Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-08 / 7. szám

1997. január 8., szerda Politikai Vitafórum Dunántúli Napló 11 Elveink az ellenzéki összefogásról Maradunk 1996. december 20-án a Munkástanácsok Országos Szövetsége az alábbi nyilatkozatot adta ki: A Munkástanácsok Országos Szövetsége leszögezi: továbbra is az Érdekegyeztető Tanács tagjának tekinti magát. Mégpedig a Munka Törvénykönyve 16. szakasza, az Érdekegyeztető Tanács Alapszabálya és az Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Olda­lának 1993-ban konszenzussal elfogadott ügyrendje alapján. An­nak ellenére is az Érdekegyeztető Tanács tagjának tekintjük ma­gunkat, hogy az Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldalán a jogállamiság eszméjét és főként gyakorlatát megcsúfoló, semmibe vevő, a kisebbségi vélemények kifejezésre juttatását elfojtó, diktá- tumszerű és jogellenes események történtek. Nem tekintjük magunkat onnan kizártnak. Olyan nyilatkozatot, melyből ez következne, sohasem tettünk, s a jövőben sem kívá­nunk tenni. A négyek megközelítését (miszerint a Munkástaná­csok Országos Szövetsége a fenti körülmények között Szövetsé­günkre kényszeríteni kívánt új ügyrendet nem írja alá, akkor ma­gát kizárja a Munkavállalói Oldalról) inkorrektnek, a közvéle­mény félrevezetésére alkalmas formulának tekintjük, mellyel a volt SZOT-utód szakszervezetek a Munkavállalói Oldal szétveré­sének felelősségétől igyekeznek menekülni. Ezzel szemben a kizárásunkra való törekvés mögött a december 20-án az Érdekegyeztető Tanács keretében eldöntendő jövő évi minimálbér, illetve központi keresetnövekedési ajánlás körül kia­lakult nézeteltérés húzódik meg, mely a Munkavállalói Oldalon belül a fent említett szakszervezetek és a munkástanácsok között alakult ki. A Munkástanácsok Országos Szövetsége a minimálbér reálértékének növekedését és a központi keresetek reálértékének megtartását tartja jogos szakszervezeti követelésnek, míg a töb­biek a kormány által prognosztizált infláció elfogadásából kiin­dulva jövőre ismét a reálkeresetek csökkenése mellett tették le a voksukat. Ezzel a színjátékkal, a Munkavállalói Oldal megosztá­sával tovább rontják az egyébként is már súlyos helyzetben lévő munkavállalói rétegek jövő évi kilátásait. Perényi József a Mecseki Munkástanács elnöke Hiteles munkát! H azai dolgaink jobb megér­tésére ki kell előbb tekin­tenünk a nagyvilágra. Ma gyakorlatilag 200 multi­nacionális cég adja a világ ipari termelésének 80%-át. Az a tőke, amely a technikai fejlődésen alapuló gazdaságo­kat működtette, egyre inkább átvonul egyrészt a kereskede­lembe, s a piacszerzés nagy ré­szét a helyi termelés visszaszo­rításával éri el. Másrészt ez a nagytőke a reálgazdaság helyett a pénzpiacon ténykedik. Ebben az elvont környezet­ben a befektetés nem beruhá­zás-, vagy gyártás-finanszíro­zás, hanem hivatásos pénzjáté­kosok elképesztő tempójú pénzkereskedelme. Az árufe­dezetű pénzmozgást 50-100 szorosan, meghaladó, havi 1000 milliárd (!) dollár ide-oda mozgatásáról van szó. A gyors forgás miatt a terme­lőberuházások hasznát felül­múlva a pénzt elvonja a reál- gazdaságtól, így azok, akik így jutnak profithoz, a véges mennyiségű, mások által ter­melt javak folyamatos újrael­osztásakor egyre nagyobb szel- tet birtokolnak. A számukra kedvező köz- gazdasági környezetet a libe­rális gazdaságfilozófia teremti meg, s a számukra kedvező társadalmi közeg pedig a nemzettudattal nem rendel­kező, az egyén mindenek fe­A privatizációs botrány idején a magyar