Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-30 / 355. szám

1996. december 30., hétfő Sport Dtinántúli Napló 15 A világ sportja • East Rutherford. Az Egye­sült Államokban a legnépsze­rűbb sportok egyike az ameri- kaifutball, ennek megfelelően ha nincs eredmény, máris útila­put kötnek az arrafelé is köny- nyen vétkessé váló edző talpa alá. Az NFL-ben, vagyis a pro­fik szuperbajnokságában hulla­nak is a fejek, néhány napja a New York Jets és a St. Louis Rams szakvezetőinek mondtak istenhozzádot, a karácsonyi ün­nepek legkevésbé sem ember­baráti lépéseként pedig további két edző vált munkanélkülivé. Elküldték az Atlanta Falconstól June Jonest és nem volt kímélet a New York Giants trénerével, Dan Reeves-szel szemben sem, aki pedig 1992-ben az év edzője volt az NFL-ben. • London: Az Arsenal fut- ballvezérkara hivatalosan is til­takozást jelentett be az angol labdarúgó szövetségnél kiváló csatáruk, lan Wright kiállítása és eltiltása miatt. A támadót az elmúlt hétvégén a Nottingham Forest elleni bajnokin küldték le a pályáról, miután - leg­alábbis a bírói verdikt szerint - megütötte a hazaiak horvát hát­véd-légiósát, Jerkant. Márpe­dig a kiállítás automatikusan három mérkőzésre szóló fut- balltilalmat is jelent a vétkes­nek. A londoni klub irányítói most a fellebbezéssel egyidő- ben közölték, hogy videófelvé­tellel tudják bizonyítani Wright ártatlanságát. • Middlesbrough. Az angol futball élvonalában szereplő Middlesbrough folytatja játé­kosimportját. Az idegenlégió- sokat eddig is előszeretettel szerződtető, egyebek között a brazil Emersont és az olasz Ra- vanellit a soraiban tudó klub legújabban Vladimir Hindert, a Szlovákiában az Év játékosává választott futballistát szerezte meg magának. A Slovan Bratis­lava 27 éves válogatott hát­védje egymillió angol fontért kerül át négy évre a szigetor­szágba. Bryan Robson, a Midd­lesbrough szakvezetője már harcba is dobta az új szerze­ményt. • Bordeaux. Kellemetlen meglepetés érte a legutóbbi franciaországi nemzetközi úszóviadalon az írek háromszo­ros olimpiai bajnokát, Michelle Smith-t. A bordeaux-i verse­nyen önmagához mérten külö­nösen szerényen teljesített, az Atlantában ötkarikás aranyat érő idejétől csaknem kilenc másodperccel elmaradva, mindössze 2:22.80 perccel csak a második helyen végzett a 200 méteres vegyesúszásban a szlovák Martina Moravcova (2:19.57) mögött. Vagyis ezek szerint csak „levezetésben” volt az olimpikon? Az év felfedezettje Pécsett Buzogány a kosár alatt Baranya mindig is jó center­utánpótlásával szolgálta a ha­zai férfi kosárlabda-válogatot­tat. Elég ha csak a PVSK „nagy” korszakát idézve meg­említjük Banna, Gyurasics, Pálvölgyi, Németh, Heinrich, vagy éppenséggel a ma is vá­logatott - igaz Körmendről - Cziegler nevét. Most új korszak kezdődött a pécsi férfi kosárlabdában. A hajdani vasutasokból verbuvá­lódott szakvezetés irányításá­val, a TASI utánpótlás-nevelő tevékenységének eredménye­ként alakulóban van egy sokra hivatott együttes, amelyik az immár hagyományos bajai, dombóvári tehetségek felkaro­lásával egyre markánsabb, egyre ütőképesebb együttest alkot a Mecsekalján. A csapathoz tartozik egy alig 15 éves Leőwey-s gimna­zista fiú, Buzogány Mátyás is, aki fiatal kora ellenére, ám fej­jel társaik fölé nőve - 203 cen­timéter magas - egyik legna­gyobb ígérete a pécsi férfi ko­Buzogány Mátyás FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ sárlabdázás jövőjének. Ma- tyira valóban szószerint ér­tendő az a magyar közmondás, hogy az alma nem esik messze fájától. Ő ugyanis nem más, mint a PMSC férfi kézilabdá- sainak színeiben az ellenfeleit beállós játékával sokáig rette­gésben tartó, ma már dr. Bu­zogány István adjunktus fia. Csakhogy nemcsak a fiú, de a labda is megnőtt. Matyi - Pinczehelyi András éa Koszorús László társaival együtt - képviselte az 1981-es korosztályú válogatottban a pécsi színeket a tavasszal Szolnokon megrendezett XIV. kadett Európa-bajnokságon, ahol két győzelemmel és két vereséggel került a magyar csapat harmadikként a közép­döntőbe. Ezzel sikerült elér­niük azt, hogy a magyar válo­gatott két hetet tölthetett a sportág „paradicsomában”, az Egyesült Államokban. Mind­ehhez az is kellett, hogy a pé­csi fiú a mezőny második leg­jobb pontátlagával vívta ki a szakma elismerését. Edzője, Zalay Zoltán véle­ménye szerint Matyinak nagy esélye van arra, hogy akár már a következő felkészülést is a felnőttekkel kezdi. Kapu László Budapest csak Durbannal harcol? A Szenior Világjátékok Nem­zetközi Szövetsége (Internati­onal Masters Games Associa­tion) két vezetője, Kai Hóim­mal elnök és Boerge-Kaas An­dersen főtitkár ősszel a ma­gyar fővárosban járt. Akkor a két jeles sportvezető leszö­gezte: Budapest alkalmas a 2002-es sportolói világfeszti­vál lebonyolítására. Hozzáfűzték, előkészületek és adottságok tekintetében Budapest áll a legjobban va­lamennyi pályázó közül. A végleges nevezési határidő a jelentős esemény lebonyolítá­sára 1997 júniusa. Tény, a két társelnök, Nádori László pro­fesszor és Szabó István (úgy is mint ügyvezető társelnök) ha­tékonyan „lobbyzik". A honi szervezőbizottság megnyerte a nemes vetélkedő ideájának támogatójául Kuncze Gábor sportot felügyelő belügymi­nisztert, Demszky Gábor fő­polgármestert, és a MOB- OTSH „duó" is fölsorakozik a Masters mögé. Hogy a MOB helyesel, ab­ban nincs különösebb megle­petés, hiszen Aján Tamás fő­titkár a honi szenior-esemény szervezőinek egyike. Dehát mi is az a World Masters Games? Az ilyesfajta sportesemé­nyek rendezésének ötlete a Dán Olimpiai Bizottságé volt. A Szenior Világjátékokat már három alkalommal (Torontó, több dániai város közösen, 1994-ben pedig Brisbane) bo­nyolították le. Mindannyiszor jelentős részvétellel. 1998-ban az Egyesült Államokban talál­ható Portland a házigazda, mely a Nemzetközi Sportszö­vetségek Szövetsége (AGFIS) Monte-Carlóban megrendezett kongresszusán a Dél-afrikai Köztársaságban lévő Durban­nal szemben nyert vokscsatát, A 2002-es esemény iránt Durban ismét érdeklődik, to­vábbá Budapestnek számolnia kell Japán és Új-zéland ha­sonló szándékával is. Csak­hogy - mivel Ausztrália, köze­lebbről Brisbane és a japán-új- zélandi „tengely" földrajzilag igen közeli régió - nemhivata- los vélemények, előrejelzések szerint Budapest-Durban harc várható 2002 rendezési jogá­ért. A Masters kiírása és odaí­télése az International Masters Games Association joga és feladata. E versenyeken az indulók (középkorú vagy annál idő­sebb, sportkedvelő, abban jár­tas polgárok) állják részvéte­lük költségeit, mi több: a szál­lás, utazás és étkezés önfinan­szírozása mellett 150 amerikai dollár nevezési díjat is fizet­nek. Amennyiben egynél több sportágban indulnak, minden további versenylehetőségért 50 dollárt tesznek az asztalra. A Világjátékok népszerű­sége nőttön nő, amit jelez megítéltetése, rangja is. A Masters idején más nagy je­lentőségű világversenyt tilos lebonyolítani! Egyfajta „old boy" olimpia ez, melyen 30 év korhatár az „alapvonal". In­nentől öt évenkénti emelke­déssel állapítják meg az új és új versenyzői korhatárokat. A gyakorlat szerint 25 sportág kínál virtusbemutató lehetősé­get. Tizenöt sportág (atlétika, evezés, golf, kajak-kenu, ke­rékpár, kosárlabda (vagy: stre­etball), labdarúgás, sportlövé­szet, fallabda, súlyemelés, táj­futás, tenisz, tollaslabda, triat- lon, úszás/műugrás) megren­dezése minden házigazda számára kötelező, további tíz sportág közül pedig lehetséges a válogatás. A magyarok mindig is nagy lelkesedéssel sorakoztak föl a Masters ügye mellett. Leg­utóbb, Brisbane-ben nyolcvan sportember versengett. Tette ezt úgy, hogy saját zsebből va­lamennyi résztvevő 350 ezer forintot fizetett azért, hogy megmérethessen Ausztráliá­ban. A magyar szervezőbizott­ság hite szerint az ország nem éppen rózsás anyagi helyzete sem lehet akadálya a rendezés elnyerésének, majdani remélt sikeres lebonyolításának, hi­szen az esemény költségeinek jelentős részét anyagi támoga­tók segítségével, illetve in­gyenes szolgáltatások igény- bevétele révén képesek lesz­nek fedezni. Világ Atlétikai Gála Monte-Carlóban Az amerikai Michael Johnson és az orosz Szyetlana Masz- tyerkova kapta a Nemzetközi Ámatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) Világ Atlétikai Gála elnevezésű rendezvényén a „Legedás Atléta" kitüntető cí­met. A monte-carlói Sporting Clubban megrendezett gálaes­ten a díjakat Primo Nebiolo, az IAAF olasz elnöke adta át. Michael Johnson az atlantai nyári olimpián elért „duplázá­sért” érdemelte ki a díjat. Az amerikai vágtázó 200 és 400 méteren egyformán aranyérmet nyert, hasonlóra férfiak közül még senki nem volt képes. Rá­adásul a rövidebbik távon szen­zációs világcsúcsot állított fel. Szyetlana Masztyerkovát ugyancsak sikeres atlantai sze­replése miatt érte a nagy meg­tiszteltetés. Az orosz futónő 800 és 1500 méteren szerzett aranyérmet Atlantában. Az IAAF további két díjat adott át az arra érdemes sporto­lóknak. A kanadai Donovan Bailey (a 100 m-es férfi síkfutás olimpiai bajnoka) és a francia Marie-José Pérec (a 200 és 400 m-es női síkfutás olimpiai aranyérmese) a „Legjobb telje­sítmény" elnevezésű trófeát kapta. A nemzetközi szövetség kü­lön díjat adott annak a férfi és női atlétának, aki szeptember 6- án emberi magatartásával pél­damutató teljesítményt nyújtott a bosznia-hercegovinai fővá­rosban, Szarajevóban megren­dezett nemzetközi versenyen, mikoris az ottani eredményeik alapján a szakemberek erre a díjra a kenyai Daniel Koment és a svéd Ludmila Engquist-t tartották méltónak. A monte-carlói gálán mint­egy hatvan hírneves atléta vett részt. A meghívottak közül csak az amerikai Carl Lewis, a brit Jonathan Edwards és az al- gériai Noureddine Morceli hi­ányzott. Skót csődveszély Mialatt az angol labdarúgó Premier League bevételei idén minden várakozást meghalad­tak, Nagy-Britannia másik fut- ballnagyhatalmának számító országában, Skóciában a csőd fenyegeti a nemzeti ligát. Az úgynevezett Futballtröszt, amely 21 éve "pénzeli" az egyesületeket, csökkenő bevé­telei miatt a jövőben nem tudja támogatni a skót labdarúgást. A Futballtrösztöt 1975-ben három, totóforgalmazással fog­lalkozó magántársaság alapí­totta. A vezetők a szerencsejá­ték-bevételekből támogatták a klubokat. Igazán nem mond­ható, hogy „skótok" voltak, hi­szen 1990-től 138 millió fontot fektettek a labdarúgásba. A pénzből új stadionok, kiszol­gáló létesítmények épültek, és jelentős összegeket szántak a korszerűsítésre, a biztonsági in­tézkedések javítására is.- Többé nincs rá garanciánk, hogy ez a pénz a rendelkezé­sünkre áll. Amióta a nemzeti lottót bevezették, az éves bevé­teleink 30 millió fontról 14 mil­lióra csökkentek. Ezért nem tudjuk többé segíteni a skót labdarúgást - nyilatkozta Tom Wharton, a Futballtröszt el­nöke. Angol Premiership, 19. for­duló: Newcastle United - Li­verpool 1-1. A rangadóra 36 570 fizető néző volt kíváncsi. Góllövők: Shearer (28. p.), ill. Fowler (45. p.). Élcsoport: 1. Liverpool 38 pont, 2. Arsenal 35 (18 mérkő­zés), 3. Wimbledon 34 (18). Női kosárlabdatorna Lodzban Két magyar győzelem Esztendők óta visszatérő ha­gyomány, hogy az óév végén külföldön indul egy tornán a magyar női kosárlabda váloga­tottunk. Eddig rendszerint Skandiná­viában volt ilyen mérkőzésso­rozat, idén azonban a lengyel- országi Lodz-ban zajlik a ren­dezvény. A magyar válogatott csapat két győzelemmel kezdett a len­gyelországi négyes tornán, ami mindenképpen dicséretes telje­sítmény. Mindkét mérkőzésü­ket nagy fölénnyel nyerték meg. A mieink előbb 92-64-re ver­ték a svédeket, majd 86-46-ra a litvánokat. A válogatottban sze­replő egyetlen pécsi játékos, Csák Magdolna (PVSK-Dália) a svédek ellen 14, a litvánok el­len 13 ponttal járult hozzá a magyar sikerhez. Magyarország együttese a harmadik meccsét vasárnap késő este, már lapzárta után ját­szotta. A magyar válogatott szövet­ségi kapitánya Killik László, mellette Rátgéber László, a PVSK-Dália szakvezetője tölti be az edzői szerepkört. Karpov az évszázad mérkőzését ígéri jövőre Simone örül Sacchinak Az évszázad sakkmérkőzését ígéri Anatolij Karpov, a Nem­zetközi Sakk Szövetség (FIDE) orosz világbajnoka a jövő évre. A Libération című francia napi­lapnak adott interjújában el­mondta, hajlandó kiállni egy párosmérkőzésre a profi világ­bajnok (PCA) nagy riválisával, az ugyancsak orosz Garri Kaszparovval. A mérkőzésre valószínűleg 1997 októberében vagy novemberében kerül majd sor. A két sakkozóról közismert, hogy nem szívleli egymást. Ezt Karpov mostani interjújában is igazolta, felvetve azt a lehető­séget, hogy Kaszparov az IBM cég számítógépe elleni, év eleji híres mérkőzéssorozatán az első játszmában szándékosan veszítette el a partit, mert így állapodott meg az IBM-mel... Az orosz sakkozó egyébként úgy vélte, hogy a számítógépek