Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-15 / 14. szám

1997. január 15., szerda Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Demokráciaprogram a vidéki Magyarországon Előnyben a Teleházak A Hálózat a Demokráciáért Program (DemNet) tavaly meghirdetett pályázata nyo­mán 83 magyarországi tele­pülésről 134 pályázat kapott támogatást összesen har­mincmillió forint értékben. A program vidékközpontúságát jelzi, hogy 116 kedvezménye­zett vidéki, s a támogatásban részesülő 18 fővárosi nyertes közül öt szervezet országos vagy regionális célok megvaló­sításához kap segítséget. A három évre szóló program célja az, hogy Magyarország teljes egészében nyugat-euró­pai típusú országgá váljon. Ez azt jelenti, hogy az embereknek maguknak kell kézbe venniük a sorsukat és nem várhatnak arra, hogy a kormány cselekedjen helyettük - mondta Donald M. Blinken, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, és fel­hívta a figyelmet: Budapesten kívül is van Magyarország, s a vidéken élők érzik, hogy ma­guk is tehetnek valamit életük jobbításáért. Zám Mária, a DemNet igaz­gatója elmondta azt is, hogy a pályázat nyertesei általában 50 ezer és 500 ezer forint közötti összegű segítséget kapnak, né­hány szervezet pedig eszköz­támogatásban részesül. Kiemelt támogatást kapnak az úgynevezett Teleház (több- funkciós kisközösségi tele­kommunikációs szolgáltató és tanácsadó központ) alprogram- ban sikeresen pályázott kistele­pülési szervezetek, amelyek egyenként 1 millió 850 ezer fo­rintot, illetve egy esetben 1 mil­lió forintot nyertek el. Politikai szövetség terve Legkésőbb márciusig ki kell alakulnia az ellenzéki együttműködés stabil kere­teinek, de ma még bizonyta­lan, hogy az MDF-en és a Fi- deszen kívül mely pártok kapnak meghívót a jelenlegi kormány leváltására szövet­kező alakulatba. Ezt Orbán Viktor, a Fidesz- MPP elnöke jelentette ki egy tegnapi sajtótájékoztatón, ahol érdemben nem válaszolt arra a kérdésre, hogy igazak-e a hírek a fiataldemokratáknak az MSZP-hez való közeledéséről. A politikus Lezsák Sándor­ral, az MDF első emberével kö­zösen számolt be a két párt év­kezdő egyeztetéseinek eredmé­nyéről. Mindketten élesen bírál­ták a kormány gazdaságpoliti­káját - amelyben szerintük az ellenzéknek gyökeres fordula­tot kell kikényszentenie -, majd azt ecsetelték, hogy a Polgári Szövetség munkacímet viselő ellenzéki csoportosulá­son belül egyelőre csak az MDF-Fidesz kapcsolat stabil. Bár csütörtökön sor kerül egy Lezsák-Giczy találkozóra is, Orbán szerint a KDNP-n belül most annyira zavaros a helyzet, hogy csak az erővonalak letisz­tulása után van értelme velük érdemi egyeztetést folytatni. Az MDNP szövetségi kilátásairól csupán annyit jegyzett meg: 1 százalék körüli támogatottsága miatt a párt egyelőre „súlyta­lan”. Lezsák hozzátette: érdek­lődéssel várják a saját utakon járó kisgazdák beígért politikai stílusváltását. (takács) Az ÁPV Rt. volt igazgatója a privatizált cég élén Ha megvette, hadd vigye? Az Észak-dunántúli Áramszol­gáltató Részvénytársaság (ÉDÁSZ) közgyűlése - az ÁPV Rt.-vel és a cég francia tulajdo­nosával, az EDF-fel egyetértés­ben - a leváltott vezérigazgató székébe Künszler Bélát, az ÁPV Rt. korábbi, energia­ügyekkel foglalkozó ügyvezető igazgatóját ültette. A hétfőn meghozott döntés olyan látsza­tot kelthet, mintha a franciák így akarták volna megjutal­mazni az áramszolgáltatóért folytatott versenyben annak idején melléjük állt Künszlert. Á gyanakvók az idevonat­kozó törvény egyik passzusára hivatkozva azt mondják: 2 évig eleve nem vállalhatna vezető állást a privatizációs szervezet volt alkalmazottja egy olyan cégnél, amelynek eladásában részt vett. Mint megtudtuk, ez alól a szabály alól indokolt esetben Csiba Judit privatizá­cióért felelős tárca nélküli mi­niszter felmentést adhat. Ezért kérdeztük meg az ÁPV Rt. szó­vivőjét, Dudits Adámot a fel­mentés okairól.