sajtó éppen úgy viselke­dett, ahogy hasonló esetben azt a nyugati típusú demokráciákban a sajtótól elvárják, igyekezett fel­tárni a részleteket, kereste az igazságot - írja a bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtó Intézet (IPI) a hét végén nyilvánosságra hozott jelentésében. Jellemzőnek tartják a magyar sajtó helyzetére azt az esetet, amelyet a Budapest Business Jo­urnal tárt fel 1996. július 29-i számában. Az angolnyelvű lap munkatársai hirdetőknek adták ki magukat, s hét vezető magyar lap közül hatot sikerült ráven­niük arra, hogy 100 ezer és 300 ezer közötti összegért lehozza­nak egy újságcikknek álcázott hirdetést. Az IPI szerint „a magyar mé­diavállalatok és a korábbi KP- orgánumok csak elméletben kö­zölnek azt, amit akarnak; valójá­ban növekvő gazdasági nyo­másra elmosódnak a hirdetési és a szerkesztőségi részlegek kö­zötti éles határvonalak”. Az elektronikus médiában ugyan törvény biztosítja a majdani na­gyobb biztonságot és versenyt, de az írott sajtó egyre jobban tönkre megy - állítja a jelentés. ,.Budapest l] napilapja közül 10 bevallottan a csőd felé halad, s a Dr. Pusztai Erzsébet országgyű­lési képviselő, a Magyar Demok­rata Néppárt frakcióvezető-he­lyettese. Markáns egyéniség, fel­szólalásait a tárgyszerűség jel­lemzi. Az 1990-94-es parlamenti ciklusban a szociális, családvé­delmi és egészségügyi, most pe­dig a szociális- és egészségügyi bizottság tagja. Időközben népjó­léti államtitkár is volt. Ebből kö­vetkezik, hogy szakterülete meg­lehetősen széles. Egyebek mel­lett a TB problémakörével, az egészségügyi rendszer átalakítá­sával, szociális és családpoliti­kával foglalkozik.- Hogyan készül felszólalá­saim, milyen adatbázisokra támaszkodik?- Az adatbázis jelentős részét a saját fejem képezi. Hat év par­letti szabadságának hangsú­lyozásával egymástól elidege­nített emberekre atomizált tár­sadalmak. Ehhez adja a szellemi muní­ciót a liberalizmus, melynek célja, hogy megfossza, elidege­nítse a társadalmakat a maguk hagyományaitól, megörökölt értékrendszereitől. A ma liberá­lisa nagyon szépeket mond, de a tettek beszélnek, a szándék vi­lágos. A másság hangsúlyozása is a társadalom darabolása. A társadalmi kohéziót a rétegek között pedig igen eredménye­sen rombolja a gazdaságpoliti­kájuk által okozott kasztosodás. A megfizetett, vagy javarészt általuk birtokolt sajtó pedig olyan képet teremt, mintha a li­beralizmus a közjó iránt lenne elkötelezett. Igyekeznek a saj­tótól a közoktatásig, a szóra­koztatóipar eszközeitől a célja­ikat szolgáló alapítványig min­den módon teljessé tenni az agymosást. Törekvéseiknek csak nem­zettudattal rendelkező társa­dalmak tudnak ellenállni, ahol önálló gazdasági és szellemi erővel rendelkező, a kívülről érkező manipulációkkal szem­ben védekezésre alkalmas és képes értelmiség van. vezetés részéről hatalmas nyo­más nehezedik az újságírókra azért, hogy alázkodjanak meg azok előtt az emberek előtt, akik­től a fizetésüket kapják, vagy ha nem, akkor veszélyeztetik az ál­lásukat. A riporterek megítják a hízelgő álriportot, és egyre töb­ben még buzgólkodnak is, hogy aztán a lap cserébe a fizetésüket kiegészítse a cégtől kapott hirde­tési összeg 20 százalékával” - fejtegeti az IPI-jelentés. Idézi Bencsik Gábort, a MÚOSZ fő­titkárát is, aki kifejti: „a média elveszíti hitelességét, hiszen a közvélemény felismeri, hogy nem az információközlés a fő cél, hanem a pénzcsinálás”. Az IPI-dokumentum beszá­mol arról is, hogy 1994 tavaszán az MDF-vezette kormány eltávo­lított a Magyar Rádiótól 129 új­ságírót, majd az MSZP-SZDSZ koalíció „visszadta a kölcsönt”, és elbocsátotta az MDF-hez húzó újságírókat. Ezért az adok-kapo- kért fokozta le a Freedom House Magyarországot a sajtószabad­ság szempontjából szabad orszá­gok közül a „részben szabad” ka­tegóriájúak közé. Ezután az IPI-jelentés megál­lapítja, hogy 1996-ban a magyar kormány kevesebb befolyást gyakorolt a médiára. Ugyan- akakkor a nemzetközi szervezet lamenti munka alatt sok minden felhalmozódott. Sok esetben új­ságírók által közvetített hírek hívják fel a figyelmemet bizo­nyos problémákra, összefüggé­sekre, és természetesen vannak szakértőink is - párttagok és pár­ton kívüliek egyaránt.- Szokott rögtönözni?- Ha a rögtönzésnek nevez­hető, hogy az ember végig gon­dolja a felvetődött, korábban napirenden nem szereplő prob­lémát, és a fejében lévő muní­ció alapján azzal kapcsolatban megnyilvánul, akkor nagyon sokszor rögtönöz.-Beszédei szinte nyomdaké­szek ...- Nem írom le a beszédeimet, fejben fogalmazok. Ez részben azért van, mert amikor az első Az ilyen kasztosodó társa­dalmakban a hatalomra nézve mindig bizonytalansági tényező az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg. Hatékonysá­got, gazdaságosságot hangsú­lyozva ezért törekednek a pénzzel kézben tartott zsoldos hadseregre, természetesen a legnagyobb amerikai multiktól vett fegyverekkel, hogy az ez irányú kiszolgáltatottságunk teljesebb legyen. Egy SZDSZ-es képviselő iz­raeli úti beszámolójakor el­mondja, könnyekig meghatotta, hogy ott lányok is géppisztol­lyal a vállukon védik a hazáju­kat. Pár napra rá a parlament­ben a fegyveres szolgálatot megtagadók és a fizetett zsol­dos hadsereg mellett érvelt. Ilyen kettőségek jellemzik a FIDESZ politikáját is. Orbán Viktor, amikor aggódik a latin- amerikanizálódás, az oktatás dinasztizálódása stb ... miatt, tünetet kritizál és nem az okot, az idevezető liberális gazda­ságpolitikát. A Fidesz felemás ellenzéki­eskedését jól jellemzi, hogy az alkotmányozást folytatná ak­kor, amikor ismertek a kor­mánypártok azon változtatási szándékai, amelyek a hatal­jelentésében megszólaló Szekfű András magyar médiaszakértő szerint a Magyar Televízió adá­sai „szürkék” lettek, és kerülik a konfrontációt. Ez abban nyilvá­nul meg, hogy szinte minden kérdésről kikérik az öt ellenzéki párt véleményét. Szekfű szerint a Magyar Televízió 3000 alkalma­zottjának kétharmadát valószínű­leg még az idén elbocsátják a médiatörvényben előirányzott átalakítások és a magántársasá­gok megjelenése nyomán, s ugyanilyen átalakítások várhatók a Magyar Rádiónál is. A jelentés szerint meg kell változtatni Magyarországon a rágalmazásra vonatkozó törvé­nyi rendelkezéseket, mert ma akkor is meg lehet hurcolni egy újságot, vagy újságírót, ha az egész cikke helytálló, de egy személy úgy érzi, hogy megrá­galmazták. A jelentés beszámol arról is, hogy a MÚOSZ hama­rosan egy tudományos kutatás keretében méreti fel a kormány, a hirdetők és a médiafőnökök valódi viszonyát a médiához. „Tudjuk, hogy komolyak a problémáink, csak azt nem tud­juk világosan, hogy melyek ezek a problémák” - fejeződik be Bencsik Gábor mondásával az IPI Magyarországról szóló jelentése. időszakban leírtam a mondan­dómat, rájöttem, hogy attól már nem tudok elszakadni, azaz csak felolvasni lehet. Másrészt édes­anyámtól olyan anyanyelvet és beszédkészséget örököltem, ami lehetővé teszi számomra a sza­bad fogalmazást. Amikor vezér­szónoklatra készülök, egy váz­latban leírom a kulcsgondolato­kat, majd magamban megfogal­mazom azokat a további ponto­kat, amelyeket el akarok majd mondani. Ez a legfárasztóbb, mert a felszólalás pillanatáig a fejemben kell őriznem a mon­dandómat, még éjszaka is.