majd a választásokon ezt a község la­kossága szavazatával megfele­lően kifejezi. Ez a bérleti díj nem az ön- kormányzatot illeti meg, hanem a község pedagógusait, mert az illetményföld haszna a pedagó­gus megélhetését hivatott javí­tani. Ezt érvényben lévő jog­szabály rögzíti. Béda Pál a nagyharsányi FKgP-alapszervezet elnöke Mai magyar história A döntés sértő A Munkáspárt a teendőkről A magyar gazdaság fej­lődése, mely­ről hatalom­gyakorlóink annyit szóno­kolnak, úgy tűnik, egy­előre kétes ígéret marad a mindnyájunk által érzékelhető valóság helyett. A lakosság nem igen akceptálja az olyasféle föl- magasztalt előbbre jutást, melyet összefüggéstelen adatok közlé­sével manipulálnak, s melyet milliók elszegényedése, százez­rek nyomora kísér. Nem érdekli, hogy a nyomor előidézői csök­kentették-e vagy sem az ország különféle jogcímen gyarapítón adósságszolgálati terheit. A Munkáspárt a vegyes tu­lajdonú gazdaság működését tekinti a fejlődés egyetlen jár­ható útjának, mely feltételezi a magántulajdon, az állami, a szövetkezeti, az önkormány­zati, az alapítványi és más tu­lajdonformák jogi egyenlőségét és gazdasági versengését. Tö­rekvései arra irányulnak, hogy a vállalkozás és a gazdasági verseny szabadsága érvényesül­jön mindenütt. A gazdaságpoli­tika legyen előremutató. Bizo­nyos „ügyeletes zsenik terápi­ája”, a Nemzetközi Valutaalap vagy Világbank intenciós re­ceptjeinek szolgai másolása he­lyett legyen a magyar szakértői közösségek hatékony együtt munkálkodásának eredménye. Ezzel együtt a társadalmi ér­dekvédelmi szervezetek kapja­nak aktívabb szerepet az állami szintű gazdasági döntések ki­dolgozásában, megvalósításá­ban és ellenőrzésében. Törvény biztosítson a munkaközössé­geknek lehetőséget a vállalati gazdasági döntések meghozata­lában. A dolgozók elidegeníthe­tetlen jogává kell tenni, hogy részt vegyenek a társadalmi ja­vak elosztásában. Az egészség­ügyet pedig stratégiai ágazat­ként kell kezelni. Az egészség- ügyi ellátást minden szinten in­gyenessé kell tenni az állam polgárai számára. Célszerű lenne a rendszervál­tás veszteseinek jobban segíteni abban, hogy a társadalmi átala­kulások káros következményeit minél kevésbé érzékeljék. A nyugdíjrendszer olyan legyen, hogy az alapnyugdíj tisztessé­ges megélhetést garantáljon a nyugdíjjogosultak számára. Az ilyen jellegű ellátmányok az infláció ütemében emelkedje­nek, s anyagi fedezetüket min­denkor a gazdaság növekedése szavatolja. Nyugdíjkorhatár a nőknél 55, a férfiaknál 60 éle­tév maradjon, megadva ugyan­akkor a jogot arra, hogy az érin­tettek tovább dolgozhassanak. Tudomásul kell vennünk végre, ha mi, magyarok nem segítünk önmagunkon, nem se­gít rajtunk senki. Gondjainkon a világ legföljebb mosolyog, megoldásukat nem mozdítja elő. Nemzeti gazdaságpolitika szükségeltetik. A magyar ter­melő érdekeinek képviselete, a magyar munkaerő, a magyar termelés és a magyar piac vé­delme a mi kötelességünk. Ne­künk kell élnünk anyagi és szel­lemi erőforrásainkkal, alkotóan gyarapítanunk az elődeinktől kapott hagyományos értékeket. Dr. Südi Bertalan szóvivő Nehéz helyzetbe kerülnek a kisgazdaságok Egyetlen tollvonással A KDNP alapelvei szerint a tár­sadalmi de­mokrácia a politikai de­mokrácia mellett ma­gában fog­lalja a gazda­sági demokráciát is. A keresz­ténydemokrata gazdaságpoli­tika célja, hogy az állampol­gárok minél szélesebb köre rendelkezzék tulajdonnal, hogy a munkavállalók ne csak bérmunkásként vagy alkal­mazottként vegyenek részt a gazdasági életben. Az MSZP-SZDSZ kor­mány eddigi tevékenységére mindennek az ellenkezője igaz. A legutóbbi, ezúttal a kis- és középvállalkozókat sújtó intézkedései, valamint a me­zőgazdaságban dolgozó kis­termelőket lehetetlen hely­zetbe hozó törvényei a gazda­sági demokrácia korlátozá­sára irányulnak. Az új TB törvény hatására több tízezres nagyságrendben adják vissza kiegészítő vál­lalkozói tevékenység folyta­tására szóló engedélyüket azok, akik megtették első lé­péseiket az önállóság felé. Az őstermelői kör szűkítésével a kormány közellátási szem­pontok figyelmen kívül ha­gyásával a kisgazdaságokat, jelentős mértékben a borter­melőket hozta nehéz hely­zetbe. Nem lehet egyetlen tollvo­nással megszüntetni pl. az év­századok óta kialakult piaci árusítást, ahol a kistermelők tejterméket, savanyúságot kí­nálnak a lakosságnak. Ez ki­zárólag az egyébként zömé­ben nem a kistermelők kezé­ben lévő feldolgozóipari lobby érdekeit szolgálja. De embertelen és az ötvenes évekre kísértetiesen emlékez­tető az a törvénymódosítás is, mely szerint a magángazdák saját családjuk részére meg­termelt és elfogyasztott javak után - bizonyos értékhatár fe­lett - személyi jövedelemadót kötelesek fizetni. A gazdasági demokrácia korlátozása akadályozza a po­litikai demokrácia fejlődését. Ezért a KDNP Országos El­nöksége kér minden felelősen gondolkodó politikai pártot, politikust, lépjenek fel az MSZP-SZDSZ kormány de­mokrácia-ellenes tevékenysé­gével szemben! A KDNP egyben szolidari­tásáról és támogatásáról biz­tosítja mindazokat a civil szervezeteket, melyek de­monstratív módon próbálják az őket sújtó törvények mó­dosítását elérni. Ursprung János Költségvetésünk (2.) Stratégia, intézmények és vagyonkezelés Az éves költ­ségvetés rendkívüli fontossága ellenére nem mindenható a város gaz­dálkodásá­ban, életé­ben. Hason­lóan fontosak együtt; a város vagyonának értéken mért vál­tozása, a portfólió helyzete, a gazdasági társaságok tevé­kenysége s a külső (környe­zeti) feltételek jelentős válto­zása. Mindezek együttes ha­tása eredményezi a város tényleges helyzetét az előző évekhez képes. A külső feltételek változása ellen vagy érdekében a város legtöbbször nem sokat tehet. Gazdasági társaságainknak egyértelműen tudniuk kell a feladatot és a célt: melyeknek kell a rájuk bízott vagyonnak megfelelő eredményt teljesí­teniük, s a közszolgáltató fel­adataik meghatározott szín­vonalú ellátása mellett me­lyeknek kell nonprofit jelleg­gel működniük. A városi vagyon, ponto­sabban a forgalomképes va­gyon hatékony kezelése stra­tégiai feladat. Az elmúlt évek költségvetéseit vizsgálva megállapítható, hogy az egyes vagyonelemek értékesítéséből befolyt bevételek csökkenő tendenciát mutatnak. Ha a vizsgált időszak költségvetési oszlopai mögé felvázolnánk a város mindenkori vagyonmér­legét, meglepő dolgot tapasz­talnánk; vagyonvesztésről szó sincs, sőt a város vagyona nö­vekedett. Ennek több oka is lehet, úgymint:- miként az ország, úgy a vá­ros sem tudja pontosan és ér­tékén, hogy mennyi a va­gyona,- az értékesített vagyon a nyilvántartásban (kataszter­ben) valamilyen eszmei érté­ken, de leggyakrabban érték nélkül szerepelt. A nulla forint értékű ingat­lan kiesése a város vagyon­mérlegéből természetesen nem okozott zavart, így a va­gyon csökkenése rendkívül sajátos módon nem a va­gyonmérlegből, hanem a költ­ségvetés bevételi oldalából ál­lapítható meg. Egy adott év­ben tehát pontosan annyival csökkent a város vagyona, amennyi az ilyen címen be­folyt bevételek összege. Ilyen szemszögből nézve a feladat is adott: a még meglévő for­galomképes vagyon további felhasználása csak racionáli­san és jól átgondolt, jövőt szolgáló célok érdekében tör­ténhet. A költségvetés kiadási ol­dalának stratégiai területe a város 85 intézményének mű­ködtetése. A város jelene és főként jövője szempontjából kétségbe nem vonható fontos­ságú terület finanszírozása - változatlan bevételi és kiadási trendek megvalósulása esetén - veszélyes helyzetet teremt­het az egész város működése szempontjából. A város költségvetése, ha­sonlóan az országoshoz, rendkívül statikus, belső ará­nyaiban nehezen változtat­ható szerkezet. Ha az adott képviselőtestület a költségve­tés veszélyes arányváltozásait nem ismeri fel, számíthat rá, hogy a rendszer tehetetlen­sége folytán úthengerként maga alá gyűri. Az ilyen helyzet költségve­tési oldalról nem oldható meg, felelős politikai dönté­sek szükségesek. Mi a megol­dás, vannak-e reális alternatí­vák - erre kerestünk választ a költségvetésben. Soó László Pécs város önkormányzati képviselője MSZMP

Next

/
Thumbnails
Contents