- Künszler Béla tőlünk való távozása elé ugyanúgy nem volt okunk akadályt gördíteni, mint az ÉDÁSZ élére való ki­nevezése elé, amelyhez a mi­niszteri hozzájárulást a francia tulajdonos kifejezett kérésére kapta meg. Az ÉDÁSZ-szal kapcsolatos privatizációs dön­tést egyébként nem Künszler úr hozta, hanem az ÁPV Rt. igaz­gatótanácsa - mondta a szó­vivő. T. M. A civil szervezetek fölött egyre több felhő tornyosul Az egyszázalékos „puding” próbáj a Utoljára szerepelt a nyilvánosság előtt az Országgyűlésnek a társadalmi szervezetek költségvetési támogatását előkészítő bizottsága, az úgynevezett egyszázalékos törvénnyel ugyanis megszűnik a szerepe. Filló Pál, a bizottság elnöke meglehetősen borúlátóan em­lékeztetett rá, hogy a költség- vetés a tavalyi 390 millió fo­rinttal szemben az idén csak alig több mint 260 millió fo­rintot juttatott a mintegy 800 egészségügyi, szociális, kari­tatív, oktatási, környezetvé­delmi, kulturális és más köz­érdekű szervezetnek. A bizott­ság tagjai ezért úgy látták jó­nak, ha ezt az összeget csak fél évre hirdetik meg. A pályáza­tokat egyébként február 15-ig lehet beadni. A második fél évre támoga­tóként már „belép” az 1 száza­lékos törvény, de attól függet­lenül - vagy talán éppen azért - újra át kell majd tekinteni a civil szervezetek sorsát - tette hozzá Fiiló Pál. Egy sereg ma még nyitott kérdés ugyanis komoly gondot okozhat. Nem tudni például, hogy a törvény által szabadidő-foglalkozás­nak nevezett fejezetbe beletar- toznak-e hobbiegyesületek, sportklubok vagy sem. A jogszabály végrehajtása hátrányos megkülönböztetésre is lehetőséget ad. A közössé­geknek ugyanis meg kell ke­resniük az állampolgárokat, mintegy agitálva őket, hogy részükre ajánlják föl jövede­lemadójuk 1 százalékát, már­pedig akiknek még postakölt­ségre sem jut, aligha tudják majd hirdetésekkel, reklámcé­dulákkal elérni lehetséges tá­mogatóikat. Az is gond lehet, hogy az olyan szervezetek, amelyek­nek - akár önhibájukon kívül - köztartozásuk van, nem jut­hatnak hozzá az állampolgá­rok által nekik szánt 1 száza­lékhoz, az a pénz a költségve­tést gazdagítja majd. Filló Pál szerint számos jel utal arra, hogy az idei esztendő ugyan­csak kemény éve lesz az egy­százalékos törvénynek. És a civil szervezeteknek, (koós) Költözés előtt. Tegnap megkezdődött és március végéig tart az új országos rendőrségi központ műszaki átadása. Az ORFK és a budapesti főkapitányság dolgozói a nyáron költöz­nek be Európa egyik legkorszerűbb rendőrségi épületébe. fotó: feb/diósi imre Modellváltás helyett a mai gyakorlatot kellene megújítani A nyugdíjasok is nemet mondanak A pénzügyminiszter szerint elkerülhetetlen a jelenlegi nyug­díjrendszer változtatása, a tárca által javasolt vegyes finan­szírozású gyakorlat bevezetése. Nem kevesen vannak azon­ban - s a legkülönbözőbb korúak -, akik ezt vitatják. A nyugdíjasok érdekképvise­letei szerint semmi sem indo­kolja a jelenlegi módszerrel való szakítást: nem modellvál­tásra, hanem reformra van szükség. Ez a Nyugdíjasok Országos Szövetségében hangzott el, Budapesten. Medgyessy Péter a tegnapi társadalmi vita bevezető elő­adásában hangsúlyozta: a nyugdíjrendszer átalakítása el­sősorban a jövő generációinak a