- Ön tulajdonképpen kiket képvisel?- Képviselőségem előtt or­vos voltam, és nagyon sokféle ember fordult meg körülöttem, műk továbbmentésél szolgál­ják. Az nem elég, hogy ellen­zéki javaslatokat bevettek a tervezetbe. Garancia arra nincs, hogy azok a szavazás­kor is ott maradnak. Orbán Viktor amikor az el­lenzéki összefogásról, lehet­séges választási szövetségről, vagy későbbi koalíciós lehető­ségekről beszél, nem progra­mok és érvek mentén húzza meg a határvonalat. Minden­kinek felkínálja magát mint lehetséges partner. Ha a Fidesz nem tudja el­döntenni, hogy hova tartozik, majd eldöntjük mi. Nem en­gedjük, hogy a politikai pa­letta 3 pólusává váljon. Nyil­vánvalóvá tesszük, hogy vá­lasztási szövetségben, koalí­ciós partnerkeresésben a Fi­desz csak a most általa oly he­vesen bírált kormánypártok­ban keresheti társait. „Aki a Fideszre szavaz, csak a cég­tábla átfestésére szavaz” - jel­szóval. Az ország csapdahelyzeté­ből való kivezetése más gaz­dasági és pénzügyi szemléle­tet és főleg másfajta értékren­det igényel. Ehhez radikális intézményi és személyi vál­toztatások kellenek. Csak az ezekben való maradéktalan egyetértés lehet az ellenzéki együttműködés alapja. Dr. Sütő László Független Kisgazdapárt Településrészi önkormányzat Nagy- és Kis-postavölgyben? A helyi érdekek érvényesítése A helyi lakosság kezdemé­nyezésére a településrészi önkormányzat szervezése a sajátos helyi érdekek haté­konyabb érvényesítését kí­vánja szolgálni. A megalakítandó részön­kormányzat céljai között szerepel: Területfejlesztési hiá­nyosságok pótlása. Sajátos helyi lakossági érdekek képviselete és megvalósí­tása. Közösségi élet feltéte­leinek megteremtése és ki­alakítása. Lakossági szol­gáltatási szükségletek (alap­ellátás) kielégítésének kul­turált színvonalon történő megvalósítása. Közremű­ködés a megromlott közbiz­tonság javítása érdekében . A szervezők ezúton is kérik az érintett (helyi állandó) lakosság támogatását a ré­szönkormányzat megalakí­tásához szükséges előzetes aláírások begyűjtéséhez. A részönkormányzat tényleges megalakítása a külön e cél­ból (a polgármester úr által) összehívandó lakossági fó­rumon történik. Szervező-Előkészítő Bizottság másrészt pedig a gyerekkoro­mat az Alföldön töltöttem a nagymamáéknál, s olyan em­beri problémákkal találkoztam, amelyek a mai napig foglalkoz­tatnak. Sokat jártam és járom az országot. Azt, hogy kiket kép­viselek, nehéz behatárolni. Egy felelős országgyűlési képvise­lőnek egyszerre kell kitekinte­nie az ország problémáira és az egyes rétegek gondjaira.- Kap-e visszajelzéseket,- Igen, kapok, szerencsére elég sok pozitívat. De időnként a parlamenti felszólalásaim után névtelen leveleket is. Kap­tam már olyan visszajelzést is, hogy ennek vagy annak a be­szédemnek a stílusa, hangneme nem volt megfelelő, s próbáljak ezen változtatni. Ez utóbbit azért tartom különösen fontos­nak, mert egy képviselő csak akkor tehet valamit az embere­kért, ha előbbre viszi az ügyet, s nem pusztán indulatokat vált ki. Elmúltak az ünnepek. Hol van már a tavalyi hó?! - hirdetik kormányzó politikusaink. Itt van nekünk az idei - suttogja vagy tízmilliónyi berekedt torok, míg a kiürült családi kasszában ma­tat, hogy ki tudja fizetni a Hom- kormány újévi malacát - az újabb áremelést. Tízmillió szurkol a kormány- többségnek, hogy