Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)

1997-01-13 / 12. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tűkör 1997. január 13., hétfő Hírcsatorna Üldözött papjaink. Meg­jelent a pécsváradi Hetényi Varga Károly Papi sorsok a horogkereszt és a vöröscsil­lag árnyékában című könyv- sorozatának harmadik kötete, mely többek között Pécsett, a Hunyadi úti Egyházmegyei Könyvesboltban kapható. A sorozat negyedik és ötödik kötete már nyomdakész álla­potban van, s a szerzetesek hányattatásáról szól. (a) Nyílt tanítási nap. A Pécsi Mátyás Király Utcai. Általá­nos Iskola nyílt tanítási napot tart január 16-án háromne­gyed nyolctól fél egyig az in­tézmény valamennyi osztá­lyában. Különösen a leendő elsősöket és szüleiket várják. Az iskola céljairól, lehetősé­geiről pedig ugyanezen a na­pon 17 órakor Troskáné Varró Mária igazgató ad tá­jékoztatót. (d) Szavalóverseny. Pákolitz István József Atila-díjas költő váratlanul hunyt el 1996 májusában. Szülővá­rosa, Paks elhatározta, hogy idén, április 11-én, a Költé­szet Napján a helyi gimná­ziummal, a könyvtárral és a múzeummal karöltve meg­rendezi a Pákolitz István Szavalóversenyt. (sz) Hetényi gazdatanfo­lyam. Ma 17 órakor indul az idei gazdatanfolyam Hosszú- hetényben, a Nemes János Általános Művelődési Köz­pontban. A témák között sze­repel a falu helyzete, a nö­vényvédelem, a borászat, a sugárzásbiológia, az agrár- gazdaság kérdései. Jelent­kezni az iskolában lehet, (v) Sajtóból Pécsett. Baranya és Pécs újságíróinak, vala­mint a város és a megye iközéleti szereplőinek rész­vételével rendeztek hosszú idő után újra sajtóbált Pé­csett, január 11-én, szomba­ton a Palatínus Szállóban. A bálon a régió zsurnalisztái mellett részt vettek a Pécs­ről, Baranyából elszárma­zott szerkesztők, riporterek. Az esten megjelent Kiss Pé­ter munkaügyi miniszter és Hajdú István, a Magyar Rá­dió elnöke is. (f) Adáski maradás Sikló­son. A siklósi Felszabadu­lás utca 96. sz. házban a megnövekedett fűtési igé­nyek következtében bekö­vetkezett hálózatleégés mi­att kábeltelevíziós adáski­maradás történt több, mint négy órán keresztül a város nyugati részében, szomba­ton délután. (j) Reklámdömping az iskolában Ma már senki sem tagadja, hogy a gyerekek, a fiatal kor­osztály közvetve az egyik leg­nagyobb fogyasztó. így nem csoda, hogy a reklámok egyre nagyobb mértékben célozzák meg őket. És hol lehet a gyere­keket a tévén kívül a legköny- nyebben elérni? Az iskolában. A Magyar Reklámszövetség etikai bizottságához az utóbbi évben számos panasz érkezett, elsősorban a szülőktől, de még a Versenyhivataltól is, az isko­lákban történő agresszív reklá­mok miatt. Mivel a Művelődési és Közoktatási Minisztérium részéről ez ügyben nincs hiva­talos álláspont, a múlt héten az iskolák képviselőivel, gyer­mekpszichológusokkal, a legin­tenzívebben hirdető cégek kép­viselőivel megpróbáltak közös álláspontot kialakítani: hol le­gyen a határ az iskolai reklá­mok terén. Dr. Kardos Lea, az etikai bi­zottság elnöke lapunknak el­mondta, hogy az iskolai élettel, oktatással kapcsolatos reklá­mok (környezet- és egészség- védelem, ismeretbővítés stb.) mindenki számára elfogadha­tóak, ám sokkal kérdésesebbek a kifejezetten termékreklámok. Számos esetet ismernek már, amikor különböző édességeket, üdítőitalokat reklámoztak pl. órarenden olyan felhívással egybekötve, hogy minél többet fogyaszt egy-egy osztály vagy iskola az adott termékből, annál nagyobb eséllyel nyerhet az is­kola számára pénzt vagy esz­közt. Ezek a reklámfogások nem csupán a szülőket készte­tik sokszor anyagi helyzetükön felüli kiadásokra, mondjuk csokoládévásárlásra, hanem közcélúnak tüntetik fel a ter­mék fogyasztásának növelését.