Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-18 / 17. szám
6 Dünántúli Napló Kultúra - Művelődés 1997. január 18., szombat Lelek és kép Szendi Zoltán monográfiája Szendi Zoltán, a Janus Pannonius Tudományegyetem Német Tanszékének vezetője a Téli Könyvvásárra jelentette meg „Lélek és kép - Világkép és kompozíció Thomas Mann kisepikájában” című monográfiáját a pécsi Pannónia Könyveknél. Szendi Zoltán eddigi munkássága jóformán ösz- szeforrt Thomas Mann életművének kutatásával, hiszen attól kezdve, hogy egyetemi szakdolgozatát annak idején a „Varázs- hegy”-ből írta, disszertációi is Thomas Mann jegyében készültek, több éves hazai és külföldi kutatómunka eredményeképpen.- Bár Thomas Mannt itthon és a szocialista országokban is valódi és kötelező tisztelet övezte - ez köszönhető Lukács György tanulmányainak is -, tény, hogy eddig kevés olyan elemzés jelent meg műveiről, melyeknek sok köze lett volna a nyugat-európai és amerikai kutatásokhoz. Különösen az utóbbi húsz évben, Mann naplóinak megismerése után lett erőteljesebb a pszichológiai irányultság, a nárcizmus kérdése - mondja Szendi Zoltán.-Én már a zürichi Thomas Mann Archívumban végzett kutakodásaim közben is arra lettem figyelmes, hogy a művekben ugyanazok a konstans tényezők a jellemzőek, és az életmű visszatérő mozzanatai voltaképp sokkal fontosabbak, mint a változások. Maga Mann írja egy esszéjében: „Mert csak ahol az én válik feladattá, van értelme az írásnak”. Ez saját magára igaz a leginkább, saját magával voltak a legnagyobb gondjai, azt ne mondjam, „kettős életet élt”, és épp ezért a probléma nála szel- lemileg-lelkileg volt kódolva. Vagyis, ha akart, se tudott volna szabadulni tőle!- Mann kisepikája nem nagy terjedelmű, és fel lehet fogni e műveket a nagyregények előzményeinek, mellékhajtásainak is, ám alkalmasak voltak arra, hogy „mélyfúrást” végezzek ezen a helyen, annál is inkább, mert a novellákról külön monográfia még nem jelent meg, Németországban sem. Mégis, minden fő motívum megtalálható bennük, amelyek az egész életművet is irányítják. M. K. H. Barakonyi Klára: Falusi tamplom De melyik az eredeti? Szegény Shakespeare Vilmos: mennyien meggyanúsították már plágiummal, azzal, hogy valójában nem is ő, hanem egészen mások írták a „neki tulajdonított” remekműveket. E vádaskodásokat azonban senki sem tudta bizonyítani. Az viszont tény, hogy sztorijait nem minden esetben ő találta ki. Mint például az örök szerelmeseket, Rómeót és Júliát sem. A rossz csillagzat alatt született szerelmesek történetét Shakespeare előtt Arthur Brooke és William Painter is megírta: az egyik prózában, a másik versben. S mindkettő azonos, francia forrásból mentette az ötletet és a cselekményt. De ez nem minden: akik a világirodaimat egy kicsit is ismerik, tisztában vannak azzal, hogy (főként a reneszánsz korában) az irodalmi kerülőutak gyakran az ókori latin meg görög szerzőkig kanyarognak vissza. Ovidius Rómeóját és Júliáját Pyramusnak és Thisbének hívták. Ott is a haragban volt szülők okozták csemetéik tragédiáját: nem lehettek egymáséi, hát az önként választott halálban egyesültek. A méregpoharat Xenophón adta a lány kezébe, hogy tetszhalálával kerülje el a boldogtalanságot; olyan férfihoz akarták ugyanis kényszeríteni, akit nem szeretett. A 15. században Masucchio di Salemo szerelmesei: Mari- otto és Gianozza szenvedtek egymásért, ők egy bölcs patikus szerzetestől kapták az altató italt. Csakhogy a fiúnak, a kötekedő-verekedő kedvű Ma- riottónak, akinek kezéhez vér tapad, pusztulnia kell: a lány kriptájában találnak rá üldözői, s az ítélet lefejezés. Luigi da Poro módosít a kész történeten, és 1535-ben megjelent műve már a „shakespeare-i színhelyen”, Veronában játszódik. Giulietta (a lányt említi elsőként!) és Rómeó mellett megjelenik a Capelletti (később Capulet) család, az erkély, végül a kettős halál. A történetet feldolgozó egyik legszebb reneszánsz novella szerzője Matteo Bandello; erkély, kötéllétra, szerelmes éj, beteljesületlen boldogság, halál: Júlia Rómeó tőrét döfi a saját szívébe. Ettől kezdve már ismerős a sztori útja - egészen Shakespe- are-ig, aki valamikor 1591-96 között alkotta meg a Rómeó és Júliát. Társulata „nagy taps mellett mutatta be a kiváló és művészi színvonalú tragédiát”. Rómeót elsőként a direktor jó barátja s kollégája, Richard Burbagde alakította. De ki volt az első Júlia? Ezt már aligha tudjuk meg, mert a női szerepeket még nem mutáló hangú, lányos alkatú fiúkra osztották. Győri K. László Változások a felsőoktatási felvételrendszerben A pécsi egyetemek és főiskolák újdonságai felvételizők számára A Pécsi Orvostudományi Egyetemen az idei évben minden pályázónak kell tennie szóbeli felvételi vizsgát. A hozott pontok esetében a tárgyak megváltoztak, eszerint a magyar irodalom, a történelem, a matematika, az idegen nyelv, a biológia és egy választott tárgy osztályzataiból számítják a pontokat. Ebben az évben nem kötelező az angol nyelvi belépő, de az angol nyelvvizsgát továbbra is pluszpontokkal honorálják. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán új szakok indulnak. 25 hallgató kerülhet az orvos diagnosztikai laboratóriumi analitikus szakra, melyen nyolc féléves nappali képzés zajlik a kaposvári tagozaton. Az egészségbiztosítási szakon nyolc féléves képzés lesz 20 nappali tagozatosnak Zalaegerszegen, illetve 80 levelezőnek ott, és Pécsett. A levelező tagozat önköltséges, olyanok jelentkezhetnek, akik az egészségbiztosítási pénztár munkahelyi ajánlásával rendelkeznek. Az új szakokon felvételi nincs, a hozott pontok alapján kialakított sorrend számít. Más szakokon idén a hallgatók kétféle módon kérhetik a pontok számítását. A középiskolai eredmények alapján, ha valaki 1994 és ’97 között érettségizett, felvételi vizsga nincs. A másik lehetőség az írásbeli felvételi vizsga. A Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán idén először önköltséges képzés is indul nappali tagozaton. Akik ezt választják, szándékukat egyértelműen jelezzék a jelentkezési lapon. Azoknál, akik idén érettségiznek, a harmadik osztályos évvégi és a negyedikes félévi jegyeket veszik figyelembe matematikából és idegen nyelvből, a magyar nyelv és irodalom, illetve a történelem jegyeknél az érettségi eredmény is számít. Nyelvvizsgákért 6 többletpont járhat. A JPTE Közgazdaságtudományi Karán az érettségi évében hozott pontokat figyelembe kell venni. Az ilyenkor felvételiző, ha legalább 50 pontot szerez, a hozott pontjai helyett a szerzett pontok másfél- szeresét kaphatja, és a számára kedvezőbb végeredmény számít. A felvételi évét megelőző 4 évben maturálóknál is ez az eljárás, míg a régebben érettségizetteknél csak a szerzett pontok jöhetnek szóba. A középiskolai teljesítményért maximum 30, a vizsgával igazolt idegen nyelv tudásért maximum 10 pont kapható. Felvételin tantárgyanként 30-30 pontot szerezhet a jelentkező. A JPTE Természettudományi Karán biológia szakon csak szóbeli vizsga lesz. A csak biológiára szándékozók kémia szóbelit is tesznek. Erre a szakra mentességgel, középiskolai eredmény alapján is be lehet jutni. Testnevelés szak(pár)on történelemből csak szóbelit tartanak. Testnevelés egyszakon egyetemi alapképzés indul levelező tagozaton is, főiskolai alapképzés pedig nappalin és levelezőn, de csak önköltségesen. A karon tavaly szerzett felvételi eredményt beszámítani nem lehet. A JPTE Bölcsészettudományi Karán angol nyelvtanári szak nem indul, angol levelező tagozaton viszont 5 és 7 féléves képzés igen. Magyar levelező tagozaton írásbeli és szóbeli felvételi vizsga is lesz. A kommunikáció szakra önállóan is lehet jelentkezni, de az 5. félévig másik szakot is kezdeni kell, levelező képzés itt nem indul. Pszichológiából külön írásbeli és alkalmassági beszélgetést is tartanak. Szociálpolitikai szakon levelező képzés is indul. Latin és horvát szak bármely egyszakos képzésben meghirdetett szakkal párosítható. A BTK-ra jelentkezők tájékozódjanak az országos középiskolai tanulmányi versenyeken elért helyezések adta mentességek felől. A JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karán a középiskolai hozott pontoknál a számítástechnika osztályzata is figyelembe vehető, mint szabadon választott tárgy. Szakközépiskolás a fizika vagy a kémia helyett legalább két évig tanult elméleti szakmai tárgyait is választhatja, melyet másfél- szeres súllyal vesznek figyelembe. A Zeneművészeti Főiskolán a következő tanévben sem esti képzés, sem zeneterapeuta képzés nem indul. A Pécsi Hittudományi Főiskolán a középiskolából hozott maximum 25 pont, a nyelvvizsgapontok, az írásbeli maximum 50 pontja és a szóbeli felvételi maximum 45 pontja számít. H. I. Gy. Csáky Lajos Mozdulat című grafikája fotó: Tóth Egy falnyi kép Új bemutatóhely nyílt a pécsi belvárosban. A Ferencesek utca 15-ben kézzel készült üvegtárgyak mellett kortárs magyar festőművészek munkáiból válogathat a betérő az egy falnyi kis galériában. Sipos József, az üzletvezető elmondta, már 1989 óta foglalkozik képkereskedelemmel, s az, hogy idáig fennmaradtak, szerinte már sikertörténet. Az indulást Csáky Lajos festőművész segítette tanácsaival, akinek munkái egyébként most is láthatók a bemutatóhelyen. A képek között baranyai alkotó nincs, van viszont több zsűrizett munka, és néhány tehetséges, fiatal művész képe is. Sipos József úgy tapasztalta, hogy ma az országban sok a kiemelkedő egyéniség, több, mint amennyit az ország el tud tartani. Már csak azért is, mert látja, hogy szűkül a vásárlók köre, a művészetszerető közép- osztály és az érdeklődő pedagógustársadalom már részletre sem igen vásárol. H. I. Gy. M agyarország közel 100 felsőoktatási intézménye közül idén is bárhová beadhatja a jelentkezési lapját az, aki továbbtanulni szeretne. A tavalyi évhez képest azonban lényeges és fontos változás, hogy idén az „A” jelű, úgynevezett törzslapot mindenki egy helyre küldi, mégpedig a lap borítékján megjelölt címre, ahol aztán egy központi nyilvántartásba kerül. Az önálló, intézményi jelentkezési lapok, tehát a „B” lapok csak a különböző intézményekbe való konkrét jelentkezésre szolgálnak. Újdonság az is, hogy 1997-től kezdve lehetőség van az úgynevezett költségtérítéses képzésre is, ahol a felvételre kerülő hallgatók a képzés teljes költségének vállalásával folytathatnak tanulmányokat. Futnak a képek FILMJEGYZET Emma Thompson a festőnő szerepében Christopher Hampton angol-francia koprodukcióban készült filmje, a Carrington megtörtént eseményeket mond el az angol kultúrában közismert személyekről. Dora Carrington festőnő és Lytton Stra- chey esszéista életre szóló szerelmének a históriáját idézi fel. Részleges napfogyatkozás Azoknak, akik mifelénk ennek hallatán valamiféle viharos, romantikus szenvedélyre gondolnak, eláruljuk, hogy ezúttal egészen másról van szó: ez a kapcsolat valószínűleg mindvégig plátói maradt. S ha netán akadnak, akiknek most Gárdonyi szép regénye, az Abel és Eszter jut eszébe, el kell mondanunk azt is, hogy e viszony egyéb vonatkozásban is különlegesnek mondható. A férfi jóval idősebb volt, mint kedvese, ráadásul igen csúnya s hozzá még homoszexuális. Ezek után mit is mondjunk a hölgyről? Elég az hozzá: jóval Oscar Wilde után vagyunk, e század tízes-húszas éveiben. Ám néha mégis romantikaközeiben érezzük magunkat. És meg kell hagyni, ezek a film legjobb pillanatai: a magányos hősnő, amint háza előtt állva felnéz az ablakokra, amelyek mögött barátainak élete s önnön árvasága tárul fel előtte, a walesi mezőkön sétálgató pár látványa, a bírósági tárgyalás vagy a jelenet a puskával. Amikor az elismerésre méltóan korhű díszletek, kellékek és maszkok mögött valami egyetemesre, sorsszerűre látni egy furcsa kapcsolat tükrében. Ezeknek a felvételeknek a szépségét jelentősen fokozza Michael Nyman Schubert-motí- vumokból építkező zenéje, amely telt hangzásával és cizellált finomságával felerősíti a képek romantikus interpretációját. Sajnos, a film író-rendezője, Christopher Hampton (ő szerezte a Teljes napfogyatkozás című Verlaine-Rimbaud film forgatókönyvét is), aki Michael Holroyd nevezetes Strachey- életrajza alapján dolgozott, úgy látszik, nem bízott az egymáshoz menekülő két magányos lélek nárcisztikus viszonyában feltáruló pszichológiai mélységek mozgóképi ábrázolhatóságában. Ennek következtében, különösen a film második felében, kissé elmerült a hősök különféle, extremitásukkal együtt is meglehetősen érdektelen kapcsolatainak ábrázolásában, ahelyett, hogy a kettős portrét formálta volna még plasztikusabbá. Igaz, az író-rendező kitűnő színészekkel játszatta el a főszerepeket, akik a fáradtabb-erőtle- nebb szakaszokon is jobbára átlendítik a filmet. Jonathan Pryce aprólékosan kidolgozott alakítással azonosul Lytton statikusan megtervezett figurájával, míg Emma Thompson inkább önmagához igazítja a festőnő dinamikusan kibontott alakját, egyaránt bemutatván előbb az önmagát kereső lányt, majd a lelke törvényeihez mindvégig hű s a legvégső következményeket is bátran vállaló asz- szonyt. Főként Emma Thomp sonnak tudható be, hogy a Carrington felemás voltában, részleges szépségével is figyelemre méltó mű. Nagy Imre t i \ i
