Új Dunántúli Napló, 1997. január (8. évfolyam, 1-30. szám)
1997-01-11 / 10. szám
1997. január 11., szombat Riport Dünántúli Napló 7 Miért ez a nagy különbség a nyugat- és a kelet-európai emberek között? Az életkornál jóval öregebben Miként látja a POTE professzora, dr. Kellermayer Miklós? Biztos szembesült már mindenki vele, közvetlen környezetében is. Sokszor megdöbbentő. Az ismerős, a barát sokkalta öregebbnek látszik, mint az az életkorából következne. A negyvenes ötvennek látszik, s az ötvenes már saját nagyapja, nagyanyja lehetne. Ugyanakkor, míg más élettel teli, éveket tagadhat le a korából, olyan jól néz ki. Gondoltunk-e rá: mi lehet vajon az életkorhoz nem kapcsolódó korai vagy kései öregedésnek az oka? Erről beszélgettünk a téma egyik pécsi szakértőjével, dr. Kellermayer Miklós professzorral, a POTE Klinikai Kémiai Intézetének igazgatójával, aki maga is szembesül nap mint nap e kérdéssel. Genetikus. Elöljáróban leszögezi: a tudósok az ember élettartamának genetikai hátterében 110-120 életévet látnak, de ebből oly sokszor csak 50-60 esetleg 70 jön be. Miért? Lelki és fizikai összetevők miatt. Nem minden ember képes önmagát megismerve (és saját érdekeit felismerve) egészségesen, okosan élni. Életcélt fogalmazva meg, melyben elfogadja a várt sikerek mellett a ki nem számítható, de bekövetkező kudarcokat is. Különösen ma elgondolkoztató: milyen sokan nem képesek a változó világunkból érkező sok kihívásra értelmes választ adni? Pedig a választás egyszerű: vajon élni akarja az életét avagy helyette depresszióba menekül?-A beteg emberekből álló társadalom maga is beteg - mondja Kellermayer profesz- szor. - Magyarország és Kö- zép-Európa ebből a szempontból a veszélyes, beteg zónák felé süllyed: az e régiókban élő emberek nagy része „megadja magát”. Aki elvesztette állását, jövedelmét, elveszettnek hiszi perspektíváit is. Életmód és életvitel váltás helyett sodródnak, önpusztító világukban hirtelen öregednek. Gyorsan ráncosodik az arcbőr, hullik, fehé- redik a haj, hajlik a gerinc. Jönnek a pszichés (pszichoszomatikus) betegségek, melyek gyógyítása meglehetősen nehéz. Mi tagadás: itt az elmúlt negyven év a lelki tréningeket nélkülözte. (Olykor a fizikai tréning is elmaradt.) Ezért volna fontos a professzor szerint, hogy a jövő nyersanyagát, a gyermekeket egy, az eddigi általánostól eltérő módon felkészíteni az életre, felvértezve őket a váratlan kihívásokkal való szembenézésre is. A XXI század az individualizmus százada lesz. S éppen e miatt szomorú, hogy a rendszerváltás óta még senki sem tekintette át, senki sem rendszerezte azokat a teendőket (a Tudományos Akadémia sem), amelyek e jövő nemzedéke számára fontosak lennének. Megfogalmazható: a gazdasági megkésettségünk mellett az életvitelbeli megkésettségünk szembeötlőbb. Persze, vannak a lelki tényezők mellett fizikai-táplálkozási- kömyezeti okai is az öregedésnek, s ez az, ahol s amiben talán gyorsabban változtathat-vál- tozhat az ember. A mozgáshiány és a környezeti ártalmak (benzingőztől az ózonlyukig) a témánkhoz szorosan tartozóak: ki-ki maga eldöntheti, mit tehet mindezek ellenében. Akár társadalmi szinten is. A fásítás, erdőtelepítés létérdek. A prognózisok szerint a kőolajszármazékokat harminc- negyven év alatt elhasználjuk: a föld kimerül. A természetvédő szerint: hála Istennek! Egy biztos: az emberiség anyagi érdekei erősebbek ma mint létérdekei: a környezetszennyezés le- győzhetetlennek látszik. Mindenesetre az életmódkérdés egyik legfontosabb része a már említett táplálkozás. Tudjuk régóta, de a professzor megközelítésében talán még szemléletesebben igazolhatjuk: mi is lehetnénk jóval fiatalabbak korunknál. Az ember 1014- en mennyiségű élő sejtből áll, s ez öt nagyságrenddel nagyobb, mint amennyi ember él a földön. Nos: a sejtek rendezett társadalomban élnek mindaddig, amíg ezt a harmóniát fel nem rúgja valami. Gondoljunk a daganatokra. A mindenevő embernél a sejtek rugalmasságát a táplálékkal fenn lehet tartani, de el is lehet rontani. Például a túlzott sófogyasztás a szervezet vízigényét növeli, a sok víz a sejteket felpuffasztja, öregíti a szöveteket s vele öregíti az embert is. Higgyük el: a legszükségesebb vitaminok és „sejttáplálékok” a gyümölcsökben rejlenek, s bizony, ha megnézi az ember a statisztikákat szembeötlő: eléggé alacsony és éppen csökkenőben a gyümölcsfogyasztás (gyümölcslé) a mi keleti régióinkban (!). Ki hitte volna? Ebben is leszakadunk Európától, az Egyesült Államoktól. Kellermayer Miklós évek óta erre próbálja a figyelmet felhívni, szorgalmazva például a magyar gyümölcs-génbank létrehozását is. De nemcsak a friss gyümölcs, hanem az aszalt gyümölcsök is hasznára vannak sejtjeinknek. Á professzor szerint - s talán fantáziamozgató lehet a mai vállalkozói világban - a kiterjedtebb (nagyüzemi) gyümölcsaszalás megmentené a termést még olyan gyümölcs-bő esztendőkben is, mint amilyen 1996-ban volt, másrészt jó pénzt lehetne bekasszírozni érte. Piackutatás kérdése az egész. Nos, itt a lehetőség. Új évet írunk, új célokkal. Alkalom, hogy ismét feltegyük a kérdést: vajon miért látszunk öregebbnek, mint amilyenek vagyunk? S vajon megéri-e hosszú távon, ha önmagán is megpróbál uralkodni az ember, s megpróbál életlátásában, életmódjában változni, új utakat keresni? Kozma Ferenc KI RÁND U LÁS-STAF ÉTA Középiskoláknak szóló akció Osztálykirándulásttámogataz Új Dunántúli Napló kiadója. A január 1-jétől március 31-ig indított akciójában „Kirándulás-staféta" címmel minden iskola (osztály) tanulója cselekvő részese lehet az év végi osztálykirándulás költségei csökkentésére vagy egy gazdagabb, színesebb program valóra váltásának. A játékban részt vevő iskolák az iskola könyvtárát gyarapíthatják az osztályok aktivitásának megfelelően. Mit kell tenni ezért? Megvenni az Új Dunántúli Naplót és a lap oldalain elrejtett „Kirándulás-staféta" szót kivágni, rajzlapra ragasztva havonta egyszer beküldeni a Kiadóhoz. A rajzlap felső szélére az iskola, illetve osztály nevét kell írni. Az értékelés az akció végén történik, osztályonként a legtöbb szelvényszám, iskoláknál az egy osztályra eső átlagos szelvényszám nagysága alapján, de havi tabellán is lehet követni a helyezéseket az akció folyamán. A helyezési lista a tárgyhót követő második vasárnap látható az Új Vasárnapi Dunántúli Naplóban, illetve írásbeli értékelést az iskolák igazgatói kapnak. Március 29-ig befejeződik a gyűjtés. Az értékelésre április 7-én, az eredményhirdetésre április 10-én kerül sor. A januári szelvényeket február 3-ig, a februári szelvényeket március 3-ig, a márciusi szelvényeket április 3-ig beérkezően kérjük beadni vagy postázni a Kiadóhoz. (Új Dunántúli Napló Kiadója Pécs, Rákóczi út 34. 7623) A borítékra kérjük ráírni „Kirándulás-staféta" Egy rajzlapra 52 szelvényt kérünk ragasztani (13x4 db) A legtöbb szelvényt beküldő osztályok részére az alábbi díjakat ajánlja támogatásként a Kiadó: I. díj: 60.000 Ft II. díj: 50.000 Ft III. dfj: 40.000 Ft IV. díj: 30.000 Ft V. dfj: 20.000 Ft összegű támogatás, számla alapján. Az egy osztályra jutó átlagos szelvényszám alapján az első három legtöbbet elérő iskola díja: I. dfj: 50.000 Ft II. dfj: 30.000 Ft III. díj: 20.000 Ft könyvvásárlási utalvány A KSH Baranya Megyei Igazgatóságának adatai alapján Magyarul magyarán Hasonló alakú szavak Ma a tv-ben Hazai dallamok A pécsi Széchenyi Gimnázium Sportcsarnokában 1996. november 24-én rögzített nagyszabású német nemzetiségi gálaműsorból ezen a hétvégén már a második ösz- szeállítást sugározza az Unser Bildschirm, a tv német nemzetiségi műsora. A szombaton reggel 8 óra 55 perckor a kettes programon kezdődő műsorban a következő előadók szerepelnek: a csolnoki fúvószenekar, a hi- mesházai