- Az iskola felelőssége, hogy mit enged be a falai közé - így Kardos Lea. - A gyerekek köte­lezően ott ülnek az iskolában a nap nagyobbik részében. Kér­dés: ezzel együtt kötelező-e „elviselniük” a reklámokat és végrehajtani az általuk sugallt feladatokat? Válasz egyelőre még nem született. M. K. - Fotó: Müller Pandamackók nagyon hideg tele A pandák nem diétáznak FOTÓ: MÜLLER ANDREA PECS, ALLATKERT Fagy van, csak időnként enged. A mecseki állatkert lakóit is fél­tené az ember, s erre azt mondja dr. Fülöp István, a Kultúrpark igazgatója, hogy a hegyen min­den rendben. Áz állatok döntő többsége örül a hónak - mint a gyerek -, készül rá, bundát vált vagy téli ancugot növeszt. Tehát ne féltsük őket. Legfeljebb a majom meg a ví­ziló csodálkozik, de számukra biztosított a jó meleg, a lakóhe­lyeiket fűtik. Egyébként is úgy készülnek évről-évre a télre az (ilyen időben is nyitva tartó) ál­latkert ügyeletes dolgozói, mint az otthoni háztartások többségé­ben: amit lehetett, bespájzoltak még a nyárról. Gyümölcsöt, zöldséget zacskóznak és lefa­gyasztanak, szénát-szalmát be­hordanak. Ami fontos: a tél okán minden állatnak több kalória kell ezekben a napokban, mint mond­juk tavasszal vagy nyáron. És még egy dolgot. Ezekben a napokban várják több államál is a szapomlatot. Világra jöhet apró mackó, születhet zebracsikó, an­tilop vagy tevécske, s már az is biztos, hogy több kenguru erszé­nye színükig tele van. K. F. A mentőknek sohasem jelent pihenést a hétvége (Folytatás az 1■ oldalról) Többeknek okoz bosszúságot, hogy sokat kell várniuk a be­tegszállító mentőkre, ha jeges az út. A mentőállomáson el­mondták, a mentőautó is ugyanúgy csúszik, mint bárme­lyik másik autó, emiatt meneti­dejük megnövekedik. Ha kés­nek, nem azért nem mennek, mert nem akarnak. Bevethető erőik végesek, és az ellátandó feladatokat is rangsorolniuk kell - sürgősség szerint. Hétköznap három kiemelt és nyolc-tíz betegszállító autó dolgozik, hétvégén kettő kie­melt és négy szállító áll szolgá­latban. Egy átlagos napon két­száz beteget szállítanak be kór­házba, haza, vagy egyik kór­házból a másikba. A hétvégén a mentősök álta­lában tizenkét órát ügyelnek. A szombati nap nagy feladatot je­lent számukra, mert egyes egészségügyi intézmények - például a műveseállomás - ek­kor is dolgoznak, el kell oda szállítaniuk a betegeket, és haza is kell őket vinniük a kezelés után. Ekkor folyamatosan jár­nak a mentők, egész nap. U. G. Hol vannak a hóemberek? Talán a jégruhát nem szeretik. Hogyan is néznének ki, ha a fehérre felhúznák a csillogó üveget, ami olvadásnak in­dulva elmaszatolná a fekete széngombokat, meghajlítaná a sárgarépa orrot, lecsúsztatná a lyukas pirosfazék kalapot. ők már csak a finom, hideg pelyhekből összegyúrt anya­got kedvelik, amiből már bő­ségben voltunk ezen a télen, csak éppen még nem szab­tunk belőle sok-sok hóembert. Meglévő gondjaink, baja­ink mellett a hóban is csak ezek súlyosbodását látjuk. Hogy is láthatnánk másként, ha akadályoz a közlekedés­ben, ha többet kell fűteni, ha kell még egy pár bakancs, mert a régi nem bírja a próba­tételt. A nyugalmat szülő fehér háborítatlanság csak az emlé­keinkben él. A gyermekkori képekben, amikor olyan har­sogó jókedvvel lehetett meg­törni ezt a nyugalmat, hogy aztán a nyomában valahol az udvar, a tér, a domboldal kö­zepén egyre nőjön, terebélye­sedjen egy-egy nevető szájú hóember. A sok-sok törpe között nagyra nőtt gyerekek, apák is görgették a dagadó hólabdá­kat, ugrasztottak valakit a házhoz fazékért, sárgarépáért, szénért, seprűért. És a hóemberek sokáig őrizték a közös jókedvet. Ak­kor is, ha közben jégruhát kaptak és körülöttük már nem formálódhatott újabb és újabb szomszéd. Voltak így is ele­gen. Nem úgy mint most, rossz­kedvűnk telén, amikor csak itt-ott árválkodik egy-egy hó­ember. Kopott seprűjükkel megbillentve a pirosfazék ka­lapjukat szomorú szájjal, hangtalanul szólnak utánunk: csak nem akartok elfelejteni bennünket? Török Éva Együtt kerül cd-re a német és a magyar himnusz MOHÁCS, FILMSZÍNHÁZ A Magyarországi Németek Or­szágos Önkormányzata és a Magyar Rádió pécsi szerkesz­tősége közös gondozásában cd- lemez készül, melyen a ma­gyar, a német és az európai himnusz, valamint a magyaror­szági németek éneke lesz hall­ható. A cd-lemezt azért készí­tik el, mert ünnepségeken, kül­földi vendégek látogatásakor sokszor okozott gondot a né­met himnusz felvételének elő­teremtése. Tegnap Mohácson, a filmszínház teremben a Palo­tabozsok-Mohács-Somberek Ifjúsági Fúvós Zenekarral ké­szültek el a felvételek. A cd-n több zenekar és énekkar szere­pel majd, többek között a Bólyi Énekkar is. A zeneszámok kü­lönböző feldolgozásban lesz­nek hallhatók. Nem véletlenül kerül felvé­telre a magyar himnusz sem. Talán ez a himnusz fejezi ki legjobban a magyarországi németek kettős kötődését, iden­titását. A Himnusz szövegének szerzője, Kölcsey Ferenc ma­gyar volt, míg a zeneszerző Er­kel Ferenc magyarországi né­met. U. G. Külföldön, belföldön egyaránt sikeresek fotó: Müller a. A Pedagógusetika a boltokban Hiánypótló könyv - politikusoknak is Néhány napja jelent meg a ha­zai könyvesboltokban a Peda­gógusetika - Kódex és kom­mentár című kötet, amely az első ilyen jellegű kiadvány Magyarországon. Hoffmann Rózsa szerkesztő elmondta, hogy a megjelentetés egyik oka éppen a hiány pótlása volt. A kötet megszületését há­rom évvel ezelőtt határozta el a Független Pedagógus Fórum, s a kezdeményezők között szép számban voltak pécsiek. A kia­dást indokolta az is, hogy a pá­lyának csak bizonyos részét képes a jog szabályozni, amelyből következően óriási szabadsággal bír a pedagógus. Ezt a szabadságot azonban csak az etika segítségével lehet kor­dában tartani. A hiánypótló kódexben leír­tak természetesen nem köte­lező érvényűek, csak ajánlá­sok, de sok iskola máris csat­lakozott, s magára nézve köte­lezőnek ismerte el a könyvben leírt normákat. A legtöbb ilyen iskola - mondta a könyv szer­kesztője - éppen Pécsett talál­ható. A könyvet nem csupán a pedagógusoknak ajánlják, ha­nem mindenkinek, aki valami­lyen módon kapcsolatba kerül ezzel a területtel. Köztük nem utolsó sorban a politikusok fi­gyelmét is fel szeretnék kelteni abban a reményben, hogy talán a pedagógusok is arra a társa­dalmi rangra emeltetnek, ame­lyet megérdemelnének. Cseri L. Mély álomban még a szőlő A fagykárok valószínűleg elkerülhetők a régióban Jégpáncél borította a természe­tet még néhány napja, s a me­teorológusok szerint ez a jég­páncél visszatérhet. A mező- gazdaság szenvedheti el a leg­nagyobb kárt: a szántóföld, a gyümölcsös, a szőlő. Vajon milyen az esély? Sok szakember sietve kimondta: a gyümölcsösökben, szőlőkben már akár 30 százalékos ter­méskiesésre számíthatunk. Dr. Diófási Lajos (képünkön) szakértő, a Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet igazgatója bizakodóbb. Szíve szerinti legkedvesebb növényénél, a szőlőnél maradva kérdésünkre elmondotta, hogy bár nem jó jel a jég, de azért még károk nincsenek. Ebben az időben, úgy január 20-ig, a szőlő amo­lyan mély nyugalmi állapotban van, ilyenkor a fagytűrő ké­pessége is igen nagy. Persze, ha Vince- nap táján is jégbe dermednek a vesszők, már gond van. Mindenesetre úgy néz ki, hogy a fagykárok elke­rülhetők a régióban. Persze, az idei év azért is bi­zonytalan, mert nem volt ér­lelő-év 1996. Tudjuk, tavaly ritka rossz időjárással szembe­sülhettünk, alig-napfénnyel, s a szőlőtőkék legyengültek. Mint az a gyermek, aki kevés vitamint kap, s úgy esik be a télbe, betegesen-köhögősen. Éppen ezért sokkal jobban kell óvni a tőkéket - erről a tavaszi bemutatókon külön szó esik majd -, s bizony jobban oda kell figyelni majd a metszésre. A gyümölcsösökről Diófási Lajos - akinek ez is a szak­mája - hasonló véleménnyel van. Mediterrán vidékünkön időnként nagyon kontinentális az éghajlat, s ezt a melegebbet kívánó gyümölcsök-gyü- mölcsfák megsínylik. Ez benne a rizikó. Nem szereti a hideget a füge, a mandula. A kajsziból valószínűleg alig te­rem majd, de az alma- és kör­teféléket még nem érhette kár. Ahol nagyobb a jégréteg kép­ződés, érdemes óvatosan meg- ütögetni az ágakat - ez vonat­kozhat a szőlővesszőkre is hogy legyen valamennyi lé­legző felület. Kozma F.

Next

/
Thumbnails
Contents