Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-07 / 6. szám
10 Pünántuli Napló Gazdasági tűkör 1997. január 7., kedd Négy évvel ezelőtt készült el az Ottakringer Brauerei AG teljesen automatizált töltőháza Jó példa lehet az osztrák módszer A Pécsi Sörfőzde Rt. az Ottakringer Brauerei AG nyomdokain A Pécsi Sörfőzde Rt. többségi tulajdonosa az osztrák Otta- kringer-csoport, amely Ausztria második legnagyobb sörgyárát működteti Bécsben. A tulajdonos azonosságán kívül más gazdasági kapcsolat nincs a két cég között, jiz osztrák példa azonban jó irányvonal lehet a Pécsi Sörfőzde fejlesztési elképzeléseit illetően. Az Ottakringer Brauerei AG. évente 750 ezer hektoliter sört állít elő. A jó minőségű vizet az Alpokból, a malátát egy bécsi és egy alsó-ausztriai gyárból szállítják. A bécsi gyár mindössze 320 embert foglalkoztat, ebbe a létszámba még a szállítók is beletartoznak. A technológia szinte végig teljesen zárt, sok helyen igen magas fokú az automati- záció. Az Ottakringer Brauerei AG büszkesége a négy esztendővel ezelőtt elkészült, teljes egészében automatizált töltőház. A nagy üzemcsarnokban összesen 4 ember dolgozik, ugyanakkor a nagy teljesítményű gépek óránként 44 ezer palack megtisztítására és 40 ezer palack megtöltésére képesek. A cég annak idején 2 milliárd forintnak megfelelő osztrák schillings fordított a modernizációra. Ottakringben hatféle sör készül, az ottani Szalon sört Ottakringer Hellesnek hívják. A bécsi gyár is készít magasabb beltartalmi értékű, minőségi, illetve nagyobb alkoholtartalmú ünnepi, alkalmi söröket, és ugyancsak piacon van egy Radler sörüdítővel. A termékek elsősorban az osztrák fővárosban fogynak nagy mennyiségben, de természetesen egész Ausztriába eljutnak a szállítmányok. Az Ottakringer söröket külföldön is ismerik, a legtávolabbi export célország Tajvan. A pécsi vendéglátósok és újságírók látogatása alkalmával büszkén mutatta az ottakringi gyárat a tulajdonos Wenckheim Engelbert Rezső. Mint elmondta, a bécsi sörfőzdében hagyományosan nagy hangsúlyt fektetnek az állandó jó minőség megőrzésére. Ezt tartja járható útnak a Pécsi Sörfőzde Rt. számára is. A tulajdonos elégedetten figyeli a cél érdekében zajló pécsi változásokat. Wenckheim úr úgy nyilatkozott, hogy ilyen tekintetben jó. döntésnek bizonyult a cég vezetésének átszervezése, rövidesen a pécsi gyár is nyereségesen működhet. K. E. Új elnök az APEH élén. Beiktatták hivatalába hétfőn Kékesi Lászlót, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal január 1-jétől kinevezett új elnökét. Kékesi, aki ezt megelőzően a Pénzügyminisztérium adóigazgatási főosztályát vezette, polgárbarát adóhatóságot akar kialakítani. Munkanélküliség. December végén 477 000 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok, ez több mint hétezres csökkenés a novemberi adathoz képest. A munkanélküliségi ráta, azaz a gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya a novemberi 10,6-ról 10,5 százalékra mérséklődött. Továbbra is nagyok a területi eltérések. Banki források és kitelek. Kis- és középvállalkozók részére szervez fórumot január 8-án 14 órakor a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara. A rendezvényen négy bank és a Baranya Megyei Vállalkozói Központ képviselői az egyéni vállalkozók és társaságok számára elérhető hitelekről és PHARE alapokról adnak tájékoztatást. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 275,70 Görög drachma (100) 65,86 Német márka 103,73 Olasz líra (1000) 105,76 Osztrák schilling 14,74 Spanyol peseta (100) 123,16 USA-dollár 162,58 A privatizáció és a tőzsde A privatizáció legnyilvánosabb s így legellenó'rizhetőbb módja az lehetett volna, ha a társaságok részvényeit bevezetik a tőzsdére, s ott eladják a vásárolni szándékozó befektetőknek. A jegyzési folyamat során vigyázni lehetett volna arra, hogy egy- egy vásárlónak csak meghatározott összegű részvény jusson, bár az kivédhetetlen, hogy ha valaki nagyon akarja, különféle személyeknek adott kis tételű vásárlási megbízásokkal ne juthasson nagyobb tételű részvénycsomaghoz, vagy hogy utólag megakadályozzák a részvények felvásárlását. Mindezekkel a korlátozó feltételekkel együtt is a folyamat áttetsző maradna, az árfolyamok a nyilvánosan megjelenő kereslet és kínálat hatására alakulnának, visszaélésre szinte alig nyílna mód. Egy későbbi időpontban, büntetőjogi következményekkel fenyegetve előfordulhatna ugyan „bennfentes kereskedés” (azoknak a spekulációs tevékenysége, akiknek a cégről belső információjuk, azaz a közönségét meghaladó és megelőző értesüléseik vannak), ám ez minden tőzsdei papírt egyformán fenyeget. Akkor vajon miért nem ezt az utat választották az állami vagyon többségének privatizálására? Egyáltalán lehetett volna-e nagyobb szerepet szánni e folyamatban a tőzsdének? Tény, hogy a magánosításra váró állami vagyon bizonyos része nem lett volna alkalmas arra, hogy részvényeinek tőzsdei eladásával kerüljön magánkézbe. Semmiképpen sem lehetett volna ezt az utat választani azoknak a kisebb cégeknek az esetében, amelyek részvénytársasággá alakítása, részvényeinek kibocsátása és tőzsdei bevezetése eleve költségesebb lett volna, mint a magánosítástól várható jövedelem. Ez a megoldás ugyanis nagyon drága, s csak meghatározott értékesítési forgalom, tőkenagyság, adózás utáni nyereségtömeg fölött érdemes alkalmazni. A nagyvállalatok bizonyos részének ráadásul nem is elsősorban pénzügyi, sokkal inkább szakmai befektetőkre, az iparágazatukba tartozó hazai vagy külföldi nagyvállalatra volt szükségük, mint tulajdonosra. Olyan partnerre, amely a vállalat irányítását a korábbinál nagyságrenddel jobban képes ellátni, tőkét, modem technikát és vezetési módszereket tud átadni, s utoljára, de nem utolsósorban új piacokat hajlandó számukra feltárni. Az ilyen partnerek bevonására a zárt pályázat, a verseny- tárgyalás a megfelelő módszer, amelyet valóságos és mondvacsinált üzleti titkok tesznek gyanússá. Ennek ellenére ebben a körben valóban a pályázat a célszerű, ám minden valószínűség szerint nálunk ezt a kört szélesebben húzták meg az indokoltnál. Vannak azonban vállalatok, amelyek nem tartoznak sem a „méreten aluli", sem a szakmai befektetőkre szoruló kategóriába, mégsem kerültek részvényeik a tőzsdére. Ezek között sok volt az olyan társaság, amely nem felelt volna meg a Budapesti Értéktőzsde befektetőket, részvénytulajdonosokat védő szigorú bevezetési követelményeinek. A mellette és az ellene szóló érveket összevetve is, nagyobb szerepet lehetett volna szánni az állami vagyon tőzsdei értékesítésének, ám ez az út mégis járatlan maradt. A kérdést már a régi rómaiak feltették: cui prodest? Kiknek használt ez? Ferenczy Europress Borúlátóak Baranya gazdálkodói Magán közvetítő ___________________________________Hirdetés ________________ A munkaerőigény-kielégítési források megoszlása (Folytatás az 1. oldalról) Mindezek tükrében fél év távlatában 2200 főt meghaladó leépítéseket helyeztek kilátásba a baranyai gazdálkodók. Ezzel szemben csupán a megkérdezettek 51%-a jelzett létszám- felvételt, amelynek mértéke alig haladja meg az 1000 főt. Nagyobb számú felvételekre a feldolgozóiparban, az építőiparban , az egészségügyben, illetve a mezőgazdaságban és a kereskedelemben lehet számítani. A felvételek során legnagyobb arányban a szakképzett fizikai állományra számítanak, ez a réteg az igény több mint felét tölti be. A megkérdezett cégek túlnyomó többsége Baranya megye minden térségében a jelenlegi állapotok stagnálását jósolta a foglalkoztatás várható alakulása terén. Szembetűnő ugyanakkor, hogy Sellye, Siklós és Szigetvár térségében újabb jelentős csökkenést vetítenek előre a cégek. A felmérés tanúsága szerint tehát sem a gazdasági, sem pedig a munkaerő-piaci helyzet számottevő javulására nem számíthatunk. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ végső konklúziójaként az év felénél 21 és 22 ezer közé tehető majd a munkanélküliek száma a térségben. Kaszás E. Hol vagyunk már a jobbágyok iszonyú terheitől: a tizedtől meg a kilencedtől? A sarcot a bérekből vonják le A KISOSZ szerint a társadalombiztosítási jogszabályok változásának eredményeként a kisvállalkozások az idén nehezebb körülmények között kénytelenek gazdálkodni, ezért több tízezer vállalkozás megszűnésére számítanak. Ezek egy része várhatóan a szociális ellátást igénylők táborát, egy másik részük a feketegazdaság szereplőinek körét fogja gyarapítani. Antalffy Gábor, a KISOSZ főtitkára lapunknak nyilatkozva elmondta: a havonta fizetendő 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás súlyos terhet rak az egyéni vállalkozók vállára, főként ha családtagot, alkalmazottat is foglalkoztatnak, mivel munkáltatóként ugyancsak őket terheli a fizetési kötelezettség. Egy segítő családtag és egy alkalmazott foglalkoztatása esetén például havonta 5400, évente 64 800 forint lesz az egyéni vállalkozó többletterhe. A kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozások általában egy alkalmazottat és 2-3 fő segítő családtagot, vagy - segítő családtagok nélkül - 2-4 alkalmazottat foglalkoztatnak. Ezeknek a vállalkozóknak a jövőben több mint 100 ezer forint többletnyereséget kell majd kitermelniük, s ezzel sem személyes jövedelmük, sem az alkalmazottaik bére nem növekszik. A főtitkár szerint a munkáltatók várhatóan a béremelésre szánt keretből lesznek kénytelenek lecsípni a munkavállalóik után fizetendő egészségügyi hozzájárulás összegét, s ez a kényszer érzékenyen befolyásolhatja az alkalmazottak reálkeresetét. Antalffy szerint a tb-járulék felső korlátjának a megszüntetése is fájdalmasan érinti az egyéni vállalkozókat, főként mert a törvényalkotók érintetlenül hagyták azt a szabályozást, amely szerint a vállalkozónak az előző évi teljes jövedelme után kell a tb-járulékot megfizetnie. A járulék felső határának eltörlése miatt a vállalkozónak minden 1 millió forint többlet- jövedelem után 390 ezer forintot a közös kasszába kell fizetniük. Újvári Gizella RAR cpAB-ÁBWAPO. FLIORA PAPÍRZSEBKENDŐ 99,- helyett most PALOMA KÁVÉ most csak 69.00 100 db 00 250 g Az akciós árak csak háztartási mennyiségre vonatkoznak és a készlet erejéig érvényesek. S PA R <$>
