Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-18 / 17. szám

1997. január 18., szombat Háttér - Riport Dunántúli Napló 9 Zavaros az abaligeti víz Hogy mindig az, nem lehet mondani. Dr. Tarai Lajos, Aba- liget polgármestere azonban li­teres palackot vesz elő aktatás­kájából, s mutatja: karácsony előtt ennyire zavaros lé jött a csapból. Valóban, átlátni sem lehet rajta. Márpedig ivóvíz, a frissiben elkészült abaligeti ve­hiba után, december 16-án vízmintát vett Abaligeten. Eredménye: bakteriológiailag fertőzött volt - fekáliától -, kö­telezték a Vízmüvet a fertőtle­nítésre. Ezt a cég végrehajtotta, mert a december 20-án vett újabb minta már elfogadható minőségűnek mutatta az abali­évek óta húzódó késedelme. Az előbbieknek se felkészültségük, se tőkéjük nincs ahhoz, hogy a gondot gyorsan, simán meg­oldhassák. Egyébként Abalige­ten két vízbázis is van. Az egyik valóban a barlang, a Kis- paprika-forrás, amely védetlen karsztvizet ad. A másik egy 300 A községi óvodában csak tiszta, egészséges vizet ihatnak a kicsik FOTÓK: laufer László zetékrendszerből folyva keserí­tette meg a községben élők hét­köznapjait. Tegyük hozzá: nem sokáig. Ezzel együtt azonban az Orfűvel közös vízmű 148 mil­lió forintos beruházást jelent. Ennyiért pedig akár tiszta vizet is lehetne a pohárba önteni. Most, január 7-dikén azonban megint zavaros: az ónosesők okozta áramszünet miatt kima­radt vízszolgáltatás után a csö­vekben lerakodott szennyező­dés színezi. A tiltakozás ellenére- Két vízbázis jöhet szóba: az abaligeti és a husztóti - mondja Tarai Lajos. - Az utóbbi a megfelelő nekünk, mert kiváló minőséget ad, a községünkben lévő azonban gyakorlatilag barlangvíz, amelyet ál­landóan elér a leszivárgó csapadék. Amikor a múlt évben elkészült a vízmű első üteme, a pró­baüzem ide­jére a husztó- tira kötött bennünket a Baranya Me­gyei Vízmű Vállalat. En­nek befejezé­sekor azon­ban - tiltako­zásunk elle­nére - vissza­kötöttek az abaligetire. Az indokuk az volt, hogy az utóbbi ol­csóbb. Ez nem igaz, ép­pen a vállalat év végi, bir­tokunkban lévő kimuta­tása szerint A fagy ellen vastagon becsomagolt utcai ku- köbméteren- takból néha zavaros víz folyt a közelmúltban ként 377 fo­geti ivóvizet. Ezért szakembe­rük - Vermes Éva - hozzáteszi: nem kell nyugtalanságot kel­teni, az ellenőrzés rendszeres. Tarai Lajos természetesen ál­lítja: amikor fertőzött volt a víz, az csakis annak köszönhető, hogy a barlangi vízbázist el­szennyezte a beszivárgás, ez pedig bármikor előfordulhat a jövőben is. Hozzáteszi: masz­lag az, hogy műszaki hibát kö­vetően vált zavarossá a víz! Természetesen volt zavaros, mert ilyent ad az abaligeti bá­zis, nem kell hozzá műszaki hiba. A polgármester biztat: ha tisztábban akarok látni, hívjam fel a kovácsszénájai polgármes­tert, ő is érintett (merthogy ők Husztótról kapják a vizet) - ám rintba kerül az abaligeti víz, a husztótiért pedig csak 40-et fi­zettünk. Itt a polgármester azonban téved: nem 40-et és nem az ön- kormányzat fizette, hanem 60- at és a Vízmű Vállalat. Az ÁNTSZ egy műszaki néhány nap múlva azt mondja: kollégájának az a véleménye, ne háborgassuk ezt az ügyet. Haiser József, Husztót pol­gármestere azonban válaszol.