sikerüljön ki­vezetni a kemény gazdasági in­tézkedésekkel az országot abból az egyre feneketlenebbnek látszó gödörből, amelybe épp ez a kormány taszította. Tízmillió bí­zik abban, hogy ezek az intézke­dések az ő életszínvonalán már nem rontanak tovább, - mert már nincs hová rombolnia. És tízmil­lió tudja, hogy reménytelen a vállalkozás. Ugyanakkor a Szonda-Ipsos tanúsága szerint a kormánypárti politikusok vezető pozíciója a lakossági „toplistán” megingat­hatatlannak látszik. Ebben felte­hetően nagy szerepe van annak a kormányzati magatartásnak, amely a tavalyi évet talán legin­kább jellemezte: bejelentenek egy megszorító intézkedést a gazdasági racionalitás jegyében, aztán szembesülve a „népharag- gal” nyomban el is odázták, majd részleteiben kissé átalakítva mégis bevezették. A dolgot mintegy megfűszerezték azzal,- Elégedett-e parlamenti munkájának hatékonyságával?- Sajnos nem lehetek túlsá­gosan elégedett, mert azt ta­pasztalom, hogy a legmegala- pozottabb véleményem sem, ta­lál meghallgatásra, legfeljebb a folyosókon. Elszomorít, hogy nehezen lehet hatni a kormány­pártokra.- Mi az ars poeticája; mik a maximái?- Mindig úgy gondolkodtam a politikáról, amit ez a szó ere­deti értelmében jelent: a köz­ügyeinek intézése a maga sajá­tos eszközeivel. Véleményem szerint a politika nem tisztes­ségtelen, legfeljebb az egyes politikusok. Számomra az alapvető meghatározottság, és nem vagyok hajlandó emberi tisztességemet semmilyen pil­lanatnyi siker érdekében fel­adni.- Milyen feltöltődési és kikap­csolódási technikát alkalmaz? hogy a tili-toli alatt az érintett tárca miniszterét menesztették. A jelenlegi kormánykoalíció ezzel úgy tűnik a saját győzel­mének, népszerűségének fog­lya lett. Nem az ország érdekeit hanem a Szonda-Ipsos eredmé­nyeit tartva a legfontosabbnak. Annak idején az Antall-kor- mány mélyrepülése a közvéle­mény-kutatók listáin nem volt manipulált. Ez volt az ára an­nak, hogy az országért valamit tenni is tudott. Mert hatalmas ellentmondásnak látszik az, hogy népszerű a kormány egy olyan országban, ahol enyhén szólva rosszul mennek a dol­gok. Mert ugyebár azért azokat az intézkedéseket mégis csak végre hajtják, ha rosszul és megkésve is. Ezzel csak haté­konyságukat veszítik és nem „zsebbevágó mivoltukat”. Az új esztendőben az ellenzék legfontosabb szerepe az, hogy előkészítse az „orvos-váltást” a nagy magyar közkórházban és hatékony terápiával álljon a vá­lasztók elé. valóban hiteles munka sikerében bízva kívá­nunk boldogabb új esztendőt a Magyar Demokrata Fórum Ba­ranya megyei tagsága nevében. Habjánecz Tibor megyei elnök Darvas Miklós megyei szervező- Van az embernek egy bi­zonyos önfeltöltődése azáltal, hogy valamit sikerül jól meg­oldani - ez már önmagában további munkára sarkallja, de hát persze pihenés is kell. Igyekszem tudatosan rela- xálni, és nagyon szeretek tor­názni, mozogni és zenét hall­gatni is. Ha pedig nagyon fe­szült vagyok, akkor elmegyek szaunázni.- Ön mindig derűs ember képéj mutatja ...- Én magam is elcsodálko­zom azon, hogy bár gondjaim vannak, rossz hangulatban va­gyok, a környeztem mégis de­rűsnek lát. Ez az alapállás már régen, még orvosként kialakult bennem, hisz az ember egy kór­terembe nem mehet be szomo­rúan, lehangoltan: a beteg mellé csak mosolyogva, derűsen és jókedvűen lehet bemenni. Úgy látszik, ezt nagyon megtanul­tam. Elüzletiesedő magyar sajtó I A beteg mellé csak jókedvűen lehet bemenni Egy képviselőnő hitvallása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents