Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-31 / 356. szám

1996. december 31., kedd »Szilveszter Dünántúli Napló 7 Ki mit vár 1997-től? Dr. Szili Katalin államtitkár, országgyűlési képviselő (MSZP) A legfontosabbnak az országos nagy ellátó rendszerek szabá­lyozásának befejezését tartom, ami 1997. első félére várható. Remélem, jövőre már az embe­rek a saját zsebükön is jobban érzékelhetik azoknak az erőfe­szítéseknek a hatását, amelye­ket az előző két évben tettünk. Ez jelenti a csökkenő inflációt, a növekvő teljesítést, a nyugdí­jak reálértékének megőrzését - hosszabb távon az emelését amelyet elkezdtünk a 19,5%-os nyugdíjemeléssel. A minisztériumomhoz kap­csolódó, baranyai környezetvé­delmi és területfejlesztési té­mák közül jövőre már látható is lesz, hogy elkezdjük megoldani a garéi hulladéktároló problé­máját, vagyis túljutunk a szennyeződés mértékének megállapításán. Az uránbányát bezárják 1997-ben, tehát a kör­nyezeti károk megoldásának lehetősége nagy teret kap. A pécsi ipari park és más baranyai területfejlesztési témákban is láthatóak lesznek már azok az Dr. Trombitás Zoltán országgyűlési képviselő (FIDESZ-MPP)-Nem kedvelem a jelenlegi kormányt, és nincs túl jó véle­ményem a lépéseiről, politiká­járól, ennek ellenére azt gondo­lom, a stabilitás mindenképpen azt kívánja meg, hogy a követ­kező választásokig simán el tudja kormányozni az országot. Legfőképpen ezt várom 1997- től. A közép-európai régióban ugyanis nagyon fontos az a po­litikai stabilitás, amelyet Ma­gyarország 1990 óta folyama­tosan képes produkálni. Ez olyan előny, amely feltétlenül javunkra írható. Nem osztozom viszont azokban az optimista jóslatokban, amelyek már a most elmúló évre is vonatkoz­tak, s amelyek 1997-re ígérve is elhangzottak: hogy egy kicsit már jobb lesz a helyzet. Úgy gondolom, nem várhatunk job­bat a következő évre sem, mint ami az elmúlt két évben történt. Olyan drasztikus lépések való­színűleg nem lesznek 1997-ben - legalább is olyan keményen jellemzően nem -, mint 1995- ben és 1996-ban voltak, de nem Úr Etelka, a pécsi színház gazdasági igazgatója Tervezhető jövőt és biztonságot kívánok a Pécsi Nemzeti Szín­háznak. Információnk szerint a színházak 1997. évi központi támogatása - tehát amit a minisz­térium ad az épület fenntartására és a működésre - 20 százalékkal magasabb lesz, mint az idei.- Reméljük, a Pécs városi ön- kormányzat is ilyen arányban növeli a művészi tevékenységre fordítható összeget. Én légszíve­sebben a színház minden dolgo­zójának vennék egy lottószel­vényt, hátha sikerülne valakinek egy nyereménnyel boldogságot szerezni. De persze, mindent megteszünk azért, hogy az inflá­ciónak megfelelően tudjunk adni munkatársainknak béremelést, jutalmakat.- Nekünk legfőbb támoga­tónk a közönség. Színházunk az országnak ahhoz a kevés társula­tához tartozik, ahol az elmúlt év­ben nem csökkent a nézők száma. Karácsonykor is, azóta is telt házunk van, siker a Néma levente, az volt a kaposvári vendégjáték is. A Kabaréra he­eredmények, amelyeket idén alapoztunk meg. Reményeim szerint 1997. sok tekintetben és pozitív előjellel lesz páratlan év az ország és Baranya életében, a parlamenti munkában is az eddiginél több energia haszno­sul az előrehaladásért. D. I. hiszem, hogy a polgárok a rosz- szabbodás megállását fogják tapasztalni, vagy legalább hely­zetük stabilizálódását érzékel­hetik. Alapvetően pesszimista vagyok, ámbár azt tartják, hogy a pesszimista valójában jól ér­tesült optimista. D. I. tekkel előre minden jegy elfo­gyott. Nagyon jó érzés, hogy nemcsak a központi támogatás­ban és a szponzorokban bízha­tunk, hanem a közönségben is - de hiszen értük van minden!-Ilyen sikeres esztendőt kí­vánok magamnak, magunknak az új évre.- És azt, hogy Kozármisleny, ahol lakunk, olyan ütemben fej­lődjön, mint eddig. G. T. Dr. Szekeres Júlia, a POTE rektorhelyettese Dr. Szekeres Júlia egyetemi ta­nár, a POTE mikrobiológiai in­tézetének kutató orvosa az egyetem fennállása óta az első női rektorhelyettes.- Hogy mit várok a jövő év­től? Magánemberként azt, hogy legyen több időm a kutatásaim folytatására. A terhesség im­munológiájával foglalkozom, az anya és a magzat immunoló­giai kapcsolatával. Azt vizsgál­juk, miért nem löki ki az anyai szervezet a magzatot, holott génjei felerészben az apától származnak, s mint ilyen transzplantátumnak számít. Iz­galmas téma, a rektorhelyettes- séggel járó sok adminisztrációs munka miatt azonban nem ma­rad rá elég időm. Mint az egyetem egyik veze­tője pedig azt várom, hogy az egészségügy és felsőoktatás végre konszolidálódjon, leg­alább annyira, hogy egy évre előre lehessen tervezni. Amióta ezt a feladatot vállaltam, a leg­főbb probléma, hogy semmi nem biztos, semmire nem lehet Mátis István, Szentlőrinc polgármestere Az év végén, az új év küszöbén ki-ki számot vet az eltelt év eredményeivel, kudarcával, örömeivel és bánataival, meg­fogalmazza vágyait. Mi lehet a vágya egy pol­gármesternek? Az, hogy a tele­pülés polgárainak családi élete boldog, munkája pedig sikeres legyen. De nem kívánhatja ugyanezt a munkanélkülieknek, a csonka családoknak, a napi megélhetési gondokkal küsz- ködőknek, mert a kívánságon túl ők széleskörű társadalmi összefogásra, létbiztonságot nyújtó foglalkoztatási és szoci­ális gondoskodásra szorulnak. Mindezek túlmutatnak a telepü­lések határain és az önkor­mányzatok lehetőségein is.-Hogy mit várok 1997-től? Azt, hogy az Országgyűlés ga­rantálja az alkotmányos jogok teljeskörű érvényesülését. A törvények és rendeletek érthe­tőek és teljesíthetőek legyenek. A világpiaci árakhoz világszín­vonalú jövedelmek és szolgál­tatások társuljanak. Álljon meg Kerényi János képviselő, alelnök és vállalkozó Kerényi János ismert baranyai vállalkozó a pécsi közgyűlés képviselő tagja, a Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Iparka­mara alelnöke. Lapunknak mindhárom minőségben nyilat­kozott.- Konszolidációt várok a jövő évtől. Megfigyelésem sze­rint elszigetelődő társadalmi „kasztrendszerek” kezdenek kialakulni, ami nagyon rossz út a kisebb közösségek, a város és az ország életében is. Nagyon bízom benne, hogy rövidesen eljön a felismerés ideje, hogy a polgárok a társadalmi, vagyoni helyzetüktől függetlenül egy­másra vannak utalva. Számukra nagyobb beleszólási lehetősé­get, egyben nagyobb felelőssé­get kívánok a város, az ország ügyeiben. Vállalkozóként és a gazdasági önkormányzat alel- nökeként olyan mozgásteret kí­vánok, amelyben a gazdasági döntéseket nem a politikai kö­rülmények, hanem az üzleti ra­cionalitások határozzák meg. Ehhez, úgy vélem, mind a kor­építeni. Mire kidolgozunk va­lamit, változik a koncepció.-Nagy változás történik az egyetem életében: a PATE-vei és a JPTE-vel létrejövő szövet­ség. A jövő évben dolgozzuk ki, hogyan fog működni ebben az újszerű felállásban az egye­tem, el kell készítenünk egy megvalósíthatósági tanul­mányt. Ez a szövetség a három egyetemmel és karaival az egész Dunántúlt átfogja. S. Zs. az elszegényedés! Bízom ab­ban, hogy városunk a kötelező feladatait biztosítani tudja az áremelkedések ellenére is. A polgároknak erőt, egész­séget, boldog, kiegyensúlyozott új évet kívánok. B. N. mány, mind pedig a városi ve­zetés részéről egy hosszú távú, nem csak egy ciklust magába foglaló stratégia kidolgozása szükséges, amelyben a fontos célkitűzések, elvek ismeretében kiszámíthatóságot találnak a vállalkozók, a gazdasági élet különböző szintű szereplői. K. E. Pintér Emőné, a sásdi alapítványi iskola igazgatója Aczél Tamás, a gyorskorcsolya-válogatott edzője A megye egyik legfiatalabb alapítványi középiskolája a sásdi Alternatív Vendéglátói­pari Szakközépiskola, amely 1996 szeptemberében nyitotta meg kapuit. Az intézményben tanuló diákok úgynevezett komplex vendéglátóipari vég­zettséget szereznek.- Bízunk benne, hogy a kö­vetkező évben már nem csak egy, hanem két első osztályt in­díthatunk. Ezzel a két nyelv - az angol, német - tanítása is ha­tékonyabb lehetne - mondja Pintér Ernőné igazgató. - Áz- iskola nemrég indult, mindent bérmentesen használhatunk há­rom évig: nemcsak a termeket, hanem az eszközöket is, amiket az általános iskolától kapunk. A gyakorlati képzőhelyekről idén mi gondoskodtunk, a helyi vál­lalkozóknál helyeztük el a diá­kokat. Reménykednek benne, hogy jövőre talán több anyagi támo­gatást kapnak. A szakképzési alapot már több vállalkozó is az intézménynek fizeti, de 1996­A gyorskorcsolya nem csupán téli sportág, hiszen fedett pá­lyán is bármikor megrendezhe­tek a versenyek, nem szólva a felkészülésről. Ezt mondta elöl­járóban a pécsi Aczél Tamás (26), a magyar válogatott ke­retbe tartozó gyorskorcsolyá­zók edzője. Ő az egyetlen Ba­ranyából, aki szakvezetőként országos posztot tölt be.- Több, mint húsz fiatallal foglalkozom. Nagy örömömre köztük van három korábbi ta­nítványom, Knoch Balázs, Te­le gdi Attila és Lakatos Tamás - mondta az edző.- Remélem, a közelgő junior vb-n Knoch Balázs meg tudja ismételni legutóbbi teljesítmé­nyét, túl is szárnyalhatja a nyolcadik helyet. Bízom abban is, hogy a novemberi olimpiai selejtezőn többen is kiharcolják a részvételt.-A megye sportjának azt kí­vánom, hogy legyen meg a meg­felelő anyagi háttere a labdajá­tékokban szereplőknek is ah­hoz, hogy mostanában tapasz­taltaknál jobb eredményeket ér­jenek el. Aczél Tamás, aki civilben a Pepsi cég területi értékesítési vezetője, hozzátette, üdítő hír lenne számára, ha egy év múlva arról számolhatna be, hogy a nemzetközileg is elismert gyorskorcsolyázók elérték a te­hetségük alapján kívánt ered­ményeket. B. L. ban ez még gondot jelentett, mert nem sikerült igazán fel­mérniük, hogy mekkora ösz- szeggel számolhatnak.- 1997-re sok okos gyereket kívánunk magunknak, akik el­kötelezettek a vendéglátós szakmák iránt. Az külön előny, ha otthon, családi körben sajá­títhatják el a cukrász, pincér, szakács mesterségét alapjait - mondja Pintér Emőné. Sz. K. Dalecker Gábor hatodik osztályos tanuló Az apró termetű mohácsi fiú december 8-án a franciaországi Wattrelosban rendezett nem­zetközi zenei verseny 131 résztvevője közül korosztályá­ban harmadik helyezést ért el. Az oklevelet s a helyezéséért kapott pénzjutalmat a város polgármestere nyújtotta át neki. Dalecker Gábor a Park Utcai Általános Iskola ének-zene ta­gozatának hatodikos diákja, a Zeneiskolában Dobos József ta­nár növendéke. Vadászkürtön játszik, s ebben a tanévben egy megyei versenyen már kiemelt dicséretet kapott, 1995-ben pe­dig az országos kürtverseny második helyezettje lett.- Most egy kicsit többet kell majd a tanulással törődnöm - mondja Gábor. - Hét közben naponta 2-3 órákat, szombat- vasárnap meg legkevesebb 4-5 órát gyakoroltam, és bizony, rontottam a jegyeimen. Eddig négyes, ötöseim voltak, de ka­rácsony előtt becsúszott néhány rosszabb jegy. A téli szünetben tanulok, de azért már kipróbál­tam hóban is az új Mountain Bike biciklimet. Téli gumikat tetettem rá, ezt vettem a wattre- losi versenyen kapott 1000 frankon. Közben a zeneiskolai munkát se hanyagolhatom, Do­bos tanár úrral már azokat a da­rabokat vesszük, amikkel az 1997-es VI. Országos Kürtver­senyen indulok. A nyáron pe­dig, remélem, lesz annyi pénze a szüleimnek, hogy a hat éves testvéremmel, négyesben nya­ralhatunk. B. M. % v

Next

/
Thumbnails
Contents