sorsát befolyásolja, de érinti a mai nyugdíjasokat is. A tervezet szerint megvál­tozna például a nyugdíjemelés módszere: a jövőben fele-fele arányban a nettó keresetek növekedéséhez, illetve az inf­lációhoz igazítanák azt. - Ez a gazdasági ingadozások hatását jobban tompítaná - érvelt a miniszter, de elismerte, hogy a fellendülés időszakában az előnyökből kisebb mértékben részesülnének az idősek. Jelentős változtatást tervez a tárca az özvegyi nyugdíjak­nál is. Javaslatának lényege az, hogy elhunyt házastársa nyugdíjának bizonyos száza­lékát a sajátjával együtt meg­kaphatná az özvegy. Med­gyessy hangsúlyozta azt is, hogy a tb-járulék egyharma- dára, az új, úgynevezett tőke- fedezeti pillérbe befizetendő összeg tőkerészére az állam garanciát vállalna. Pirityi Ottó, a NYOSZ alel- nöke szerint a finanszírozási problémák miatt nem szabad eltérni a mai rendszertől, an­nak megreformálásán kellene dolgozni. A nyugdíjasok sze­rint a megoldást hosszú távon a járulékok hiánytalan behaj­tása jelentené, erre pedig az ál­lam köteles ügyelni. Hírcsatorna Gondban a KDNP. Mizsei Zsuzsa, a Kereszténydemokrata Néppárt múlt év decemberében megválasztott választmányi el­nöke azt váija, hogy a vidéki vá­lasztmányok ügyében benyújtott kereseteket visszavonják a perek kezdeményezői, akik csaknem 70 küldött mandátumát kérdője­lezik meg. A tisztázatlan helyzet Mizsei szerint veszélyezteti a párt cselekvőképességét, és a pe­rek elhúzódása esetén meg is akadályozhatják, hogy a KDNP induljon a legközelebbi ország- gyűlési választásokon. ORFK-MAV megállapodás. A vasúti-közúti kereszteződé­sekben bekövetkezett balesetek száma tovább emelkedett 1996- ban. Az idén a hatékonyabb fel­lépés érdekében együttműködik a MÁV és az ORFK. Az erről szóló dokumentumot kedden írta alá Forgách László, az ORFK vezetője és Sipos István, a MÁV Rt. megbízott vezér- igazgatója. Újabb vízlépcső? A magyar és a szlovák fél újabb vízlépcső épí­téséről állapodott meg Eszter­gomnál - állította Illés Zoltán kedden, újságírók előtt. A Fi- desz-MPP alelnöké leszögezte: Bős-Nagymaros kérdésében a hágai bíróságnak kell döntenie. Érvényes vallomás. Hiába vonta vissza Tocsik Márta jo­gásznő még októberben tett val­lomását arra hivatkozva, hogy azt gyógyszerezett állapotban tette, a büntetőeljárási törvény szabályai szerint jegyzőköny­vezett vallomást visszavonni nem lehet, az továbbra is érté­kelhető bizonyítékként. Ezt Fá­bián János, a legfőbb ügyész helyettese nyilatkozta kedden. Drága kátyúk. A Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium a tavalyi évhez ha­sonlóan az idén is a tervezettnél jóval több pénzt kénytelen for­dítani az útburkolat kárainak helyreállítására. A tárca 1996- ban 2,7 milliárd forintot költött az útkárok rendbehozatalára. Fejlődő átkelőhelyek. A Magyarország és az Európai Unió közötti tranzitforgalom fej­lesztését fogja elősegíteni az a 4,3 millió ECU-s támogatás, amelyről Medgyessy Péter pénzügyminiszter és Hans Beck, az Európai Unió nagykövete írt alá megállapodást. Ebből fejlesz­tik a gyulai, a záhonyi, az ártándi és a rédicsi átkelőket. Bűnügyi konferencia. Elvi megegyezésre jutottak a Bel­ügyminisztériumban „A bűnö­zés, az igazságügy és a közrend nemzetközi perspektívái” című nemzetközi konferencia 1998. évi budapesti megrendezéséről. Magyar találmány - szombat este Jó lenne külön műsorsáv a dokumentumfilmeknek Csupán a már korábban megkezdett 22 film folytatására elegendő a televízió ideiglenes költségvetésében szereplő, és dokumentumfilmek készítésére szánt összeg; azok