Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-25 / 24. szám
1997. január 25., szombat Közbiztonság 1997 Dünántúli Napló 3 Együttes fellépést sürgetnek a bűnözés ellen Nincs egyetlen olyan csodaszer vagy éppen csodaszerv, amely önmagában képes lenne gátat vetni a bűnözés mind magasabbra csapó hullámainak. Az alvilágnak megálljt parancsolni csak széles körű összefogással, a megelőzés, az ellenőrzés és a számonkérés szakterületeinek összehangolt munkájával lehetséges. E felismerés jegyében tanácskozott tegnap a parlamentben a kormányzat, a rendvédelem, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás szinte teljes vezérkara. A „Közbiztonság 1997” címmel rendezett konferencián a miniszterelnök nem szépítette a helyzetet. Tényként állapította meg, hogy a közbiztonság romlásával szemben sem a politika, sem a kormány, de az igazságszolgáltatás sem tudott megfelelően fellépni. Elfogadhatatlan a közbiztonság jelenlegi állapota, az emberek nem érzik magukat biztonságban, ezért a bűnözés elleni küzdelmet a kabinet létfontosságú társadalmi ügyként kezeli - mondta Horn. A nagy port kavart korrupciós botrányokra utalva a miniszterelnök kijelentette: ezeknek az ügyeknek a vizsgálatát párt- és személyi érdekekre való tekintet nélkül végig fogják vinni. Össztársadalmi feladat a közbiztonság javítása, amely csak a különböző szervek közötti jobb együttműködéssel és a civil szervezetek bevonásával oldható meg - summázta véleményét a kormányfő. A kormányzat, a rendvédelem, a közigazgatás teljes vezérkara ott volt FOTÓ: FEB/DIÓSI Ahol megfelelő programot dolgoznak ki, ott a költségvetés is segíteni fog Számítanak az önkormányzatokra A százezer lakosra jutó bűncselekmények száma 1995-ben hazánkban 4900, Ausztriában 6000, Németországban 8000 volt, Nemzetközi összehasonlításban tehát nem állunk rosszul. Csakhogy míg a fejlettebb országokban általában 15 évente duplázódik az ismertté vált bűnesetek száma, nálunk ez a kétszereződés „rohamléptekkel”, 89 és 91 között ment végbe. Kuncze Gábor belügyminiszter idézte a fenti adatokat, hozzátéve, hogy közbiztonsági helyzetünk - a statisztikák tükrében - az Európai Uniós országok középmezőnyéhez hasonló. A miniszter hangsúlyozta: jogosan várja el a lakosság a közbiztonság javítását. A rendőrség technikai, létszámbeli és bérfejlesztésre szorul. Ez ügyben a kormány már az idén megteszi az első lépéseket, s hosszabb távra szóló fejlesztési programot is kidolgoznak. A hamarosan nyilvánosságra kerülő átfogó bűnmegelőzési koncepcióról elmondta: abban vezető szerepet szánnak az ön- kormányzatoknak.- Néhány önkormányzat már öntevékenyen kidolgozta saját programját a közbiztonság jobbítására, s igen jó eredményeket ért el a végrehajtásban. A kormányzat most mozgalommá kívánja szélesíteni a bűnmegelőzést, s bízik benne, hogy minden helyhatóság partner lesz az együttműködésre - nyilatkozta lapunknak a miniszter. Hogy ehhez honnan teremtik elő a szükséges forintokat? „Ahol megfelelő programot dolgoznak ki a közbiztonság javítására, ott a költségvetés is segíteni fog”, ígérte. Fehéredé feketegazdaság? Szociálpolitikai eszközöket is be kell vetni A fekete- és a szürkegazdaság visszaszorításában a pénzügy- miniszter szerint a legfontosabb teendő azoknak az indítékoknak a megszüntetése, amelyek miatt kialakult ez az „árnyékvilág”- fejtegette előadásában Medgyessy Péter. Ilyenek például a magas közterhek, amelyeknek csökkentésére az első lépéseket már megtette a kormányzat. A társasági adó csökkentése már igazolta: az elviselhetőbb mértékű elvonás javítja a befizetési morált. A személyi jövedelemadó 1997-től átlagosan 1,5 százalékkal kisebb terhet ró az adózókra s 1998-tól további enyhítések várhatók. A társadalombiztosítási járulékok csökkentésére csak a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer átfogó reformja után lesz lehetőség. A pénzügyminiszterrel felszólalása után arról váltottunk szót, hogy a feketegazdaság térvesztése a pozitívumok mellett negatívumokkal is jár-e?