gyerekcsoport, a lánycsóki német énekkar, a mórágyi tánccsoport, Peller Anna és Gátas József Pilisvö- rösvárról, a kecskédi tánc- csoport és a vaskúti zenekar. A televízió munkatársai: szerkesztő: Gemer Éva, rendező: Hoffmann György, operatőr: Halla József. A doni áttörés évfordulóján Az 1943. január 11-i doni áttöréssel kezdődött csata áldozatainak, a II. világháború hőseinek tiszteletére az 54. évforduló alkalmával ökumenikus istentisztelet lesz a pécsi Bazilikában hétfőn 14 órakor a történelmi egyházak, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Honvéd Egylet, a Hadifoglyok Egyesülete, a Hadiözvegyek és Hadiárvák Egyesülete, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság, a Pécsi és a Baranya Megyei Helyőrségi Parancsnokság és a Vitézi Rend szervezésében. Sokszor bizonytalanok vagyunk az olyan szavak használatában, amelyek azonos vagy nagyon hasonló alakúak. Ezeket a tudomány azonos alakú (homonim) vagy hasonló alakú (paronim) szavaknak nevezi. Az első típusba azok sorolhatók, amelyek között legfeljebb stilisztikai különbség van, és az egyéni nyelvi ízlés, a megszokás függvényei. Ilyen például a bolgár - bulgár alakpár. Eredetileg u-val hangzott és írták. Az évszázadokkal ezelőtt végbement hangváltozás eredményeként a bolgár vált általánossá, elfogadott köznyelvi alakká: bolgár nyelv, bolgárkertész stb. De az országnévben idegen nyelvi hatásra megmaradt az u: Bulgária. Ehhez hasonló a kubikos - kubikus szópár. Mindkét alak használatos. Szótáraink szerint az első a helyesebb, amely a trafikos, kalapos, asztalos párhuzamaként alakult a kubik (=köbméter) idegen szóból. Az -us végű változat mintája a patikus, muzsikus stb. lehetett. A karalábé - kalarábé is ebbe a típusba tartozik. Eredetileg a második alak volt az általános német származásának megfelelően (Kohlrabi). Hang- átvetéssel (mint a comb és a bonc, a szecska és a secka) jött létre a ma általánosnak tekinthető változat. Valamivel nagyobb a különbség, a stilisztikai mellett már a jelentésben is megmutatkozik a karaj - karéj párban. Szláv eredetű szavunk alakja a nagyobb, szélesebb jelentéskörű: félkör alakú darab, szelet, hely, bemélyedés értelemben. Van kenyérkaréj, aztán tábortűz köré karéjban ülnek le a fiatalok; karéjosak néhány növény levelei. A karaj szűkebb jelentéskörű, s elsősorban húsipari és konyhai műszó. A házi emlősöknek, a mai gyakorlatban főként a sertésnek a- gerince melletti húsa. Párhuzamai a haj - héj (kenyéré), paraj - paréj, taraj - taréj. Hasonló ehhez a kering - kereng szópár. Az első inkább köznyelvi változat. Ebből származik a keringő mint 3/4- es ütemű forogva járt páros tánc, illetve zene. Ä második pedig tájnyelvi és irodalmi: „S kereng a bolygó, mint fáradt agy este” (József A.: A Kozmosz éneke). A kerengő pedig a kolostorudvart körülvevő árkádos folyosó. Ebbe a típusba tartozik a központ - középpont. A művelődési, telefon-, agy- utótagja csak az első alak lehet. A második eredeti értelemben mértani fogalom, átvitt értelemben pedig irányító szerepű személy, intézmény. S végül az érem - érme következzék! Mindkettő az ér (valamit, valamennyit) származéka. A másodikat a nyelvérzék birtokos személyjeles alaknak érezte (valakinek az érme). Ebből vonták el az érem szót. Az érme jelentése pénzdarab (tízforintos érme), az egykori telefonérme (tantusz). Az érem viszont a különféle kitüntetésekkel együttjáró, rendszerint nemesfémből készült díszes korong. E párok közül mindig a szövegösszefüggésnek megfelelőt használjuk. Rónai Béla UDN Keresztrejtvény Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Pécs, Bánya u. 17.; Páhoki Jánosné, 7632 Pécs, A január 4-i lapban közölt rejtvény helyes Nagy I. u. 58.; Szűcs Krisztina, 8900 Zalaegermegfejtése: „Nincs olyan érzésed, hogy az új al- szeg, Zárda u. 27. bérlőnk állandóan figyel minket?” Az utalványokat postán küldjük el.
