Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-29 / 354. szám

1996. december 29., vasárnap Magyarország - Dél-dvnántíii Dunántúli Napló 3 Pécsi Ipari Park: már kacsingatnak a befektetők Hetekkel ezelőtt számoltunk be arról, hogy a pécsi önkor­mányzaton az ellenzék nehez­ményezte, hogy az Ipari Park létesítésére vonatkozó projekt nem megfelelő ütemben és formában kerül a közgyűlés elé. Több képviselő is úgy fo­galmazott, hogy az ügy egy helyben topog. A megvalósítás alatt álló Ipari Park tulajdonosai (Pécs város, MBVH Rt., Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Iparka­mara) és az irányítást ellátó Ipari Park Kht. legfőbb törek­vése, hogy a város keleti kapu­jában, közel 150 hektáron az európai normáknak megfelelő környezetet és támogatást nyújtsanak minden befektető számára. A park fekvése ideá­lis, hiszen útja minden főúttal találkozik, iparvágánnyal és közeli rendezőpályaudvarral rendelkezik. Az igényes kör­nyezet kialakulását segíti a környezetvédelmi előírások betartása és a zöldterületek 40 %-os aránya. A tervek szerint a zónában lesz vámcentrum, lo­gisztikai központ, minőségbiz­tosítási központ, technoló­gia-transzfer intézmény, vál­lalkozói inkubátorház és rekre­ációs építmény is. Az ipari parkban lehetőség lesz irodák, raktárak bérletére és 4-200 ezer négyzetméteres területe­ken kereskedelmi, ipari-gyártó vagy intézményi jellegű léte­sítmények létrehozására. Kékes Péter, az Ipari Park Kht. ügyvezetője elmondta, hogy az ügy nem topog egy helyben, hiszen az első ütem közműveinek kiviteli tervezése december második felére befe­jeződött, így hamarosan meg­kezdődhet a kivitelezés. Re­ményeik szerint 1997-ben megvalósul az első három be­ruházás és megalakul az a gaz­dasági társaság, mely megva­lósítja a teljes programot és működteti az ipari zónát. Információink szerint az első beruházás, amely itt kezdi meg tevékenységét, egy katétergyár lesz. R. Z. - Fotó: Läufer Begyógyul Szekszárd sebe? Mélygarázsok a foghíjtelken Mikó István nem szereti a pártok közötti acsarkodást Szekszárd városa évtizedek óta parkoló gondokkal küszködik. Vállalkozók - főleg kereskedők - legnagyobb „örömükre” csak akkor kaptak működési enge­délyt egy-egy üzletre, ha par­koló megváltás címen befizet­tek egy bizonyos összeget a vá­roskasszába. Nem volt nép­szerű döntésnek nevezhető eme határozat, de elméletileg ebből a pénzből is akartak mélygará­zsokat építeni - akkor még - a Skála környékén. Később a Széchenyi utca 16 és 22 közötti ház egy helyi kis­szövetkezet, a Szigma látókö­rébe került, ők azt ígérték, hogy a telekért cserébe több tu­catnyi autónak helyet biztosító mélygarázst építenek. A tervet elfogadták. Nehezen visszake­reshető módon a kisszövetkezet oly’ gyorsan kezdett munká­hoz, hogy a ház városképileg védett homlokzata is áldozatul (Folytatás a 1. oldalról) A minisztérium számításai sze­rint a felújítások költsége laká­sonként megközelíti az egymil­lió forintot. A tervek szerint a 10 éves futamidejű hitel felső határa 800 ezer forint lesz. A hitelhez az aktuális kamatláb egyharmadáért lehet majd hoz­zájutni, azaz az adós körülbelül 9 százalékos kamatfizetésre számíthat. A harmincmillió márka mintegy ötezer lakás felújítására elegendő, de ha lesz ennél több jelentkező, akkor az összeget növelni lehet. A mi­nisztérium azt ajánlja a hitelért pályázóknak, hogy végeztessék el a felmérést az épület hőház­tartásáról, írják le a tervezett felújításokat és azt is, hogy ezek mennyi megtakarítást je­lentenének. Elsősorban azok­esett. Idő közben a kisszövet­kezet felszámolásra került, két évig egy kapavágás sem történt. Az eredeti koncepció szerint 1996 szeptember 31-ig kellett elkezdeni a munkát, ami meg is történt egy pár nappal a végszó előtt. A kivitelező viszont ek­kor már nem a Szigma Kisszö­vetkezet, hanem a Szigma-Bau Kft. volt... így kérdésessé vált a befeje­zésnek megadott időpont is; az év vége. Szerencsére a Szigma Kisszövetkezet felszámolója erre való tekintettel - mint, ahogy a polgármesteri hivatal tájékoztatásából megtudtuk - kérte, hogy hosszabbítsa meg a tender határidejét, amit a képvi­selők meg is tettek, így a mély­garázsok és az irodaépület - a lokálpatrióták legnagyobb örömére - vélhetőleg 1997 első félévében elkészül.- hazafi zs. ­nak a panelépületeknek a felújí­tását javasolják, amelyek har­minc évvel ezelőtt épültek. A hitelek felhasználásánál gondot okozhat a társasházakról szóló törvény. Eszerint csak ak­kor lehet nekilátni a munkála­toknak, ha abba az összes lakó beleegyezik. Arra sincsen most még lehetőség, hogy egy-egy lakó helyett a lakóközösség ve­gye fel a kölcsönt, és az illető lakó lakását jelzáloggal terheljék meg. Dési Albert azonban el­mondta, a törvényen változtatni akarnak, és az Igazságügyi Mi­nisztérium foglalkozik már az elképzelésekkel. Valószínű egyébként, hogy a kölcsön igénylésekor a legtöbb hitelfel­vevő felújítandó lakását lesz kénytelen jelzáloggal megter­helni a hitel fedezeteként. U. G.- Vegyes év volt az idei. Amit elterveztem, az ugyan megva­lósult, de az esztendő nagyon gyorsan ment el. Csak azóta ve­szem észre az időnek ezt a ro­hanását, amióta idősödöm mondta la­punknak Mikó István színművész, zenész színházigaz­gató, amikor arról kérdez­tük, hogyan értékeli az elmúlt évet.- És mit vár a jövő év­től?- Az alap­helyzet nem valami ró­zsás, egyre inkább a bé­kaperspektíva felé közele­dünk. Szeret­ném én is végre látni, hogy ennek már egyszer vége lesz, és felfelé vezet az út. Azt is szeretném, hogy a par­lamentben ne pofázzon min­denki a másik ellen. Ami a pár­tok között, és a pártokon belül megy, az már a végzet. Ne egymásra acsarkodjanak, ha­nem adjanak egymásnak fan­tasztikus, jobbnál jobb ötlete­ket, hogyan lehetne az országon segíteni. Ezeket az ötleteket pedig ne a lakosoktól várják! Mikó István 1991 óta a sop­roni Petőfi Színház igazgatója. Több, mint tíz darab zeneszer­zője, a kisvárdai Várszínház alapítója. Hobbija a zene, a te­nisz és a hivatása. 1985-ben a Jásza Mari-díjat, 1990-ben az Erzsébet-díjat nyerte el.- Nem érzi magát kiszorí­tottnak a kulturális életből így, hogy Sopronban igazgatja a színházat?- Nem érzem magamat úgy, hogy a perifériára szorultam volna. Sőt, sokkal jobban ér­zem itt magamat, mintha egy pesti színházban dolgoznék. Idén például nyolc bemutatónk volt, és mindegyik új, külön­böző lehetőséget nyújtott ne­kem. A színpad nem hiányzik, állandóan fellépek, találkozom a közönséggel. Ugyanakkor rendezek is. A Magyar Televí­zióban pedig nemcsak az én számomra, hanem a pesti mű­vészek számára is kevesebb a munka. Tévéjáték alig készül, néha egy-egy szórakoztató mű­sort forgatnak. De nem tűntem el a képernyőről. Most éppen szinkronizálok a tévében és a szilveszteri műsorban is szere­pelek majd. Budapesten a Rad­nóti Színpadon játszom és a Mikroszkóp Színpadon is van önálló estem. Egyébként a sop­roni színházban folyó munka számomra a leg­fontosabb.- Mit hoz a színház számára a következő esz­tendő?- Január else­jétől közhasznú társasággá alaku­lunk. így a köz­alkalmazotti jog­viszony kötöttsé­geitől megszaba­dulhatunk, és célszerűbben tu­dunk gazdál­kodni. Ezentúl azt a pénzt, ami megmaradt egy- egy előadás elő­állításából, fel tudjuk használni a következő előadás díszleteire. A színészek nálunk eddig is be­téti társaságban vagy vállalko­zóként dolgoztak, ezért a válto­zást majd a műszaki dolgozók­nak lesz előnyösebb.- Ön nagyon szereti a zenét, a Kaláka együttesnek is az ala­pító tagja volt. Melyik zenei műfaj a kedvence?-Nincsen kedvenc. Minden jó és igényes zenét szeretek, mert nálam a zene alapvető do­log. Azt a zenét hallgatom szí­vesen, amiben harmóniát talá­lok, és ebbe beletartozik Bartók Béla muzsikája is. U. G. Új szociális otthon Bátaszéken A Tolna Megyei Közgyűlés költségvetéséből és címzett támogatásból 100 szemé­lyes, korszerű, mintegy 4000 négyzetméteres szoci­ális otthon épül Bátaszéken. A kivitelezés előkészítését most kezdik meg a strand melletti szabad területen. A 400 milliós költséggel fel­épülő létesítmény évtize­dekre visszamenően az első új szociális otthon lesz a megyében. A helyi Térfal Kft. tervei alapján a Vide- mann Rt. kivitelezésében valósul meg. Befagyott a Balaton vize A Siófoki Halászati Rt.-tői kapott tájékoztatás szerint szombatra virradóra 2-3 centiméter vékony jéghártya képződött a víz felszínén, amely a zártabb öblökben gyorsabban vastagodik. A halászok szolgálatot szer­veztek a hajókat, vitorláso­kat összeroppantással fe­nyegető jég folyamatos csáklyázására. A telepített és őshonos halak - süllő, ponty, keszeg, balin - már „bandákba” verődve elver­melték magukat. A jégta­karó lékelésére akkor lesz szükség, ha a hideg tartós marad és a jég eléri a 20-30 centiméteres vastagságot. Költözködő hivatal Tabon A Tabi Önkormányzat a kö­zelmúltban új helyére, a hajdani tanács majd Viedo- ton székház épületébe köl­tözött. Az átépítési és felújí­tási munkák több mint 40 millió forintba kerültek. Miért késik a panelhitel? Békésebb a gyengébbik nem A nők sokkal törvénytiszte­lőbbek férfi társaiknál. Erre következtethetünk abból a je­lentésből, melyet az Igazság­ügyi Minisztérium kutatás­szervező és elemző főosztálya készített el az 1995-ben jog­erősen elítélt felnőttkorúakról. A büntető ügyekben tavaly több, mint hetvenhatezer férfit marasztalt el a bíróság, a nők esetében ez a szám alig haladta meg a hétezret. A rablásért elítéltek között minden tizedik volt csak nő. A lopás bűntette miatt elítéltek között a nők aránya pedig alig volt több 5 százaléknál. Ez az arány lényegesen csak a kisko­rúak veszélyeztetése miatt el­ítélteknél módosul. Itt a nők aránya 28 százalék. A nők egyébként ugyanazokat a bűn- cselekményeket követik el, mint a férfiak, csak eltérő arányban. Kevesebb erőszakos és közlekedési bűncselek­ményt hajtanak végre. A férfi­aknál lényegesen kevesebb nő követ el bűncselekményt ré­szegen. A szándékos ember­ölésért elítélt férfiak 71 száza­léka, a nőknek viszont csak 34 százaléka ivott a gyilkosság előtt alkoholt. Pszichológusok szerint, a férfiak azért követ­nek el több erőszakos bűncse­lekményt, mert a férfi tesztosz- teron hormon agresszívvé teszi őket. Ezt látszik bizonyítani, hogy a rablásért elítélt férfiak 72 százaléka harminc évnél fiatalabb. Bennük a hormon igen aktív lehetett... U. G. A Vikár fizet az énekért A 70 esztendős Vikár Béla Ve­gyeskar Somogybán fogalom. De hiába a Kiváló Együttes örökös címe, a jó tíz nemzet­közi elismerés - a kórusnak fösvény vámszedője lett a kor. A bérből-fizetésből élő tagok egyre többször saját zsebből kénytelenek előkotomi a mara­dék forintokat, ha nem akarnak lemondani az együttes művészi színvonaláról. Nyilvánvaló, Kaposvár sem szívesen mon­dana le a hírét öregbítő kórus­ról, amely a város és a megye rendezvényeit is gyakran gaz­dagítja. Csakhogy az érintettek sértett csalódottsággal tapasz­talják: létük újabban mintha a sport jelentőségéig sem érne fel. - Nem vagyok benne biztos, hogy a helyi hatalomban efölött diszponálok tudják, mi szüksé­ges még a sporton kívül. Mégis ők mondják ki a végső szót - mondta Zákányi Balázs, akit 30 éves kamagyi múltja díszpol­gárrá emelt. - Van itt egy 12 tagú vonószenekar, ők a három fellépésért évi másfél milliót kapnak. Mi 60-an csupán 500 ezret. Ami tény: egyharmadával csökkent a város kulturális ke­rete. Ez a kórus fontos a város­nak, hangsúlyozta dr. Klujber László művelődési igazgató. Ámde művészet-politikailag is rossz döntés volna, ha prioritást nyerne a többi kárára - 10-12 másik közösség ágálna az ön- kormányzattal szemben. A Vikár alapítványt hívott életre. Pénzük fogytán, ám energiájukból futotta karácso­nyi ajándékra. Az ünnepen si­ketek és fogyatékosok javára adtak hangversenyt. Tröszt E. « 4

Next

/
Thumbnails
Contents