befejezé­sét, illetve újabbak gyártását már nem teszi lehetővé. Tavaly 38 saját erőből, illetve más stúdiókkal koprodukció­ban gyártott filmet vetített a televízió, 23 összeállítást pe­dig külső készítőktől vásárolt az intézmény. A gyors szám­adást B. Révész László, a Do­kumentumfilm Stúdió veze­tője állította össze, majd az idei kilátásokról beszélt. Eszerint az év első két hó­napjában havonta két doku­mentumfilm kerül képernyőre. Az Erdélyi János és Zsigmond Dezső által készített, „Ott, ahol a kis Túr...” című alkotást a hónap elején már láthatták is a nézők. Magyar találmány címmel szombaton, 21 óra 20 perctől újabb összeállítással jelentkezik a stúdió a 2-es csa­tornán. Varga Ágota szer­kesztő-rendező tájékoztatása szerint a film az 1994 végén, Tatabányán létrejött cigány, német, és szlovák kisebbségi önkormányzat működését kö­veti nyomon 1995 januárjától 1996 júniusáig, 67 percben. Ami a februári terveket il­leti: 20-án a Magyar Film­szemle díjnyertes dokumen­tumfilmjét sugározza a televí­zió, 27-én pedig Komló, végál­lomás címmel az egykori bá­nyászváros jelenéről láthatnak helyzetképet a nézők. Ä Dokumentumfilm Stúdió egyébként egyelőre - éppúgy, mint a televízió valamennyi stúdiója - ideiglenes tervek szerint dolgozik. A műsorok - így a dokumentumfilm-sugár- zás ez évi rendje is - csak a közeljövőben megfogalma­zandó szervezeti és működési szabályzat megjelenését köve­tően, az új szerkezet nyomán alakulhat ki. A stúdióvezető szerint a dokumentumfilmek számára a jövőben célszerű lenne ál­landó műsorsávot kijelölni. A nők és az idősek tisztelete mintha kiment volna a divatból A „gyerekszoba” mindig pótolható Gyakran durva az emberek egymás közötti érintkezése akkor, amikor pedig mind többen vágynak a civilizáltabb emberi kapcsolatokra. Egy bizonyos: a megfelelő viselkedéskultúra el­sajátítása még felnőtt korban sem késő - hangsúlyozza a szak­ember. Gyarmati Ildikó a hétköznapi protokoll tanára. Ma már nemcsak a menedzser- képzésben fontos tantárgy az üzleti, társasági etikett, mind több közösségben szerveznek tanfolyamokat a „gyerekszo­bái” hiányosságok pótlására is. Természetesen a „gyerek­szoba” alatt az a viselkedési minta értendő, amit egy jó szel­lemű családban el lehet sajátí­tani. Akinek ez megadatott, az óriási előnnyel indul az életben és a munkahelyén is sokkal si­keresebb. Gyarmati Ildikó szerint hét­köznapi viselkedési kultúránk a köszönéssel kezdődik, amiről sokan megfeledkeznek, vagy éppen nem a megfelelő formát választják. Aki nem tanult meg telefonálni, annak ebből is ren­geteg problémája adódhat, hi­szen sem a saját, sem a munka­helyi ügyeit nem tudja megfe­lelő módon elintézni. Sokan próbálkoznak ugyanis bizal­maskodással, tegeződéssel kö­zelebb férkőzni másokhoz, ami nem más, mint tolakodás. Ugyancsak a hétköznapi pro­tokoll alapszabálya és követel­ménye a pontosság, s ez nem­csak a késést, hanem az idő előtti érkezést is kizárja. A szakember szerint mintha az udvariasság is kiment volna a divatból. Ä nők és az idősek tisztelete sajnos szembetűnően háttérbe szorult. Sokan nem is gondolnak rá, de egy cég megítélésében meg­határozó szerepet játszik a fő­nöki titkárság. Ha ott - akár te­lefonban is hallhatóan - mé­cseinek, esznek, vagy netán rá­gógumiznak, akkor a főnökhöz is előítélettel közelít az üzleti partner. Gyarmati Ildikó szerint min­dennek az ellenszere a jó példa, de megengedhető az udvarias figyelmeztetés is, ha valaki megfeledkezik a jó modorról. (németh)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents