Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-14 / 13. szám
1997. január 14., kedd Gazdasági tükör Dtinántúli Napló 7 Talán nem maradunk Kairóban Tavaly az utazási irodák hibájából nem maradt utas külföldön, tavalyelőtt viszont országos botrányt kavart az Egyiptomban hoppon maradt utasok ügye. Míg ők a piramisok árnyékában élvezték a nyaralás örömeit, addig idehaza az utazási irodájuk tönkrement, a hazahozatalukról sem gondoskodott. Nos, az évek folyamán akárhogy is toldozgatták-fol- dozgatták az idegenforgalmi törvényt, ilyen eset mind a mai napig előfordulhat. Pedig január elsején is életbe lépett néhány módosítás. A szerződésekben például az utasokat részletesen tájékoztatni kell a részletekről, hiszen ha valamelyik fél nem teljesíti ígéreteit, a bíróságra már az írásos bizonyítékkal lehet menni. A szerződés megkötésekor a teljes összegnek legfeljebb a 40 százalékát lehet kérni, a fennmaradó részt az utazást megelőző harminc napon belül kell kifizetnie a megrendelőnek. Jelentősen, egymillióról nyolcmillióra emelték azon irodák letéti összegét, amelyek a külön Az utas szereti, ha vissza is hozzák FOTÓ: TÓTH (charter) repülőgépekkel szerveznek utakat, ezt azonban át- válhatják biztosításra is. A pénzt használják fel akkor, ha esetlegesen az iroda nem tudná teljesíteni szerződéses kötelezettségét. Vétek Emmi, a Lenau Reisen vezetője szerint azonban ezzel még nem oldódott meg az utazási irodákkal kapcsolatos gondok egy része. Véleménye ugyanis az, hogy enÜj szabályok. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság január 31-ig egy csomagban kívánja a Pénzügyminisztériumnak benyújtani azokat a dokumentumokat, köztük a leendő vagyonkezelők versenyeztetési szabályzatát, amelynek elkészítését számára a módosított államháztartási törvény végrehajtási utasítása írja elő. Kisebb kamat. Január 20- tól átlagosan 0,5 százalék- ponttal csökkenti betéti kamatait a Magyar Külkereskedelmi Bank. A hitelkamat-csökkentés ennél sokkal erőteljesebb, egyes esetekben eléri a 4 százalék- pontot is. Környezetvédelem: zöld illúzió? A pénz beszél, a kutya ugat, a hulladék rohad Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 277,24 Görög drachma (100) 66,44 Német márka 103,80 Olasz líra (1000) 106,37 Osztrák schilling 14,75 Spanyol peseta (100) 123,44 USA-dollár 163,65 A környezetvédelem ma még azon beruházások közé tartozik, melyeket a vállalatok szívesen odáznak el évről évre. A megtérülés ugyanis hosszú távú, és nem is minden esetben fejezhető ki forintban vagy éppen dollárban. Környezetvédelemre - a tapasztalat szerint - egyelőre csak azok a vállalatok fordítanak figyelmet és pénzt, amelyek vezetése előrelátó emberekből áll. Az egyik hulladékfeldolgozással foglalkozó honi vállalat a közelmúltig kénytelen volt szemetet importálni ahhoz, hogy alapvető tevékenységét elláthassa. Neki ugyanis olyan partnerre lett volna szüksége, amelyik hajlandó a hulladékok szelektív gyűjtésével bíbelődni. Ilyen nem lévén, más ország szemetére szorult. Az eset jól illusztrálja a környezetvédelem hazai rangját. Az a szomorú igazság, hogy a vállalatok akkor adják fejüket környezetvédelemre, ha e nélkül veszteségessé válna működésük. Ezt támasztja alá az a közelmúltban elvégzett felmérés is, amely az európai nagy- vállalatok környezetvédelmi politikáját vizsgálta. A válaszokból kiderült, hogy csak elvétve akad olyan cég, amelynek vezetősége szerint a vállalkozás jövője függhet attól, törődnek-e a környezet védelmével. A németek többnyire előrelátók, az írek viszont fütyülnek az egészre, míg törvény nem kötelezi őket. A tanulmány szerint a környezet szennyezésétől leginkább a pénzben kiróható büntetés nagysága tartja vissza a vállalatokat. Mármint Európa nyugati fertályán. Nálunk egyelőre jobb üzlet kifizetni a bírságot, mint beruházni egy szeméttömörítő gépre. Pedig például egy belga cég ilyen irányú fejlesztései rendkívül ígéretesek. Préselő berendezése kis energiaráfordítással nagy mennyiségű hulladékot képes tömegében hányadára csökkenteni. Természetesen a legnagyobb ösztönző erő az, hogy történetesen a dán fogyasztók elfordulnak azoktól a vállalatoktól, amelyeket környezetszennyezőnek, vagyis felelőtlennek ítélnek meg. B. B. A bankoknál van a helyzet kulcsa Az autóimportőrök esete az új jogszabályokkal Mint a régi viccben: van egy jó hírem és egy rossz. Január 1-jé- ennek hatása könnyen megjőve! csökkent a gépkocsik vámtétele. Ez a jó. A lízingdíjak forgalmi adójának befizetési rendje viszont megváltozott. Ez a rossz. A nyugat-európai gyakorlatnak megfelelő új jogszabályok kétségtelenül, Jogharmonizálnak”, ám kedvezőtlenebbek a régieknél. Amit nyerünk a vámon, elvesztjük az áfán. Az Európai Unióval kötött s 1994-ben hatályba lépett társulási szerződés értelmében 1995. január 1-jétől a vámjellegű költségeket folyamatosan csökkenteni kell. Ez a gépjárművámok esetében évente 15 százalékot jelent. A dokumentum szerint 2001 -re megszűnik a négykerekűek vámja. A Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke, Győző Gábor véleménye szerint a vámlebontás kétségtelenül ösztönzi a piacot. Az eredeti tervek értelmében ez év június 30-ig meg kellene szűnnie a vámpótléknak, bár a határidő betarthatóságában az importőrök egyike-másika kételkedik. Ezzel együtt a költségek folyamatos csökkenése már az első negyedévben érezhető lesz. A második negyedévben azonban a forintleértékelés okozta drágulást a kereskedők kénytelenek lesznek a vevőkre hárítani. Ha a vámpótlék megszüntetésének határidejét a kormány tudná tartani, akkor ez öthavi forintleértékelést tudna ellensúlyban tartani, vagyis az autók árának nem kellene emelkednie. Ám a helyzet sajnos, nem ilyen rózsás. Január 1-jével megváltozott ugyanis az áfabefizetés időpontja. Az új szabály szerint e kötelezettségnek a birtokbavétel alkalmával kell eleget tennie a lízingelőnek. A szabály megdrágítja az egyébként sem olcsó autók vételét. A lízingbeadó kénytelen lesz a tavalyinál magasabb kezelési költséget felszámolni, s solható: a kereslet visszaesése várható. Győző Gábor szerint az elmúlt év végén azért ugrott meg az autóvásárlások száma, mert a vevők osztottak, szoroztak s úgy döntöttek, akkor járnak jobban, ha még az év végén beruháznak. A helyzetnek egyetlen megoldása lenne: egy, a mostaninál kedvezőbb hitelezési konstrukció. A lízingbeadók mögött álló pénzintézeteknek, bankoknak kellene új rendszert kidolgozniuk és felvállalniuk. 25-30 százalékos kamatra ugyanis nemigen vesznek fel az emberek hitelt. Az ennél kedvezőbb konstrukció kétségtelenül veszteséget jelentene a bankoknak, de csupán ideig, óráig. E technikával ugyanis megvethetnék lábukat az autópiacon. Győző úgy véli, ezen a megoldáson érdemes volna elgondolkodniuk, mivel két év múlva már ezen a piacon is érezhető lesz a fellendülés. Bozsó Bea nek ellenére is maradhatnak utasok külföldön, ugyanis a nem charter járatokat működtető irodáknak csak egymilliós a letétjük, abból pedig nem minden esetben futja a szállodára és a visszaútra. Nagyon fontos lenne az úgynevezett inszolvencia biztosítás bevezetése is, ugyanis ezt a szolgáltatási formát éppen az ilyen kellemetlen esetek megoldására találták ki. Az idegen- forgalmi szakember viszont azt egyértelműen jónak tartja, hogy a kamarák megkapják a felügyeletijogot, ezzel kiszűrhetik azokat az illegális utazásszervezőket, akiknek csak ügynöki tevékenységre volt jogosítványuk. Azzal is elégedett Vétek Emmi, hogy a szabályzatban tisztázták, mi minősül utazász- szervezésének, ugyanis például az iskolákban sokan foglalkoznak ilyen tevékenységgel, bélés külföldi utaztatással. Ha két szolgáltatást nyújt valaki, akkor az már ennek minősül, s a jogszabály ellen vétőkkel szemben a törvény szigorúan jár el. A módosítás szerint ilyen tevékenységre csak a jogosítványnyal rendelkező utazási irodáknak lesz majd lehetőségük. Békéssy G. Új befektetési jegy Több mint 100 millió forint értékben lehet majd jegyezni a Takarék III. Értékpapír Befektetési Alap befektetési jegyeiből, a január 17-től február 4- ig. A zárt végű alap jegyeit a névérték 100 százalékáért lehet majd megvásárolni értékkorlátozás nélkül. A 10 ezer forintos címletű értékpapírokat bármely természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vásárolhatja. A jegyeket a Takarékbank Rt. valamennyi fiókjában, illetve a kijelölt takarék- szövetkezetek kirendeltségein jegyezhetik a befektetők. (I) Innovációs nagydíj Statisztikák a megmondhatói, milyen mértékben csökkent Magyarországon a bejegyzett újítások száma. Számtalan oka van ennek, a bürokráciától kezdve az irigységig terjedően, ám ebbe semmiképpen sem szabad belenyugodni. A Magyar Innovációs Alapítvány éppen ezért igyekszik elismerésével támogatni azokat, akik egy-egy évben újdonságaikkal váltak sikeressé. Immár ötödik alakalommal osztják ki az innovációs nagy- díjakat. A díjátadáskor szinte valamennyi minisztérium kü- löndíja is gazdára talál. így az ipari, a környezetvédelmi, a földművelődésügyi, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a kereskedelmi és iparkamara, a budapesti iparkamara, és az Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány Innovációs kü- löndíja is kiosztásra kerül. Az alapítvány kuratóriuma azt reméli, hogy a nagydíjra sok lesz a jelentkező, hiszen számtalan vállalkozási, egyéni siker született már az elmúlt évben is új termékekből, eljárásokból. Pályázhat mindenki, aki úgy érzi, megfelel a kritériumoknak. A dolgozatok beadási határideje február 24. B. G. Drágán letejeltünk A boltos mondja, most vegyek tejet, holnap már drágább lesz, úgy nyolcvan forint körül fog mozogni egy liter ára. Kétszer sem kellett mondani, azonnal vásároltam négy csomaggal, hiszen 54 forintért a kutyának is megéri. Sajnos, erre is ráfizettem, két zacskóval már másnap meg- savanyodott, ebből aludtejet kellett készíteni, sebaj, azt meg én szeretem, nem ment kárba. De azért elgondolkoztam ezen a tejáron. Mi az ördög kerül nyolcvan forintba egy teljesen „kilúgozott", vagyis tejszíntől, tejföltől megszabadított fehér folyadékon? Alig van szárazanyaga, 95 százaléka savó, ami rendben is volna, de miért kerül akkor ennyibe? A kérdés akkor lett számomra igazán érdekes, amikor megláttam az idei felvásárlási árakat. Abból kiderül, hogy az első osztályú tejre literenként 37 illetve 34 forint az árgarancia, a Földművelésügyi Minisztérium viszont hirdet 43,20 és 40,80forintos irányárat is, amelyhez 1,50 és 1 forintos árkiegészítő támogatást nyújt. Szóval miért kerül a tej a duplájába boltokban. A feldolgozás természetesen pénzbe kerül, a forgalmazás is, de ennyibe? Gyanítom, itt a gyártó cégek még a régi árlemaradásukat is be akarják pótolni, mert a mostani emeléseket sem az infláció, sem a gazdasági kilátások nem indokolják. A piac törvényei szerint - ha még vannak ilyenek - az áremelés csökkenti a fogyasztást, boltosunk szerint első napokban tejből már 20 százalékkal kevesebb fogyott, mint a drágulás előtt. Nagy tejivó hírében álló gyermekeim is bejelentették, ezentúl a jóval olcsóbb kólát isszák a reggelihez. De mit tehetnek a kisgyermekes anyák? Nekik továbbra is „tejelni" kell, még ha drágán is. B. G. RAR
