Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-29 / 354. szám
1996. december 29., vasárnap Rejtvény - Hirdetés A számítógépgyártók a profitért vannak Egy vezető szoftvergyár képviselője szerint illúzió lenne azt képzelni, hogy tíz év múlva akár a legegyszerűbb levél megírása is elképzelhető lesz Internet nélkül. Ma már közhelynek számít számítógépek teljesítményeit az egekig magasztalni. Nap mint nap olvashatunk arról, hogy a mai gépek mennyivel jobbak, gyorsabbak az - akár csak egy évtizeddel - öregebb társaiknál. A gépek valóban megváltoztak, mióta az Internet alapjait lerakták, de a fejlődés nem minden esetben szolgált a gépeket használó ember javára. A reklámoknak köszönhetően gyakran elfeledjük, hogy nem a gép van az emberért, bármennyire is szeretnénk azt. A számítógépek, a számítógépeket gyártó cégek a piacért, a profitért vannak, nem pedig az emberért. A profitot megtermelni és növelni akaró nagy- vállalatok érdekei diktálják az iramot és jelölik ki az utat. Ha számítógépet akarunk venni, akkor azonnal tapasztaljuk, hogy az árak jelentősen csökkentek az utóbbi években, s ez nem kis örömünkre szolgál. Nem sokan tudnának kifizetni asztali számítógépet, ha az még ma is milliókba kerülne. Ami a fejfájást okozza, az inkább a minőség. Igen sok a bóvli, a névtelen keleti gyártó által fabrikált silány portéka. Azt mondják, Magyarországon erre van igény... Tegyük fel, hogy sikerül viszonylag olcsón szert tennünk egy gépre. Ekkor persze programokra is szükségünk lesz. Törvénytisztelő állampolgár lévén ismét a boltban találjuk magunkat újabb nehéz döntés előtt. Jó programot vegyünk, vagy olcsót? Ha komoly programok között válogatunk, akkor hamar félmillió forint fölé emelkedhet a számla, ez pedig igen sok. Az sem mellékes, hogy a komoly programok hozzáértő gazdát kívánnak. Iratkozzunk talán be valamelyik egyetem villamosmérnöki karára és végezzünk el egy nyomdaipari technikumot is? Valószínűleg marad az olcsó gép - melyek közül azért néha egészen jót is kifoghatunk - és a kommersz szoftverek valamelyike - ami talán valóban azt csinálja, ami a dobozára van írva. Ha szerencsénk van, akkor lesz egy munkaeszközünk - melyet egy röpke év után már rutinosan használunk - és nem is kell lecserélnünk amíg a piacot uraló vállalatok nem találnak ki valami újat, valami szebbet. Amíg nem találják ki például, hogy - a szoftverlopásokat megelőzendő - áttérnek a programok bérbeadására. Ha valóban eljön az idő, amikor a boltban már nem találhatunk szövegszerkesztőt sem, csak az Interneten lehet őket használni, akkor majd a számlát a használat ideje szerint kapjuk. Épp úgy, mint a telefon esetében. Pere László ■ ■ Where's It (tonna Blow Today? Grafika az Internetről: az alkotó elégedetlen VDN Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés január 3-án (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. ÚVDN Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VIII. em. A december 22-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Azt gondoltam itt az ideje, hogy változtassak a frizura divaton.” Utalványt nyertek: Balog Sándor, 7627 Pécs, Zsigmond u. 4., Geresdy László, 7625 Pécs, Cserző köz 1., Magyar Pál, 7144 Decs, Zalka M. u. 9., Pintér György, 7362 Vásárosdombó,. Zöldfa u. 17., Szászi Jánosné, 7100 Szekszárd, Jókai u. 2. Az utalványokat postán küldjük el. SZÓKIRAKÓ Rejtvényünk megfejtése az alábbiakban megadott szavak megfelelő helyre történő beírásával lehetséges. A szavak helyét a betűszám és a keresztező szóval közös betű határozza meg. A számozott négyzetekbe kerülő betűket számsorrendben összerakva egy értelmes szót kell kapni, melyet küldjön el levelezőlapon címünkre: Új Dunántúli Napló 7601 Pécs, Pf: 134. Kéijük a lapra ragassza rá az újságból kivágott „Szókirakó” címszót. A megfejtők között 3 db 500 Ft-os utalványt sorsolunk ki. A beküldési határidő: 1997. január 3. (péntek). 9 betűs szavak: HÁROMSZOR, NÖVEKSZIK. 8 betűs szavak: ÁLMODOZÓ, GRAFIKUS. 7 betűs szavak: BOGARAS, ELHARAP, ERETNEK, FÉNYKÉP. 5 betűs szavak: GARAT, HARAP, HUZAT, KAKAS, KEVER, LAKAT, LAKÁS, LAPOS, SÖTÉT, SZESZ, TÁBLA, TOLAT. 4 betűs szavak: ERDŐ, KARÓ, ÖNTI, SZEM. A december 22-i lapban közölt rejtvény megfejtése: „MÁNFA” A helyes megfejtők közül utalványt nyertek: Haraszti László, Dombóvár, Árvácska u. 16., Keresztény Béla, Pécs, Bártfa u. 38/F., Wolf Antalné, Siklós, Bartha M. Szókirakó Könyvajánló turizmust kedvelőknek és lokálpatriótáknak ... Vendégváró látnivalók Tolna megyéről Szálljon kerékpárra, üljön autóba, vágjon neki az útnak kajakkal vagy húzzon túrabakancsot, s bizton állíthatjuk, hogy talál kalandot és izgalmas látnivalót Tolna megyében - szól a Vendégváró útikönyv Tolna megyéről c. könyv szerzőinek mottója, melyhez természetesen iránymutatóul éppen a napokban elkészült könyvet ajánlják. Lapunk munkatársainak így volt szerencséje bepillantania a még nyomda illatú könyvbe, és még mielőtt röviden értékelnénk a több száz színes fotóval, praktikus tanácsokkal és térképpel illusztrált kiadványt feltennénk néhány kérdést. Tudja-e Ön, hogy Bölcskét a középkorban minek is nevezték? És azt, hogy Hőgyészen ki épített kastélyt, kastélyokat? Hogy milyen állandó nyári programok váiják a Tolnába látogatókat megye- szerte? Hogy merre mennek a túraútvonalak és hol lehet jókat horgászni? A kérdéseket napestig lehetne sorolni. A vendégváró ebben kíván segítséget nyújtani. Bach József, a Tolna Megyei Önkormányzat elnöke úgy mutatta be a könyvet, hogy abban a - megyén belüli, illetve kívüli - turizmust kedvelők és a lokál- patrióták is megtalálják számításaikat. A gyakorlatias szerkesztésű és olvasmányosan megírt könyv célja egyszerű, olyan kiadványt adni az emberek kezébe, amellyel felfedezhetik Tolna természeti, kulturális értékeit, miközben eligazítást kaphatnak arról, hogy hol tudnak esetleg megszállni, mikor lesz egy-egy térségben valamilyen program, illetve a települések történelmével - és a látnivalók történetével - is megismerkedhetnek. A 8000 példányban megjelenő könyvet 23 Tolna megyei önkormányzat és több tucat helyi vállalkozó támogatta. A megyében lévő összes településről megtalálhatóak a legfontosabb adatok, turisztikai információk és a város, község vagy falu rövid helytörténete. Hazafi Nem vetettek, de aratnak... Gyöngyélet a rabsicoknak Elégedettek a bajai és a Baja környéki rabsicok, azaz az orvhalászok és az orvvadászok. Soha ilyen jól nem éltek, mint napjainkban. Költségük semmi, a haszon pedig óriási. Igaz, áron alul adják el a kifogott halat vagy a vadat a vendéglősöknek, de így mindig van biztos vevőjük. A haltelepítéshez vagy a téli vadetetéshez nem járulnak hozzá, csak a kifogásban és a kilövésben serénykednek. A szeremlei Sugovicába például 300 ezer forint értékű ivadékot telepített az egyesület. A tagok mégis panaszkodnak, hogy nincs kapás. Hogy is lenne, amikor az orvhorgászok lassan többen lesznek, mint az egyesületi tagok. És a rabsicról tudni kell, hogy nem ismer semmi szabályt a saját hasznán kívül. Tiltott eszközökkel, leshálóval, fenékhoroggal, rejtett varsával dolgozik. A tagdíjat fizető horgász legfeljebb két készséget vethet a vízbe, a méreten aluli halakat pedig visszadobja. Nem így az orvhorgász: a damilra akár száz darab horgot is felfűz, azután reggelre csak úgy sorakoznak a szép süllők. (A süllőnek hét-nyolcszáz forint kilója.) Egyetlen éjszaka kijön a 20 ezer forintos zsákmány. A szeremleiek próbálkoztak őrző-védő kft.-vel. Kecskére bízták a káposztát. Az őrző-védők jeleskedtek a legjobban a halorzásban. Most a bajai rendőrségi alapítvánnyal állapodtak meg, ez talán használ. Ugyanis az önkéntes halőröknek nem veszélytelen a járőrözés. Köny- nyen megkaphatják, hogy kivágják az autójuk kerekét vagy felgyújtják a házukat. Az orvvadásznak meg nagyjából mindegy, hogy őzre vagy emberre lő. (Egy bajai őr immár ötödik esztendeje nem került elő.) A törvény szigorára jellemző: az orvhalász büntetése ezer forint. Ha van kellő számú tanú, aki vállalja is a tanúskodást, és ha akad kereskedő, aki a kifogott hal áráról hajlandó hivatalos értékbecslést adni. Már pedig ilyen kereskedő eddig nem volt. Gál Zoltán Négyszáz marha szarva A felháborodott hangú hölgy szerint a Tolna megyei Alsó- hídvégen, ahol a közelmúltban adtak át egy 400 férőhelyes szarvasmarha istállót, kegyetlen módon levágták a marhák szarvát. A hír igaz: Alsóhídvé- gen épült szarvasmarha istálló, a jószágok szarvát kénytelenek voltak eltávolítani, azaz lefűrészelni. Az ok - az állatvédő szerint - az volt, hogy alacsonyra építették az istálló ajtaját, így a marhák nem tudtak oda bemenni, illetve nekimennek a szárfának illetve a falnak. Állatorvosok véleménye szerint a szarvas- marha nem olyan marha, mint az ember, nem megy neki a falnak; lehajtja a fejét és gond nélkül bemegy a helyére. A szarvasmarhák szarvát - az egyik ágazatvezető nyilatkozata szerint, aki nem járult hozzá nevének közléséhez - azért kellett eltávolítani, mivel a frissen épült fejőházban az úgynevezett „kaloda” képtelen volt működésbe lépni (egyébként ez készteti arra a jószágot, hogy nyugton legyen míg fejik), vagyis akadályozták a szarvak. Hazafi B W l i S ADÁSVÉTEL Diófát veszek. 312-390(70864)