egy-egy játszmát megnyerhet­nek az ember ellen, de hosz- szabb távon, egy mérkőzésso­rozaton nem győzhetnek, mert az emberek előnyösebb hely­zetben vannak: rendelkeznek a megérzés készségével. Karpov úgy elemezte saját, illetve Kaszparov stílusának különbségét, hogy riválisa na­gyon erős a felkészülésnél; ösz- szehasonlíthatatlanul nagyobb a megnyitási variációs kész­sége, s nagyon jól csinálja a ki­rállyal végzett támadásokat. Sa­ját erősségének Karpov azt mondta, hogy türelmesebb el­lenfelénél, tud várni. Ha valaki huzamos időn ke­resztül kényszerpályán moz­gott, az Marco Simone. A 27 esztendős AC Milan-futbal- lista azt mondja: ha a kalifák kincsét adnák neki, akkor sem menne a spanyol Real Mad­ridhoz. Tudniillik ott dolgozik most vezetőedzőként az a Fabio Capello, aki éveket lopott el karrierjéből. Igen, Capello 1991 és 1996 között irányította a milánói piros-feketéket, s bi­zony nem sok lehetőséget adott a bizonyításra Simoné- nek. 1989-ben, amikor a Mi­lánhoz szerződött - korábban a Virescit és a Como mezét hordta - még csak rábólintott arra a szakvezetői döntésre, hogy van még ideje, szoknia il­lik a szuperklub „hangulatát"! Azzal nem is nagyon vitáz­hatott, hogy az akkori holland Milan-ászok, Marco van Bas­ten és Ruud Gullit árnyékában nem főként róla írnak és be­szélnek. A Milan-féle első öt idénye során a lehetséges 170 Serie-A bajnoki meccs közül csak nyolcvannyolcon kapott esélyt a míves futballra. Az 1994/95- ös idény végeztével ő volt a Milan házi gólkirálya, de Ca­pello kőszíve nem töredezett Simone-ügyben. Következésképpen jobbára továbbra is a kispadon üldö­gélt, figyelve, a sűrűn cseré­lődő csatárcsillagok miként orozzák el előle a helyet.- Capello rendre nyugtatga­tott, hogy majd most, most jön el az én időm - emlékezik Si­mone. - Az 1995/96-os baj­nokságban mindössze tíz mér­kőzést engedélyezett. Pedig a nyári fölkészülés során minden jól ment. Csakhogy a libériái George Weah, majd a Juven- tustól érkezett Roberto Baggio szerződtetésével megint ugyanazt a szöveget hallottam, mint korábban van Basten és Gullit idején... Capello nem volt korrekt, egyszerűen nem fogadta el a képességeimet. Simone eleinte lényegesen jobb és veszélyesebb volt a frissiben a Milánhoz került Roberto Baggiónál.- Csakhogy akkor azt mond­ták, Baggiót súlyos pénzekért szerezték meg, hogy festene, ha a kispadra kerül. A pádon hát maradtam én - változatla­nul... Capello azután átruccant a Real Madridhoz, és Simone föllélegzett.-Az uruguayi Oscar Wa­shington Tabarez valamivel többször vetett be, de ő is a nagy nevek bűvöletében élt. Tudják, egy kicsit nem ok nél­küli az, hogy a Bajnokok Li­gája már a Milan nélkül foly­tatódik. De most, hogy Sacchi a mester, tán eljő az én napom. Unom a Baggióval való ver­sengést. Sacchi volt az, aki az 1988/89-es bajnokság után erőltette azt, hogy vegyenek meg, akkor az ő közbenjárá­sára jöhettem el a Comótól. Simone persze részese volt a nagy Milan-időszak remek­léseinek: négyszeres olasz bajnok, két BL-elsőség is az „övé", nem beszélve a Szuper Kupáról és a két Világ (vagy: Interkontinentális)-kupasiker- ről. Dehát elégedetlen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents