Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-18 / 17. szám
1997. január 18., szombat Háttér - Riport Dunántúli Napló 9 Zavaros az abaligeti víz Hogy mindig az, nem lehet mondani. Dr. Tarai Lajos, Aba- liget polgármestere azonban literes palackot vesz elő aktatáskájából, s mutatja: karácsony előtt ennyire zavaros lé jött a csapból. Valóban, átlátni sem lehet rajta. Márpedig ivóvíz, a frissiben elkészült abaligeti vehiba után, december 16-án vízmintát vett Abaligeten. Eredménye: bakteriológiailag fertőzött volt - fekáliától -, kötelezték a Vízmüvet a fertőtlenítésre. Ezt a cég végrehajtotta, mert a december 20-án vett újabb minta már elfogadható minőségűnek mutatta az abaliévek óta húzódó késedelme. Az előbbieknek se felkészültségük, se tőkéjük nincs ahhoz, hogy a gondot gyorsan, simán megoldhassák. Egyébként Abaligeten két vízbázis is van. Az egyik valóban a barlang, a Kis- paprika-forrás, amely védetlen karsztvizet ad. A másik egy 300 A községi óvodában csak tiszta, egészséges vizet ihatnak a kicsik FOTÓK: laufer László zetékrendszerből folyva keserítette meg a községben élők hétköznapjait. Tegyük hozzá: nem sokáig. Ezzel együtt azonban az Orfűvel közös vízmű 148 millió forintos beruházást jelent. Ennyiért pedig akár tiszta vizet is lehetne a pohárba önteni. Most, január 7-dikén azonban megint zavaros: az ónosesők okozta áramszünet miatt kimaradt vízszolgáltatás után a csövekben lerakodott szennyeződés színezi. A tiltakozás ellenére- Két vízbázis jöhet szóba: az abaligeti és a husztóti - mondja Tarai Lajos. - Az utóbbi a megfelelő nekünk, mert kiváló minőséget ad, a községünkben lévő azonban gyakorlatilag barlangvíz, amelyet állandóan elér a leszivárgó csapadék. Amikor a múlt évben elkészült a vízmű első üteme, a próbaüzem idejére a husztó- tira kötött bennünket a Baranya Megyei Vízmű Vállalat. Ennek befejezésekor azonban - tiltakozásunk ellenére - visszakötöttek az abaligetire. Az indokuk az volt, hogy az utóbbi olcsóbb. Ez nem igaz, éppen a vállalat év végi, birtokunkban lévő kimutatása szerint A fagy ellen vastagon becsomagolt utcai ku- köbméteren- takból néha zavaros víz folyt a közelmúltban ként 377 fogeti ivóvizet. Ezért szakemberük - Vermes Éva - hozzáteszi: nem kell nyugtalanságot kelteni, az ellenőrzés rendszeres. Tarai Lajos természetesen állítja: amikor fertőzött volt a víz, az csakis annak köszönhető, hogy a barlangi vízbázist elszennyezte a beszivárgás, ez pedig bármikor előfordulhat a jövőben is. Hozzáteszi: maszlag az, hogy műszaki hibát követően vált zavarossá a víz! Természetesen volt zavaros, mert ilyent ad az abaligeti bázis, nem kell hozzá műszaki hiba. A polgármester biztat: ha tisztábban akarok látni, hívjam fel a kovácsszénájai polgármestert, ő is érintett (merthogy ők Husztótról kapják a vizet) - ám rintba kerül az abaligeti víz, a husztótiért pedig csak 40-et fizettünk. Itt a polgármester azonban téved: nem 40-et és nem az ön- kormányzat fizette, hanem 60- at és a Vízmű Vállalat. Az ÁNTSZ egy műszaki néhány nap múlva azt mondja: kollégájának az a véleménye, ne háborgassuk ezt az ügyet. Haiser József, Husztót polgármestere azonban válaszol.- A két alapprobléma az ön- kormányzatok helyzete, illetve a megyei vízmű átalakításának méter mély kút. Erről látják el a falut, de ezt 1985-ben fúrták, az akkori műszaki színvonalnak megfelelő technikával szerelték fel. A barlangvíz csak a kút üzemzavara esetén kerül a vezetékbe. Egyébként mindkét abaligeti bázisnál valóban jobb a husztóti kezelt víz, természetesen csak akkor, ha megfelelő kapacitással üzemel. Sok a vállalkozó A vízbázis az önkormányzaté, végső soron az állam rendelkezik felette. Erről látják el magát Husztótot, illetve Kovácsszénáját. A bázisnak azt a részét, amelyről Abaliget és Orfű kaphatná a vezetékes vizet, nem helyezték üzembe. Az üzembe helyezés viszont az érintett önkormányzatokon múlik. Nekik kell(ene) megegyezni, megfelelő üzemeltetőt találni. Sok a vállalkozó, ajánlataikkal bombázzák az önkormányzatokat, de referenciája kevésnek van. Az ajánlatok mérlegelésénél viszont különböző lehet az önkormányzatok érdeke. A szerencsés persze az lenne, ha a négy település közös üzemeltetésben egyezne meg, mert ha ez nem sikerül, eltérő feltételekkel tudják a települések lakosainak a vizet szolgáltatni. Azaz: egyik helyen ennyit kell fizetni, a másikon esetleg jóval többet. Úgy tűnik azonban, hogy a megegyezés hamarosan megszülethet. A kényszerhelyzet is ebbe az irányba tereli az önkormányzatokat, s talán ez a hónap meghozza a megoldást.- Nincs kényszer a megegyezésre - mondja Harmath Béla, Orfű jegyzője -, de dönteni előbb-utóbb mindenképpen kell: ki legyen az üzemeltető. Kapacitása és a minősége miatt is a husztóti vízbázist kellene kihasználni. Orfűn szűkszavúan szólnak a vízműről. Nem említették például, hogy a négy község pályázatot írt ki az üzemeltetésre, közülük három öt évre, Orfű azonban csak egy évre. Ez is egyike azoknak a körülményeknek, amelyre még a témában otthonosak sem találtak eddig magyarázatot. Ha csak nem arra gondolunk: a beruházásban 70 százalékban részes Magyarul - magyarán Nyelv és iskola Orfű hosszabb távra nem akarja magát „egy forráshoz” kötni. Németh László, a Baranya Megyei Vízmű Vállalat megbízott igazgatója:- A próbaüzem idején husztóti vizet kapott Abaliget, gazdasági szempontok azonban ezt követően az abaligeti használatát tették indokolttá. A vállalatunknak ugyanis meg kellett fizetnie a husztóti vizet. Volt üzemzavar decemberben, természetesen ez idő alatt a Kispaprika-forrás volt a bázis. Az átkötés zavarossá tette a vizet, ebből vett mintát az ÁNTSZ. Most már ismét a fúrt kutat működtetjük. Az ára? Az idei évre készített számításaink szerint 377 forint köbméterenként - erre utalhatott Tarai Lajos -, de ez a lakosság esetében 130 körül megáll. Most 102 forintot fizetnek, a közüle- tek 140-et. Haiser József Tarai Lajos vője.- így igaz - mondja az após. - Ettől azonban az abaligeti vízbázis minősége változatlanul kifogásolható, illetve tény marad, hogy a próbaüzem alatt kapott husztóti víz kiváló. Ezt a polgármesterek közötti viszony nem változtatja meg. A vöm vízügyi mérnök, ő üzemelteti a husztóti vízadót. Az említett pályázaton részt vesz a Vízmű Vállalat is. Nyárra pedig talán kiderül: honnan és kitől kap vizet Abaliget. Mészáros Attila ♦ (Tegnap kaptuk az értesítést: az abaligeti önkormányzat Husztótot választotta, azzal, hogy 1997. április 1-ig még a Baranya Megyei Vízmű Vállalat adja a településnek az ivóvizet, utána a regionális vízszolgáltató részvénytársaság.) Lapunk egyik hűséges olvasója és egyben gyermekei iskolai előmenetelét is figyelemmel