Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-04 / 3. szám

10 Dtoiántúli Napló Gazdasági tükör 1997. január 4., szombat Változatlan érdeklődés. Előzetes adatok szerint az óévben sem csökkent a kül­földi befektetők érdeklődése hazánk iránt: hozzávetőleg 2 milliárd dollár működő tőke áramlott be a magyar gazdaságba. A pénzinjekció felét a feldolgozóipar kapta, de jelentős hányaddal része­sedett a gépipar, az élel­miszeripar, továbbá a vegy­ipar is. Kamatprognózis. Szak­elemzők úgy vélik, hogy az idén - a tervezett 18 száza­lékos infláció mellett - vár­hatóan fokozatosan csök­kennek a betéti és a hitel­kamatok. Az egyéves futam­idejű állampapírok több mint 21 százalékos hozama például ez év végére 18 szá­zalékra mérséklődhet. Életképes kisboltok. A fogyasztói szokásokat vizs­gáló kutatók szerint a bevá­sárlóközpontok támasztotta versenyben az elszórtan működő kisebb árudák te­kintélyes hányada alulma­rad. A konkurenciaharcban a legnagyobb fennmaradási esélye a napi élelmiszercik­keket forgalmazó boltok­nak, továbbá a bő választé­kot kínáló szaküzleteknek és a butikoknak van. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 272,38 Görög drachma (100) 65,65 Német márka 104,13 Olasz líra (1000) 105,95 Osztrák schilling 15,10 Spanyol peseta (100) 123,59 USA-dollár 160,96 Az eszéki vásárokon rendszeresen köttetnek üzletek a partnerek között fotó: Müller andrea Gazdasági együttműködés Eszékkel Erősödnek térségünk kapcsolatai a délszláv országokkal A délszláv háború befejeződé­sével, a politikai egyensúly kia­lakulásával újfent felértékelőd­nek az egykori Jugoszlávia felé irányuló gazdasági kapcsola­tok. A kedvező folyamatnak biztos jele a konkrét kereske­delmi és kooperációs üzletköté­sek beindulása és számszerinti gyarapodása. Az új helyzetből adódó lehe­tőségek különösen a délszláv államokkal határos déli megyék vállalkozói, cégei számára ked­vezőek. Baranya megyének gazdaságdiplomáciai téren ko­rábban is kiváló kapcsolatai voltak ezekkel a területekkel, régiónk számára adott tehát a lehetőség, hogy a politikai kon­szolidáció után újraértékelje az együttműködés fontosságát. A folyamat erősítése érdeké­ben a Pécs-Baranyai Kereske­delmi Kamara elsőként a Hor- vát Gazdasági Kamara Eszék Megyei Kamarájával kötött együttműködési megállapodást. A kooperáció ezúttal többet tartalmaz a két ország közötti gazdasági információcserénél, üzletközvetítésnél. Ezeken túl a két fél aktív vásári részvételre, a különleges gazdasági zónák - vámszabad területek, ipari, technológiai parkok, a kishatár- forgalom - kölcsönös fejleszté­sére is ígéretet tettek. A megállapodás keretében mód nyílik a kereskedelmi bankok együttműködésére, technológiai fejlesztések, mun­kaerő-piaci igények összehan­golására is. A megállapodásnak a bara­nyai vállalkozók számára külö­nösen izgalmas pontja, hogy a pécsi és az eszéki kamara kép­viseletet hoz létre a határon túl, amelyeknek feladatuk lesz a szerződésben foglaltak elő­mozdítása. A PBKIK elsőként Eszéken hozza létre képvisele­tét, de a többi délszláv állam­mal is előrehaladott tárgyaláso­kat folytat az együttműködés terén. Kaszás E. A tulajdonosok nem tudják, mit rejtenek a falak Házi diagnózis a házakról Különleges épületnaplót je­lentetett meg a napokban az ipari tárca. Kitöltésével, fo­lyamatos vezetésével az in­gatlantulajdonosok figye­lemmel követhetik lakásuk műszaki állapotát. A kiadvány - kissé hivata­losra sikerült nevén az Épü­letdiagnosztikai adatbázis - ötlete onnan származott, hogy a minisztérium szakemberei nap mint nap szembesültek a meglepő valósággal. Ez pedig nem kevesebbről árulkodott, mint arról, hogy a lakóházak, a lakások tulajdonosai, de még az állami, önkormányzati épületek birtokosai, kezelői sincsenek tisztában épületük állapotával. Egyetemi, főiskolai taná­rok, építészek, a víz-, gáz, elektromos rendszerek szak­értői állították össze az adat­bázist, illetve az azt szolgáló kérdéscsokrot. A rovatok ki­töltésével a laikus állampol­gárok is megbízható diagnó­zist kaphatnak otthonukról. Szembesülhetnek azokkal az általában sürgető tennivalók­kal, amelyek a családi és tár­sasházakra várnak, s amelyek elvégzésével meg lehetne előzni azok további romlását. A napló a legkülönbözőbb építmények karbantartására ad receptet, és tájékoztat a kedvezményes felújítási köl­csönlehetőségekről, támoga­tásokról, pályázatokról is. (koós) Egybemosódott Vektor-adatok Korlátozták a bróker cég tevékenységét Korlátozták a Vektor Bró­ker Befektetési és Értékpa­pír-forgalmazási Rt. pénz­tári vagyonkezelői tevé­kenységét. A forgalmazó to­vábbi megbízásokat nem fogadhat el és megbízási szerződést sem köthet. Az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet a decemberi célvizsgálat nyomán döntött a korlátozásról. Az ellenőrök megállapították ugyanis, hogy a korábban - még októ­berben - feltárt hiányosságo­kat csak részben szüntette meg a társaság. A Vektor bróker cég mun­katársai például a Vektor Pénzügyi és Befektetési Ta­nácsadó Rt.-vel közös irodát! pénztárfülkét továbbra is együtt használják, és nincse­nek meg az előírt tárgyi, tech­nikai feltételek sem. Mindez csak látszólag má­sod- vagy sokadrendű kérdés. A Vektor Bróker Befektetési és Értékpapír-forgalmazási Rt. számvitele tudniillik ko­rábban nem különült el a Vek­tor Pénzügyi Befektetési Ta­nácsadó Rt. számvitelétől, és ebből adódóan a két társaság gazdálkodásának dokumentá­lása összekeveredett. A dokumentumok rendsze­rezését és elkülönítését köve­tően lehet majd megállapítani a forgalmazó gazdálkodásá­nak pontos adatait. A jók lehetnek még jobbak Az agrárpolitikus több jogot adna a földek bérlőinek A kormányprogramban kitűzött mezőgazdasági céloknak ed­dig körülbelül a fele valósult meg - nyilatkozta lapunknak az év fordulója alkalmából Karakas János szocialista agrárpoliti­kus. A választásokig van tehát bőven tennivaló. A bűvös billiós határ közelében / _ M ár a húszak ajtaján kopogtat a BAT Újra indul a Kertészeti Népfőiskola A Kertészek és Kertbarátok Megyei Szövetsége a hagyo­mányokhoz híven ismét meg­rendezi a Kertészeti Népfőisko­lát. Az iskola kezdési idő­pontja. 1997. január 6. 16.30 óra. Helye: Pécs, Irgalmasok útja 5. sz„ az ÁFÉSZ Szövetség székháza. A Népfőiskolát Bu- zássy Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes állam­titkára nyitja meg „Az agrár­ágazat helyzete és jövője” című előadásával. A program új tan­tárggyal bővül, „Virág a házban és a ház körül” témakörrel. Ke­retében az érdeklődők megis­merkedhetnek a csokor és ko­szorú készítéssel is. A részvétel a tagoknak díjtalan, a kívülál­lóknak esetenként 100 forint.- Az eredmények között emlí­tem az élelmiszeripar privatizá­cióját, a fontos agrártörvények megalkotását és nem utolsósor­ban az év végén megszavazott plusz 5,3 milliárd forint többlet- juttatást - mondta a képviselő.- Az idei kormányzati, tör­vényhozói teendők közül az élre kívánkozik a még hiányzó, fontos jogszabályok meghoza­tala. Nagy szükség lenne egy érdekképviseleti törvény meg­alkotására is, mert az Európa Unióhoz való csatlakozásunk utáni éles versenyhelyzetben a termelők erős érdekképviseletet igényelnek majd. Sokan rebes­getik, hogy a szaktárca élén tör­tént vezetőváltással megszűnik a támogatások odaítélésénél a szektorsemlegesség, és a csak néhány hektáros kistermelőkkel szemben előnybe kerülnek a nagygazdaságok. Én ezt inkább úgy mondanám, hogy a kor­mány elsősorban az eredmé­nyesen működő gazdaságokat kívánja a jövőben támogatni. Eldöntendő, hány hektáros gazdaság tekinthető működő­képesnek. Egy bizonyos: a harminc-ötven hektár alatti kis- birtokokon nem lehet igazán jövedelmezően termelni. A költségvetésből az agrár- támogatásra fordítható összeg kevés. Ezt a keveset ezért első­sorban olyan gazdálkodók kö­zött kell elosztani, akik azt a termelésben kamatoztatni tud­ják, teljesítik a kormányzati el­várásokat. A törpebirtokosok­nak szociális juttatásként odaa­dott pénzek nem nevezhetők agrártámogatásnak. Sajnos, az a gond, hogy egyes régiókban létkérdés ez a juttatás, mivel az ott élőknek ez az egyetlen jö­vedelmi forrásuk. Újvári G. Elkészült a Budapesti Áru­tőzsde 1996. évi gyorsmér­lege. Kitűnik, hogy jelentős élénkülést hozó, sikeres évet zárt a BÁT: a mintegy 5 és fél millió kontraktus - üzletkö­tés, adásvételi megállapodás - értéke csaknem 920 milliárd forint volt, azaz megközelí­tette a billiós határt. Pongrácz Tiborné dr. Varga Andrea ügyvezető igazgató elmondta, hogy a forgalom dinamikus növekedésének kö­szönhetően a BÁT javította helyezését a világ tőzsdéinek toplistáján, és valószínűleg bekerül a világ húsz legna­gyobb tőzsdéje közé. (Tavaly a rangsorban a 35. helyet fog­lalta el.) A forgalom mintegy 90 százalékát a pénzügyi szekció adta. A legnépszerűbb devizá­nak az ECU bizonyult, ebből több mint 1,3 millió kontrak­tus cserélt gazdát. Az ECU-t a sorban a japán jen és az ame­rikai dollár követte. E két de­vizából mintegy 1,8 millió kontraktus kereskedelmét re­gisztrálták. A gabonaszekció az 1995. évi forgalomnak több mint öt­szörösét bonyolította le: 125 ezer kontraktus cserélt gazdát, csaknem 62 milliárd forint ér­tékben. E forgalmi adatok azt jelzik, hogy az ország gabona- termésének körülbelül 35 szá­zaléka „átment” a tőzsdei csa­tornákon. Januári saláta - Látványnak is szép a sok száz fej saláta a szigetvári SZECICO Kft. termálvíz fűtötte üvegházaiban. A háziasszonyok a tél végén már vásárolhatnak is a koráb­ban csak tavaszra beérő fejes salátából. fotó-, müller andrea Az ÁPV Rt. fogja kezelni a Budapest Bank leányintézetének vagyonát Draskovics: Nincs titkos záradék Sok mendemonda kapott szárnyra a Budapest Bank privatizá­ciójáról. A PM államtitkára, Draskovics Tibor tegnap azzal a szándékkal invitálta találkozóra a sajtó képviselőit, hogy elosz­lassa a tévhiteket, s ismertesse a pénzintézet magánosításának tényleges körülményeit. Alapvetően a magyar gazdaság érdekeit szolgáló szerződést kö­tött a kormányzat a két fő tulaj­donossal, a General Electric Capitallal és az EBRD-vel - hangoztatta Draskovics. A szerződésnek semmilyen titkos záradéka nem volt. Kiderült vi­szont, hogy a nemzetközi ma­gánjog szerint ilyenkor szoká­sos általános garanciák mellett a megállapodás néhány specifi­kus garanciát is tartalmazott. A bank eladásának körülmé­nyeit vizsgálva azonban tekin­tetbe kell venni, hogy akkor még nem látszott, vajon ered­ményes lesz-e a meghirdetett stabilizációs gazdaságpolitika, így a hazai pénzintézetek meg­ítélése is kedvezőtlenebb volt, mint napjainkban. Érzékelhető volt egyfajta befektetői bizal­matlanság. Ez is magyarázza, hogy a szerződésbe belefoglalták: az állam kötelezettséget vállal, hogy a bank és konszolidált leányvállalatainak eszközei kö­zül 1997-ben és 1998-ban évenként 4,125 milliárd forint értékű eszközt megvásárol, ha azt a vevők kezdeményezik, így a visszavásárolt eszközök értéke két év alatt legfeljebb 8,25 milliárd forint lehet. A kivásárlási garancia alap­ján vette vissza az állam de­cember végén a Budapest Bank leánypénzintézetét, a Polgári Bankot. A PM a tervek szerint a közeljövőben szerződést köt az ÁPV Rt.-vel arról, hogy a pri­vatizációs intézmény lássa el a Polgári Bank vagyonkezelését. A pénzügyminiszter egyéb­ként a múlt év végén konzultált a vevőkkel s az eredeti szerző­dés több olyan pontját is módo­sították, melyek hátrányosak voltak az államra. A módosított megállapodás sem tartalmaz semmilyen titkos záradékot, és „kapcsolt üzletet”.

Next

/
Thumbnails
Contents