Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-18 / 17. szám

1997. január 18., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 Pécsi operaénekes Győrben A Győri Nemzeti Színház előcsarnokában hatalmas pla­kát hirdeti Puccini: Bohém­élet című operáját. A szerep- osztásban több olyan nevet ta­lálunk, melyek a pécsi szín­házba járóknak ismerősen csengenek. Közülük Nádházy Péter, Kovács Etele és Vincze Gábor Péter már nem tagja a Pécsi Nem­zeti Színház­nak, Pethő Józsefet ko­rábban Traviatában hallhattuk. De akinek a hangjában még mindig gyönyörköd­hetünk: Mas- sányi Viktor, Marcel sze­repének egyik meg- formálója.- Április­ban csörgött a telefonom, és Korcsmáros György rendező, a győri színház igazgatója megkérdezte, lenne-e kedvem elénekelni náluk Marcel sze­repét - meséli a művész. - Boldogan igent mondtam, hiszen ezt Puccini az én han­gomra, lírai baritonra írta. Ráadásul gyönyörű, egyik legkedvesebb szerepem lett. Sajnos, épp akkor kezdődtek Pécsett az olasz nyelvű Simon Boccanegra próbái, ezért csak amikor itt befejeződött a munka, akkor tudtam eleget tenni a meghívásnak.-Milyen a győri Bohém­élet?- Szép és sikeres előadás. Érdekessége, hogy (például az Operaházzal ellentétben) nem meglett korú, hanem, miként a darab megköveteli, . fiatal énekesek keltik életre a figurákat. Korcsmáros György az ország különböző színházaiból hívta az éneke­seket: Kovács Etele Debre­cenből, Busa Tamás Szeged­ről (ő énekli velem kettőzve Marcelt), Frankó Tünde az Operaházból jött. Hagyo­mányőrző elő­adás ez, hisz Puccini a kottá­ban még azt is megírta, merre kell a kályha­kéménynek áll­nia. A díszletet készen kaptuk Szegedről, mert ott tavaly újítot­ták föl Korcs­máros György korábbi rende­zését. Csak ki kellett egészí­teni néhány elemmel, mert nem töltötte ki az ország leg­nagyobb, huszonkét méter széles színpadát. Nagyon jól érzem magam Győrben, fan­tasztikus csapat alakult náluk, rengeteg a fiatal művész. Meglepődtem, milyen sok szakmabeli és kritikus jött Budapestről és külföldről megnézni az előadást - nem csak az operát. Tordy Géza, a színház művészeti vezetője nagyon odafigyel erre.- Pécsett a közeljövőben miben láthatjuk?- Márciusban a Bánk bánt játsszuk, áprilisban felújítjuk A sevillai borbélyt, megy a Simon Boccanegra, és évad végén talán új bemutatónk is lesz. A tervek szerint Balikó Tamás rendezi Puccini Toscá- ját. Csató Andrea Csörgött a telefonom ... A világban jár, a mesében él Ilovay Zsuzsanna ékszereit a szépségkirálynők is hordják Nem lehet pontosan tudni, mi­lyen stílusúak is voltaképpen Ilovay Zsuzsanna ékszerei. Többnyire az „archaikus, ten­gerentúli” jelzőkkel illetik a sárgarézből, üvegből, féldrága­kövekből készült munkákat, de ezek a királynői nyakakra való láncok, a karperecek, övék, ki­tűzők az egyiptomi fáraók föld­jét éppúgy eszünkbe juttatják, mint a babiloni birodalom su- mér uralkodói fejékeit. Amikor arról kérdezem Ilo­vay Zsuzsannát, hogyan lett te­hetséges magasugróból ékszer­készítő, nem tud pontos választ adni.- Olyan érzésem van, mintha mindig is tudtam volna, hogyan kell a fémmel bánni - mondja. - Amikor egy éven át a művészeti szakközépiskolában Nádas Éva ötvöstanártól tanultam, nem kellett gondolkodnom, mikor mit kell csinálnom. A technikát magamban éreztem. A hosszúhetényi családi ház emeletén féijével élő alkotónak nem kell hatalmas műterem. A galéria egy zugában kis íróasz­tal áll, két dobozzal, melyekben az ezermesterek csavarokat tar­tanak, ő meg gyöngyöt, féldrá­gakövet. Az asztalon műsze­részfogó, kalapács, kicsi üllő. Na és horgolótű, merthogy az a technika, ami Ilovay Zsuzsan­nát mindenki mástól megkü­lönbözteti: a horgolás. Úgy tudja, a volt Szovjetunió terüle­tén vannak helyek, ahol ma is ezüsttel horgolnak az asszo­nyok, de mire ez kiderült, ad­digra ő már felfedezte ezt az el­járást.- Volt egy barátom, aki gitá­rozott, s az egyik húrja állan­dóan elszakadt. Én elkunyerál- tam tőle, letekertem, és az első- bcíl elkészült egy fülbevaló. Először iszonyú ronda dolgok születtek. Később azonban olyan érzé­keny, finom művű munkák ké­szültek, melyekre felfigyeltek a galériák. Először Püspökszent- lászlón mutatkozott be, s azóta hívják a bemutatóhelyek. Szín­házi megbízása is volt már, és többek között ő készítette Pécs szépének koronáját is. Munkáit divatékszemek fogadták el, Minden műve szeretettel készül egyébként azonban a vállalko­zási engedélye ajándéktárgy­készítőnek szól.- Azóta jó az életem, amióta ékszereket csinálhatok. Azt mondják, amit az ember a saját két kezével formál, mindig érté­kesebb, mint az, amit gépek ál­lítanak elő. Én is szeretettel dolgozom minden darabon, mert azt remélem, így az embe­rek is szeretni fogják őket. Nem tartom magam művésznek, olyan ember vagyok, mint bárki más, csak kicsit ügyesebb. A való világban, a földön járok, bár amikor dolgozom, olyan, mintha a mesékben élnék. Hát valami rejtélyes lehet is ebben, mert olyan házban még nem jártam, ahol tévé ne lett volna. Náluk nincs. Ilovay Zsu­zsa azt mondja, a televíziótól üres lesz az ember. Nélküle az élet gazdagabb, többet lehet be­szélgetni, odafigyelni egy­másra. És persze, a munkára is, FOTÓ: TÓTH hiszen egy-egy nyakék, a soke­zer hurkolással többnapnyi do­log. De közben van idő gondol­kodni. Ilyenkor szinte áradnak az ötletek, az újabb tervek. Ilo­vay Zsuzsanna most új erővel lát hozzájuk.-Egy évig szinte nem dol­goztam az ékszerekkel - vallotta be. - Most azonban úgy érzem, ha már egyszer kaptam ezt a te­hetséget, pazarlás és szemte­lenség lenne, ha nem használ­nám ki. Hodnik I. Gy. Irodalmi pályázat fiataloknak A XXI. század Magyar Drá­májáért Alapítvány, a Kolibri Színház, valamint a 2 Zsiráf Szerkesztősége pályázatot hirdet gyermek- és ifjúsági darabok, mesejátékok meg­írására 1980. január elseje után született fiatalok részére. Pályázni lehet mesejáték­kal, népmese, tündérmese, klasszikus mese feldolgozá­sával, mai életünket megvál­toztató hihető és hihetetlen események színpadi leírásá­val. A szereplők korától füg­getlenül leírhatod akár életed különös eseményeit, de akár azt is, hogyan fogadnál egy háborút, vagy idegen lények földi megjelenését. Engedd szabadjára fantázi­ádat, mi mindent megvalósí­tunk technikailag is! A pályá­zatra beküldött művek közül a három legjobbat áprilisban bemutatjuk, s a győztes művet műsoron is tartjuk. Te lehetsz a magyar szín­háztörténet legfiatalabb szer­zője! Hogy így is legyen, küldj be egy húsz oldalnál nem rövidebb, de harmincöt oldalnál nem hosszabb egy- felvonásos darabot a Magyar Rádióba (1800, Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.) Unka Ágnes szerkesztő