Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-30 / 355. szám
1996. december 30., hétfő A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Lovat adtak a rendőrök alá Balatonfüreden Lóra ülnek a balatonfüredi rendőrök, így járják vasárnaptól Balatonfüred, Pé- csely, Vászoly, Dörgicse, Balatonakali, Örvényes, Aszófő és Balatonudvari behavazott, autóval és terepjáróval megközelíthetetlen határát, elriasszák a présházak, nyaralók tájékáról a hívatlan vendégeket. A hátasokat Vászolyi György, a pécselyi Csikósudvar tulajdonosa ingyen bocsátotta a rendőrség rendelkezésére. A füredi kapitányság nyeregbe pattanó munkatársai a hatórás lovas szolgálat során 25 kilométert tesznek meg a dimbes-dombos vidéken. A környék polgármesterei közül többen máris felajánlották anyagi támogatásukat a lovas járőrözés rendszeresítéséhez. AzELMKA felkészült a télre Felkészült a télre az Ml-es autópálya Győr-Hegyesha- lom közötti 43 kilométeres szakaszát üzemeltető Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. (ELMKA). A cégnél többek között öt nagyteljesítményű, 300 lóerős erőgép, 8 hóeke, 1 hómaró, 6 sószóró és több teherautó szolgálja a hóeltakarítást. Sóból 2 tonnát készleteztek. Boros Istvánné, a társaság tájékoztatási vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a hóesés kezdetétől számított 3 percen belül indítják az úttisztítási munkákat. Az autópályaszakaszon összesen három meteorológiai állomás működik, ezek mérik a levegő, az útburkolat hőmérsékletét, megállapítják a fagyáspontot, a harmatpontot, illetve a szélerősséget. Jövőre tervezik, hogy az autópálya mindkét oldalán a határhoz közeli pihenőhelyen étterem és üzletsor épül. Acélcsarnokok gyártása, építése- acélszerkezeti munkák- trapézlemez fal- és tetőburkolatok készítése oumí-a) H-7150 Bonyhád Zrínyi u. 7. Tel/fax: 74/451-443 Orbán Zoltán Aknatorony András-aknán. A bányászkolóniát itt néhány éve lebontották. fotó: laufer l. A szénbányászat emlékhelyei Idegenforgalmi negyedet terveznek Szamárkúttól az Ezerévesig- A Mecseki Szénbányák ipari létesítményeinek műemlékvédelmére, a környezet természetvédelmi kiépítésére három évtizede született egy doktori disszertáció, de akkor nem hitték el, hogy valaha szükség lehet ilyen tervre, napjainkban pedig a pénz hiányzik a megvalósításhoz - nyilatkozta lapunknak Bachman Zoltán Ybl- díjas építész, aki a rtiunkát készítette. Az egykori terven Pécstől Szászvárig gyalogos és autós turista út kialakítása szerepelt, a Mecsek legjellegzetesebb geológiai képződményeit, csodálatos tájakat érintve és az elmúlt 200 év térségi kultúráját minden szinten megismertetve. Bachman Zoltán úgy fogalmazott, ma sem késő a Mecsek történetét meghatározó iparágnak, a bányászatnak kegyeletünket leróni. Másrészt idegenforgalmi téren is sokat hozhatna egy ilyen program megvalósítása mind foglalkoztatáspolitikai, mind gazdasági szempontból. Nos, a gondolatot kisebb léptékben Szirtes Béla bányamérnök vetette fel ismét a napokban egy bányász szakesten és az ötlet teljes támogatásra talált a szakmabeliek körében. Ezúttal a Szamárkúttól az Ezeréves gesztenyefáig terjedő területre, a mecseki szénbányászat legjelentősebb helyszíneire képzelt el idegenforgalmi városnegyedet a bányászszakember. Hogy mennyire találó a hely kiválasztása, arra érdemes néhány történelmi tényt említeni. A Fekete hegyi szénelőfordulás volt az első, melyet mecseki leletként jelentett be Kriffka F. Xavér 1769-ben a bécsi udvarnál. Ebben a térségben mélyítették később a szénmedence első függőleges aknáját, melyet aztán további egy tucat akna követett. A technológiát illetően pedig Magyarországon sehol, soha nem épült ki olyan rendszer - beleértve a rátelepülő bányászkolóniát is, mint itt az András- akna környékén. Itt volt az első szénbányász aknászképző iskola és még sorolhatnánk a legeket, de ma már minden a múlté, alig látható néhány rom a korabeli építményekből. A tervek szerint a közeli külfejtés környezetvédelmi helyreállításának utolsó fázisaként képzelik el az emléknegyed megvalósítását, melyben megjelölnék az egykori ipartörténeti objektumok helyét, és úthálózatot építenének az egyes pontok gyalogos és járművel történő eléréséhez. Az út pedig a Dömörkaputól, a Szamárkúttól, vagy a Bertalan kápolnától indulna. A programot 5-10 év alatt fokozatosan, több szakaszban kívánják megvalósítani, és a munka első lépcsője: 1997-ben a terület célirányos rendezési tervének elkészítése. Aztán hogyan tovább? A folytatás egyértelmű, innentől minden a Pécsi Erőmű Rt.-n múlik, mert a szükséges pénz jó részét nekik kell előteremteni. Mészáros B. E. Mindenkit szeretnénk vendégül látni-Magasra helyezte a Pécsi Nemzeti Színház (PNSZ) megítélésének mércéjét a jubileumi, 100. évad, de úgy tűnik, az idei sem marad el színvonalban a tavalyitól - nyilatkozta lapunknak Balikó Tamás, a színház igazgatója. A társulat fél évadot zár az év végén, ami Balikó Tamás szerint igen jól sikerült, és ez kizárólag az önfeláldozó, lelkes színészeknek köszönhető, annak ellenére, hogy a bérek nagyon alacsonyak, „a társulat szinte aszketikus, így tudunk kijönni a szűkös költségvetésből”. Balikó Tamás fotó: Müller a. A PNSZ jövőre több bemutatóra is készül, Fényes Szabolcs operettjét, a Rigó Jancsit láthatja a közönség, amiben az egész prózai társulat megmozdul majd. Bemutatója lesz egy Bulgakov műnek is (Képmutatók cselszövése), Hrabal „Szigorúan ellenőrzött vonatok” című darabjának, lesz balettest, illetve az évad végén előbemu- tatója lesz a Tosca-nak, .Balikó Tamás rendezésében. A kínálatból a közönség minden rétege megtalálhatja majd a saját ízlésének megfelelőt, a PNSZ szeretne mindenkit vendégül látni; annál nagyobb öröm nincs, amikor megtelik a nézőtér - nyilatkozta lapunknak Balikó Tamás. S. Cs. Nikotin a spermában A (leendő) szülő anyákat a jótanácsok és rémületet keltő figyelmeztetések egész sorával látják el az orvosok, családtagok, barátok buzgó serege. Ámde ezúttal a férfiak táborához szól az intelem: a cigarettázó atyák minden egyes slukkal a gyermekeik későbbi rákos megbetegedését segítik elő. Ugyanis a birminghami egyetem egyes kutatói szerint a dohányzók spermája átörökítheti a hajlamot a rák kifejlődéséhez. Az abban elhunyt gyerekek szülei közül 1500-at vontak be a vizsgálatukba, amelyben minden fontos hajlamosító tényezőt igyekeztek figyelembe venni. Meglátásuk szerint a gyermekkori megbetegedések 15 százaléka erre vezethető vissza. Sőt, eredményeikből arra következtettek, hogy a legnagyobb kockázati tényezőt jelenti az apa dohányzása - a génhibák átörökítéséhez vezethet. Aki naponta 20 szálnál is többet füstöl el, az - a brit kutatók szerint - 42%-kal nagyobb kockázatnak teszi ki leendő gyermekét, mint a nemdohányzó szülőtársak. Vitathatatlan, hogy száműzendő életünkből a nikotinfüggőség, de talán kár lenne, ha a bagós apák most marcangoló önváddal fogadnák a hírt. Ugyanis tudomásunk szerint orvosi berkekben is fenntartásokkal, kétkedve fogadták a brit kutatócsoport bejelentését. Dr. Méhes Károly professzor, egyetemi tanár véleménye ugyancsak megfontolandó. Szerinte nem mutatható ki ilyen direkt ösz- szefüggés, hogy a dohányzó apák gyerekei között egyértelműen több volna a rákos beteg. - Ezt több nemzetközi szakfolyóirat sem fogadta el. A fenti eredménnyel ellenkező vizsgálatok is történtek. A dohányzással kapcsolatos bejelentések egyébként is mindig nagyobb propagandát kapnak. Egyértelműen káros, de ilyen értelemben nem okoz fejlődési rendellenességet. Az alkoholfogyasztás, a helytelen alvás és táplálkozás, a túlhajszoltság együttes hatásairól sem feledkezhetünk meg. - Nem jó, ha az apa dohányzik - fűzte hozzá Méhes Károly -, és lehet, hogy a termékenység szempontjából káros is az ondósejt-terme- lésre. Ám hogy génhibát okozna, az nagyon is kérdéses. Tröszt É. Értékes a biomassza Felválthatja az olajat a távfűtésben Talán furcsának tűnik a kifejezés: biomassza. Nem kell azonban megijedni, nem gusztustalanságról van szó. Azokat a mezőgazdasági melléktermékeket nevezik így, amelyeket fűtés céljára lehet felhasználni. (Például ilyen a szalma.) A biomassza elégetése gazdaságosabb a hagyományos energiahordozók fel- használásánál, és emellett környezetkímélőbb is. A biomassza elégetésekor ugyanis ugyanannyi káros anyag jut a környezetbe, mint amennyi egyébként is jutna természetes lebomlása során. Az égetéskor csak felgyorsul az egyébként lassan végbemenő oxidáció. Ligeti Pál, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium főosztályvezetője lapunknak elmondta, a biomasszát legjobban azokban a kisméretű távfűtési rendszerekben lehet hasznosítani, ahol eddig olajjal fűtöttek. Nagyobb méretű rendszereknél a biomassza égetése nem gazdaságos, mert nem áll rendelkezésre helyben annyi fűtőanyag, amennyi a nagyobb kapacitású kazánokhoz kell. A szállítási költségek pedig megdrágítanák a biomassza felhasználását. A Világbank és a magyar kormány között most megegyezés született arról, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását növelni kell Magyarországon. Ilyen energiaforrás a biomassza is. A megállapodás értelmében három városban, Székesfehérváron, Esztergomban és Szombathelyen megvalósíthatósági tanulmányt készítenek. A Világbank a munkában résztvevő magyar szakértők számára 520 ezer amerikai dollárt biztosít az általa kezelt japán segélyalapból. Ha a megvalósíthatósági tanulmányok alapján gazdaságosnak mutatkozik a biomassza felhasználása, akkor világbanki, valamint európai uniós segélyek és hitelek segítségével meg is valósítják az elképzeléseket. Ligeti Pál elmondta, jövő év első felében már hitelkeretet is tud biztosítani az állam az arra érdemes projekteknek, és emellé szakmai tanácsokat is ad. U. G. Összefogás a börzsönyi kisvasútért Összefogást sürget a Dunakanyar Intéző Bizottság a Nagy- börzsöny-Nagyirtás közötti erdei kisvasút üzembehelyezése érdekében. A vasút már hosszabb ideje nem üzemel. Az intéző bizottság közleménye szerint a pálya megóvása csak akkor lehetséges, ha ismét üzembe helyezik az igen szép természeti környezetben haladó vasutat. A vasútvonal egyes szakaszai ipartörténeti szempontból is rendkívül érdekesek. Ehhez hasonló pályakiépítések csak Szlovákiában és Peruban találhatók a világon. A kisvasutat a személyszállításból adódó bevételek nem tarthatják fenn, ezért a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan a turizmusért, a természetvédelemért és a műemlék- védelemért felelős tárcáknak, intézményeknek kell összefogniuk a mielőbbi üzembehelyezésért. Az intéző bizottság nemrégiben azt javasolta, hogy a földművelésügyi, az ipari, a környezetvédelmi tárca hozzon létre egy alapot a hazai erdei kisvasutak veszteségeinek kompenzálására. Az üzembehelyezést szolgálhatja az a kezdeményezés is, hogy az Ipoly Erdő Részvénytársaság a környékbeli önkormányzatokkal összefogva keres módot a vasútszakasz fenntartására. Térhatású mozi a jövőből A háromdimenziós vetítés Budapesten már nem álom A nézők két kézzel csapkodnak maguk előtt, izgatott sikolyok hallatszanak, egyszóval minden más, mint egy hagyományos szélesvásznú film vetítésekor. Időnként felszabadult sóhajoktól hangos a terem, mint amikor nagy veszélyből menekül meg az ember. Nos, az élményt magam is átélhettem a minap Budapesten, a volt Gorkij moziban (most 3D a neve az EMKE szálló mögötti filmszínháznak), az ország egyedüli helyén, ahol háromdimenziós filmeket vetítenek. A tévedések elkerülése végett, ez az előadás nem a „már megszokott” zöld piros lencsés szemüveggel élvezhető, a technika sokkal komolyabb elven működik. Persze itt is kell segédeszköz a valódi élményhez - egy polaroid rendszerben működő szemrevalót kap minden néző, míg a gépész egy különleges modemet szerel a vetítőre - de a filmek is speciális módon készülnek. Két kamerával veszik fel a jeleneteket különböző állásokból, így leginkább az audiotechnikában ismert sztereoha- tással rokonítható a megoldás. Végül is a mozizónak olyan érzete van, mintha beesne a vászon közepén, máskor meg a szigonyos búvár éppen őt akarja felnyársalni az ernyőről kitüremkedve. Nem csoda tehát, hogy többen kézzel próbálják élténteni maguk elől a veszedelmes fegyvert. Magyarországon licensz- védelem alatt áll a háromdimenziós vetítés, így egyedül a fővárosi „Gorkijban” élvezhető még jó ideig ez a fajta térbeli vetítés. A világon számos film készült már ily módon, de a legtöbbet visszatartják, csak hónapok múltán jutnak el Amerikából (a technika szülőföldjéről) Európába. Többnyire 30-40 perces természetfilmek vannak műsoron, de Budapesten most éppen két játékfilm is látható. A másfél órás időtartamú Frankenstein a világhírű művész, Andy Warhol munkája, míg a legújabb produkció a „Négy korona kincse” 73 perces kalandfilm. A 3-400 forintos belépőért egyszer mindenképp érdemes megismerkedni a fővárosba utazónak ezzel az újdonsággal. A tengerentúlon egyébként már jócskán továbbfejlesztették a rendszert, van, ahol 8 emeletes moziban 40 méter széles vászonra vetítenek és szimulátorok mozgatják a nézőteret, még jobban fokozva a hatást. Nos, minden csoda három napig tart, remélhetőleg ezúttal is igazolódik a mondás, azaz egy-két év múlva már vidéken is természetes lesz az ilyen mozik jelenléte. Mészáros B. E. t 4