Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-16 / 15. szám
1997. január 16., csütörtök Gazdasági tükör Dhnántúli Napló 7 Ha igény lesz rá, akkor felélesztenek régebben kifejlesztett technológiákat is FOTÓ: TÓTH Stabilizálódik a bőrgyár helyzete A tulajdonosváltás nem okozott fennakadást a bőrgyár termelésében, sőt a vevők nagy része továbbra is a pécsi üzem termékeit igényli. Ennek következtében fokozatosan stabilizálódik a cég helyzete. Bakán Józsefnek, a bőrgyárat megvásárló Léder Rt. elnök-igazgatójának megítélése szerint a többi hazai gyárral szembeni lemaradásukat már nagyjából behozták. HÍREK S Ikerautó-bemutató. Az elmúlt év francia sikerautóival ismerkedhetnek meg az érdeklődők azon a tájékoztatón, amelyet a Renault Origó rendez. Január 17-én a kereskedelmi cég telephelyén mutatják be a nemrégiben Pécsre érkezett új Renault modelleket, a Renault Scénic-et és a Renault Clas- sic-ot. (I) Helyi adó Szentlőrincen. Tegnapi összeállításunkban tévesen jelent meg az az információ, amely szerint Szentlőrincen nem rótt ki iparűzési adót a városi ön- kormányzat. A legfrissebb adatok szerint Baranya legújabb városában a biztosítók és pénzintézetek 1,2 százalékot, a kereskedelmi tevékenységet folytatók 0,8 százalékot, az egyéb vállalkozók pedig 0,4 százalék iparűzési adót fizetnek a teljes árbevételük függvényében. A napi adóátalány összege egységesen 1000 forint, (k) Műszaki krónika. A geológiától a bőriparig, a természetvédelemtől a sörgyártásig terjed azon témák köre, amelyet a hamarosan megjelenő, a megye műszaki és természettudományos eredményeit feldolgozó könyv tartalmaz. A MTESZ helyi szervezete kiadványát dr. Kassai Miklós szerkesztette, megjelentetéséhez több cég is hozzájárult. (I) Adózási változások Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal mentesíti az egyéni vállalkozókat az adózási mód változtatásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség alól. Január 1-jétől ugyanis az egyéni vállalkozó nem tartozhat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá. A vállalkozónak a személyi jövedelemadózás szabályai szerint kell eleget tennie adózási kötelezettségének. A bejelentési kötelezettség azokat az egyéni vállalkozókat terhelné, akik korábban a társasági adó hatálya alá tartoztak. Mivel időközben a törvény megváltozott és megszűnt az egyéni vállalkozók korábbi választási lehetősége, az ezzel kapcsolatos adminisztrációt az APEH önállóan elvégzi. Az adóhatóság nyilvántartásában hivatalból törli az érintett adózóknál az 1997. évre előírt társasági adókötelezettség ösz- szegét. Az egyéni vállalkozóknak az idei évre társaságiadóelőlegfizetési kötelezettsége nincsen. Néhány hónappal ezelőtt még igencsak bizonytalan helyzetben volt a pécsi vállalatok valamikori ékessége: kétszeri csődegyezség után az egyik üzleti partner felszámolási eljárást kezdeményezett a bőrgyár ellen. Éveken át nyomta a visszafizetetlen hitelek súlya a gyárat, a termelést tudták finanszírozni, arra viszont már nem jutott, hogy a teljes adósságot visszafizessék. A felszámolással megbízott Vectigalis Rt. úgy gondolkozott, nem sorvasztja el a céget, egy év alatt sikerült is eladniuk a Léder Rt.-nek. A tulajdonosváltásra december 1-jén került sor, s hogy a vevőket ez a tény kedvezően befolyásolta, arra a legjobb példa a decemberi készáru forgalmuk: öt éven belül ennyi kész bőrt nem adtak el az év utolsó hónapjában. Bakán József ebből persze, nem von le végletes következtetést, hiszen a belföldi piac hullámzásait nem mindig lehet ésszerűen megmagyarázni. Arra viszont elegendő volt, hogy a cégnél megnyugodjanak a kedélyek, mert hiszen csak a biztos vevők jelenthetik a bőrgyár fennmaradásának alapjait.- Most már nyugodtabban nézünk a jövőnk elé - mondja az elnök-igazgató. - Azzal számolunk, hogy körülbelül ugyanolyan eredményt érünk el, mint tavaly. Saját alapanyagos termelésünk valószínűleg nem csökken, kisebb gondunk van a bérmunkával, még nem tudtunk minden termeltetővel szerződést kötni. Ennek egyik oka, hogy a bérmunkára vonatkozó törvényi szabályozás ellentmondásos. A konkurencia is jelentkezett: a környező országok cégei olcsóbban dolgoznak, mint mi. Rengeteg tervük van, ha a piac igényli, bármit elkészítenek, ami a bőrkikészítéssel ösz- szefügg. Ha kell, akkor felélesztik a valamikor általuk kifejlesztett sertésvelur gyártást, sőt már marha hasszél kesztyű nappabőr előállítására is rendelkeznek technológiával. Csak rendelni kell - magyarázza Bakán József -, mert mi raktárra nem termelünk. Az eladási szerződésben szigorú előírások szerepelnek a környezetvédelemmel kapcsolatban. A feladatok megoldására közhasznú társaságot hoztak létre a területükön működő, környezetszennyező hulladékokat „termelő” vállalkozásokkal közösen, amely folytatja a felszámolás alatt megkezdett környezeti terhelést csökkentő beruházásokat. No, meg az idén is elültetünk száz facsemetét, mondja a cégvezető, mert minden ellenkező híresztelés ellenére mi is szeretjük a jó levegőt. Békésssy G. Rossz évet zártak a magángazdák A kedvező árak ellenére sem zártak jó évet tavaly a magángazdák, mert a felvásárlási árak növekedését meghaladta a költségek emelkedése - nyilatkozta Jakab István, a Magyar- országi Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke. A gazdaköri vezető elmondta: jelenleg mintegy 80 ezer olyan családi gazdaság működik, amely minden jövedelmét a mezőgazdaságból teremti elő. A magángazdák mintegy fele gazdaköri tag. Számukra a múlt évben a legnagyobb gondot a különböző piaci zavarok, valamint a finanszírozási nehézségek jelentették. A gazdaköri vezető szerint a bankok másodrangú ügyfélként kezelik őket, mert a magángazdaságok nem tudnak eleget tenni a banki követelményeknek. Jakab nem vitatja, hogy a bankoknak szükségük van különféle biztosítékokra a hitelnyújtáskor, de állami beavatkozás is szükséges lenne ahhoz, hogy a magán- gazdaságok is megfeleljenek a hitelhez jutás feltételeinek. A finanszírozási gondok enyhítésére egyre több beszerző és értékesítő szövetkezetét szerveznek a magángazdaságok. Eddig már 15 ilyen szervezet működik, és az idén további 40-50 megalakítását tervezik a kistermelők. Gazdaköri vélemény szerint a magyar mezőgazdaságban jelenleg elsősorban a társasvállalkozások élveznek különböző előnyöket. Ezért is szeretnék elérni, hogy minél előbb szektorsemleges támogatási formák érvényesüljenek az agrárgazdaságban. Mezőbank részvénycsere Részvénycserét hajt végre a Mezőbank Rt. február 3-a és március 28-a között. A bank felhívja a figyelmet arra, hogy a volt Agrobank Rt. és a Mezőbank Rt. részvényesei ezen időszakon belül nyújtsák be részvényeiket kicserélés végett. A be nem nyújtott részvényeket ugyanis a bank érvénytelennek tekinti. Azok, akik névre szóló részvénnyel rendelkeznek, a bank igazgatóságán személyesen kérhetik részvényeik kicserélését, illetve a kicserélést követően részvényeik visszavásárlását. Az ilyen értékesítésnél az Agrobank részvények esetén a névérték egy százalékának, Mezőbank részvények esetén a névérték 18 százalékának megfelelő ellenértéket fizet ki a pénzintézet. A bank tájékoztatója szerint a hatályos törvényi rendelkezésnek megfelelően a Mezőbanknak az árfolyamnyereségből 20 százalék forrásadót kell levonnia. Árfolyamnyereségnek számít az értékpapír eladásakor kapott, illetve a megszerzésére fordított összeg különbözete. Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, árfolyamnyereségnek a vételár 25 százalékát kell tekinteni. Ezért azoknak, akik értékesíteni kívánják részvényeiket a részvények megszerzését igazoló bizonylatokat is célszerű felmutatniuk. B. G. Mezőgazdasági szövetkezők közgyűlése Tovább csökken a termelés A mezőgazdaságban még nem fejeződött be a rendszerváltás. Az 1990-1994 közötti drasztikus visszaesést követően az elmúlt két évben sem történt érdemi változás, a feszültségek nem csökkentek. Nem átmeneti jelenségről, hanem tartós állapotról van szó - hangsúlyozta Nagy Tamás elnök a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szerdai közgyűlésén. A MOSZ elnöke rámutatott: az elmúlt három esztendőben több mint harmadával csökkent a mezőgazdasági termelés. A gabonatermesztés, az állatállomány az 1938.' évi szintre esett vissza. Műszaki fejlesztés egy évtizede nem történt az ágazatban. A termelők helyzetére a tartós bizonytalanság, a kiszolgáltatottság jellemző, függetlenül attól, hogy családi gazdaságban, szövetkezeti vagy más társas vállalkozásban termelnek. Ennek okaként Nagy Tamás a termeléshez szükséges intézmények és rendszerek hiányát, a földtulajdon áldatlan állapotát, az állami szabályozás, beavatkozás kiszámíthatatlanságát, a kárpótlási, szövetkezeti átalakulás okozta megrázkódtatások tartós hatását említette. A szövetség szerint ebben a kormányzati ciklusban is érzékelhető, hogy az illetékesek óvakodnak a távlati feladatok meghatározásától. Ez megmutatkozik a találomra megjelölt támogatási célokban, és az agrárpiaci rendtartás intézményeinek működési zavaraiban. Nagy Tamás eredményként értékelte, hogy a kormányzat, a szakminisztérium mintegy 80 olyan MOSZ-ajánlást fogadott el, amely lényegesen javította a mezőgazdasági termelők anyagi helyzetét. Az agrár-érdekképviselet javaslatára állították vissza például a kedvezőtlen földterületen gazdálkodók támogatását, emelték 70-ről 85 százalékra a gázolaj fogyasztási adójának a visszatérítését, született döntés a tagi kölcsönök kamatadó-mentességéről és támogatásáról, a szövetkezeti üzletrész forgalmának élénkítéséről. Az elkövetkező időszak legsürgősebb feladatai között említette az elnök az agrárorientációs törvény megalkotását, a konszolidációs intézkedések kidolgozását, a felhalmozott adósságok kezelését, a foglalkoztatási problémák rendezését, illetve enyhítését. A termelési és a piaci viszonyok stabilizálása érdekében az agrárpiaci rendtartásra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát szorgalmazta. Halasztást nem tűrő feladatnak nevezte a vidéki területek további leszakadásának megállítását, a földművelés- ügyi tárca intézkedési jogkörének bővítését, különös tekintettel a társtárcáknál lévő, agrárágazatot szolgáló fejlesztési lehetőségekre. Nem mindegy ugyanis - mutatott rá Nagy Tamás -, hogy mezőgazdaságunk milyen állapotban és milyen feltételekkel lép frigyre az Európai Unió fejlett országaival. Újvári Gizella Az átlagtermés 50 tonna fölötti, a beltartalmi átlag 16 százalékos volt Baranyában hálás volt a cukorrépa A német tulajdonban lévő Kaposcukor Rt. nem panaszkodhat baranyai cukorrépatermelő partnereire sem: a somogyi székhelyű gyár 102 éves fennállása alatt rekordmennyiségű répát dolgozott fel tavaly. Görgényi Imre, a Kaposcukor Rt. baranyai körzeti termeltetési felügyelője szerint a kaposvári gyár 1996-ban Bóly, Szentlőrinc és Szigetvár térségében 3800 hektáron termeltetett szerződéssel cukorrépát, a szokottnál eredményesebben.- Az 50 tonnás termésátlag a közepesnél jobb volt, míg a cukortartalom átlagosan elérte a 16 százalékot, ami az utóbbi öt év átlaga fölötti érték - mondja elégedetten. A partner Bóly Rt.-vel, szövetkezetekkel és egyéni gazdálkodókkal a szerződés megkötésekor rögzítették a termelési feltételeket. A gyár megelőlegezte a vetőmagot és a vegyszert (ez hektáronként átlagosan 80 ezer forintot tett ki), igény szerint a Holmer típusú gépekkel elvégeztette a betakarítást, s mindezek költségeit az átvett répa árából vonta le. E lehetőséggel sokan éltek. A felvásárlási alapár és a cukor- tartalomtól függő különböző juttatás kitette az 5000-5500 forintot tonnánként. A nyereség a technológiai fegyelem betartásától, tehát a minőségtől függően elérte hektáronként az 50-200 ezer forintot. A bólyiaknál a cukorrépa átlagtermése közel 70 tonna, cukortartalma 15-15,5%-os, Szentlőrinc térségében 60 tonna és 16-16,5 %-os, míg Szigetvár térségében 40-45 tonna és a béltartalom 14-15%- os volt. E három térségben szerződéssel termelt cukorrépa 70%-a Kaposvárra, 5%-a az ugyancsak a német cég tulajdonában lévő Petőházi Cukorgyárba került, a többit a szomszédos horvátországi Viroviti- cára szállították. Mit hoz az idei év a Kaposvárral szerződni vágyó cukorrépa termelőknek?- Egyelőre úgy néz ki mondja Görgényi Imre hogy ha idén meghiúsul a horvátországi kiszállítás, akkor a Kaposcukor Rt. a tavalyinál megközelítően egyharmaddal kisebb területre köt, várhatóan még szigorúbb, termeltetési szerződést. Tehát csak azok maradnak meg partnereinkként, akik a cukorrépa minőségével jobban állják a versenyt. Abban a termelők is egyetértenek, hogy a cukorrépa tisztes hasznot hozhat, de bukni is lehet vele. A termelési költségek tavaly 180-200 ezer forintot emésztettek fel hektáronként, idén ez az összeg az előzetes számítások szerint elérheti a 200-220 ezer forintot is. B. Murányi László A cukortartalom is jobb volt az átlagosnál fotó: Tóth László
