Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-31 / 30. szám
6 Dhnántúli Napló Gazdasági Tükör 1997. január 31., péntek Az agrártámogatásról tételesen Megyei hatáskörbe került a beruházási pályázatok elbírálása A géppark fejlesztésére is több pénz juthat fotó: laufer László Röviden Minőségügyi oktatás. Az európai minőségügyi elvárásokat, valamint az ISO 9000 rendszer bevezetésének módját és tapasztalatait összegző regionális minőségügyi oktatást szervez február 12-re a Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs osztálya. A téma iránt érdeklődőket az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, a Magyar Szabvány- ügyi Testület, a Nemzeti Akkreditáló Testület, illetve a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központ illetékesei tájékoztatják. További információ a Oprogramról Herbert Gábornál a 72 /211-755-ös telefonon. (k) Könyvvizsgálók klubnapja. Az elmúlt évi adóbevallást február 15-ig kell benyújtani, az ezzel kapcsolatos feladatokról hallhatnak majd tájékoztatót a könyv- vizsgáló klub tagjai. Szó lesz az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségekről és az igényelhető juttatásokról. A klubnapra február 4-én 17 órakor kerül sor a Business Centerben. (I) Emelkedő árfolyam. Ismét növekszik a kárpótlási jegyek kereslete. Az elmúlt héten csaknem 200 forinttal csökkent a vételi árfolyama. A kormány ígéretet tett arra, hogy az elkövetkező hónapokban kedvező áron vásárolhatnak majd részvényeket a kárpótoltak, aminek hatására az értékpapír a tőzsdén ismét keresett lett. Tegnap 610 forintot adtak érte. (I) A magyar költségvetés idén 88 milliárd forint támogatással segíti az agrárágazatot. További privatizációs, illetve más bevételi forrásokból az agrár tárca által felhasználható keret 100 millió forint fölé bővül. A Földművelési Minisztérium által módosított támogatási rendszer elsősorban az árutermelő, a hatékony termeléshez szükséges méretű, az állam iránti kötelezettségeit teljesítő vállalkozások tevékenységét segíti. A tárca kiemelt célnak tekinti az agrártermelés anyagi, műszaki, biológiai alapjainak fejlesztését, a piaci stabilizációt, a termelők közötti szövetkezés fejlesztését, a kedvezőtlen adottságú körzetek gondjainak megoldását. A fejlesztési célú támogatások odaítélésénél fokozottan bevonják az Agrárkamarát, a szektor érdekképviseleteit, a területfejlesztési és terméktanácsok képviselőit. A támogatásra elkülönített összeg közel felét, mintegy 42 milliárd forintot fordítanak a mezőgazdasági termékek piacra jutásának elősegítésére. Az elképzelések szerint szűkítik a direkt exporttámogatást, ami kedvezően alakíthatja át a támogatott termékek körét. Az új rendszer komoly figyelmet fordít majd a gabonapiac egyensúlyának biztosítására. A tárca a jövőben is hozzájárul az export finanszírozására felvett hitelek kamataihoz, többek között kiemelten támogatják majd a közösségi agrár- marketing törekvéseket, a terméktanácsok informatika rendszerének kiépítését, továbbfejlesztését, valamint idén ugyancsak komoly szerepe lesz a minisztérium által erre az évre is meghirdetett garantált áraknak. Ugyancsak jelentős összeg, mintegy 22 milliárd forint szerepel az agrár beruházások támogatására szánt keretben. A tárca kisebb módosításokkal továbbra is fenntartja a gépi fejlesztések segítését, ugyanakkor bővülő új lehetőségek bontakoznak ki az építési, valamint a szőlő- és gyümölcs ültetvények telepítési támogatások terén. Új vonásként a mezőgazda- sági beruházásokhoz igényelhető támogatási pályázatok elbírálását a minisztérium megyei hatáskörbe utalja. A döntéseket bizottságok hozzák meg, amelyek munkájában az Agrárkamara, a mezőgazdasági érdekképviseletek, valamint a területfejlesztési tanács képviselői is részt vesznek. A beérkező pályázatokkal kapcsolatosan ki kell kérni az illetékes terméktanács véleményét is. A pályázatok benyújtási határideje tavaszi ültetvénytelepítés esetén március 1., egyéb beruházásoknál pedig április 1. A korábbiakhoz képest új elemként jelentkezik, hogy külön forrást különítenek el a kedvezőtlen adottságú térségekben megvalósítandó fejlesztésekre. Szintén újdonság a nőivarú tenyészállatok beállítását, a biogazdálkodás fejlesztését, illetve a hazai fehérjetakarmány termelésének bővítését célzó támogatás. A tárca a szövetkezés intézményében látja biztosítottnak a termelők érdekeinek hatékonyabb képviseletét. Ezért a mezőgazdasági termékek értékesítését, a termeléshez szükséges anyagok, eszközök beszerzését végző, újonnan alakuló szövetkezetek, valamint az erdőbirtokossági társulások támogatást kaphatnak megalakulásukhoz és forgóeszköz szükségletük biztosításához. Kaszás E. Kedvezményes hitel kisvállalkozóknak Tíz milliárd forintos kedvezményes hitelre nyílik lehetősége a kisvállalkozóknak, természetesen, ha megfelelnek a követelményeknek. A cél az, hogy közép- és hosszú lejáratú kölcsönökkel segítsék a kisvállalkozások megerősödését. A kölcsön elsősorban beruházási célokat szolgálhat, minimum hároméves ftitamidejű lehet, a támogatás legfeljebb öt éven át tart. A kölcsön összege maximum 400 millió forint lehet, forgóeszközök vásárlására csak a 25 százaléka fordítható, s maximum 50 százaléka költhető ingatlan vásárlására. A PM 500 millió forintot különített el a kamattámogatásra, már folyik a bankok versenyeztetése, melyek végezhetik majd ezt a szolgáltatást. Velük szemben egyetlen követelményt támaszt a pénzügyi kormányzat, a támogatás időszak alatt a felszámított kamatjuk csak három százalékkal térhet el a jegybanki alapkamattól. Vagyis ha 18% az alapkamat, lejön belőle az 5% támogatás, rárakódik a 3 százalékos kamatmarzs, így a hitel ára 16%. A hitelt azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások igényelhetik, amelyek 250 embernél kevesebbet foglalkoztatnak, a tulajdonosok több mint háromnegyede kis- vagy középvállalkozó, legalább egy éve működnek, nincs köztehertartozásuk, nem folyik ellenük csődvagy felszámolási eljárás. A hitelből környezetre ártalmas beruházás nem finanszírozható. B. G. Öt év - ötszörös bevétel Megszűntek a költségvetésnek milliárdos károkat okozó vám- és jövedéki visz- szaélések, s ez elsősorban a vámtörvény életbelépésének köszönhető. Eredményesen zárta a tavalyi évet a pénzügyőrség. A vámhatóság által beszedett összes költségvetési bevétel elérte a 732 milliárd forintot, ami ötszöröse a rendszerváltás első évében teljesített bevételnek. A befolyt pénzből a legnagyobb részt az importhoz kapcsolódó általános forgalmi adó tette ki 486 milliárd forint értékben, ezt követi a vám és vámpótlék 192 milliárd forinttal. Fogyasztási adóból a pénzügyőrök tavaly 31,3 milliárd forintot szedtek be. A vám- és adóterheken felül mintegy 11 milliárd forint folyt be a VPOP számlájára útalap-hozzájárulás, környezetvédelmi termékdíj és gépjárműadó címén: A vámtörvény által lehetővé tett azonnali vámbeszedés, a magas adótartamú termékek szakosított vámhivatali kezelése és az utólagos ellenőrzés létszámemelést igényel. Ennek pénzügyi fedezetét az idei költségvetés biztosítja. Borúlátók a menedzserek A magyar ipar vezető menedzserei nem túl optimisták, 80 százalékuk az idén saját vállalatánál hasonló eredményeket vár, mint 1996-ban. Mindössze 11 százalékuk számít jobb eredményekre, 9 százalékuk pedig egyenesen a helyzet romlását jósolja. A menedzserek úgy érzik, hogy vállalataik jövedelmezősége a racionalizálások következtében javulhat, ugyanakkor igen keveset várnak új termékek piaci bevezetésétől vagy új ügyfelek és piacok felkutatásától. A fejlődést a menedzserek szerint főleg az állami terhek, valamint az állandóan emelkedő költségek gátolják. A Czipin & Partner termelékenységi tanácsadó cég tavaly novemberében 200 nagy ipar- vállalat vezetőjét kérdezte meg saját vállalatának jövedelmezőségéről, illetve az ezzel kapcsolatos tendenciákról. A válaszokból egyértelműen kitűnik, hogy a racionalizálás és a reorganizáció a cégek vezetőinek szemében immár elismerten a hatékonyság növelésének legfontosabb tényezője. Az egy helyben topogás elemzésekor kiderült, hogy a vállalatvezetők a jövedelmezőség lassúbb növekedéséért vagy ennek elmaradásáért elsősorban a költségek (nyersanyag, energia) emelkedését és az állami terheket kárhoztatják. A béremelések vagy a pénzügyi tényezők nem esnek ilyen nagy súllyal latba. Figyelemre méltó, hogy vállalatuk sikerében vagy sikertelenségében a menedzserek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a külső, fejlődést gátló tényezőknek. A vállalatvezetők úgy vélték, hogy ezek 57,5, míg a belső, a fejlődést előremozdító tényezők 42,5 százalék arányban határozzák meg a sikert. B. G. A védelmi ipar védelmet kér Honvédelmi iparunk termelési értéke a korábbi szint 10 százalékra esett vissza az utóbbi években. A korábbi 10-15 ezer dolgozó helyett ma 3500-at foglalkoztat az ágazat. Többek között ez is szóba került az iparág helyzetével foglalkozó konferencián. A honvédelmi iparban érdekelt cégek képviselői a tanácskozáson javasolták, hogy a privatizációs, valamint a közbeszerzési törvény vegye figyelembe speciális helyzetüket, az ország egésze szempontjából betöltött stratégiai szerepüket. A találkozón tárgyaltak arról is, miként érvényesíthető az az országgyűlési határozat, amely kimondja, hogy a GDP 1 százalékát kitevő védelmi kiadások 15- 20 százalékát fejlesztésekre kell fordítani. Az utóbbi években ugyanis a védelmi keretből gyakorlatilag nem költöttek ilyen célra, igaz az orosz adósságelszámolásként érkező technika értéke meghaladta ezt az arányt. A honvédelemi tárca a következő években már szeretné, ha a határozatban szereplő 15-20 százalékos mértéket fejlesztésre fordítanák. Ebből az összegből indítható lenne a tervezett rakéta- és radarprogram. Ezek jórészt külföldi cégeknek szóló megrendeléseket jelentenek, a hazai üzemek azonban szerepet kaphatnak az ellentételezésnél. Beszállítóként kapcsolódhatnának a fejlett technikai eszközök gyártásához is, többségük ugyanis eléri a nemzetközi színvonalat. Hungária Biztosító: tovább! Nyugdíjbiztosítóként is meghatározó szerepre törekszik Dr. Jankó Tamás főigazgató Nem kis büszkeséggel mondja dr. Jankó Tamás, a Hungária Biztosító Részvény- társaság (HB Rt.) Baranya megyei főigazgatója, hogy a magyar biztosítási piac egy- harmada a Hungáriáé: ez azt jelenti, hogy tavalyi árbevétele annyi volt, mint a nagyságban őt követő két biztosító társaságé összesen. S, hogy ügyfeleik jó helyen tudhatják pénzüket, biztos és magas színvonalú szolgáltatásra számíthatnak, arra a német, müncheni székhelyű Allianz Holding AG a garancia, amely Európa legnagyobb biztosító- társaságaként a HB Rt.-t teljes jogú tulajdonosa, s 243 milliárd DM a tőketartaléka. De az sem elhanyagolható szempont, hogy a Hungária mögött ezen kívül is mintegy 50 milliárd forint, s évtizedes biztosítási tapasztalat „áll”, így egyáltalán nem csoda, hogy a menedzsment abban latja a továbblépést, hogy a HB Rt. a legnagyobb hazai komplex pénzügyi szolgáltatóvá váljon. Ebben segítségére lesz a társaság egyik legeredményesebben tevékenykedő egysége, a Baranya megyei igazgatóság, amely 130 ezer ügyfelét szolgálja ki. A lakosság mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kis- és középvállalkozók felé, de a hagyományos partnereknek számító nagy gazdálkodó szervezetek számára is újabb és újabb biztosítási módozatokat kínálnak. Amit a főigazgató hangsúlyoz, legyen akár egyén, akár cég, intézmény, a HB Rt. teljes körű biztosítási szolgáltatással áll ügyfelei rendelkezésére. Mik ezek? Gépjármű-felelősség, casco-, vagyon-, gazdálkodó szervezeti, élet-, nyugdíj-, baleset-, utasbiztosítások, valamint a közelmúltban „indult” és egyre népszerűbbé váló nyugdíjpénztár. De nincs megállás, mert ebben az esztendőben a kis-, és középvállalkozók új biztosítási lehetőségekre számíthatnak. A HB Rt. megyei igazgatósága mintegy 300 embernek ad munkát a megyében, s a legnagyobb adófizetők közé tartozik. Partnereikkel öt osztály, öt fiókigazgatóság és négy ügyfélszolgálat áll napi, folyamatos kapcsolatban. A fiókigazgatóságok közül kettő Pécsett - a Szabadság úton (fiókigazgató: Ilii Józsefné) és az Endresz György úton (fiókigazgató: Rohonczi Miklós -, valamint Komlón (fiókigazgató: Szőke Károlyné), Mohácson (fiókvezető: Frischmann József) és Siklóson (fiókvezető: Kemer Gyula) intéz teljes körű biztosítási ügyleteket. Ügyfélszolgálatok Szigetváron, Pécsváradon, Sely- lyén és Szentlőrincen működnek, de a megye „lefedése” érdekében - azaz, hogy a HB Rt. lehetőség szerint földrajzilag is minél közelebb kerüljön ügyfeleihez - rövidesen Sásdon is irodát nyitnak. Ami az idei terveket illeti: a pécsi Kórház téren bővül a Hungária-ház - a volt élelmiszerbolt helyén ügyfél- szolgálatot alakítanak ki -, új fiókot alakítanak ki Komlón. Dr. Jankó Tamás szerint a HB Rt. komplex pénzügyi szolgáltatóvá válása folyamatosan történik, ennek része például, hogy a vagyonbiztosítások mellett a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíj- pénztári szolgáltatások is megjelentek, mint ahogy az sem titok, az egészségbiztosítás reformját is felkészülten várják. Sok minden mellett igen vonzó lehet ügyfeleik számára, hogy a HB Rt. úgy sáfárkodik a pénzzel, hogy például tavaly, a befektetéseiknek köszönhetően, az inflációt meghaladó mértékű hozamokat értek el. Alapvető célként fogalmazódik meg a továbblépés szükségszerűsége. Ehhez jó alapot ad az évtizede kialakult, s tradicionálisan magas szintű szolgáltatás, a bővülő és egyre korszerűsödő biztosítási termékkör, s nem utolsósorban a nagyon biztos anyagi háttér. Mindezek kellő biztosítékot nyújtanak ahhoz, hogy a HB Rt. továbbra is a hazai biztosítási piac legfontosabb, meghatározó szereplője maradjon. (x) 4 c i A
