Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-03 / 2. szám

1997. január 3., péntek Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Jale Vural képeivel a pécsi kiállítóteremben fotó: laufer l. Törökországból Budapestre Jale Vural kiállítása a Pécsi Kisgalériában Jale Vural, a törökországi Cu- maliköy-ben született, Buda­pesten és Nümbergben élő fes­tőművész kiállítása nyílik ma délután öt órakor a Pécsi Kisga­lériában. 1973-ban szerezte diplomá­ját az Izmir-i Pedagógiai Főis­kolán, majd 1989-ig művészeti tanárként tevékenykedett a Kir- sehir-i Felsőfokú Tanítóképző­ben. 1986-tól 1994-ig a Salz­burgi Képzőművészeti Nyári Akadémián, majd ’94-től a Nürnbergi Képzőművészeti Akadémián tanul, és vendég- hallgató a Magyar Képzőművé­szeti Főiskolán Maurer Dóra növendékeként. S bár festészete vitathatatlanul mai és európai, képei az orientális kultúra hatá­sáról árulkodnak. „Jale Vural Budapesten ké­szült képein a festészet két is­mert kifejezésmódja vitázik és egyesül egymással. Az ember spontán nyomhagyását, indulati alakításvágyát a mindig négy­zetes képek középpontja felé tartó (vagy azt átszelő) pattem- szerű gesztusok, festékcsapá­sok fejezik ki” - mondja róla Maurer Dóra, aki a mai kiállí­tást megnyitja. Cs. L. Jégzajlás miatt nincs forgalom a Dunán (Folytatás az 1. oldalról) A MAHART mohácsi ügynök­ségvezetője, Szántósi Árpád tá­jékoztatása szerint december 30-án 15 órakor hagyta el az utolsó hajó a határvízi kikötőt, azóta se be-, se kilépő vontat­mány nem érkezett. A Bajai Vízügyi Igazgatóság igazgató­jától, dr. Halász Rudolftól meg­tudtuk, hogy Dunaföldvártól az országhatárig a felügyeletük­höz tartozó 127 km-es szaka­szon az alacsony vízállású Duna 70%-át jégtáblák fedik, s ezért elrendelték a másodfokú jégvédelmi készültséget. Mint elmondta, arról ma reggel dön­tenek, hogy a Budapesten állo­másozó öt jégtörő hajót útnak indítják-e Bajára, illetve az ér­vényes nemzetközi egyezmény alapján további négyet, ame­lyeknek az országhatár túlolda­lán Vukovárig eljutva a fel­adata a jég aprítása. A jégzajlás miatt a szigeti la­kosság ismét elzárná vált Mo­hácstól. A Révhajózási Vállalat évekkel ezelőtt ugyan megerő- síttette a Bendegúz nevű kis­hajó homlokfalát, de a 10 cm- nél vastagabb jégtáblákkal így sem tudják fölvenni a harcot. Tófalvi József igazgató pedig ilyen helyzetben nem tehet egyebet, mint az emberélet vé­delme érdekében leállíttatja a személyforgalmat. A zajlás mi­att az Üj Dunántúli Napló szi­geten lakó előfizetői a csütör­töki lapot pénteken kapják kéz­hez. A kompjárat, a kishajójárat újraindulásáig Baján keresztül továbbra is naponta szállítjuk az újságot előfizetőinknek. A dolgozók a szigetből Mo­hácsra, illetve innen vissza csak Baja felé tehetik meg az utat. Az ingázók létszáma nem jelen­tős, aki teheti, az átmeneti időre alkalmi szálláshelyet keres ma­gának rokonoknál, ismerősök­nél. Az áruszállítást szintén kizáró­lag Baja irányába tudják megoldani. A tejtermékeket, a pékárut, a húské­szítményeket és egyéb élelmiszere­ket többségében egész évben Bajá­ról szénák be a boltok. A Mecsek Fűszélt Rt január 9-én esedékes tú­rajárata az újmohácsi áfész üzlet ve­zetője, Hammer Lőrinc szerint ugyancsak Bács-Kiskun me­gyén keresztül fog megérkezni hozzájuk. Az újmohácsi mellett egyébként a magántulajdonban lévő kandai, sárháti, sárosi, ri- hai és a szerződéses homorudi üzlet is 14 napos készlettel ren­delkezik, tehát ellátási gond alapvető élelmiszerekből nincs. A Mohácson rekedt román hajó 14 fős legénysége viszont segítségre szorult: üzemanyag és pénz nélkül vesztegelnek, így mától az éjjeli menedékhely konyháján ingyen ebédet kap­nak. Berta M. A kidobott fenyőket folyamatosan szállítják majd el FOTÓ: TÓTH L. Viszálykodás falvakban Kisvaszaron újjáalakult, míg Abaligeten válságban az