kísérő édesapa írja a következőket: „5. osztályos nagyobbik fiam iskolai könyvében találtam a következő szép feladatot: Miben hasonlítanak és miben különböznek a többjelentésű és az azonos alakú szavak? A családban komoly vita alakult ki közöttünk, hogy mit is jelent ez a mondat, és mi a helyes válasz ...” - Ennek a (mármint a helyes válasznak) megadását kéri. Készséggel teszek eleget kérésének. Az iskolai nyelvtannak a Jelentéstan fejezetében kerül szóba ez a kérdés, mégpedig abban a részben, amely a szavak alakja és jelentése közötti kapcsolatokat tárgyalja. Két főtípusát szokták elkülöníteni: a szavak jelentésbeli és alaki kapcsolatát. A jelentésbeli kapcsolat szakszóval: poli- szémia, azaz többértelműség, többjelentés. A másik az alaki kapcsolat, szakszóval homonímia, azonosalakúság. A magyar szavak túlnyomó többsége többjelentésű, többértelmű. A két típus megkülönböztetésének fő szempontja az értelem, a jelentés. Ha egy hangsor, betűsor két vagy több értelme, jelentése között kapcsolat, összefüggés van tartalmi vagy rendeltetés, szerep szempontjából, akkor többértelműségről beszélünk. Ha ilyen nincs, mármint ha semmilyen kapcsolat nem áll fenn, akkor az azonosalakúság esetével van dolgunk. A példák nyomban világossá teszik a fenti megállapítást. Lássunk először szépirodalmiakat! „Szétrezzen az őszi sárga levér (Arany: A lantos). „Fiának a levél Prága városába (Uő: Mátyás anyja). „A régiből mi sincs már, csak ősi levele” (Uő: Furkó Tamás). - A három idézetben a levél három különböző jelentésben fordul elő: falevél, írott levél, nemesi levél. Az eredeti vagy alapjelentés az első. A többi jelentés a hasonlóság alapján (két dimenziós síkidom) később fejlődött ki. Megtoldhatjuk még az oklevél, a gyúrt tészta levele (egy levél tészta), gyógyszer levél (egy levél Kalmopyrin). Szemléletes példa a toll szavunk is. Nem nehéz kitalálni, hogy az alapjelentése madártoll. Ä lúdnak a számytollaiból írószerszám lett. Áz azonos rendeltetés alapján az acélból készült hegyes tárgyat is így nevezték el. A vastagabb vonal húzására alkalmas talpas eszköz a redisz- toll nevet kapta. Ezeket váltotta fel a tintát is tartalmazó töltőtoll. Napjainkra meg már eljutottunk a golyóstoll korszakát is túlhaladva a filctoll különféle változataiig. Itt a rokon jelentések alapja az azonos szerep, funkció, vagyis hogy mindegyikkel írni lehet a technikai fejlődés különféle fokozatai szerint. Ide tartozik a levélírónk által idézett szavak közül a körte, amelynek az elsődleges jelentése nyilván az így nevezett gyümölcs, a másodlagos az alaki hasonlóság alapján a villanykörte, szaknyelven a 25-60-100 wattos izzó. Az azonos alakú szavak jelentései között viszont semmiféle kapcsolat nincs. Rónai Béla ÚDN Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés január 24-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. ÚDN Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A január 11-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Kár, hogy egyetértesz velem, mert tegnap óta megváltoztattam a véleményem.” Utalványt nyertek: Apró Istvánná, 7624 Pécs, Attila u. 6.; Bagó Ottó, 7626 Pécs, Egyetem u. 4.; Balogh Sándor, 7627 Pécs, Zsigmond u. 4.; Hemer Lászlóné, 7759 Lánycsók, Kossuth u. 20.; Solymár György, 7700 Mohács, Dózsa Gy. u. 12. Az utalványokat postán küldjük el. <