nevére. Akinek van egy jó ötlete, de nem akar darabot írni, szintén elküldheti, hiszen a legjobb ötletadók között is értékes dí­jakat sorsolunk ki. A művek leadási határ­ideje: 1997. február 15. Erkel Ferenc származásáról „lehetséges” - mondja a tudomány „Feltehető” és Ahhoz a megállapításhoz, amely az Új Dunántúli Napló 1997. január 13-án megjelent számának 4. oldalán a Himnusz szerzőivel kapcsolatosan, az „Együtt kerül cd-re a német és a magyar himnusz” című írásban volt olvasható, hogy „a zene­szerző magyarországi német”, az alábbiakat kívánom - min­den bántó és kioktató szándék nélkül - hozzátenni. Azt eddig senki sem tudta pontosan megállapítani, hogy honnan került az Erkel-család Pozsonyba, ugyanis legrégebbi magyar vonatkozású múltja ide nyúlik vissza. Feltehető, hogy Németországból, és lehetséges, hogy a Rajna mellékéről. Az sem kizárt, ahogy egyes kuta­tók állítják, hogy Freiburg vá­rosából, ahol az Erkel-ősök neve a középfelnémet Arke, puttony szó kicsinyítőképzős (Erkelin) változatából alakulha­tott ki. A családi hagyomány és egy külföldön élő magyar zenetör­ténész kutatásai szerint Erkel Ferenc felmenői Hollandiából származnak, onnan költöztek Pozsonyba. Hollandiában a magyar zenetörténész - húsz­éves kutatómunka eredménye­ként - közel százötven Erkel családnevet talált. ■ík Azt sem lehet ma már ponto­san kidenteni, hogy mióta éltek Erkel elődei Pozsonyban. Egy XV. századvégi pozsonyi telek­könyvben leltek az első Erkel névre. Egy 1630-as évekből származó polgárfelvételi lajst­romban Tamás keresztnevű Er- kel-ősre bukkantak. * Az anyakönyvek nyomán az is napvilágra került, hogy nem­zedékeken át apáról fiúra szállt művészeti tehetségük. Tudjuk, hogy Erkel Vilmos, Erkel Fe­renc dédapja a pozsonyi Notre Dame zárdának volt a zenemes­tere. Zenész volt Erkel Ferenc nagyapja, id. Erkel Ferenc is. Pozsonyban a Magyar utcában laktak. Itt született Erkel édes­apja, ifj. Erkel József, aki Gyu­lán vette feleségül Ruttkay Klá­rát, a szépséges magyar him­nusz szerzőjének, Erkel Fe­rencnek az édesanyját. Várnai Ferenc Hírcsatorna A Magyar kultúra napja. A Magyar kultúra napja al­kalmával január 22-én 16 óra 30-kor a Pécsi Bazilika Kocsis László-termében tar­tanak ünnepséget, ahol a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség két nívódíját dr. Flerkó Béla akadémikus, a szövetség elnöke adja át. A legkiválóbb civil kulturális szervezeteknek és magán- személyeknek a Magyar Népművelők Országos Egyesülete nevében dr. Új­vári Jenő, Pécs alpolgár­mestere, az egyesület elnöke nyújt át elismeréseket. Ju­talmakat ad át a Művelődési Egyesületek Baranya Me­gyei Szövetsége és a Pécs- Baranya Megyei Kórusszö­vetség is. Az eseményt dr. Csefkó Ferenc, a megyei kulturális szövetség alel- nöke köszönti. Könyvkiállítás. A Ma­gyar kultúra napja Pécsett a Várkonyi Nándor Könyv­tárban január 22-én 11 óra­kor könyvkiállítással nyílik, ahol a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola hallga­tói és a Kodály Gimnázium tanulói adnak műsort, majd a 90-es évek világképválto­zásairól Kapitány Gábor szociológus tart előadást. Ismét színen a sikerda­rab, Az elmúlt két évad leg­sikeresebb kamaraszínházi előadása, a „Tizenkét dühös ember” ismét szerepel a Pé­csi Nemzeti Színház műso­rán. Január 26-án vasárnap, majd 28-án kerül színre is­mét este fél 8 órai kezdettel. A Szobaszínház műsorán szereplő „Viszlát, Charlie!