Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-21 / 20. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági tükör 1997. január 21., kedd A bányaingatlanok bontását Vasason kezdik. Rövidesen az elaggott István-aknai épületek is sorra kerülhetnek. fotó: laufer László „Munka Pécs-Baranyáért” A társaság szervezésében kezdik a mecseki bányaingatlanok bontását Alig fél évvel ezelőtt kísérleti jelleggel alakult a Munka Pécs- Baranyáért Kht.(MPB Kht.), és mára már a megye egyik legdinamikusabb foglalkoztatójává vált a nonprofit szerveződés. A Miniszterelnöki Kabinetiroda pilótaprojektjeként létrejött társaság a megyében és a megyeszékhelyen főként közhasznú foglalkoztatás formájában juttatja munkához a sorban álló munkanélkülieket. Rendezni kell a földtulajdonlást Röviden Cseh kapcsolatépítés. Csehország gazdaságáról és vásári kínálatáról tartanak tájékoztatót ma 11 órakor a Pécsi Kereskedelmi Központban (Majorossy I. u. 36.). A rendezvényen a Budapesti Cseh Nagykövetség és a legnagyobb cseh vásár- szervező cég, a BVV Brno képviselői ismertetik meg az érdeklődőket a gazdasági kapcsolatépítés legújabb lehetőségeivel. (k) Nyomdász szakmai nap. A Carbocomp Kft. szervezésében január 23-án 10 órakor a pécsi Pátria hotel különtermében kezdődik az I. Pécsi Nyomdaipari Szakmai Nap. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által is támogatott rendezvénnyel a szervezők hagyományteremtő szándékkal hívják össze a nyomdász szakma képviselőit, hogy azok előadások és prezentációk formájában tájékozódhassanak a legújabb technológiákról, termékekről, (k) Jövedelmpótló támogatás. December végén Baranya megyében a korábbi hónapokhoz képest 451 fővel több, összesen 10 722 fő részesült a tartósan munkanélküliek ebben a szociális jellegű juttatásában. Ez a nem pályakezdő munkanélküliek 52,7%-a, ami azt jelenti, hogy átlag minden második nem pályakezdő regisztrált jövedelempótló támogatott. (k) Hamis jegyek. 2,6 milliárd forint össznévértékű igénylés nem felelt meg az előírásoknak az Elmű-részvény- cserére jegyzett kárpótlási jegyek közül. Mint ismert, a részvénycserét még decemberben függesztették fel, mivel az alanyi kárpótoltaktól feltűnően nagy mennyiségű, vélhetően fiktív jegyzés érkezett. A vizsgálat első szűrőjén fönnakadt 485 jegyző közül azokkal szemben, akik szándékosan hamis adatokat jelentettek be, büntetőeljárást kezdeményez az APV Rt. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 279,20 Görög drachma (100) 66,49 Német márka 103,35 Olasz líra (1000) 106,52 Osztrák schilling 14,69 Spanyol peseta (100) 124,02 USA-dollár 167,74 A Magyarországon kísérleti jelleggel Pécsett bevezetett módszert eredményesen próbálták ki a német egyesítést követően, amikor a Kelet-Német állami cégeket privatizálták. A feleslegessé vált munkaerőt nem az utcára küldték, hanem a pécsihez hasonló nonprofit szervezetek alakultak sorsuk egyengeté- sére. A társaságok feladata az volt, hogy a rendelkezésre álló munkaerőt képzés, felkészítés után állami fejlesztési programokba vonja be. Az ottani kedvező tapasztalatok motiválták a magyar munkaügyi tárcát, hogy módosításokkal ugyan, de honosítsák a hazai munkanélküliség kezelésében is jól alkalmazható programot. Időszakos foglalkoztatás A közhasznú társaságot nyolc alapító, Pécs Megyei Jogú Város, a Pécsi Erőmű Rt., a Mecseki Bányavagyon-hasz- nosító Rt., a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Komlói Fürdő Kft., a MIPI Kht. és Forczek László vállalkozó hozta létre. A MPB Kht. a Munkaügyi Minisztérium szakmai irányításával és két német szervezet, a TOB. és a GTZ. anyagi és szakmai támogatásával működik. A mindösz- sze 5 főállású munkatársat foglalkozó szervezet munkájáról Hajnal Sándor, a program emberi erőforrás oldalával foglalkozó igazgatója tájékoztatta lapunkat.