- Valóban elképzelhető, hogy a árnyékgazdaság visszaszorítása során nő a valóságos munkanélküliség, különösen a legalacsonyabb képzettségű munkavállalók körében. Ezt a problémát azonban az államnak kell, szociálpolitikai eszközökkel megoldania.-Enyhítene a gondokon a munkabérekre kirótt adók, járulékok mértékének csökkenése, ám a jelenlegi helyzetben nagymértékű könnyítésekre nincs esély - mondta Medgyessy. Hatékonyabb adóhivatalt Ha valaki téved, s ezt észrevesszük, nem szabad „hivatalból” adócsalóként kezelni az illetőt, hiszen az esetek többségében nem is az - fejtegette Kékesi László, az APEH elnöke. Másként kell kezelni a tévedést és az adócsalást, a bűnözést, ezért szigorúbban fognak fellépni az adószabályok megszegőivel szemben. Az adómorál javításának fontos feltétele, hogy az APEH folyamatosan részese legyen a gazdaság, a vállalkozások életének. A hatékonyság javításáról szólva az elnök elismerte, hivatalának is javítania kell munkája színvonalát: az ellenőrzések, a behajtások során a legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb bevételt kell elérnie a költségvetés számára. Mindezt úgy, hogy - mint fogalmazott - a hivatal stílust vált. Azaz ügyfeleinek készséggel szolgál felvilágosítással, tanáccsal és gyorsabbá teszi az ügyintézést. Adómorál 3 év adatainak tükrében Az APEH által az elmúlt bárom évben végzett ellenőrzési tevékenység 1994 1995 1996 ellenőrzések száma 137 000 281 000 378 000 megállapított adóhiány 38,3 MRD Ft 38,6 MRD Ft 67 MRD Ft bűntető feljelentések száma 953 953 604 a feljelentésekben meghámozott kárérték összege 8,7 MRD Ft 12,3 MRD Ft 8,1 MRD Ft A jognak asztalánál A társadalom a jelenleginél jóval szigorúbb büntetőszankciókat vár a törvényalkotástól. Szerintünk azonban a szigorítás csak az alsó büntetési tételeknél indokolt. A büntető törvénykönyv módosítása, az élethez igazodó több mint negyven új büntetőjogi tényállás törvénybe iktatása után az eljárások gyorsítása a legfontosabb feladat. A négy szintű igazságszolgáltatás bevezetésével a helyi bíróságok leterheltsége csökken. A bonyolultabb, nagyobb bírói tapasztalatot igénylő ügyek a jövőben első fokon a megyei bíróságokhoz kerülnek, ahonnan fellebbezni az újonnan alakuló ítélőtábláknál \chct.(Vastagh Pál igazságügy-miniszter felszólalásából) Nincs mentség Ma Magyarországon naponta 44 gépkocsit lopnak el, ami felháborító. Még ennél is rosszabb a visszhangja a 29 robbantásos bűncselekménynek és annak, hogy rohamosan növekszik a lőfegyverrel elkövetett bűntények száma. Feltétlenül gyorsabban és hatékonyabban kell reagálnunk a bejelentésekre, a segélykérő telefonokra. A rossz kereset egyébként nem lehet mentség egyetlen rendőr számára sem, ha korrupciós ügybe keveredik. Akiről ilyesmi derül ki, azt haladéktalanul eltávolítjuk a testülettől.^ Forgács László országos rendőrfőkapi- tány) Határkép A határőrség fennhatósága 20 kilométer mélységre terjed ki, vagyis az ország területének egyharmadát, 31 ezer négyzet- kilométert ellenőrzünk. Alakulataink korábban többnyire sorozott katonákból álltak, nem voltak hatósági jogosultságaink. Az időközben megalkotott törvények részben rendőrségi, részben idegenrendészeti feladatokkal ruházták fel szervezetünket. Az elmúlt öt év során a határon több mint 117 ezer jogellenes cselekményt fedeztünk fel, mintegy 17 ezer hamis útlevelet találtunk. Megakadályoztuk 1895 lopott gépkocsi külföldre vitelét, miközben a határforgalomban zavartalanul átléptettünk 500 millió utast és 170 millió járművet. Két év alatt idegenrendészeti okokból visszairányítottunk a határról csaknem 717 ezer személyt. (Nováky Balázs, a Határőrség országos parancsnoka) Ezt is az országos tanácskozáson hallottuk Vélemények, értékelések a bűnmegelőzésről, a közbiztonság javításáról Kopácsi Sándor, az Országos Polgárőr Szövetség parancsnoka:- Sajnálom, hogy ma még csak jelszó a polgárbarát rendőrség megteremtése. Nyugati példák sora bizonyítja, hogy a kisebb-na- gyobb településeken ugrásszerű javulás, érhető el a hasonlójellegű civil szervezetek segítségével. Ezért a mostani 38 ezernél jóval több polgárőrre lenne szükség. Hipp Károly, az Országos Bűnmegelőzési Tanács elnöke:- 1995-ben létrehozott szervezetünknek hármas feladata van: elméleti kutató tevékenységet folytat, gyakorlati koordinációs munkát végez az egyes bűnüldöző szervezetek munkájának összehangolására, és végül hiteles tájékoztatást igyekszik nyújtani a társadalom nagyobb arányú mozgósítása érdekében. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke:- Nem helytálló az a közvélekedés, miszerint a bűnözés növekedéséért a túl enyhe ítéleteket hozó bíróságok lennének felelősek. A tudományos igényű felmérések csak nagyon csekély összefüggést mutatnak ki a bűnözés mértéke és a büntetéskiszabási gyakorlat között. Ugyanakkor tény, hogy az elmúlt években tapasztalható volt a büntetések enyhítését célzó jogalkotói szándék. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész:- A hazai büntetéskiszabás szigorát érzékelteti, hogy míg Magyarországon a 100 ezer lakosra számított „börtönlakó” 115-120, addig Nyugaton ennél kevesebb, keletebbre pedig több a fogva tartottak száma. Nem lenne szerencsés, ha nálunk az arány növekedne - ezt a hazai börtönviszonyok nem is igen tennék lehetővé. Egyébként töretlenül érvényesülő elv és gyakorlat, hogy a kormányzat nem avatkozik be az ügyészség tevékenységébe. Gönczöl Katalin, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára, ombudsman:- Szerte a világon tudják, hogy a gyermekszegénység és a nagyfokú munkanélküliség kiváló táptalaja a bűnözővé válásnak. Nálunk a szegények 52 százaléka veszélyeztetett gyermekkorú, míg a munkanélküliek jelentős hányada szakképzetlen, illetve olyan fiatal, aki még sohasem dolgozott. Ők adják a törvénnyel összeütközők utánpótlásának jelentős részét. El kellene dönteni, mi legyen velük, mert az oktatás és a munkaerőpiac szokásos eszközei ebben a körben hatástalanok. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere:- A „legfertőzöttebb” nagyvárosok olykor különleges ötleteit is érdemes volna megfontolnunk. New York rendőrfőnöke és polgármestere például visszahódította a legveszélyesebb negyedeket: a lerobbant épületeket rendbe hozták, a területet bekerítették majd a polgárokkal őriztették. Egy másik intézkedés során minden szabálysértőtől (még a metrón bliccelőktől is) ujjlenyomatot vettek. A módszerrel több tízezer bűnözőt is kiszűrtek. A végeredmény: New Yorkban 2 év alatt felére csökkent a bűnesetek száma. Búzás András pénzügyőr alezredes:- Ha a kormány tagjai a fegyveres testületeknek létszámbővítést, technikai fejlesztést, s mindehhez pénzt ígérnek mint most, akkor optimistának kell lennem. A vámszolgálat tavaly több mint 600 milliárdos bevételt hozott a költségvetésnek, joggal várják el az itt dolgozók, hogy mostoha munkakörülményeik javuljanak. Időszerű volt, hogy a „közbizonytalanság” jelenlegi állapotát nem csupán rendőri, hanem politikai, társadalmi, gazdasági, jogi és egyéb szemszögből is vizsgálták az államélet felelős személyiségei. Csak így kerülhetett az elemzés látómezejébe az értékválság, az elszegényedés, a tisztességes vállalkozások biztonságát rontó fekete- és szürkegazdaság. Ez a megközelítés lehetővé tette, hogy a tennivalókat is szélesebb összefüggésekben vegyék számba. A lakosság számára azonban a legjobb elemzés sem elég. Az állampolgár azonnali és hatásos cselekvést igényel. A kérdésre tehát, hogy sikeres volt-e a tegnapi tanácskozás, a választ csak a tettek, a tények adhatják meg. A siker mércéje pedig az, hogy e hazában a tisztességes polgár félelem nélkül él- e, biztonságban érzi-e magát vagy sem.