ön- kormányzat. Nemrég viszály jellemezte a kisvaszari falu­vezetést is, de az év végi idő­közi választás után kezd hely­reállni a nyugalom. Mindkét helyen a közérdeket is sértő rivalizálás váltotta ki a fe­szültséggel teli közállapoto­kat. KisVaszar közössége anya­gilag erős, a faluvezetők mégis torzsalkodtak. A régi önkormányzat azért oszlatta fel magát, mert nem tudták eldönteni, ki is legyen az új falugondnok. Más személyt akart erre a posztra a polgár- mester, a lakosság és az ön- kormányzati testület is. Minderről a titkos választáso­kon sem sikerült dönteni. Az­óta minden tisztázódott, hogy lezajlott a választás, ami sok pénzébe kerül a falunak, hisz a költségeit a község kasszá­jából kell fizetni. A polgárok egyik régi képviselőnek sem adtak bizalmat. Az új polgár- mester: Zolnainé Pozsonyi Gabriella azt ígérte, hogy együttműködik a képviselők­kel, minden panaszost meg­hallgat, akaratát senkire sem erőszakolja rá. Abaligeten régóta készül az új iskola, a kivitelezési pénzt küszködve igyekeznek előte­remteni, miközben nem egyeznek meg a képviselők, a lakosság közérzete pedig mind rosszabb. A gyerekek négy helyen tanulnak, az egyik épület életveszélyes is. Fura, de a hírügyeletünkhöz forduló képviselők, akik kor­osztály-ellentétekről számol­tak be, nem adták nevüket. Schóber János képviselő név­jegyét juttatta el hozzánk, hi­ába kerestük. Közvetítő tol­mácsolta állítását, hogy nem kapott meghívást önkor­mányzati rendezvényre, cá­folta a polgármester. Dr. Ta­rai Lajos nyíltan is vállalta vé­leményét: - Működésképte­len a testület, már a víz- és szemétszállítási díj új össze­gében sem egyeztünk meg. Csuti J. Indul a Kertészeti Népfőiskola A Kertészek és Kertbarátok Baranya Megyei Szövet­sége ismét megrendezi a Kertészeti Népfőiskolát. Az iskola kezdési idő­pontja: 1997. január 6., 16.30 óra. Helye: Pécs, Ir- galmasok útja 5. sz., az ÁFÉSZ Szövetség szék­háza. A Népfőiskolát Bu- zássy Lajos, a Földműve­lésügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára nyitja meg. A program új tan­tárggyal bővül, „Virág a házban és a házkörül” té­makörrel, ennek keretében megismertetik a virágcso­kor- és a koszorúkészítést. A részvétel a tagoknak díj­talan, kívülállóknak ese­tenként 100 forint. Pécs és Komló levegője Január 2-án Pécs légszeny- nyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kén­dioxid 39,7%, nitrogéndio- xid 29,4,%, szénmonoxid 22,5%, szálló por 37,2%, ózon 21,2%. A város leve­gőminősége megfelelő volt. Komló adatai: kéndioxid 75,3%, nitrogéndioxid 26,5%, szénmonoxid 10,0%, szálló por 61,6%, ózon 4,7%. Durva tréfa Csúnyán beugratta egy is­meretlen telefonáló egyik pécsi olvasónkat. Decem­berben felhívta telefonon, hogy az Új Dunántúli Napló keresztrejtvényén tizennégy személyes vacsorát nyert a volt Olimpia közelében fekvő éttermek egyikében. A számlát a lap állja, az italt a vendégeknek kell fizetniük. Olvasónk örült a nyere­ménynek, mert januárban ünnepli névnapját. Szeren­csére tegnap felkereste szerkesztőségünket, mielőtt rokonait és barátait meg­hívta volna a lakomára. Gyanús volt neki ugyanis, hogy ilyen nagy a vendégek száma, ráadásul a helyszínt és az időpontot sem egyez­tette pontosan a telefonáló­val. Itt kiderült, hogy a rejt­vényen vacsorát nem is nyerhetett volna. Felhívjuk olvasóink fi­gyelmét, hogy a keresztrejt­vények nyerteseinek nevét a lapban közzé tesszük, az utalványt pedig postán küld­jük el! U. G. Egyszervolt karácsonyfák ünnep után Egy, jobb esetben két hét ra­gyogás. Ennyi egy igazi kará­csonyfa élete. Mert a cserepes fenyőt, ha a fagy engedi, visz- szateszik a földbe, a műanyag összecsukhatósat meg a do­bozba, s jövőre kezdődik min­den elölről. Az egyszeri kará­csonyfa az ünnepek után már sokakat bosszant, hiszen elég csak ránézni, már attól is hul­latja a levelét. Nincs kegyelem hát, ki vele! Gyűlnek lassan a fenyők a szeméttárolók, kukák körül. Pécsett az elszállításukról meg­bízott vállalkozók gondoskod­nak, akik már megkezdték a munkát. Folyamatosan gyűjtik őket a belvárosból a külváros felé haladva, tudtuk meg Kere­kes Gábortól, a Pécsi Közüzemi Rt. parkfenntartási előadójától. A több ezer elszáradt növény hasznos hulladéka a települé­seknek. A fákat ugyanis kerté­szetekhez szállítják, ahol leda­rálják és komposztálják őket. Szentestén jó néhány helyen ott hagyták az árusok eladatlan fenyőjüket. A Búza téren még most is százával fekszenek a hóban. Pedig az igénylők azzal a feltétellel kapták meg a terü­letfoglalási engedélyt a város­tól, hogy az elszállításukról még december 24-én gondos­kodni fognak. Akik ennek nem tettek eleget, felszólítást kap­nak az rt.-től a napokban. Az ország távoli pontjairól érkezett árusok helyett elvégzik a takarí­tást. De a szállítási költség megtérítésére kötelezni fogják őket. Velősy G. A fél évi tandíj még nem okozott túl nagy gondot A Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatói önkor­mányzata az elmúlt fél évben minden hallgatónak kiosztott havonta kétezer forint szociá­lis segélyt. Ezt a diákok tandíj gyanánt rögtön be is fizethet­ték az egyetemen, így ezt a pénzt nem otthonról kellett behozni. Mint ismeretes, az egyetemi, főiskolai hallgatók­nak a tandíja havi kétezer fo­rint. Aki nem fizeti be, az nem vizsgázhat, vagy nem iratkoz­hat be a következő félévre. A POTE-n így senkinek sem okozott gondot a tandíj befize­tése. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetemen Bölcsészettu­dományi Karán azonban el­mondták, volt, aki kért már ha­ladékot. Szerencsére azonban arra nem került eddig sor, hogy valakit tandíjhátralék miatt ki kellett volna zárni a karról. A Közgazdaságtudo­mányi Karon pedig egy-két hallgató indexét nem adták ki, mert nem fizették még be a fél évre szóló tízezer forintot. Várható azonban, hogy pótol­ják a befizetést. Az egyetemeken megszűnt már az a gyakorlat, hogy min­den hallgató automatikusan kapjon támogatást, régi nevén „húspénzt”. A szociális és könyvtámogatásokat a hallga­tói önkormányzatok ítélik oda, a jól tanulók pedig tanulmányi ösztöndíjat kapnak. U. G. Vizsgázók a JPTE Közgazdaságtudományi Karán. A fél­éves tandíj itt tízezer forint fotö: laufer László Kisiklott egy tolató mozdony Rájár a rúd a térség vasút-gaz- dáira: Pécs és Dombóvár vona­lain néhány héten belül három­szor is csúnyán cserbenhagyta őket a fagy erejének behódolt géppark. Igaz, december elején kerék-anyaghiba miatt siklott ki a vonat, ám Karácsonykor a csapadékos zimankó miatt sza­kadt le egy felsővezeték. Az új év első napján éjféltájban egy tolató mozdony siklott ki Dom­bóváron. Ezúttal a budapesti fővonal első váltója mondta fel a szol­gálatot, s a lefagyott acélszer­kezeten fennakadt a mozdony. A sínek mellé zuhant tengelyei súlyos kárt okoztak. A kijavítá­sáig ott 5 km/h sebességgel ha- ladhadtak csak a kocsik. A pos­tavonat ezért több mint 4 órát késett, több hajnali személy- szállító is jócskán eltért a me­netrendtől. Dombóvár és Döb- rököz között vonatpótló buszt is segítségül hívtak. Az elmúlt öt évben nem em­lékeznek ilyen hosszan zord és makacs télre, mondta Kovács László, a MÁV vasútbiztonsági irodavezetője. Nyugat-Európa vonalain beépített spirál fűtő­szállal védik a váltókat. Csak­hogy ettől még messze van a honi vasút. Egyedül az új he­gyeshalmi pályát szerelik fel fűtőspirállal, de az is csak 1998-ra készül el. Viszont né­hány állomáson gázpalackok­kal gondoskodtak a váltók fűté­séről - például Abaligetnél és Godisánál is. Ez olcsóbb meg­oldás és megbízható is lenne - ha nem lopnák ki a palackokat. Vagyis a síneken most sem csak a hőmérséklet a nem kí­vánt utastárs. Tröszt É. \

Next

/
Thumbnails
Contents