- t” két hónapos szünet előtt utoljára mutatják be január 19-én, vasárnap este fél 8 órai kezdettel. Gebauer Emő-emlékest. A Művészetbarátok Egyesü­letének baranyai területi csoportja Pécsett az Ifjúsági Házban január 23-án 19 órakor összejövetelt tart, amelyen Gebauer Ernő ne­ves pécsi festőművészre em­lékeznek. Az esten, amelyre a még ismeretlen Gebauer- művek tulajdonosait várják, dr. Pandúr József főiskolai docens, művészettörténész tart előadást. Kínálat gyerekeknek. A pécsi Apáczai Nevelési Központ gyermektánc-szín- háza „Az éjszaka csodái” címmel mesejátékot mutat be az ANK Művelődési Há­zában január 23-án és 24-én 9, 11, 14 és 18 órai kezdet­tel, végül 25-én 10 órától. Mélyen a New-York-i éjben A hatvanas években Pécsett jól ismert volt Kaponya - polgári nevén Végvári Gábor. Beat-klubokban pengette a gitárt, de legtöbbször az általa alapított Funny Fools együttessel szere­pelt az Olimpiában. 1972-ben kiment Amerikába, s nemrég tért haza. Hasonló címen a Fordan-Zengő Rádióban fut mű­sora, ez az Új Dunántúli Napló számára készült változat. 1. Prológus Azt hiszem, a világon egyetlen város utcái sem égnek, izzanak úgy augusztusban, mint New York-é. Amikor leszálltam a Ken­nedy repülőtérről Manhattan- be közlekedő, új amerikai- álom-kergetőket szállító autó­buszról, két rövid utcablokk távolságra az Empire State Bu- ildingtől, már éjfél lehetett. A Hotel Washington környékén semmi vadregényes new-yorki flanc, csak egy kihalt utca, si­vár halogénfényekkel, a bejá­ratnál lézengő négerekkel. A 105 fokos hőségben ott álltam egyedül az elvarázsolt tájon, az olvadó, nyárvégi éjszakai new-yorki utcán, mint valami idegen bolygón. Az utca füs­tölt. Gőzölgött, mint egy sza­una, mint a Vénuszi táj gyer­mekkorom fantasztikus köny­veiben. A flaszter nyílásaiból, mint egy gigantikus sárkány orrlyukaiból tört fel a. pára. A hotel lépcsőjéről megszó­lított valaki. Magyarul. Ő volt Lógóspityu, első amerikai „mentorom”, aki - anélkül, hogy valaha is tudtunk volna egymás létezéséről - szinte várt rám itt: mint egy sors-ren­delte angyal. Mélyen a new- yorki éjben, az Empire State Building tövében - ezerkilenc- százhetven-valahányban. A Hotel Washington valami­kor egy büszke, elegáns intéz­mény volt; húsz emelet a város egykor legdivatosabb negye­dében. Az impozáns, art-deco hall, a lépcsők, a fogadóterem belső kiképzése - mind fehér márvány. Á Caritas által bizto­sított szobám a tizenhetedik emeleten nagy és tágas; dél felé végignéz a városon - il­letve a háztetők és magasabb épületek vegyes mintázatú tengerén. Erre láttam ki - és messze, messze a távolban a Szabadságszobor apró, ködös játékfigurájára. Éjjelenként, a beszűrődő holdfény, halogén és neonrek­lám keveredésében egy beteg, kábult elektromos gitárhang szólt valamelyik udvar-szaka­dékból, és én azt képzeltem, hogy Jimmy Hendrix szelleme bolyong itt, és kísért engem va- rázsos gitárjátékával. Az első igazi, new-yorki gitárhang csoda volt, biztatás; gyógyír magányomra; a társaság - és csábító hívás, mint egy narkós szirénhang a házak mély ten­geréből. Es én elindultam a szi­rén hangja után, az éjszakában. A New-York-i utcán - ezerkilencszázhetven-valahányban ) > t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents