Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-13 / 12. szám

1997. január 13., hétfő Háttér - Report Dünántúli Napló 9 Két vélemény a Baranya Megyei Vízmű Vállalatnál történtekről Törvénytelen az átszervezés?- Törvényte­lenségek egész sorát követik el az alapítói jogo­kat gyakorló önkormány­zatok - mondja dr. Karancsi Zol­tán (képün­kön), a Baranya Megyei Vízmű Vállalat múlt év végéig volt igazgatója, jelenleg a korábbi munkakörébe visszahelyezett fejlesztési főmérnök. - Amibe most belefogtak, az a vagyon szétszórása és a megyében ed­dig zavartalanul működött szolgáltatás ellehetetlenítése.-Huszonegy éve dolgozom a vállalatnál, szakmai hozzáér­tésem elismeréseként 1996. de­cemberében a Víz- és Csator­naművek Országos Szakmai Szövetsége elnökének válasz­tottak. E pozícióval egyúttal Baranya megyének a szolgálta­tás területén nyújtott szerepét is elismerték. A szervezet feladata különböző bizottságok útján in­formációkkal ellátni a szolgál­tatókat, kiterjedt nemzetközi kapcsolatok révén segíteni a fejlesztéseiket, a minisztériu­mokkal, érdekképviseleti szer­vekkel az együttműködést elő­segíteni, szakmai véleménye­zést adni. Mindezt korábban az országban működött 32 vízmű tevékenységének összehango­lására hívták életre, de a lezaj­lott átalakítások nyomán jelen­leg már közel 300 üzemeltető érdekegyeztetését szolgálja. Átszervezést hirdettek- A vízmű vállalatok átalakí­tása tehát számos helyen meg­történt, s most már tapasztalat­ból mondhatom, hogy e folya­mat ott volt törvényes, ahol a meglévő cégek első lépésként egyben maradva rt.-vé, vagy kft.-vé alakultak, s ezt követően osztódtak kisebb egységekre. Ahol nem ezt az utat választot­ták, vitatott a helyzet, bírósági eljárások egész sora van folya­matban miatta, számos esetben a törvényesség kérdéseivel a legfőbb ügyészség foglalkozik.- A Baranya Megyei Vízmű Vállalat átalakítását is az ere­deti elképzelés szerint kellett volna végrehajtani, és a működ­tető vagyont egyben tartva kft.- vé átalakulni. Múlt év közepén ehhez az érintett 288 önkor­mányzattól 18 kivételével az egységes álláspontú határozat meg is született, és ha akkor nem ennek a konstrukciónak az elvetése mellett döntenek az alapítói jogokat gyakorlók, ha­nem a 18 település meggyőzé­sét vállalják, befejeződik az át­alakítás úgy, hogy a szolgálta­tás megfelelő színvonala fenn­marad. Helyette a minden vo­natkozásában törvénytelen megoldást választották. Át­szervezést hirdettek, ami jogi­lag megfoghatatlan kategória, elsőnek az alapítók széthordják, amire igényt tartanak, s mi ma­rad a többi településnek? Ehhez járul a személyemet érintő dön­tés, amely ugyanilyen törvény­telenül szüntette meg az igazga­tói jogkörömet. A cél egyér­telmű volt: az eltávolításom. Anyagi felelősség Dr. Hargi­tai János (ké­pünkön), a Baranya Me­gyei Közgyű­lés alelnöke, mint az alapí­tói jogokat gyakorló ön- kormányza­tok egyik képviselője, továbbá az átszer­vezés kimondásakor módosított alapítói okirat alapján létreho­zott igazgatótanács vezetője a vízmű átalakításával kapcsolat­ban fent leírtakhoz az alábbia­kat mondta el:- Dr. Karancsi Zoltánnak ha­tározott időre, az átszervezés befejezéséig szólt a munka- szerződése. így törvénytelen lépést nem tettek az alapítói jo­gokat gyakorlók, amikor az e feladatra fordított, hat éve hú­zódott, hiábavaló kísérleteik után kimondták, lezártnak te­kintik a próbálkozások idősza­kát, és 1997. január 1-től át­szervezik a vállalatot. Értelem­szerűen jogukban állt az igaz­gatót felmenteni, és visszahe­lyezni a korábbi, fejlesztési fő­mérnöki állásába. É lépésekről a törvényi előírások betartásá­val az érintetteket informálták. Az más kérdés, hogy Karancsi úrnak szintén jogában áll a dön­tést vitatni, és megfelelő fóru­mokon az igazát keresni. „Jogukban állt”-Az alapítói jogokat gya­korló önkormányzatok nem herdálhatnak el semmit a válla­lati vagyonból. Anyagi felelős­séggel tartoznak minden dönté­sükért, a felelősségük lényege­sen nagyobb, mint bármelyik más településnek. Amúgy az átalakulást nem az alapítók hiú­sították meg. Megítélésem sze­rint ehhez sokkal inkább az igazgatóval szemben kialakult nagy mértékű bizalomvesztés járult hozzá, amelyet a szolgál­tató működési körzetéhez tar­tozó települések 65-70%-án ta­pasztaltunk. Bár hangsúlyozni kívánom, hogy szakmai szem­pontból soha senki nem kérdő­jelezte meg a hozzáértését, de a tulajdonosi akarat érvényesíté­sét kötelessége lett volna szem előtt tartani, és elősegíteni, hogy a szolgáltatásért elsődle­gesen felelős települési önkor­mányzatok minél előbb szerep­hez jussanak. Tény, hogy a vál­lalat működtetése eredménye­sen történt - ám az is, hogy mi­nisztériumi szinten sikerült olyan lobbizást folytatnia, melynek eredményeként példa nélküli törvénytelenséget köve­tett el maga Lotz Károly minisz­ter az aláírásával, amikor rende­letben megállapította a vízdíjat Baranya megyében annál az üzemeltetőnél, amelynek a va­gyona az önkormányzatoké a Vagyonátadó Bizottság 1995- ben kelt döntése óta! Berta M. Száz évnél is idősebb fák dőltek ki tövestől a Sikondán, a strandnál fotö: laufer László Térdre rogyó erdők Küszöbön a katasztrófa! - véli az erdészeti igazgató Mintha egy gigantikus ideg- rendszert borzoltak volna ösz- sze és dermesztettek jégbe: olyan az erdő. Akik nem érzik a fákat, talán fájdalom nélkül néznek a hótakaróra hullott, fekete ágakra, a gyökerestől kifordultakra. S akiknek van füle recsegő rogyásukra, csak azokban jajdul fel: nyolcvan­száz év roppant össze! Kimé­rik majd az erdőgazdák, bizo­nyosan, az idei tél milyen kárt tett erdeinkben. Bár a világ manapság egyébként is van olyan hideg, hogy elvesszen az erdő iránti aggodalom, a susogásuk szülte lágy szeretet, még az új tulajdonosok között is nem kevesekben. A Mecseket irgalmatlanul megrázta a jégpáncél. Elég valahol negyed­órára megállni, hogy újabb fa földre zuhanását hallhassuk. Mint egy végleges lemondás, olyan elnyúlásuk. Valódi a fé­lelem. Papp Kálmán, a Me­cseki Erdészeti Rt. árpádtetői erdészetének igazgatója az előző telet említi: akkor is pusztitottok a fehér hónapok, de „csak” 5000 köbméternyi fát könyveltek el veszteség­ként.-Ha jön az újabb hó, az ónos eső, vagy csak megmoz­dul a levegő - mondja -, idén nem állunk meg 10 000 köb­méter alatt. Más a fák terhelése a tető­kön, a hegyoldalakban, a völ­gyekben, s más a kárveszély, ha szálerdőben lévő, úgyneve­zett alányurgultakról van szó, megint más, ha 4-5 méteres fiatalosokról. Az István-akna felé vezető út mellett például az utóbbiak állnak. Állnak? Fél attól az erdészeti igazgató, hogy a most földre szorított ál­lományból rengeteg soha többé nem egyenesedik fel. Sűrű az állomány , most áll az első nevelővágása előtt, na­gyon megfogta a havat. Vá- gotpusztán, ahol rendkívül erős volt a rárakódás, a vé­kony ágakról, mint 10 centi- méteres jégzászlók, lóg a megdermedt csapadék. A károk felmérését valóban megkezdték már. Elsősorban a fenyők a veszélyeztetettek. A szakemberek becslése szerint egy 20 méter magas fára az olvadásig 1000 kilónyi több­letsúly nehezedik. Persze, hogy térdre rogy egy részük.- Küszöbön áll a kataszt­rófa - mondja Papp Kálmán. - Azzal együtt is, hogy az eddig földre dőlt, hullott famennyi­séget felhasználjuk, s eddig a tavalyihoz képest nem sok a kár. Ma talán az erdészek szo­rítanak a legjobban: ne jöjjön újabb havazás! S zámos erdei út attól jár­hatatlan, hogy a fölre húzott ágdzsungelen nem lehet áthatolni. Igaz ez a sétautak mellett minden olyan, a szaknyelv szerint „erdőkben menő vonalas létesítményre” is, mint amilyen a fák között a villanyvezetéknek a sáv vagy a közlekedési utak. Amikor pedig nagy a baj - mint most is -, gyakori, hogy máshol kere­sik a felelősöket. Van ebből máris nézeteltérés, mert - mondja az erdészeti igazgató - egyedüli és egyértelmű fele­lősséget ezeknek a sávoknak a tisztán tartására a MEFAG Rt. nem vállalhat fel. Többek kö­zött azért sem, mert a terület ugyan az erdészeté, de keze­lője ezeknek a nyiladékoknak például vagy a DÉDÁSZ vagy a Közúti Igazgatóság, s utób­biaknak ezekre a sávokra szolgalmi joga van.- Ezzel együtt erdészetünk technikai felkészültségétől és a rendelkezésre álló létszámtól függően igyekszik segítséget adni. V an persze, olyan véle­mény is - ilyenkor, amikor sok munkát adna a tél a nyiladékokon és mellettük -, hogy legalább fa­magasságú szélességben ki kel­lene termelni a fákat a villany- vezeték, az út mellett. Ezt az erdészeti szakemberek non- szensznek minősítik, „egysze­rűen elképzelhetetlen”. Nem csak a fák és a faállo­mánnyal gazdálkodók szen­vednek. Szenvednek az erdő­lakók, főleg az őzek és a szar­vasok is. Jóllehet, az árpádte­tői erdészetben nem „húzó­ágazat” a vadgazdálkodás, Papp Kálmán mégis mély ag­godalommal jelzi: tele az erdő vémyomokkal. A hóra rakó­dott vastag, kemény, törésekor éles jégréteg mély sebeket ejt az állatok lábán. Márpedig az élelmükért most nagy utat kell bejárniuk. Ha a földre zuhanó fák re­csegő jajdulása az egyik jel­lemző hang ezekben a hetek­ben az erdőkben, a másik a vadat hajtó, falkába verődött kóbor kutyák csaholása. Ame­lyik sérült vad nyomára rááll­nák, nem menekülhet... Mészáros Attila Botrány egy kulcsregény körül A könyv címe „A szikla”, szer­zője Pierre Rey, műfaja kulcs­regény. A könyv körül vihar tombol. A szerző megszokta a köny­vei által gerjesztett botrányo­kat, mondhatnánk, ebből él, méghozzá kitűnően. Mester­sége címere a kulcsregény. Rey előző könyvének például „Ä görög” a címe, egy milliárdos hajómágnásról szól, és csak az nem ismer Aristoteles Onas- sisra, aki nem akar. „A görög” 1973-ban jelent meg, és három év múlva követte egy másik könyv, aminek „Az özvegy” volt a címe. A sztoriból egysze­rűen nem lehetett nem felis­merni Jackie Kennedyt, az el­nök özvegyét, aki félje halála után hozzáment a görög hajó­mágnáshoz. A nyájas olvasók falták ezeket a könyveket. Pierre Rey legújabb műve „egy az egyben” az operetther­cegség, Monaco viselt dolgait énekli meg. Még akkor is, ha a regényben a miniállamot Roc- cadurának hívják, a herceget Pontinak. A regénybeli herceg többek között nagy nőfaló, színésznő­ből lett neje ezt zokon veszi, s már a válás gondolatával fog­lalkozik. A hölgyben félreis­merhetetlen Grace Kelly, aki később közismerten furcsa au­tóbaleset áldozata lett. Albert herceg neve a könyvben Thiba- ult és többek között még olyan híresztelések is keringtek róla, hogy „á lányok mellett a fiúkat is szereti”. Miután így a dolog félreérthetetlen, nem csoda, ha a hercegi ház „nagyon dühös és perrel fenyegetőzik”. (Ferenczy Europress) Winnetou és Old Shatterhand 200 millió példányban A szászországi főváros, Drezda közelében lévő Radebeulban minden esztendőben fesztiválon emlékeznek meg Kari May-ról, a népszerű íróról. 1896-ban költözött ide az ak­kor már sikeres író, itt élt és al­kotott 1912. március 30-án be­következett haláláig. A háznak aligha lehetne stílszerűbb neve: Villa Shatterhandnak hívják. May Károly (írói rangját jelzi nálunk, hogy Verne Gyulához hasonlóan magyar nevet kapott) csaknem biztosan saját magáról mintázta a keményöklű fehér kalandor, Old Shatterhand figu­ráját. Sikerei zenitjén az író szí­vesen örvendeztette meg bará­tait, látogatóit azzal, hogy Old Shatterhandnak öltözött. Az, hogy a szerző sosem járt a Vad­nyugaton, nem akadályozta meg a Shatterhand-villa beren­dezőit abban, hogy a rajongók láthassák a regényekből jólis­mert kellékeket, Winnetou to- mahawkjától kezdve egészen Old Shatterhand híres puská­jáig, a Medveölőig. A villa-mú­zeumban minden látogató gombnyomásra meghallgathatja Stephan Sulke divatos pop-éne­kes dalát: a refrén szerint: „Kedves May bácsi, de kár, hogy nem vágtázhattam veled . ..” Hányán mondják és gondol­ják ezt még rajta kívül? A May- fesztivál alkalmából közölt leg­újabb felmérés szerint az író műveit eddig 200 millió, pél­dányban adták ki. Örökzöld probléma - Hónapok óta áll megrongálva a pécsi belvárosban a felvételünkön lévő pad. „Nyüt törését” nem a jég okozta. Állapota az idő múlásával egyre rosszabb, pedig (a zord idő ellenére) akadnak, akik szeretnék céljának megfelelően használni. fotó: müller andrrea

Next

/
Thumbnails
Contents