- Működésünk alapfeltétele, és egyben eredményességének befolyásolója is, hogy a társaságunkat körülvevő intézmény- rendszer magáénak vallja a foglalkoztatáspolitikát. Munkatársainkkal olyan fejlesztési programokat, állami megrendeléseket tárunk fel, amelyek képesek felszívni a régió munkanélküliségének egy részét. Ezekben az esetekben természetesen csak időszakos foglalkoztatásról lehet szó, de célunk az, hogy a munka során olyan szervezetek alakuljanak, amelyek az állami támogatás után is képesek megállni a helyüket a piacon. A kisebb programjaink során pedig nem ritka, hogy a munkáltatók a támogatás lejárta után is megtartják kiközvetített dolgozóinkat. Bányabontás, szigetelés Munkalehetőségben pedig nincs hiány. Már az elmúlt évben megkezdődött Pécs utcáinak közterületeinek rendbetétele a kht. és a Biokom együttműködésében. Egy másik munkacsoport pécsi iskolák alapfokú hőszigetelési munkáit végezte el. Idén már a nagyobb programok is beindulnak. Várhatóan a MPB Kht. csoportja - 120 főt máris felvettek - végzi majd a Mecseki Bányavagyonhasznosító Rt. használhatatlan bányaingatlanjainak bontását. Amint az idő engedi, a vasasi Petőfi-aknával kezdik a sort. Hasonlóan nagy horderejű programnak ígérkezik a pécsi panelépületek szigetelésére alakuló csoport munkája, illetve a terv, amely szerint a kht. munkaerőt közvetítene a pécsi ipari park kivitelezéséhez is. A program vidékieknek is kínál munkalehetőséget Úgy tűnik, a kísérleti projekt jól indult, hiszen a nagy programok mellett több kisebb, ugyancsak munkalehetőséget kínáló megállapodás is fut még. A kht. szorosan együttműködik a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal, amelynek kirendeltségeiben is lehet érdeklődni az újszerű foglalkoztatási forma iránt. A kialakult kínálatból a kht. kéri ki a programjaihoz szükséges munkaerőt. Bár a feltárt programok zöme valamilyen formában kötődik Pécshez, a lehetőség nyitott vidékiek számára is. Számukra új perspektívát jelenthet a kht. és a közmunkában érdekelt önkormányzatok tervezett együttműködése. Kaszás E. Új agrárstratégia kidolgozását szorgalmazta térségünk országai számára Nagy Frigyes mezőgazdasági miniszter a hétfőn Budapesten megnyílt regionális cukorkonferenciát megnyitó beszédében. Az Európai Unió keleti bővítése egyik kulcsproblémájának nevezte a miniszter a mezőgazdaság, az agrár- és élelmiszeripar integrációját. Az új stratégia kidolgozásával egy időben újjá kell szervezni és modernizálni is szükséges a térség mezőgazdaságát, rendezve a földtulajdonlás kérAz adótörvények módosítása során ismét a bevételcentrikus szemlélet győzött, a változtatások több területen figyelmen kívül hagyták az agrárszféra sajátosságait. A nemzetgazdaság többi ágazatával szembeni hátrányokat mielőbb meg kell szüntetni - vélekedik Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének a főtitkára. A MOSZ képviselője szerint a helyi adók többszörösen is hátrányosan érintik az agrárszervezeteket. Ennek okát főként abban látja, hogy hiányoznak az adórendszerből a garanciális feltételek és az egyre nehezebb helyzetben lévő önkormányzatok automatikusan a legfelső adóterheket vetik ki, figyelmen kívül hagyva az agrárvállalkozók, -vállalkozások teherviselő képességét. A helyi iparűzési adó - amely tudvalévőén nem a nyereség, hanem a bevétel függvényében fizetendő - például olyan terhet ró az anyagigényes dését. Át kell térni egy nemzetközi gyakorlathoz igazodó agrárrendtartásra. Ehhez azonban az Európai Unió támogatására is szükség van. Nehezményezte, hogy Magyarország a PHARE-program keretében 1990-95 között csupán 68,5 millió ECU-t fordíthatott az agrárszektor fejlesztésére. Ez az összes PHARE-se- gítség mindössze 13,5 százaléka. Az Európai Beruházási Bank országkeretéből pedig egyetlen mezőgazdasági projektet sem finanszíroztak. agrárágazatra, amelyet nem, vagy csak nagyon nehezen képes elviselni. A pénzügyi kormányzat többszöri ígérete ellenére sem rendezte megnyugtatóan ezt a gondot, mi több, tavaly jelentősen emelte is a kivethető adó felső mértékét. Az intézkedést azzal indokolták, hogy az csupán lehetőség az önkormányzatok számára egy differenciáltabb mértékű adó megállapításához. A tapasztalatok szerint azonban az önkormányzatok zöme a lehetőségek felső határát igyekszik kihasználni. Mostanra bebizonyosodott, hogy az iparűzési adó nemcsak a jövedelmet vonja el, hanem komoly veszteségforrást is jelent. Ä jelenlegi rendszer kezelhetetlen és diszkriminatív, mert miközben az agrárvállalkozásoknál magasabb nyereséghányaddal dolgozó kereskedelmi és pénzintézeti vállalkozások adóalapja az árrés, illetve a kamatrés - azaz árbevételüknek csak a töredéke addig a termelővállalkozások adóalapja a teljes árbevétel. U. G. UKBA: a vásár megtelt Élelmiszeripari szakkiállítás Budapesten Bár csak február utolsó hetében (febr. 23-25.) rendezik, mégis teltházat jelentettek az UKBA Nemzetközi Élelmi- szeripari Szakkiállítás szervezői. Az idén hetedik alkalommal létrehozott vásár a hazai és nemzetközi cukrászat, sütőipar, húsfeldolgozóipar és gasztronómia reprezentánsait tömöríti a Budapesti Vásárközpontban. A helyszínnek kiszemelt „B” pavilon - a rendezők nem kis örömére - gyakorlatilag teljesen megtelt. A 3000 négyzetméteres kiállítási területen hat ország 90 kiállítója - több multinacionális hálózat, nagyforgalmú cég és vállalkozás egyaránt - mutatja be újdonságait. A vásár immár hagyományos seregszemléje a cukrászati és sütőipari remekeknek. Ezzel együtt a résztvevő cégek képviselői leginkább a kapcsolatteremtésre, üzletkötésre koncentrálhatnak a rendezvényen. Számukra a vásár széles kínálatot mutat gépekből, berendezésekből, élelmi- szeripari technológiákból, alap- és adalékanygokból. A szervező Hungexpo Rt. reméli, hogy idén a tavalyi 12 ezernél is több látogatója lesz az elsősorban szakmai, de a hétköznapi érdeklődők számára is nyitott vásárnak, -keSzeplők az adórendszeren Gyógyszerek, mellékhatással A nyilvánosságra került adatok szerint megint nőtt a különbség a hazai és az EU-országokban kimutatott infláció mértéke között. Annak ellenére is, hogy nálunk tavaly hónapról hónapra csökkent és az év végére 20%-ra süllyedt a fogyasztói árak növekedésének üteme. Az EU-or- szágokban több mint két évtizede alacsonyabb az áremelkedések mértéke, mint nálunk, tehát eleve kedvezőbb a „starthelyzetük’’ a mienknél. A tényekből le kell vonni bizonyos következtetéseket a forint árfolyamának megállapítására és a hazai kamatlábak alakulására vonatkozóan. Ha tudniillik a hazai valuta belföldi vásárlóereje jobban romlik, mint a velünk kereskedő országok nagy, meghatározó csoportjáé, akkor folytatni kell pénzünk leértékelését. Ellenkező esetben elakadna kivitelünk és alaposanfelszökne behozatalunk. Ha például valamilyen magyar termék a tavalyi 100 forint helyett most 120 forintért eladó, s az osztrák schilling árfolyama változatlanul mondjuk 12 az 1-hez, akkor az osztrák vevőnek a magyar áruért az előző évben 10, a jelenlegiben 12 schillinget kellene fizetnie. Csakhogy az adott árut megveheti másutt olcsóbban - 10,2 schillingért. A leértékelés elmaradása esetén a magyar vevőnek szintén olcsóbb valamely árucikket külföldről beszereznie, ahol az csak 2 százalékkal lett drágább. Ebből következik azután az export csökkenése, az import növekedése, s vele a deficit és az adósság ugrásszerű emelkedése. Am a leértékelés - a behozatal drágulása miatt - maga is inflációs tényező, amit csak a hatékonyabb termelés, a ráfordítások csökkentése ellensúlyozhat. Az infláció fékezése olyan betéti kamatlábakat kíván meg, amelyek - az inflációs ráta levonása után - 1,5-2%-os többletet biztosítanak a megtakarítónak. A magasabb betéti kamatláb viszont fölfelé kerekíti a hitelkamatlábakat, ez csökkenti a vállalkozói hitelkeresletet, végső soron a kínálatot. A gazdaságban tehát minden szükséges és célszerű intézkedésnek, akár a gyógyszereknek, mellékhatásuk is van. De hát itt is igaz a tétel, hogy amelyik medicinának nincs mellékhatása, annak főhatása sincs. Bácskai Tamás Sok a bizonytalanság az őstermelői igazolványok kiváltása körül Adókártya nélkül egy lépést se! A területi agrárkamarák tapasztalatai szerint sok helyütt rosz- szul értelmezik az őstermelői igazolványra vonatkozó, január elsejétől érvényes jogszabályt, ezért azt tanácsolják, hogy a gazdálkodók a kiváltása előtt tájékozódjanak, kérjenek tanácsot, mert ezzel sok bosszúságtól kímélhetik meg magukat. Sokan nem tudják például, hogy az őstermelői igazolvány előfeltétele az adókártya. Akinek ilyen nincs, vagy még nem kapta volna meg, szerezze be az APEH területi igazgatóságától, csak ezt követően válhat dokumentálhatóan őstermelővé. Az agrárkamarák szakemberei felhívják a figyelmet, hogy adókártyára mindenképpen szüksége lesz a kistermelőnek, akkor is, ha nem váltja ki az őstermelői igazolványt. Hiányában ugyanis a kifizető például 42 százalékos adóelőleget von le az áru ellenértékéből. Sokan nem igazodnak el a tb-járulék- fizetési kötelezettségen, ami nem csoda, mert a jogszabály bonyolult. Azt azonban köny- nyen meg lehet jegyezni, hogy az őstermelői igazolvány kiváltása nem jelenti automatikusan a termelő tb-járulék-fizetési kötelezettségét. A járulékfizetés csak azok számára kötelező, akik kizárólag - főállásban - a mezőgazdasági tevékenységből élnek. Azoknak az őstermelőknek, akiknek biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyuk nincs, de szeretnének - eltartott hozzátartozóikkal együtt - egészségügyi ellátásban részesülni, mindenekelőtt be kell jelentkezniük a lakóhely szerint illetékes megyei egészségügyi pénztárhoz. Ezután a természetbeni egészségügyi ellátásokért adóköteles jövedelmük után havonta 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot és havi 1800 forintos egészség- ügyi hozzájárulást kell fizetni. A mezőgazdasági tevékenységet folytató - biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló - őstermelőknek a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez külön szerződést kell kötni a Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal. U. G. i I /