- A két alapprobléma az ön- kormányzatok helyzete, illetve a megyei vízmű átalakításának méter mély kút. Erről látják el a falut, de ezt 1985-ben fúrták, az akkori műszaki színvonalnak megfelelő technikával szerelték fel. A barlangvíz csak a kút üzemzavara esetén kerül a ve­zetékbe. Egyébként mindkét abaligeti bázisnál valóban jobb a husz­tóti kezelt víz, természetesen csak akkor, ha megfelelő kapa­citással üzemel. Sok a vállalkozó A vízbázis az önkormány­zaté, végső soron az állam ren­delkezik felette. Erről látják el magát Husztótot, illetve Ko­vácsszénáját. A bázisnak azt a részét, amelyről Abaliget és Orfű kaphatná a vezetékes vi­zet, nem helyezték üzembe. Az üzembe helyezés viszont az érintett önkormányzatokon mú­lik. Nekik kell(ene) meg­egyezni, megfelelő üzemeltetőt találni. Sok a vállalkozó, aján­lataikkal bombázzák az önkor­mányzatokat, de referenciája kevésnek van. Az ajánlatok mérlegelésénél viszont külön­böző lehet az önkormányzatok érdeke. A szerencsés persze az lenne, ha a négy település kö­zös üzemeltetésben egyezne meg, mert ha ez nem sikerül, el­térő feltételekkel tudják a tele­pülések lakosainak a vizet szolgáltatni. Azaz: egyik he­lyen ennyit kell fizetni, a mási­kon esetleg jóval többet. Úgy tűnik azonban, hogy a meg­egyezés hamarosan megszület­het. A kényszerhelyzet is ebbe az irányba tereli az önkor­mányzatokat, s talán ez a hónap meghozza a megoldást.- Nincs kényszer a meg­egyezésre - mondja Harmath Béla, Orfű jegyzője -, de dön­teni előbb-utóbb mindenképpen kell: ki legyen az üzemeltető. Kapacitása és a minősége miatt is a husztóti vízbázist kellene kihasználni. Orfűn szűkszavúan szólnak a vízműről. Nem említették pél­dául, hogy a négy község pá­lyázatot írt ki az üzemeltetésre, közülük három öt évre, Orfű azonban csak egy évre. Ez is egyike azoknak a körülmé­nyeknek, amelyre még a témá­ban otthonosak sem találtak eddig magyarázatot. Ha csak nem arra gondolunk: a beruhá­zásban 70 százalékban részes Magyarul - magyarán Nyelv és iskola Orfű hosszabb távra nem akarja magát „egy forráshoz” kötni. Németh László, a Baranya Megyei Vízmű Vállalat megbí­zott igazgatója:- A próbaüzem idején husz­tóti vizet kapott Abaliget, gaz­dasági szempontok azonban ezt követően az abaligeti hasz­nálatát tették indokolttá. A vál­lalatunknak ugyanis meg kel­lett fizetnie a husztóti vizet. Volt üzemzavar decemberben, természetesen ez idő alatt a Kispaprika-forrás volt a bázis. Az átkötés zavarossá tette a vizet, ebből vett mintát az ÁNTSZ. Most már ismét a fúrt kutat működtetjük. Az ára? Az idei évre készített számítása­ink szerint 377 forint köbméte­renként - erre utalhatott Tarai Lajos -, de ez a lakosság ese­tében 130 körül megáll. Most 102 forintot fizetnek, a közüle- tek 140-et. Haiser József Tarai Lajos vője.- így igaz - mondja az após. - Ettől azonban az abaligeti vízbázis minősége változatla­nul kifogásolható, illetve tény marad, hogy a próbaüzem alatt kapott husztóti víz kiváló. Ezt a polgármesterek közötti viszony nem változtatja meg. A vöm vízügyi mérnök, ő üzemelteti a husztóti vízadót. Az említett pályázaton részt vesz a Vízmű Vállalat is. Nyárra pedig talán kiderül: honnan és kitől kap vizet Aba­liget. Mészáros Attila ♦ (Tegnap kaptuk az értesítést: az abaligeti önkormányzat Husztótot választotta, azzal, hogy 1997. április 1-ig még a Baranya Megyei Vízmű Válla­lat adja a településnek az ivóvi­zet, utána a regionális vízszol­gáltató részvénytársaság.) Lapunk egyik hűséges olva­sója és egyben gyermekei is­kolai előmenetelét is figye­lemmel kísérő édesapa írja a következőket: „5. osztályos nagyobbik fiam iskolai köny­vében találtam a következő szép feladatot: Miben hasonlí­tanak és miben különböznek a többjelentésű és az azonos alakú szavak? A családban komoly vita alakult ki közöt­tünk, hogy mit is jelent ez a mondat, és mi a helyes válasz ...” - Ennek a (már­mint a helyes válasznak) meg­adását kéri. Készséggel teszek eleget kérésének. Az iskolai nyelvtannak a Je­lentéstan fejezetében kerül szóba ez a kérdés, mégpedig abban a részben, amely a sza­vak alakja és jelentése közötti kapcsolatokat tárgyalja. Két főtípusát szokták elkülöníteni: a szavak jelentésbeli és alaki kapcsolatát. A jelentésbeli kapcsolat szakszóval: poli- szémia, azaz többértelműség, többjelentés. A másik az alaki kapcsolat, szakszóval homo­nímia, azonosalakúság. A magyar szavak túlnyomó többsége többjelentésű, töb­bértelmű. A két típus megkü­lönböztetésének fő szempontja az értelem, a jelentés. Ha egy hangsor, betűsor két vagy több értelme, jelentése között kap­csolat, összefüggés van tar­talmi vagy rendeltetés, szerep szempontjából, akkor többér­telműségről beszélünk. Ha ilyen nincs, mármint ha sem­milyen kapcsolat nem áll fenn, akkor az azonosalakúság ese­tével van dolgunk. A példák nyomban vilá­gossá teszik a fenti megállapí­tást. Lássunk először szépiro­dalmiakat! „Szétrezzen az őszi sárga levér (Arany: A lantos). „Fiának a levél Prága városába (Uő: Mátyás anyja). „A régiből mi sincs már, csak ősi levele” (Uő: Furkó Tamás). - A három idézetben a levél három külön­böző jelentésben fordul elő: fa­levél, írott levél, nemesi levél. Az eredeti vagy alapjelentés az első. A többi jelentés a hason­lóság alapján (két dimenziós síkidom) később fejlődött ki. Megtoldhatjuk még az oklevél, a gyúrt tészta levele (egy levél tészta), gyógyszer levél (egy levél Kalmopyrin). Szemléletes példa a toll szavunk is. Nem nehéz kitalálni, hogy az alapje­lentése madártoll. Ä lúdnak a számytollaiból írószerszám lett. Áz azonos rendeltetés alap­ján az acélból készült hegyes tárgyat is így nevezték el. A vastagabb vonal húzására al­kalmas talpas eszköz a redisz- toll nevet kapta. Ezeket váltotta fel a tintát is tartalmazó töltő­toll. Napjainkra meg már elju­tottunk a golyóstoll korszakát is túlhaladva a filctoll különféle változataiig. Itt a rokon jelenté­sek alapja az azonos szerep, funkció, vagyis hogy mind­egyikkel írni lehet a technikai fejlődés különféle fokozatai szerint. Ide tartozik a levélírónk által idézett szavak közül a körte, amelynek az elsődleges jelentése nyilván az így neve­zett gyümölcs, a másodlagos az alaki hasonlóság alapján a vil­lanykörte, szaknyelven a 25-60-100 wattos izzó. Az azonos alakú szavak je­lentései között viszont semmi­féle kapcsolat nincs. Rónai Béla ÚDN Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés január 24-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELE­ZŐLAPON 7601 Pf: 134. ÚDN Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A január 11-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Kár, hogy egyetértesz velem, mert tegnap óta megváltoztattam a véleményem.” Utalványt nyertek: Apró Istvánná, 7624 Pécs, Attila u. 6.; Bagó Ottó, 7626 Pécs, Egyetem u. 4.; Balogh Sándor, 7627 Pécs, Zsigmond u. 4.; Hemer Lászlóné, 7759 Lánycsók, Kossuth u. 20.; Solymár György, 7700 Mohács, Dózsa Gy. u. 12. Az utalványokat postán küldjük el. <

Next

/
Thumbnails
Contents