Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-05 / 4. szám

1997. január 5., vasárnap Magyarország - Dél dünántúl Dunántúli Napló 3 Újabb fénykor felé közel Az 1996-os év óriási meglepe­téseket okozott a filmforgal­mazóknak, hiszen a hazai pro­dukciók némelyike - a nézett­ség szempontjából - megszé­gyenítette az amerikai szuper- produkciókat. Tavaly egyéb­ként a szokásosnál több ma­gyar mozifilmet mutattak be a filmszínházakban. A hazai sztárok neveivel fémjelzett al­kotások minden várakozást fe­lülmúló sikert hoztak. Bujtor István Három testőr Afrikában című Rejtő-adaptációja az éves összesített toplistán több hollywoodi megamozival az első tíz között szerepel. Filák Lajos, az InterCom Baranya megyei kirendeltsé­gének vezetője a jelenséggel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar filmek nézettsége megduplázódott 96-ban.-Ennek oka, hogy a hang­súly a rendezői-szerzői filmek­ről áthelyeződött a közönség­filmekre. Eltűnt a szakmát jel­lemző „lila köd", az első szempont a közönség és a né­zettség lett. Gothár Péter Haggyálógva Vászkája meg­nyerte a Filmszemlét, a szakma el volt ragadtatva tőle, de a né­zőket már kevésbé érdekelte. Természetesen vannak olyan határesetek, mint Sólyom And­rás Érzékek iskolája című pro­dukciója, amely mindkét szem­pontból megállja a helyét. A rendezők és producerek arra is rájöttek, hogy a film költségve­tésének kialakításánál szá­molni kell a reklámbüdzsével. Ezzel együtt a forgalmazás magatartása is megváltozott, hiszen ma már igazi „nagy" filmként kezeljük a magyar mozgóképet. Idén sem szűkölködünk majd hazai produkciókban, hi­szen - mint megtudtuk - Kern és Koltai is elszánta magát egy-egy újabb forgatásra, és február 20-án kerül a dunántúli vásznakra Tímár Péter új ko­médiája, a Csinibaba. A ’60-as évek elején játszódó történet­ben egy minidiktátor háztömb­gondnok ( Gálvölgyi János személyesíti meg) „uralkodá­sát” kísérhetjük figyelem­mel. Rendes Z. 1. Honfoglalás 2. Három testőr Afrikában l. Sztracsatella 4. Szamba 5. Csajok 6. Érzékek iskolája 7. Haggyállógva Vászka 8. Boise vita Forrás: InterCom - Pécs Észveszejtő adótörvények (Folytatás az 1. oldalról) Nézzünk egy pár adócsemegét! Herich György szerint a főál­lásban dolgozók csak akkor fi­zetnek kevesebb adót, ha nincs „mellékesük”. De hát manap­ság ők vannak kisebbségben, aki csak tehette, igyekezett plusz jövedelemre szert tenni. A társas vállalkozások viszont egyértelműen rosszul jártak, az adó- és tb-járulékok nagyon sokat elvisznek az eredmény­ből. Ráadásul egy jövendő sza­bályzat miatt az eddig adómen­tes eredménytartalékot legjobb, ha még ebben az évben kioszt­ják a tulajdonosok között, mert jövőre már csak adózva lehet hozzájutni. A személyi jövedelemadó megint egyesíti a családokat, érdemes lesz a tb-járulék miatt a jövedelmeket a nyugdíjas öregekre íratni. Rendkívül ked­vezőtlen viszont, hogy az ős­termelőket megadóztatják, hi­szen megszűnt az 1 millió fo­rintos adómentes kedvezmény, igazolványt kell kiváltani. Igaz, ezt már jó pénzért, egész évre kitöltve lehet kapni a budapesti nagyvásártelepen. A társasági adónál kedvező, hogy megszűnt a kiegészítő adó, s érdemes az egyéni vál­lalkozásból társas vállalkozássá átalakulni, a nem annyira nyo- morgató „sarc” miatt. Korlá­tozzák a személygépkocsik használatának elszámolását, va­lamint az üzleti utazásokat. Az áfa visszaigénylésekor az adó- mentesség határa 2 millióra nő, viszont megszűnt a behajthatat­lan követelés áfa-visszaigény- lésének lehetősége. Csak az kaphat adóvisszatérítést, akinek nincs semmiféle köztartozása. A fent említettek csak néhá­nyat soroltak fel a lehetőségek közül. Bizonyára van még számtalan kiskapu. De miért kell ezt évről-évre végigkeres­gélni? Nem lenne jobb egy adóparadicsom, ahol mindenki meghatározott összeget fi­zetne? B. G. Hajnalban jön a halál (Folytatás az 1. oldalról) Egy nemzetközi kutatókból álló európai munkacsoport, a Holter Társaság egy, gyakorlatilag mini-komputerként működő szerkezettel felszerelt betegeket vizsgált. A Holter-monitor a nap 24 órájában „figyeli” a szív működését, és a vizsgált több ezer beteg közül mintegy 280- . nak a halálát ily módon hely­színi közvetítésben prezentálta. Kiderült, hogy a korábban vél- tekkel ellentétben nem egy­szerű szívleállásról van szó, hanem kaotikus, rosszindulatú kamrai ritmuszavar lép fel ezekben az esetekben. Termé­szetesen, a szív alvás közben is ellátja funkcióját, ám a fizioló­giás ingadozás az éjszaka bizo­nyos részében védtelenebbé te­szi, mint máskor.-A reggel 4-6 óra közötti időszak a legkritikusabb - mondja Sárosi István. - Ebbe sok minden belejátszik, hiszen például az álomtól változik az éjszakai frekvencia, és a legala­csonyabb pulzusszámot is eb­ben az időszakban mérik a leg­egészségesebb embernél is. Nagy, részben még megoldat­lan kérdés: mit csinál ebben az időszakban az agy? Állandó monitorozással, a szív elektromos működésének beállításával ma már meg lehet előzni a bajt. Ám nincs mit csi­nálni abban az esetben, amikor a betegség első jele a halál. Sajnos, Magyarországon a nyugat-európai helyzettel ellen­tétben ma is nő az infarktusok száma, és az esetek 50 száza­léka be sem kerül a kórházba a bekövetkezett hirtelen halál miatt. M. K. Sas-kabaré egykor és ma- Atyai tanítómesterem, Radó Vilmos mondta nekem a kö­vetkezőt, amit egy életre meg­jegyeztem: „A színház az, ami tele van. Ami üres, az a váró­terem.” mondja a Mikroszkóp Színpad nép­szerű igazga­tója és egy­ben fő humo­ristája, Sas József.-A televí­zióban az év első napján sugárzott Kiskegyed- kabaré is azt mutatja - szándékunk szerint hogy ebben a színházban kizárólag a közönség kedvéért tör­ténik min­den. Mi nem a kritikusok­nak dolgo­zunk, mint sok egyéb he­lyen. Ázt hi­szem, a Kis- kegy ed-ka­baré esetében a műsort si­került összehozni a lap közön­ségének elvárásaival, úgyhogy ezek után a mi elvárásunk az, hogy a szezon végére megér­jük az 50. előadást, ami ma Budapesten nagyon nagy szó! A Zsarukabaréval egyébként - hogy dicsekedjek kicsit - túl vagyunk a 350. előadáson. Ez köszönhető szerintem annak is, hogy a Mikroszkóp Szín­padon arra törekszünk, hogy derűsen szórakoztassunk, és nem övön aluli ütésekkel. A hozzánk betérő közönség napi gondjait inkább enyhíteni sze­retnénk, mint súlyosbítani.- Milyennek látja általában ják, amiről az emberek az ut­cán beszélnek. Nem baj, ha sokszor saját rossz kedvünkön nevetünk, tudunk nevetni, mert a szomorúság kistestvére a vidámságnak, a nevetés és a sírás, bizony, kézen fogva jár­nak! És persze a régi nagy szá­mok is mindig kéznél vannak, hiszen végtére ma is ugyan­olyan emberek élnek, mint öt­ven vagy száz évvel ezelőtt.- Szerencsére a mai kor sok te­hetséget termel ki magából, zse­nik szaladgálnak az utcákon, s így talán megvaló­sulhat az az ál­mom, hogy lesz majd Kem-ka- baré, Koltai-ka- baré, Bajor Imre-kabaré, olyan problé­mákról, jelensé­gekről szólva, amiket érdemes mikroszkóp alá venni.- Valaha egyszerű kávéhá­zakban, kocsmákban is játszot­tak esténként, kuplékat, vidám jeleneteket adtak elő, sokszor nagy színészek is.-Az volt az igazi! Hu­szonöt kis kabaré működött Budapesten a háború előtt, amolyan sör-kabarék, virsli­kabarék, mégis nívósán, élve­zetes programokkal. Mit ne mondjak: a József körúton egy bizonyos Morini üzemeltette a Sas Kabarét! Igazság szerint nem hiszem ám, hogy olyan sok minden kellene hozzá: kis lelkes emberek, meg egy kis pénz. Méhes K. a mai magyar kabaré helyze­tét?- Biztató jeleket látok, mindamellett, hogy Magyar- országon hagyományosan erős műfaj a kabaré. Volt, van és lesz - hogy ilyen klasszikusan fejezzem ki magam -, de pél­dául szélesedik az abszurd humorral, és ezt jónak talá­lom. Azt hiszem, mindenki be­látja, hogy bár sokszor és so­kan „pesszimista népnek” ki­áltják ki a magyart, mégis nem egyszer a humorunk mentett meg bennünket nehéz helyze­tekben! Ezért kívánom 1997- re: legyen humorunk a továb­biakban is, mert nagy szükség van rá!- Azt is hozzá kell tennem, hogy jó kabarészámok akkor születnek, ha a profi szerzők nem is tesznek mást, mint leír­A betegek számára nem jelent közvetlen veszélyt Spórolnak a kórházi higiénia rovására A kórházak fertőtlenítési, sterilizálási gyakorlata az 1995- ös évhez képest nemhogy javult, hanem éppenséggel rom­lott. A szűkös és egyre takarékosabb személyi, tárgyi és anyagi viszonyok között mindig a közegészségügy - a higi­éné - hátrányára döntenek a pénzügyekről ítélő személyek - állapítja meg a Tolna megyei ÁNTSZ1996 évi jelentése. A beszámolóból kiderül, hogy a belső minőség ellenőrzéssel is gondok vannak. Kalauz György, a Tolna Megyei ÁNTSZ munkatársa lapunk kérdésére elmondta, hogy a megfogalmazott ten­denciák a betegek számára nem jelentenek veszélyt. A je­lentésben írtak olyan szakmai kérdéseket takarnak, mint például ha lehet, a kórházak­ban ne olcsó hypót használja­nak a fürdőhelyiségeket fer­tőtlenítésére, hanem valami­lyen újabb, korszerűbb vegy­szert. Ugyanez az összeha­sonlítás vonatkozik a komo­lyabb fertőtlenítésekre is. A régi módszerekkel és anya­gokkal is a célnak megfelelő hatást lehet elérni, de léteznek jobb hatást kifejtő - ugyan drágább - kemikáliák is. A kórházakban ezen spórolnak, az olcsóbbat veszik. Emellett gond az is, hogy csak a szekszárdi kórházban alkalmaznak főállásban higi­énés orvost, több gyógyító in­tézményben mellékállásban látják el ezt a feladatot. így nem jut idő az ellenőrzésekre, hogy mindenki betartja-e az előírásokat. Az ÁNTSZ ellenőrzései szerint a műtétek személyzete mindenkor az előírásnak megfelelően „mosakszik be”, a mulasztások inkább az osz­tályokon történnek. Kedvező viszont, hogy az egyszer használatos eszközök újbóli felhasználásnak kér­dése valamelyest javult, a vi- zeletes katéterek ismételt fel- használása megszűnt. Mint Kalauz György kijelentette: „felméréseiket összehasonlí­tották az országos vizsgála­tokkal, s ennek tükrében a tolnai helyzet teljesen átla­gosnak, sőt még kedvezőnek is mondható”. Hazafi Zs. Helyi buszok Barcson Megindult a hét végén Barcson is a helyi buszközlekedés a Ka- pos-Volán közreműködésével. Az első járatokon meglehető­sen kevesen utaztak, a barcsi­aknak még szokniuk kell az új közlekedési lehetőséget. A napi 25 járat hat hónapig üzemel próbaképpen, a menetjegy ára 50 forint, a havi bérlet 700 fo­rintba kerül. Szabadegyetem Pakson Kilencedik évfolyamába lépett a bibliaismereti szabadegyetem Pakson. Az idei nyitóelőadás január 6-án 17 órakor lesz a he­lyi művelődési központ könyv­tárában. Az előadás címe: A nyitott könyv. Négyszáz éves kanonokrend A Miasszonyunk Kanonokrend alapításának 400 éves jubileu­mát ünnepli az idén. A rend ba­ráti találkozóra hívja növendé­keit január 7-ére a pécsi Zárda­templomba, délelőtt tíz órára. Örömei is vannak a télnek FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Csontváry Matiné A pécsi Csontváry Múzeumban ma fél 11-kor lesz az ANK Tettyei Művészeti Szabadis­kola tanárainak hangversenye a pécsi Rotary Club szervezésé­ben. Közreműködnek: Udvardy Gizella, Árvái Attila, Róna­széki Mónika, Árvainé Rúzsás Ágnes, Apagyi Mária, Horváth Apollónia. Kiállítás Mohácson A Pécsi Művészeti Szakközép- iskola tanulójának, Bélavári Zi­tának nyílik kiállítása festmé­nyeiből a Kossuth Filmszín­házban január 7-én, 17 órakor. i i

Next

/
Thumbnails
Contents