Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-03 / 2. szám

1997. január 3., péntek VÁROSAINK Dünántúli Napló 7 Mohácsi körkép ÁSZ-vizsgálat Miután az Állami Szánve­vőszék feladata az önkor­mányzatok működésének vizsgálata, a szervezet Mo­hácson is megkezdte a la­kás- és helyiség gazdálko­dással kapcsolatos munka ellenőrzését. Egyúttal az ÁSZ munkatársai az előírt belső ellenőrzési tevékeny­séget is áttekintik. Visszakérik a támogatást Egy évvel ezelőtt a Város­gazdálkodási és Vagyonke­zelő Kft.-nek 12 millió Ft kamatmentes kölcsönt fo­lyósított az önkormányzat, melynek visszafizetési ha­tárideje 1996. decembere volt. Tekintettel arra, hogy a kft. a vállalt kötelezettségé­nek nem tudott eleget tenni, a képviselőtestület a köl­csönt támogatássá minősí­tette, s határozatban rögzí­tette, hogy a cég a pénzt 1997. november végéig kö­teles megtéríteni. Pénz Beának Baja Város Hivatásos Ön- kormányzati Tűzoltósága kezdeményezésére keresték meg a Bács megyei város elöljárói a mohácsi képvise­lőket, kérve, hogy a szigeten élő 1100 lakos érdekében anyagilag támogassák egy tűzoltó vízszállító jármű be­szerzését. A mohácsi testü­let e célra jóváhagyta 110 ezer forint átutalását. Az oldalt összeállította: Berta Mária Az Új Dunántúli Napló Mohács és környéki ter­jesztői ügynökségének te­lefonszáma: 69-311-348/2. Megbízott igazgató a Baranya Megyei Vízmű Vállalatnál Az alapítók közül elsőnek önálló Mohács A városban és 12 községben a MOHÁCS-VÍZ Kft. az üzemeltető Dr. Karancsi Zoltánnak, a Ba­ranya Megyei Vízmű Vállalat igazgatójának megbízását nem hosszabbították meg a decem­ber 23-án tartott értekezletükön az alapítói jogokat gyakorló önkormányzatok, és 1997. ja­nuár 1-jétől visszahelyezték a korábbi, osztályvezetői mun­kakörébe. Egyúttal ez év elejé­től, a vállalat átszervezésének befejezéséig, az igazgatói teen­dők ellátásával az eredeti mun­kaköre meghagyása mellett megbízták Németh Lászlót, a komlói üzemigazgatóság veze­tőjét. Egyhangú döntéssel ki­mondták Komló, Mohács, Sik­lós, Szigetvár, Harkány önkor­mányzatainak, valamint a Ba­ranya Megyei Közgyűlés a képviselői azt, hogy a vállalat átszervezését január 1-jével megindítják, s ugyancsak ettől az időponttól kezdve elsőnek Mohács, és a várossal közös vízbázison lévő települések válnak ki a megyei szervezet­ből. Utasították a vízmű vezeté­sét, hogy az érintett települések közművagyonát január 1-jével a vállalat adja az azt megillető önkormányzatok birtokába. Természetesen ezekkel az in­tézkedésekkel csupán megkez­dődött a megyei nagyvállalat átszervezése. A többi üzemi­gazgatósági körzet is rövid időn belül önállósodik, a szétválási folyamat tervszerűen halad. A MOHÁCS-VÍZ Kft. a vá­rosban, továbbá Újmohácson, Lánycsókon, Kölkeden, Hi- mesházán, Székelyszabarban, Szűrben, Erdősmárokon, Lip- tódon, Marázán, Fazekasbodán, Geresdlakon, Kisnyárádon és Görcsönydobokán, azaz a Mo­háccsal közös vízbázison lévő települések víziközműveinek üzemeltetésére alakult. A kettős ügyvezetésű, a mohácsi va­gyonkezelő Kft. által létreho­zott cég vezetői Csollák István és Wallinger György. Tekintet­tel arra, hogy a mohácsi üzemi­gazgatóság korábbi ellátási körzetének csak töredéke tarto­zik ezentúl a kft.-hez, a vízmű itt állományban lévő dolgozói­nak létszámát a tényleges fel­adathoz igazítva csökkentik. A munkások többsége viszont nem kerül utcára, hiszen a vi­déki körzetekben a szakembe­rekre továbbra is számítanak. Az új kft. ügyvitelét - anyag­könyvelést, bérszámfejtést, tb. ügyintézést - viszont a továb­biakban már nem Komlón, ha­nem bérmunkában a Városgaz­dálkodási és Vagyonkezelő Kft.-nél végzik, míg a számlá­zás helyben történik. Ez utób­bihoz január első napjaiban megkezdik a vízórák leolvasá­sát a már említett települése­ken. A változásról a lakosságot és a közületi fogyasztókat érte­sítik, egyben tájékoztatást ad­nak a szolgáltatási és fizetési feltételekről, lehetőségekről is. Ám az 1996. december 31-ig felhasznált vízmennyiséget a fogyasztóknak a Baranya Me­gyei Vízmű Vállalatnak kell még kifizetniük. Sikere volt a mohácsi halételeknek A Halászcsárda szakácsai főztek az Atrium Hyatt vendégeinek több jelentkezőt helyhiány mi­att el kellett utasítaniuk a szer­vezőknek - pedig az alábbi menüt állították össze: mohácsi halászlé tésztával, harcsapapri­kás csusza tésztával, csukapör­költ, mámafiié szeletek tárko­nyos-fokhagymás raguval, ke­mencében, sóban sült süllő, ponty­rudacskák Oly­módra, tésztában sült fogas, egy­ben sült amur, fehér- és piros lazac hidegen, valamint más hi­deg halételek. 1996-ban már negyedik alka­lommal ízlelhet­ték meg a Terasz Étterem vendégei a mohácsiak főzt- jét, s ahogy az a korábbi években történt, megint többen olyanok is részesei voltak a vasárnapi ebédnek, akik jól ismerik ezeket az ízeket. A város­ból elszármazott, Budapesten élők családi találkozó­jává is vált az esemény, így például Dunai Tamás színmű­vésznek Nagy Tibor személye­sen szervírozta a hazai halász­lét. Több éves hagyománya a nem­zetközi Atrium Hyatt szálloda- lánchoz tartozó fővárosi Terasz Étteremnek, hogy ősztől tava­szig úgynevezett Family Sun­day lunch-re, azaz Családi va­sárnapi ebédre hívja vendégeit. Ilyen alkalmakkor általában a megszokott menütől el­térő összeállí­tású különle­gességeket kínálnak. No­vemberben például Már- ton-napi liba­étkeket, Sea­food ínyenc­ségeket és vadételeket szolgáltak föl, decemberben a „Nagy­mama ked­venc ételei” elnevezést ad­ták az étlapon annak a komplett ebédnek, amelynek a fogásai között szerepelt ká­posztáskocka kacsasülttel és kakaspör­költ sztra- pacskával. Karácsony előtt természetesen halat ajánlottak. A mohácsi Halászcsárda ve­zetője, Nagy Tibor, Rózsa Jó­zsef, a helyettese, Lépőid Zol­tán konyhafőnök, Nagy Attila és Kovács Károly szakácsok de­cember 22-én egy napra átvet­ték a főszerepet a Terasz Étte­rem konyhájában. 80 kiló pon­tyot, több csukát, néhány már­nát, egy 37 kilós harcsát, 7-8­13 kilós süllőket és egy 13,5 ki­lós amurt dolgoztak föl a sza­kácsok. Az előzetes asztalfogla­lással bejutott 250 vendégnek ­Itt a disznóvágás szezonja - A hideg kedvez a disznóölésnek: az utóbbi hetekben sok falusi portán visított a malac, gyújtották be a perzselőt, aztán töltötték a hurkát meg a kolbászt. fotó: tóth László „Túladtak” a majoron A Dr. Marek József Mező- gazdasági Szakközépiskola három évvel ezelőtt elhatáro­zott major vásárlási szándé­kának akadtak ellenzői. Hosz- szas vita után, többségi sza­vazattal született 1993-ban az a képviselőtestületi döntés, amelynek értelmében 1993- ban Somberek határában 2,8 millióért végül megvette az iskola azt az épületegyüttest, amelyre aztán további 12,2 milliót költött, hogy az elkép­zeléseknek megfelelő tangaz­daságot alakíthasson ki. Az állattenyésztés gyakor­lati ismereteit szolgáló major megszerzése ellen tiltakozók a telephely várostól való tá­volságát, a fenntartás túlzott költségeit hangoztatták akkor - és nem tévedtek. Bár a tanu­lók szívesen töltötték az előírt napokat Somberekén, az is­kola tovább nem tudja finan­szírozni ennek az oktatási formának a kiadásait, ezért a képviselők - most már egy­hangú - jóváhagyásával, ha­szonkölcsön szerződés kere­tében átadták az állattartásra alkalmas majort a Palotabo- zsoki Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezetnek. A palotabozsoki szövetke­zet a fenntartás és üzemeltetés minden költségének finanszí­rozása mellett vállalta, hogy a szakközépiskola szakirányú képzésben résztvevő tanulói számára gyakorlási lehetősé­get biztosít úgy a majorban, mint a bozsoki telepükön. A diákok végső soron nem jártak rosszul, ráadásul a téli foglalkoztatásukhoz egy kombájnt állított a tanműhe­lyükbe a szövetkezet, amit szerelhetnek. A gép megvá­sárlására amúgy soha nem lenne pénze a Mareknak. Anyakönyvi hírek Születtek: Balog Renáta (Lánycsók), Börcsök Balázs (Bezedek), Rajczi Klaudia (Szajk), Ács Viktor (Töttös), Sárközi Pál (Maráza), Régért Zoltán (Márok). Meghaltak: Király János (Mohács), Vidák Lukácsné Wochner Mária (Mohács), Szolnoki Mária (Mohács), Angyal Antalné Major Juli­anna (Boly). Díszes Szentháromság szob­runk szomszédságában a gödör újabb évet élt túl. Télire elnép­telenedett. A vadkacsák elhúz­tak, a békák elbújtak vagy el­vándoroltak. Fenekén a víz be­fagyott, benne, körülötte a gaz megfagyott. Kérdezték a közmeghallga­táson: van-e felelőse a balsi­kerű beruházásnak? A polgár- mesteri válaszból arra a követ­keztetésre juthattunk: nincs. A hivatalnokok, döntéshozók so­rában senkinek sem róható föl a mulasztás. Körültekintően jártak el a beruházók kiválasz­tásánál, a lehetséges garanciá­kat beszerezték és beépítették a szerződésekbe. Előírtak, ki­tűztek határidőket, feladatokat, kötbéreket, s bár látják: a leg­utóbb kelt dokumentumokban kikötött dátumra sem áll majd ott ház - az ügyért többet nem tehettek. A válasz valójában kimerí­tőnek tűnt: kronológiai sor­rendbe szedve hangzott el, mi­kor jutott az értékes belvárosi terület Hegedűs Tamás, a BA­UMEISTER Kft. ügyvezetője tulajdonába, milyen bankga­ranciákat produkált, bizonyí­tandó, hogy a vállalkozás tető alá hozására alkalmas. De mi­után az alapokat kiemeltette, kiderült róla, hogy csalt. Az önkormányzatnak a telekkel adósa maradva, több társberu­házó magánember pénzével, a környező házakat életveszé­lyes állapotban hagyva lelé­pett. Követelni sincs mit He­gedűs úrtól, hiszen vagyonta­lan. Jött a DONAUBER Kft. Elvégezték a partfalak meg­erősítését, kibetonozták a göd­röt. Megvették a szomszédos, ledőlni készülő kis házat, kija­vították két önkormányzati la­kásban és egy bérleményben a A gödör megsüllyedt padlózatot, a meg­lazult csempéket. Részben kár­talanították a korábbi társberu­házókat és a várost, aztán az építési terület növelésére meg­kapták az önkormányzattól a cukrászda mögötti három la­kást. Ez utóbbit feltételül szab­ták a kivitelezés kezdéséhez. De semmit sem csináltak, pe­dig a délszláv háború is elcsi­tult. Ilyen helyzetben mi mást tehet a képviselőtestület, mint ismét beruházót keres. Ha így nézzük, tényleg senki sem vétkes. Ám a vá­laszból mintha néhány mo­mentum „gödörben” maradt volna: a MERUKER-ről és a MOSZ Kft.-ről megfeledkez­tek Mohácson? Talán még akad, aki emlékezik rá, hogy a 80-as évek második felében határozott szándékkal, tanul­mánytervekkel, elegendő pénz birtokában a MERUKER-é volt az eredendő ötlet egy áru­ház építésére a Szabadság- Szentháromság utcák sarkán, ők még a tanácsi apparátussal egyezkedtek, s már majdnem pecsét került az adás-vételi szerződésükre, amikor a hirte­lenjében ránk szakadt vállal­kozási szellemet az elsők kö­zött magukénak valló és gya­korló mohácsiak egy csoportja megfúrta az ügyletet. Azt han­goztatták: gazdagítsa a helyi kereskedőket a lehetőség, ne „idegenek” diktálják a feltéte­leket a bérleti díjak megállapí­tásakor! Közben 1989 decem­berét írtuk, a választások után felállt a képviselőtestület, s helyből leszavazták a tanács­elnöknek a MERUKER-rel előkészített „ügyletét”. Ekkor állt elő a mohácsi vállalkozók­nak is tetsző, ígéretes ötletével a BAUMEISTER. Viszont, amint a rossz emlékű úr család­jával drága albérletét márkás kocsiján, titokban elhagyta, s ismét eladásra hirdette a vá­rosháza a területet, a MOSZ Kft. akkori ügyvezetője, Tabó János személyesen állt a má­sodik szabad választással dön­tési pozícióba jutott testület elé a javaslattal: cége visszatölti a gödröt. Kihangsúlyozta, hogy a talaj szerkezet miatt csak ir­reális többletköltséggel lehetne mélygarázsokat telepíteni oda, és egy év múlva a már bizonyí­tott kivitelezési módszerrel fölépítik a házat. Leszavazták. Helyette a DONAUBER aján­latát fogadták el... Felelősséggel így teljes a kép - és a gödör. Berta Mária r 1 Mayer Nyomda, Árok a. 17. I (69)311-047 ? Álom Bt., Széchenyi tér 9. \ (69)322-847 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents