Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-05 / 332. szám

10 Dünántúli Napló Gazdaság 1996. december 5., csütörtök A kistermelők jövőre választhatnak, hogy milyen formában fognak adózni fotó: lauferl. Mezőgazdasági kistermelők adózásáról A bevétel még nem jövedelem Amit az állampapírokról tudni kell (2.) A lakossági állampapírok Négy ilyen állampapírt for­galmaznak. Magánszemélyek a postán vehetik meg a Kincs­tári Takarékjegyet. A Kama­tozó Kincstárjegy az értékpa­pír-forgalmazóknál, a szerző­dött bankhálózatokban és az MNB-fiókokban kapható. Az elsősorban intézményi befektetőknek szánt Magyar Államkötvény és a Diszkont Kincstárjegy szintén elérhető a magánszemélyek számára. A legszélesebb értékesítési hálózattal a kifejezetten la­kosságnak szánt Kincstári Takarékjegy (KT) rendelke­zik, amely országszerte 2600 postahivatalban kapható és váltható vissza. A KT fizikai­lag kinyomtatott értékpapír­ként a banki értékpapírokhoz hasonló megtakarítási forma. Bemutatója rendelkezik a visszaváltás jogával, ezért kü­lönösen kell rá vigyázni. A kibocsátó által piaci ér­tékesítésre felajánlott KT- mennyiségből bármikor lehet vásárolni, majd visszaváltani. A kamatozás vásárláskor kezdődik és a visszaváltásig tart. A jelenlegi sorozat kon­díciói szerint az 1 év futamidő kivárásával 21 százalékos kamatot kaphatnak e papír vevői. A futamidő letelte után tovább nem kamatozik. Természetesen itt is érvé­nyes az állami garancia mind a befektetett tőke mind a ka­mat visszafizetésére, ami soha nem évül el. Ha a befektető a futamidő lejárta előtt szeretné visszaváltani az értékpapírt, akkor is megilleti bizonyos mértékű kamat, ami az eltelt hónapoktól függően egyre magasabb százalékot jelent. 3 eltelt hónap után 16,5%, amely ezután minden hónap múltán 0,5%-kal emelkedik. A Kamatozó Kincstárjegy (KK) is elsősorban lakossági papírnak számít, de belföldi magán- és jogi személyek kö­zött szabadon átruházható. Valódi értékpapírformával is rendelkezik, de többnyire csak értékpapírszámlán tart­ják nyilván követelésként. Az értékpapírszámla a be­fektető és a kibocsátó szem­pontjából is alacsonyabb költ­séget, egyszerűbb nyilvántar­tást jelent. Ez is hozzájárul, hogy gyakran magasabb ka­matot ígérnek az állampapí­rok, mint a legtöbb banki ér­tékpapír. További előny, hogy nem kell tartani az értékpapír megsemmisülésétől, elveszté­sétől vagy az ellopásától. Bár a KK-k valamennyi so­rozatát bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére, nincs igazán forgalmas másodpiaca, mert a befektetők ezt az értékpapírt általában lejáratig megtartják. Az 1 éves futamidő lejárta előtti visszaváltás a K&H, az MHB, az OTP valamint a Kincstár fiókhálózatában le­hetséges, ahol a piaci hoza­mok függvényében hirdetnek vételi és eladási árfolyamot. A magyar állam havi rend­szerességgel, kéthetes jegy­zési időszak során bocsátja ki a KK-kat, most épp 21 száza­lékos éves kamatot biztosítva a vásárlóknak. FEB Nemzetközi befektetők találkozója Baranyában is elkelnének a központi kedvezmények Bankók fogyóban. A 100 forintos bankjegy 1998. de­cember 31-ig marad törvé­nyes fizetőeszköz, utána már csak a kétféle érmét fo­gadják el ezen a címleten. A jegybank 2000. december 31-ig névértéken átváltja a 100 forintos bankjegyeket. Itt az IMF. Tegnap meg­kezdődtek a tárgyalások a Magyar Kormány és a N emzetközi V alutaalap képviselői között. Az IMF küldöttsége várhatóan két hétig marad hazánkban, megkezdi az idén kötött ké- szenlétihitel-megállapodás második felülvizsgálatát és befejezi az egyeztetést a jövő évi teljesítménykrité­riumokról. A Matáv a tőzsdére megy. Jövő novemberben várha­tóan bevezetik a Matáv részvényeit a tőzsdére. A részvények 17 százalékát a Budapesti Értéktőzsdére, il­letve egy jelentős külföldi tőzsdére viszik. A cég rész­vényeinek 67 százalékát két külföldi befektető, a Deutsche Telekom és az Ameritech birtokolja egyenlő arányban. A kül­földi vállalkozók kétmilli­árd dollárt fektettek be a ha­zai távközlés fejlesztésébe. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 268,82 Görög drachma (100) 66,68 Német márka 104,80 Olasz líra (1000) 106,49 Osztrák schilling 14,90 Spanyol peseta (100) 124,41 USA-dollár 163,23 Kincstáijegy-aukció, csökkenő hozam Bár az ütem mérséklődött, tö­retlenül csökken tovább a há­rom hónapos diszkont kincstár- jegy hozama. A szerdai aukción az átlagos hozam 21,46 száza­lék lett az egy héttel korábbi 21,63 százalékról. Erről tájé­koztatott a Magyar Államkincs­tár Államadósság Kezelő Köz­pontja. Az átlagos hozam egy hónapja még 21,91 százalék volt. A kereslet mérsékeltnek bizonyult: a befektetők 7,2 mil­liárd forint értékű diszkont kincstárjegyre nyújtottak be ajánlatot. A jelzett igényt a kincstár 5 milliárd forint erejéig elégítette ki. A maximális ho­zamajánlat 21,60, a minimális 21,30 százalékra érkezett. A benyújtott 93 ajánlatból 62-őt fogadtak el. Jövőre a mezőgazdasági kis­termelőket őstermelőknek fogják nevezni, akiknek erről kUlön igazolványuk is lesz. Megszűnik a kistermelők egymillió forint árbevételig terjedő adómentessége, he­lyette választhatnak a jövede­lem tételes kiszámítása és az átalány alapján történő adó­zás között. A januárban életbe lépő új adózási rend­szer részleteiről kérdeztük Gáti Csaba pénzügyminiszté­riumi főtanácsost.-Ki mindstíl a törvény szerint őstermelőnek, s mi a különbség az őstermelő és a kistermelő között?- Őstermelőnek számítanak mindazok a 16. életévüket be­töltött személyek, akik saját gazdaságukban mezőgazdasági tevékenységet végeznek, az szja-törvény mellékletében fel­sorolt terméket állítanak elő, annak értékesítéséből bevételük származik, továbbá őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek. A mezőgazdasági kisterme­lők is őstermelők, méghozzá olyan őstermelők, akiknek az e tevékenységből származó éves bevétele a három millió forintot nem haladja meg. Az ősterme­lők éves árbevételének egyéb­ként nincs meghatározott felső korlátja.- Ki lehet őstermelő?-Állampolgárságra való te­kintet nélkül minden olyan ma­gánszemély, aki Magyarorszá­gon dolgozik, vállalkozik, meg­felel a törvényben leírt feltéte­leknek, és kiváltja az ősterme­lői igazolványt.-Milyen célt szolgál ez az igazolvány?-Egyfelől hitelt érdemlően tanúsítja az áru eredetét, neve­zetesen, hogy tulajdonosa az eladásra kínált áruját saját gaz­daságában állította elő, másfe­lől ez az okmány jogosítja fel őt arra, hogy kereskedőnek, felvá­sárlónak értékesíthesse termé­két adóelőleg levonása nélkül. Ebbe a kis igazolványba kell beírnia - igazolnia - a felvásár­lónak, hogy milyen termékeket vásárolt a termelőtől, mennyit és mennyiért. Ugyancsak ebben kell a kistermelőnek - az el­adást tanúsító - bevételi nyil­vántartást vezetnie az egyéb, nem felvásárló, kereskedő ré­szére történő értékesítésekről.-Hol lehet majd hozzájutni az őstermelői igazolványhoz?- Többféle elképzelés merült fel: az agrárkamarák, az adóhi­vatalok, az önkormányzati jegyzők is szóba jöttek. Ezek közül egyedül a Magyar Agrár­kamara jelezte, hogy elvállalná a feladatot.- Kell-e fizetni a kiváltásért?- Nem. Mindenképpen in­gyenes lesz, s várhatóan csak az elvesztés vagy megsemmisülés miatt kiadandó új igazolványo­kért kell majd fizeti.-Hogyan adóznak jövőre a mezőgazdasági kistermelők?-A kistermelők választhat­nak, hogy az átalányadózás szabályai szerint vagy tételes költségelszámolás alapján kí­vánnak adózni. Az átalányadózók esetében a törvény átalányszerűen, a bevé­tel nyolcvan százalékát ismeri el költségként, az e feletti rész a jövedelem. A mezőgazdasági tevékenységet végző kisterme­lők közül az állattenyésztők kedvezőbben adóznak majd: az állati terméket értékesítők ese­tében az elismert költség to­vábbi 12 százalékkal nő, így számított jövedelmük a bevétel 8 százaléka. Mindenki másnál a bevétel 20 százaléka a jövede­lem. A legalsó sávba eső 100 ezer forintos éves jövedelem után például 12,5 százalék, azaz 12 500 forint lesz az éves adó, ami azt jelenti, hogy ez a termelő havonta ezer forint adót fizet. A tételes költségelszámolást választó kistermelőknek bevé­teleikről nyilvántartást kell ve­zetniük. A tételes elszámolás szerint adózók a jövedelmük megálla­pításához úgynevezett áttérési kedvezményt kapnak. Ez azt je­lenti, hogy az őstermelő bevéte­lének negyven százalékát, leg­feljebb 1,2 millió forintot (ez a 3 millió forintos bevételhatár 40 százaléka) bizonylatok nél­kül, költségként elszámolhatja. A még fennmaradó összegből ezután levonhatja azokat a kia­dásait, amelyeket az évközben összegyűjtött számlákkal iga­zolni tud, s ami megmarad, az lesz az adóköteles jövedelme, amely után adózik. Az adótörvény további ked­vezménye, hogy az e jövedelem után fizetendő adóból még 100 ezer forintot, mint adókedvez­ményt is le lehet vonni.- Kell-e a mezőgazdasági ős­termelőnek pénztárkönyvet ve­zetnie?- Az új adózási rendszerben a termelőnek alapvető érdeke a számlák gyűjtése, akkor is, ha valamit végeztet és ezért fizet, s akkor is, ha vásárol. Hiszen év végén ennek alapján tudják igazolni, kiszámítani éves ár­bevételüket és jövedelmüket, amely után adózniuk kell. A pénztárkönyv vezetése nem kötelező, csak az, hogy az őstermelőnek nyilvántartást kell vezetnie bevételeiről. Erre a célra egy tisztességes módon kezelt kockás füzet is megfe­lel. Újvári Gizella A DÉDÁSZ Rt. és tulajdonosa a Bayemwerk AG. látta vendé­gül a dél-dunántúli külföldi be­fektetőket. A találkozó meghívott elő­adója dr. Sivák József kor­mány-főtanácsos volt. Tájékoz­tatást nyújtott a kormány jövő évi terveiről a külföldi befekte­tőket érintő témakörökben: A gazdaságilag elmaradot­tabb, a Dunától keletre fekvő területek fejlődését a kormány regionális adókedvezmények alkalmazásával igyekszik gyorsítani, átterelendő a Győr- Székesfehérvár-Budapest há­romszögben sűrűsödő külföldi érdekeltségeket. A jelenlévőkben felmerült a kérdés, hogy a dél-dunántúli régió a pangás ellenére miért nem részesülhet a fenti adó- kedvezményekből. Az infláció tekintetében a kormány jövő évre 18-19%-os éves átlagot vár, de a befekte­tők úgy érzik, hogy a kormány is tisztában van azzal, hogy a tényleges infláció meg fogja haladni a 20%-ot, és az alacso­nyabb irányszámmal csak az inflációs várakozásokat akarják csillapítani a politikusok. Várhatóan 1998. január 1-jé- től a kormány lehetővé teszi, hogy külföldi bankok fiókokat és működtessenek Magyaror­szágon, így javítva a banki szolgáltatások színvonalát, ill. a verseny erősödését. Dr. Szabó László - a Unic- bank Pécsi Fiókjának igazga­tója - tájékoztatta a tagokat az Európai Közösség által beveze­tendő „Euro” nevű nemzetközi fizetőeszköz esetleges magyar- országi hatásairól, különös te­kintettel a hosszú lejáratú hitel- szerződésekre, külkereskede­lem finanszírozásra és számvi­teli feladatokra. Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. ta0n nyerőszáma: PLASTEX MŰANYAG és TEXTILIPARI SZÖVETKEZET Pécs, Málom-Péterpuszta Tel.: (36-72)450-312, 450-271 5000 Ft kereskedelmi értékű csomag. Ön a nyertes: ? Miért jött a külföldi működőtöké? Az egy főre jutó külföldi működőtőke-állomány nagysága ta­valy elérte az 1000 dollárt hazánkban. Ám a tőke 80 százaléka Budapestre és környékére, továbbá az észak-nyugati me­gyékbe áramlott, így e fejlettebb régiókban 2700 dollár az egy főre jutó működőtőke. Ugyanakkor más régiókban ennek csak egytizede a külföldi befektetés aránya. Mindezt az a felmérés tartal­mazza, amelyet a KPMG könyvvizsgáló- és adótanács- adó kft. végzett a külföldi be­fektetők körében. Eszerint a hazánkban mű­ködő külföldi érdekeltségű vál­lalatok 40 százaléka a termelő- és feldolgozóiparban tevékeny­kedik. Ezt követi a nagykeres­kedelem, a szolgáltatás, vala­mint a banki és pénzügyi szféra. A társaságokra a több­ségi külföldi tulajdon jellemző, 68 százalékuknál 90 százalék­nál is nagyobb arányban. A legtöbb működőtőke Né­metországból érkezett, ezt kö­veti Ausztria és az Egyesült Ál­lamok. A befektetőknek csak 16 százaléka nemzeti cég, több­ségük pedig háromnál több or­szágban van jelen, vagyis mul­tinacionális. A befektetések zöme vegyes vállalat alakításával érkezett az országba. A privatizáció, a zöldmezős beruházás és a ma­gánvásárlás csaknem azonos szerepet játszott, 20-20 száza­lék körüli részesedéssel. A befektetők számára a tér­ség stratégiai bázist jelent, vagy lehetőséget nyújt termékeik piacának kiszélesítésére. Néhá- nyan azonban az olcsó cégfel­vásárlási lehetőségeket kíván­ták kihasználni. Az olcsó munkaerő szintén nagy vonzerőt jelentett, míg a kedvezmények, ösztönzők álta­lában alig játszottak szerepet a külföldi vállalatok döntésénél. A válaszadók 84 százalékának teljesültek a befektetéssel kap­csolatos várakozásai. Felhívták azonban a figyel­met az infláció és a forintleér­tékelődés hátrányos hatására. Működési akadályként fogal­mazták meg ezen kívül még az adótörvény gyakori változtatá­sát is. Új jelenségként említet­ték a helyi vásárlóerő csökke­nését, ez a tényező azokat a be­fektetőket érinti érzékenyen, akik piacbővítés okán jöttek az országba.

Next

/
Thumbnails
Contents