Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-14 / 13. szám

1997. január 14., kedd Háttér - Riport Dtinántúli Napló 9 Látkép a távhődíj új magaslatáról Novemberben már bizonyossá vált, hogy a távhőszolgáltatás díjai is új magaslatokat foglalnak el. Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter rendelete a december 20-i Magyar Közlönyben jelent meg a közcélú villamosmű és hőtermelő lé­tesítmények (fűtőművek) által értékesített gőz és melegített víz árának megállapításáról. Az emelés mértéke a lakossági fo­gyasztókat érintő forróvizes rendszeren átlagosan 21,9%-os. Ennek alapján Pécs Közgyűlése január 16-án tárgyalja a PÉ- TÁV kérelmét, amely átlagosan 19,12 %-os díjemelésről szól. Mészáros Attila jegyzete Tüzet pénzzel oltani „Tűzre, vízre vigyázzatok”. Régies íze ellenére: egészen friss. Egy alapítvány neve, amelyet most hoztak létre Ba­ranyában. Lassan azt hihet­jük, hogy valamivel helyette­síteni kell a tűzoltóság elmúlt évtizedekben működött struk­túráját. Mert egyszer csak el­kezdtek fogyni az önkéntes egyesületek; azután kiderült, hogy a megmaradó állami egységek felszereltsége egyre elavultabb; majd jött az át- , szervezés - önkormányzati irányítás alá kerültek; végül: ráfanyalodunk a nyugati - jobbára német - társszerveze­tek adományaira, rendszerint egy ott már lefutott, de ne­künk még jó gépjárműre. Egyszóval: alapítvány. A céljára rendelt vagyon - fo­galmazza meg az alapító ok­irat - a megye tűzbiztonságát szolgáló mindennemű esz­közbeszerzésre, beruházás­fejlesztésre, a megyei pa­rancsnokság állományának továbbképzésére, felszerelé­seik, egyenruhájuk beszerzé­sére, tűzoltó tevékenységük fejlesztésére, munkakörülmé­nyeik javítására, a polgárok és a tanuló ifjúság tűzvédelmi oktatására használható. A Mecsek Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Részvénytársaság és a Bara­nya Megyei Tűzoltószövetség az alapítók. A felhívás a tá­mogatásért eljutott már vagy negyven céghez. Pár évvel ezelőtt még hangosan vitatott volt: ki fizesse az oltáshoz el­használt vizet? Ma is szorító követelmény: spórolni kell a haboltó anyaggal! Vagyis rá­jöhetünk: minden külső segít­ségre szükségük van az élet- és vagyonvédelemmel meg­bízott tűzoltóságoknak. Az alapítvány is ezt szolgálja, amely alapítvány megszűné­sének egyik oka lehet céljai­nak elérése. Bátran feltételez­hetjük: túl gyors elérésétől nem kell tartanunk. Nem alkotmánysértő a nyugdíjkorhatár-emelés Elkeseredett rendőrök A Független Rendőr-szak­szervezet (FRSZ) a testület­ben dolgozóknak több mint tíz százalékát tömöríti ma­gában. Azt mondja Fábián Ágota országos főtitkár: en­nél sokkalta többen támo­gatják a szerveződés céljait. Például a bérharcukat. A szakszervezeti tiszt­ségviselő egzisztenciális válságról beszél, arról, hogy a rendőrök nagyon elkese­redettek, kétségbeesettek, mert tudják: annál alább, ahova életszínvonaluk csú­szott, nem lehet menni. Márpedig az FRSZ számítá­sai szerint legkevesebb 4 milliárd forintra lenne ah­hoz szükség, hogy a megfe­lelő léptékű béremelést végre tudják hajtani. Helye­sebben: 4 milliárd forinttal többre, mint amennyi erre a célra a költségvetési tör­vényben szerepel. Ezért a négymilliárdért harcol most az FRSZ. Első ízben akkor említették kéré­süket Horn Gyulának, ami­kor a miniszterelnök látoga­tást tett az Országos Rendőr-főkapitányság pa­rancsnoki értekezletén. Az ott kapott választ azonban a szakszervezet nem tudta el­fogadni. A miniszterelnök egyebek között azzal érvelt, hogy nem az utóbbi két év­ben süllyedt ilyen mélyre a rendőrök fizetése. Az FRSZ országos vá­lasztmánya másodszor le­vélben foglalta össze kérését és annak indokait a minisz­terelnöknek. Erre a választ a kormányfőtől január 21-ig várják. Ha ez számukra ked­vezőtlen lesz, az ezt követő héten összeülő országos vá­lasztmány dönt arról: lesz-e rendőr demonstráció vagy sem. Arra a kérdésre, hogy ezen - amennyiben a de­monstráció mellett voksol­nak - csak az FRSZ-tagok vesznek részt, vagy a rend­őrök további mintegy 80 százalékának képviselői is, Fábián Ágota válasza: egy felmérés szerint minden egyéb olyan szervezet elé he­lyezték a megkérdezett rend­őrök az FRSZ-t, amelytől segítséget várhatnak. A szakszervezet által kért összeg egyébként mintegy 17 százalékos bérfejlesztést jelentene. Ha nem kapják meg, információink szerint a baranyai rendőrök képviselői is ott lesznek a Budapesten rendezendő demonstráción. Tavaly már csaknem volt egy tüntetés, de akkor végül a kormány szavatolta a rend­őrök 25 százalékos béreme­lését. M. A. Évek óta mindenki azt mondja, hogy drága a távfű­tés Pécsett. Dr. Hemády Alajos (ké­pünkön), a PÉTÁV igaz­gatója viszont így pontosít:-Általában drága a fűtés, s nemcsak a távhő, amelynél az új díjakon is csak a földgáz alapú fűtés az olcsóbb. Egy kétszobás távfűtéses lakás egy évi fűtési költsége az új díjakkal 8400 Ft- tal emelkedik 45 864 forintra (ÁFA nélkül!). Ugyanekkora la­kásban ugyanezt a hőhatást 45 mázsa szén eltüzelésével lehetne elérni, ami a jelenlegi árakon legalább 50 ezer Ft. S általában drága a távfűtés, mert más váro­sokban is az: Pécs a középme­zőnyben van, noha a Pécsi Erőmű Rt.-nek megszabott telje­sítmény és hődíjak a magasab­bak közé tartoznak. Mérhető árrés?- Honnan erednek a gon­dok?- A legfőbb probléma a ter­melői árak emelkedése, mert az a mérték, amennyit a PÉTÁV drágított a fogyasztói díjon, az lényesen kisebb az inflációnál és az erőműi árváltozásnál. A fogyasztó persze azt hiszi, hogy a PÉTÁV megdrágítja a díjat. Ez épp olyan, mintha azt mon­daná: miért nem adja termelői áron a kereskedő a terméket? A kereskedelmet mint költségnö­velő tényezőt nem lehet ki­hagyni a díjból: a termék érté­két növeli a saját tevékenysége révén. Mi veszünk az erőműtől hőenergiát, szállítjuk, átalakít­juk, ezzel kapcsolatban veszte­ségek és különféle üzemeltető költségek vannak, azokat meg kell fizetni. Az amortizáció is tetemes összeg, hiszen több milliárdos eszközről van szó.- Am nem mindegy, hogy mekkora az árrés. Ennél a szol­gáltatásnál ez mivel mérhető?- Azt lehet megvizsgálni, hogy a termelés és a tovább­szolgáltatás aránya milyen. Eu­rópában kb. 55% : 45%, esetleg 60%: 40%, nálunk 70%: 30%. Ebből pedig az derül ki, hogy a hő ára olyan mértékben meghatározó a fogyasztói ár­ban, ami nyugat-európai össze­hasonlításban viszonylag ma­gas. Ha tehát a pécsi szolgálta­tási díjakat nézzük, abban nem a PÉTÁV, hanem az erőmű a drága.-Erőműi árproblémát emlí­tett.- Ha egy cég kapcsoltan ter­mel villamos energiát és hő­energiát, akkor a hőenergia­szolgáltatás miatti többlet ener­giahordozó bevitel a fele annak, mint amennyit az áramterme­lésbe be kell vinni. A pécsi erőmű viszont úgy számol, mintha fűtőerőműben termelné az energiát. így viszonylag ol­csóbbá teszi a villamosenergiá­ját és megdrágítja a hőenergiá­ját. Persze nem az erőmű találta ezt ki, csak éppen megmaradt ennél, bár nem ez az érdeke, hi­szen hőtermelőként sokkal in­kább van rá szükség, mint vil- lamosáram-termelőként. Abban is a legdrágábbak egyike: a vi­lágpiaci árnál 200 Ft-tal drágább szenet számol a díjaiba, mert képtelen arra az álláspontra he­lyezkedni, hogy a mecseki szén­bányászat többletköltségét nem lehet itt realizálni, hanem állami kiegyenlítéssel kellene rendezni. Ha nem lenne PÉTÁV-Mekkora a A PÉTÁV ár­drágító lehetősége?- Igen szűk. A fogyasztók ál­tal fizetett díj összegéből a PÉ- TÁV-hoz 18,1% kerül, a többi olyan céghez, amelyekre a PÉ- TÁV-nak semmi ráhatása nincs, így a díjból is csak azt lehet tőle számon kérni, amire közvetlen ráhatása van - erre pedig érdemi díjváltoztatást nem lehetne ala­pozni. Különben is: ha a PÉ­TÁV nem létezne, és a rá jutó dí­jat nem kapná más, akkor is ez a mérték kevesebb, mint, amennyi a díjemelésé.- Mire fordítják a 18,1%-ot?- Bér 6,5%, bérjárulékok 3,1%, kockázati fedezet 0,8%, értékcsökkenés 2,9%, anyag- költség 2,4%, egyéb összesen 2,4%. A legtöbb tétel a rend­szer működtetéshez kapcsolódó pénz: velük nincs mit tenni. Az igazi mozgástér a bérköltség­ben adódhatna, s ehhez kapcso­lódik a bérjárulék. Ha a PÉ- TÁV-nak egyetlen embere sem lenne, ugyan 9%-kal csökkenne a díj a bérköltség megtakarítá­sából, csakhogy az összeg na­gyobb mértékben jelenne meg az „egyéb költség” címen, mint vállalkozóknak fizetett díj. Ez az út tehát nem vezet megtaka­rításhoz. Ha ab­ból indulunk ki, hogy mindenki hasznos munkát végez a cégnél - ami lehet vizsgá­lat tárgya -, ak­kor csak azt lehet csinálni a hasz­nos munka költ­ségének csök­kentésére, hogy csökkentjük a hasznos munkát. Például megszű­nik a hétvégi hi­baelhárítás, vagy a kárelhárítás a fogyasztónál. Ám ez neki csak azt jelenti, hogy nem a távhőszolgáltatás díjában fizet érte, hanem vállalkozó­nak. Vagyonvesztésre ítélve- Mivel jár, hogy az erőműi ár alá mentek?- Üzletrontást folytatunk egyfolytában, de vannak ta­pasztalataink a fogyasztók fize­tőképességéről. Rájuk tekintet­tel például az alapdíj költséget csökkentettük, amelyet akkor is meg kell fizetni, ha nem fo­gyaszt a kuncsaft, és növeltük azt a költségrészt, amely csak akkor térül meg a cégnek, ha van fogyasztás. A PÉTÁV mint gazdasági üzlet egyre rosszabb, mert olyan tételeknek a fede­zete hiányzik belőle, amelyeket az árba kellene tenni. Ilyen a szolgáltatási veszteség, ami megfelel a kereskedelmi káló­nak. Ez ma 4% és benne van minden kereskedelmi árban. Nálunk nincs. A pécsi távhő­szolgáltatáson nulla a haszon. Ebből következően a PÉTÁV eleve veszteséges cég a nem érvényesített káló miatt, amely 120 millió Ft lenne.- Mivel lehet ezt pótolni?- A tulajdonos, az önkor­mányzat vagyonvesztése révén, ami sokáig nem tartható. Dunai Imre (Csütörtökön közöljük az erőmű álláspontját.) Nem sérti az állampolgárok szociális ellátáshoz való alap­jogát az, hogy a nyugdíjkor­határt egységesen 62 évre emelték a törvényhozók. Egyebek mellett ezt tartal­mazza az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésének határo­zata, amellyel a testület eluta­sította a nyugdíjkorhatár-eme­lés alkotmányosságát meg­kérdőjelező indítványt. Az Alkotmánybíróság ille­tékese elmondta: a szociális ellátáshoz való jog tartalmát - az alkotmány alapján - tör­vény állapítja meg. Ilyen pél­dául a társadalombiztosítási törvény, amelyben a jogal­kotó meghatározta az öreg­ségi nyugdíjkorhatárt. Az alaptörvény őrei szerint sem a nyugdíjkorhatár megállapítá­sának, sem a megállapított életkor megváltoztatásának nincsenek külön alkotmányos előírásai. Az Alkotmánybíró­ság álláspontja az, hogy a tör­vényhozónak ügyelnie kell az állampolgárok biztosítás útján szerzett, illetve szociális ellá­táshoz való jogainak arányos­ságára. Ez esetben nincs szó aránytalan sérelemről. A Civil Kerekasztal az szja egy százalékáról A Civil Kerekasztal résztve­vőinek véleménye szerint a személyi jövedelemadó egy százalékával szabadon ren­delkező polgárok számára a médiumokban be kellene mu­tatni a civil szerveződéseket, hogy ismereteik birtokában, megalapozottan dönthesse­nek. Úgy vélik, elkapkodott tör­vényről van szó, ezért február elején a társadalmi szerveze­tek számára országos össze­jövetelt rendeznek, amelyen a nonprofit szektor finanszíro­zásának komplex kérdésköre lesz a téma. Éddig több mint kétszázan jelezték részvételi szándékukat. A fogyasztó által fizetett minden 1000 Ft-ból a következők részesülnek Vízmű Rt. 5,4% Közüzemiét 4,6% / DÉDÁSZ, Gázmű 2,4% Pécsi Erőmű Rt. Fogyasztó «4% At" Áfa io,i Fogyasztói hőköltség megoszlása termelési és továbbszolgáltatói részre Továbbszoigáltatói rész 29 7% " iűi termetes 69,3% Most jó lenni - határőrnek! A határőrséghez eleve csak át­lagon felüli lelki-fizikai köve­telményeknek megfelelő fia­talemberek kerülnek, több szűrőrendszeren át tesztelve. A bevonulás után újabb orvosi vizsgálaton esnek át, és a hu­mánszolgálat szakemberei is segítségükre vannak - mint a későbbiekben is - a felszínre kerülő problémák megoldásá­ban. Az esküig választhatnak az újoncok, hogy inkább pol­gári szolgálatra kérik-e magu­kat. Tavaly 95 főből hatan él­tek ezzel a lehetőséggel a pé­csi Zrínyi Miklós Határőrlak­tanyában - tájékoztatta lapun­kat Zámbó Péter alezredes. Gáspár István, a humán­szolgálati alosztály vezetője és Bagosi Zoltán, a sorállományú határőrök érdekképviselője elmondta, hogy próbálnak elébe menni a problémáknak különböző tesztekkel, véle­ménykutatásokkal, ugyanak­kor a veszélyeztetett katonák tevékenységét is nyomon kö­vetik. Vigyáznak, hogy „ve­zéregyéniségek” ne kerüljenek a nyeregbe. A mai bevonulók- nak nincs kapcsolatuk az öreg katonákkal, nincsenek „szíva­tások”. Ami elsősorban annak köszönhető, hogy a szolgálati idő legelején markáns képet kapnak, ki kicsoda a seregben. Az is igaz, manapság soha nem tapasztalt „lazaság” jel­lemző a seregre, már ami a ko­rábbi dresszúrát illeti: ha va­laki nincs szolgálatban, akár naponta is távozhat, civilben. Gáspár István szerint ugyan mindig is vannak olyanok, akik még a mai, sokkal keve­sebb kötöttséget is nehezen vi­selik, és ez az új helyzet fel­erősíti problémáikat. Mégis, szolgálati okból a katonák sose keresik fel a gondozáson a pszichológusokat, inkább jellemzőek a párkapcsolati ba­jok, egyéni és családi gondok. A délszláv válság idején a határon éles fegyverrel szolgá­latot teljesítők átérezték a fel­adat fontosságát, nem ijedtek meg, sokkal inkább felnőttek az elvárásokhoz, és büszkék is voltak megbízatásukra. Ami a leszerelést illeti: a pil­lanatnyi felszabadultságon túl sokan félni kezdenek. Nem sej­tik még, miként tudnak vissza­illeszkedni a polgári életbe, nem látnak maguk előtt semmi­lyen perspektívát. M. K. Biztonságban a jeges úton Voltak, akik megálltak és kitar­tóan nézték. Hogy lehet, hogy egy fehérbotos asszony ilyen határozottan mozogjon az ut­cán, amikor mindenki a ke­vésbé fényes felületeket ke­resve, szinte totyogva lépeget. Igaz, a világtalan nő előtt egy­két lépéssel mindig ott ballag egy kutya. Most is. Minden reggel Csinszka, a hat éves lab­rador vezeti a munkahelyére, aztán befekszik az ÁNTSZ te­lefonközpontjában kialakított kuckójába és zokszó nélkül várja, hogy leteljen Ágnes asz- szony munkaideje. Testes, fényes fekete szőrű jószág. Tekintetéből, mozdula­taiból hallatlan nyugalom árad. A szeretet, a törődés nyugalma. Ha tudná, bizonyára elmesélné, hogy otthon a legjobb falatok neki jutnak, s csak akkor fogják energiaszegény kosztra, ha megindul a súlya. Ilyenkor több, mint kétezer forintért vá­sárolnak neki speciális tápot, a parizerről, túróról nem is be­szélve. Ha tudná azt is elmon­daná, hogy ő ezt nem kémé, hi­szen a gazdájának nagyobb szüksége lenne az ennivaló megválogatására - hiszen cu­korbeteg -, mint neki. És min­denre nem telik. De egyszer ta­lán majd igen. Hiszen nemrég létrehoztak egy alapítványt, amely hatvan százalékban a vakvezető kutyák tartását, negyven százalékban pedig a tehetséges, de vak gyermekek zenei oktatását támogatja. Az alapító Mahler Marcellné, bu­dapesti idős hölgy, akinek a ze­neszerző, Mahler Gusztáv volt az apósa. Ez az alapítvány re­ményeket ébresztett a vakve­zető kutyák gazdáiban. Azzal, hogy valaki gondolt rájuk. Egy olyan ember, aki bizonyára pontosan tudja, hogy a kutyák tartása nagyon sok pénzbe ke­rül, de ezek nélkül már nem tudnának létezni mindazok, akik hozzászoktak ahhoz, hogy valaki vezeti őket. Nem kézen fogva, nem támogatva, hanem előttük járva, helyettük látva. Csinszka mellett Ágnes asz- szony sokszor vállalt idegenve­zetést. Finn vendégeknek a fő­várost is bemutatta, kiválóan beszéli a nyelvüket. Neki már hosszú idő óta folyamatosan kell tanulnia azt, amivel sokan most próbálkoznak: hogyan is lehet talpon maradni a csúszós úton. Török Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents