Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-30 / 29. szám

1997. január 30., csütörtök Jogszabály-ismertetés Dtinántúli Napló 7 Az ország házában gyártják A jogállami létnek viszonylag kevés olyan mutatója van, amelyek a minőségre is utalnának. Ugyanakkor a jogszabálytermés alaku­lása a legmagasabb szintű normák körében jelzés értékű: törvé­nyekből és kormányrendeletekből hárulhatnak közvetlenül jogok és kötelezettségek az állampolgárokra. (Továbbá önkormányzati rendeltekből.) A törvények számának alapvetően emelkedő ten­denciája nemcsak relatív jogbizonytalanságra utal, de arra is, hogy a legfontosabb élethelyzeteket általában törvények rendezik. (Per­sze, vannak több száz paragrafusból állók és néhány sorra terjedő deklarációk is.) A kormányrendeltek szerepe javarészt a törvények végrehajtási szabályainak meghatározására szorítkozik. Ámbár gyakran a végrehajtás részleteiben bújik meg a jog Ördöge. A közoktatás közalkalmazottait érinti munkakörönként A-tól J-ig A közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a közok­tatási intézményekben tárgyú 138/1992.(X.8.) Kormányrende­letet a Kormány 3/1997. (1.15) Kormányrendelettel módosítva új melléklettel váltotta fel az eredeti rendelet azon mellékletét, amely az egyes fizetési osztályokba tartozó közalkalmazotti munkaköröket sorolja be a közoktatási intézmények, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények tekintetében. A továbbiakban az új melléklet szerint soroljuk fel, mely mun­kaköröknél milyen - betűkkel jelzett - fizetési osztályok vannak 1997. február 1-jétől hatályosan. Közoktatási intézményeknél pedagógus munkakörök: óvo­dapedagógus: C,D,F,G,H,J; tanító: C,D,F,G,H,J; tanár: C, D,E,F,G,H,I,J; gyógypedagógus (terapeuta): C,D,F,G,H,J; kon­duktor: F,G,H,J; logopédus: F,G,H,J; kollégiumi nevelő: D, E,F,G,H,I,J; pszichológus: H,I,J; szociálpedagógus: F,G,H,I,J; könyvtárostanár (könyvtárostanító): F,G,H,I,J; szakoktató, gyakor­lati oktató: B,C,D,E,F,G,H,I,J. Nevelő és oktatató munkát közvetlenül segítő munkakörök: szakorvos: I,J; gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: F,G,H,I,J; gyermek- és ifjúsági felügyelő: C,D,E,F; védőnő: C,D,E,F; ápoló: C,D,E,F; gyógypedagógiai asszisztens: E,F; szabadidő-szervező (közművelődési szakember): C,D,E,F, műszaki vezető: C,D,E,F, hangszerkarbantartó: D; úszómester: D; pedagógiai asszisztens: C,D,E,F; dajka: A,B,C,D; gondozónő: A,B,C,D. Egyéb munkakörök: ügyintéző szakértő: H,I,J; iskolatitkár (óvodatitkár): C,D,E,F; ügyintéző: D,E,F,G; munkaügyi, személy­zeti előadó: D,E,F; gazdasági dolgozó: C,D,E,F; műszaki dolgozó: C,D,E,F; laboráns: C,D,E,F; oktatástechnikus: C,D,E,F; számító­gép-kezelő: D,E,F; számítógép-rendszerprogramozó: D,E,F; ügyvi­teli gépkezelő: D,E,F; ügyviteli dolgozó: C,D,E,F, könyvtáros technikus: D,E,F; könyvtáros asszisztens: D,E,F; kisegítő dolgozó: A,B,C; Pedagógus munkakörök gyermek- és ifjúságvédelmi intéz­ményekben: nevelő: E,F,G,H,I,J; utógondozó: E,F,G,H,I,J; hivatá­sos pártfogó: E,F,G,H,I,J; családgondozó: E,F,G,H,I,J; nevelő­szülő-felügyelő: E,F,G,H,I,J; munkaoktató: F; gyermekfelügyelő: D; pszichológus: H,I,J; logopédus: F,H,J. Lakás-takarékpénztári előzetes Megújított fizetési osztályok Kötelező biztosítási jogviszonyban nem állók társadalombiztosítása A természet­ben nyújtott egészségügyi szolgáltatá­sok költségé­nek fedeze­tére 1997. január 1-jé- től új járulék­hozzájárulás -fizetési kötelezettséget veze­tett be a törvény arra a szemé­lyi körre is, akikre a társada­lombiztosítás kötelezően nem terjed ki. Ennek a rendelke­zésnek a legfontosabb elemei­ről kaptunk tájékoztatót Beke Ibolyától, a Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetőjétől. A hatályos jogszabály ér­telmében minden személyi igazolvánnyal rendelkező személynek egészségbiztosí­tási járulékot és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Kivétel a kötelezettség alól:- a biztosított (Pl. munkavi­szonyban áll, vagy megbízási jogviszony keretében végez munkát, amely esetekben a munkáltató, illetve a megbízó fizeti a járulékot és az egész­ségügyi hozzájárulást.)- a biztosított eltartott hoz­zátartozója; (Ám csak az egészségbiztosítási járulék fi­zetésére nem kötelezett, a havi 1800 forint egészségügyi hoz­zájárulást fizetnie kell!)- a törvényben tételesen fel­sorolt személyi kör, akik járu­lék fizetése nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. (Ide tartoznak például a nyug­díjasok, a rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatás­ban részesülők; a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulók; or­szágunk területén lakóhellyel rendelkező kiskorú - 18 év alatti - magyar állampolgárok; a sorkatonai (polgári) szolgá­latot teljesítők; a munkanélkü­liek, a jövedelempótló támo­gatásban részesülők.) Az egészségügyi hozzájáru­lás fix összegű, havi 1800 (napi 60) Ft. Az egészségbiz­tosítási járulék mértéke: 11,5%. Alapja: munkából, te­vékenységből származó adó­köteles jövedelem, ennek hiá­nyában - vagy a minimális bérnél alacsonyabb jövedelem esetén - a tárgyhavi minimál­bér. A minimálbér összege: 17 ezer Ft, a mezőgazdasági ága­zatba tartozóknál 14 500 Ft. Az egészségbiztosítási járulé­kot - hozzájárulást - fizető személy és eltartott hozzátar­tozója egészségügyi szolgálta­tásra szerez jogosultságot. Az a személy, aki szociális rászorultság miatt képtelen a járulék és hozzájárulás fizeté­sére, a lakóhelye szerint illeté­kes polgármesteri hivatalhoz fordulhat, ahol részére - a fel­tételek fennállása esetén - egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosító iga­zolványt adnak. A 11,5%-os egészségbizto­sítási járulék és az 1800forint hozzájárulás fizetési kötele­zettség első ízben 1997. január hónapra áll fenn, melynek feb­ruár 10-ig kell eleget tenni. A járulékfizetőknek az erre a célra rendszeresített nyom­tatványon kell bejelentkezni az Egészségbiztosítási Pénz­tárhoz. A nyomtatvány kap­ható a Megyei Egészségbizto­sítási Pénztár ügyfélszolgála­tán - Pécs, Nagy Lajos király útja 3. -, és a Kereskedelmi és Iparkamara irodáiban. Portrék a jog ászai köréből: dr. gátos györgy (i.) Humánum és emberismeret Húsz esztendeje tervezgettem, hogy megkérdezem dr. Gátos György bírótól azt, amiben egyébként nem nagyon hiszek: volt-e rá eset, hogy valaki ki tudta hozni a sodrából egy per során?-Voltak ilyen esetek, de azt hiszem, ilyenkor is mindig meg tudtam ta­lálni a megfelelő hang­nemet - mondja, és a szeme is mosolyog az emlékeken. - Egy bíró soha nem felejtheti el azt az alaptételt - fűzi hozzá hogy bármilyen baga- tell a jogi eset, az ügyfél számára akkor éppen az a legfontosabb ügy, amihez érzelmileg is kötődik. Idén lesz 42. éve, hogy bíróvá kinevezték. Igazán ille­tékes véleményt formálni ar­ról: mennyire alkati kérdés, hogy jó bíró lesz-e valaki.- A jelenleginél hosszabb képzési idő is kell a bíróvá éréshez. Ugyanakkor a kine­vezési javaslatra illetékes számára lehetővé kellene tenni annak megítélését is, hogy a leendő bíró a szakmai ismere­tekkel való felvértezettségén túl rendelkezik-e a pályán el­engedhetetlen tulajdonságok­kal, képességekkel: mélységes humánum, emberismeret, az emberekkel való foglalkozni tudás. Ezek adhatnak garan­ciát arra, hogy a bírói hata­lommal való élés nem válik a bírói hatalommal való vissza­éléssé. Igencsak lakonikusan be­szél a pályájának alakulásáról:- A pécsi egyetemen dokto­ráltam. Mindig bíró akartam lenni. Végigjártam a lépcsőfo­kokat a pályán. Jelenleg a Ba­ranya Megyei Bíróság polgári kollégiumának vezetője va­gyok, s egyben a közigaz­gatási és a munkaügyi bí­ráskodás szakmai felügye­lete is hozzám tartozik. Ez a szakmai csúcs.- Szűkszavú összefog­laló. A három évtizedes egyetemi oktatói munkáját sem említette.-Pedig azt nagyon sze­retem. Úgy érzem, vannak olyan tapasztalataim, ame­lyeket érdemes átadnom a joghallgatóknak, részükről pedig van érdeklődés. Ám egyebekben nagyon nehéz szakmai önéletrajzban ér­zékeltetni azt a napra kész jogi felkészültségi állapo­tot, amiért állandó küzdelmet kell folytatnia minden bírónak. A kikapcsolódást a klasszi­kus irodalom, a versek és a ko­sárlabda jelentik a számára. Egyetemistaként élvonalbeli já­tékos volt. Ma a PVSK-Dália törzsszurkolója és a szakosz­tály-vezetőség tagja. S a kosár­labdabírók működése okán nem is mindig fogja vissza az indulatát. D. I. Az Ország- gyűlés a la­káscélok saját erőből tör­ténő megva­lósításának ösztönzésére, a lakásva­gyon értéke megőrzésének elősegítése és a lakástakaré­kosság rendszerének megterem­tése érdekében tavaly novem­ber 5-én elfogadta az 1996. évi CXI11. számú törvényt a „ lakás­takarékpénztárak”-ról. A tör­vény értelmezéséről, a jogsza­bály által teremtett új esélyek­ről kaptunk szakvéleményt dr. Czoboly Istvántól, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal főosztályvezetőjétől. E törvény szerint lehetősé­günk lesz erre a célra létrejött szakosított hitelintézetekkel szerződést kötnünk arra, hogy meghatározott ideig - az előta­karékossági időben - meghatá­rozott rendszerességgel, egyenlő részletekben történő befizetésekkel előtakarékos­kodjunk. Ez után a mai átlagos betéti kamatnál kisebb összegű kamatot fizet a hitelintézet, vi­szont az állam - a befizetett elő- takarékossági összegünk - első évben 40%-a, további években 30%-a, maximum évi 36 000 Ft - után állami támogatást nyújt, így a betéti összegünk nemcsak az általunk befizetett forintok­ból és a kamataiból, hanem az állami támogatásból s annak kamataiból is gyarapodik. Kamatgaranciák A szerződés szerinti lejárati időben a pénzintézet köteles az összegyűjtött pénzt - mint be­téti összeget - nekünk kifizetni, sőt az általunk így összegyűj­tött pénz meghatározott száza­lékának megfelelő (50-80%-a) összegű kölcsönt is folyósít. Kedvezményes lakáskölcsön csak 4 évet elérő előtakarékos- ság után folyósítható. E kölcsönt azonban nem a mindenkori piaci kamat alapján kell meghatározni, hanem a be­téti kamathoz igazodóan, mely várhatóan mindkét esetben 6% körül lesz. A törvény ennek ga­ranciáját is megteremti, mert előírja, hogy „a szerződésben meghatározott betéti és hitel­kamat mértékét, valamint a ke­zelési költség mértékét a szer­ződés tartama alatt nem lehet módosítani”. Ha valakinek 4 évnél hamarabb szükségessé válik az az összeg, melyre majd később válik jogosulttá, 2 év után lehetősége van áthidaló kölcsönt igénybe venni, ha már a szerződéses összeg 25%-át megtakarította. Lakásszövetkezet és társasház is szerződhet Ebből a pénzből az előtaka­rékoskodó vagy az általa meg­jelölt kedvezményezett lakótel­ket, lakást, családi házat vehet, a tulajdonában lévő lakást, há­zat felújíthatja, korszerűsítheti, a házhoz, lakáshoz kapcsolódó kommunális költségeket fedez­heti. Lakásszövetkezet, vagy társasház tulajdonában, tagjai­nak közös tulajdonában lévő épületrészek felújítására, kor­szerűsítésére is költhető az ösz­szeg: szerződő fél lehet a la­kásszövetkezet és a társasház közössége is. Másik újdonsága a szabályo­zásnak, hogy nemcsak közvet­len rokonok köthetnek ilyen szerződést egymás javára, ha­nem például alapítvány, társa­dalmi szervezet, egyház vagy helyi önkormányzat is köthet az állami gondoskodásban élő gyermek mint kedvezménye­zett javára, életkezdésének elő­segítésére. E törvény alapján várhatóan több lakás-takarékpénztár kezdi meg működését, ha majd a kormány rendeletében megha­tározza a rájuk és az általános szerződési feltételeikre vonat­kozó részletes szabályokat. Ma még konkrét szerződést Oldalszerkesztő: Mozgáskorlátozottak támogatása: más hivatal Gépkocsiszerzés 1997. január 31. után a megyei közigazgatási hivatalok végzik az adott évben a súlyosan moz­gáskorlátozott személyek gép­kocsi-szerzési és átalaücítási tá­mogatásában részesülők sor­rendjének meghatározását. A döntés előkészítésére bizottsá­got kell létrehozni, amelynek az összetételét is előírja a jogsza­bály: a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szö­vetsége területileg illetékes szervezetének meghatalmazott képviselője, az ÁNTSZ megyei tisztifőorvosa által megbízott szakorvos és a hivatal által fel­kért személy. A bizottság dön­téséről jegyzőkönyv készül, amely alapján a hivatal a szer­zési és átalakítási támogatás ki­elégítéséről megállapító hatá­rozatot hoz, és annak jogerőre emelkedését követő 15 napon belül névre szóló utalványt állít ki. Fontos tudnivaló, hogy a jogszabály nem 300 ezer Ft. ki­utalásáról rendelkezik, hanem „a szerzési támogatás mértéke a vételár, illetve a vám és az AFA együttes költségének 60%- a, legfeljebb azonban 300 000 forint". A várakozóknak a lakóhe­lyük szerint illetékes önkor­mányzatnál a támogatásra való jogosultságot megállapító hatá­rozatukat - a jogosultsági felté­telek újbóli igazolása mellett - érvényesíteniük kell. A jegyzők e határozatot minden év június 30-ig terjesztik fel a Közigaz­gatási Hivatalhoz. Az évenkénti érvényesítést elmulasztók igé­nye nem vehető figyelembe. A várakozók jelenlegi igen nagy száma miatt az érvényesí­tett igényjogosultságok felül­vizsgálata elengedhetetlen. Ezért a Baranya Megyei Köz- igazgatási Hivatal minden fel­terjesztett igényjogosultságot megvizsgál a jogszabály köte­lező érvényű előírásainak leg­messzebbmenő figyelembevé­telével. Továbbá megkezdte egy olyan nyilvántartási rend­szer kidolgozását, amely a hatá­lyos rendelet előírásait katego­rikusan figyelembe veszi, és a súlyosan mozgáskorlátozottság feltételeit ugyan dokumentáló nagy számú várakozókkal (2500-2800 fő) szemben elő­térbe helyezi azt a kisebb cso­portot, amelyet a jogalkotó a hatályos rendelet szellemisége valóban támogatni kíván. kötni nem lehet, de már most érdemes tájékozódni a lehető­ségek felől, mert várhatóan ki- sebb-nagyobb különbségek lesznek a pénzintézetek ajánla­tai között. Érdemes ezek meg­ismerése alapján választani. Fi­gyelni kell azonban arra is, hogy kitől kérjük a tájékozta­tást, mert a szakszerű informá­ció az alapja a későbbi helyes döntésnek. Az ügynökök és felelősség A törvény ennek garanciája­ként előírta, hogy a takarék- pénztár a pénzügyi szolgáltatás közvetítését ügynökökkel is végezheti, de az ügynök a munkáját csak a lakás-takarék­pénztár által kiállított igazol­vány alapján folytathatja. Hogy ki kap igazolványt, azt nyilván a hitelintézet is meg­nézi, mert az ügynök hibájáért polgárjogilag a lakás-takarék­pénztár felel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents