Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-28 / 353. szám

8 Dünántúli napló Portré - Rejtvény 1996. december 28., szombat Bécsi kutatók Kelet-Európa gazdasági kilátásairól További növekedés várható A bécsi Nemzetközi Összeha­sonlító Gazdasági Kutatások Intézetének (WIIW) prognózisa szerint 1996-ban és 1997-ben Közép- és Kelet-Európa leg­több országában további gazda­sági növekedés várható, bár a növekedés üteme 1995-höz ké­pest általában valamelyest le­lassul. Az idén és jövőre nem éri el a tavalyi 5,5 százalékot, hanem csak 5 százalékot. Az át­lagot Bulgária, Magyarország és Szlovénia rontja - vélik. A lemaradás a Nyugattól A nyugat-európai növekedés le­lassulása miatt azonban a többi reformország sem képes már ma sem, s a jövőben sem ennél gyorsabb növekedésre, s ezért lassabban tudja behozni hosszú távon a Nyugattól való lemara­dását. A WIIW előrejelzése szerint 1997 második felében Csehor­szágban és Szlovákiában 10-10 százalékos valutaleértékelés várható, s „ma még ugyan sem a csehek, sem a szlovákok nem vallják be”, de a bécsiek szerint e két országban az export sem növekedik olyan mértékben, mint ahogyan az ma az ottani hivatalos előrejelzésekben ol­vasható. Szlovákiában különö­sen nagy megrázkódtatásokra számítanak a kutatók, akik sze­rint ott még - Magyarországgal ellentétben - nem mentek végbe az igazi strukturális vál­tozások, a növekedés elsősor­ban a lakossági fogyasztásra vezethető vissza, emellett csökken a gazdaság teljesítmé­nye, s nagyon magas az impor­tált áruk aránya. Az intézet kutatói szerint az idén - azon kívül, hogy a növe­kedés lelassult a kelet- és kö­zép-európai országokban - is­mét jelentősen csökkent a GDP Oroszországban és Ukrajná­ban. Bulgáriában az idén a pénzügyi válság miatt alacso­nyabb a GDP, mint tavaly. Magyarországgal kapcsolat­ban megállapítják: 1996-ban még mindig szenvedett az 1995-ös takarékossági csomag hatásaitól és stagnált a GDP. Ugyanakkor megjegyzik, hogy már érezhető a gazdaságban a takarékossági program jóté­kony hatása is, s az összes re­formország közül Magyaror­szág jár élen az ipari és a gaz­dasági reformok megvalósítá­sában. Azt is megjegyzik azon­ban, hogy - éppen úgy mint a többi államban - itt is kevés tör­tént a nyugdíjrendszer és álta­lában a szociális ellátó rendsze­rek megreformálásában. 1997- re még mérsékelt, 2 százalékos növekedést jósolnak Magyaror­szágnak a WUW-kutatók, de elképzelhetőnek tartják, hogy a növekedés mértéke 2-3 éven belül akár 5 százalékot is elér­heti. Stabilitás A bécsi intézet szerint Kö­zép- és Kelet-Európa legtöbb országában csökkent ugyan az infláció, és bár restriktiv pénz- politikai és valutapolitikai esz­közökkel már eddig is igen so­kat tettek az infláció csökken­tése érdekében, „de még mesz- sze vannak az árstabilitástól”. Még a bécsiek által sikeresnek tartott Csehország, Szlovákia és Szlovénia sem ússza meg 1997- ben 10 százalékos árnövekedés alatt, ami a nyugat-európai rá­tának a sokszorosa. Ezt a WHW-kutatók arra ve­zetik vissza, hogy a reformor­szágokban folyamatosan igazít­ják ki az eredetileg központilag meghatározott árakat, ezenkí­vül általában növekednek a költségek és állandó az inflá­ciós várakozás. Úgy vélik, hogy a leértékelések (mint pél­dául az 1995-ben Magyaror­szágon), a bankkrízisek (mint Bulgáriában) vagy a költségve­tési problémák (ilyenekre szá­mítanak jövőre Oroszországban és Ukrajnában) ismét felpör­gethetik az inflációt. A nyugat­európai kereskedelmi partnerek inflációs rátája és ezen orszá­goké között fennálló nagy kü­lönbség azt jelenti, hogy le­csökken a kelet-európai export versenyképessége - állapítják meg a kutatók. Az ipari termelés növeke­dése és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának stagnálása, illetve csökkenése a legtöbb reformországban az ipari termelékenység kétszám vezetett - elsősorban Magyar- országon, Lengyelországban, Csehországban és Romániában. Hozzáteszik: ugyanakkor a bé­rek is igen gyorsan nőnek, s emiatt a legtöbb országban nő a termékek bérköltsége. A WlIW-kutatók véleménye sze­rint az idén Szlovákiát, Len­gyelországot és Csehországot érte a legnagyobb veszteség a világpiaci versenyképesség csökkenése miatt, ugyanakkor az egy termékre eső költség és a bér közötti arány javult a ma­gyar, a román és a szlovén áruknál - vélik. Csehországban, Szlovákiá­ban és Lengyelországban a kö­zeljövőben a folyó fizetési mér­leg hiánya okoz majd problé­mákat, Bulgáriában, Magyaror­szágon és főleg Oroszország­ban, illetve Ukrajnában pedig belső költségvetési gondok gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást a gazdaság fejlődésére. A WlIW-kutatók véleménye sze­rint egyetlen közép- és kelet­európai ország sem lehet biztos abban, hogy nem következik be gazdaságában átmeneti vissza­esés. GDP A WIIW prognózisa a GDP 1996-os és 1997-es növekedé­sére: Csehország 4,7 és 5,0 szá­zalék; Magyarország 0,5 és 2,0; Lengyelország 5,5 és 5,5; Szlo­vákia 6,0 és 5,0; Szlovénia 2,0 és 3,0; Bulgária 4 százalékos visszaesés, jövőre pedig stagná­lás; Románia 4,5 és 4,0; Horvát­ország 3,5 és 5,0; Macedónia 3,0 és 4,0; Jugoszlávia 3,0 és 1,0; Oroszország -5 százalék idén, jövőre 1 százalékos növekedés; Ukrajna idén -8 százalék, jövőre +2 százalék. A WIIW elkészí­tette előrejelzését Kínára is: 'eszerint ott az idén 9,8, jövőre 10%-os növekedés várható. A GDP Ukrajnában is jelentősen csökkent fotó: Tóth A százhúsz kilométeres se­bességű szél kipróbálta tehát a fedelek, faluk, fák erejét. Ellenőrizte, alaposan átgon­dolt volt-e a hidak, hegyek, tavak, gyerekek terve és föl­építése. Dobálózott kicsit a gépkocsikkal, megrázott ma­gányos tornyokat, furulyázott a kéményeken, és mulatott rajtunk, hogy félünk. Az ember mégsem élhet úgy, hogy minden szélcsend­ről a vihar jusson eszébe. Bar­langba zuhant megint egy kis­lány, s olyan műszaki csődöt mutatott már az első hír is, hogy belesajdult az ember szíve és a hegy gyomra. A kétmillió gépkocsi országá­ban hosszú órákon át nem akadt jármű, amely a bar­langmentőket elvigye a világ végére: Veszprém megyébe. Már-már azt hihettük, ez a ti­zenhét éves lány belehal a ki­Óriásporszívó váncsiságába: a mélység ku­tatásába, az ellenállhatatlan örvénybe, abba, hogy mind­annyian le akarjuk küzdeni félelmünket a szakadéktól, a veremtől, a titokba vezető já­ratoktól. Nem hiszek a barlangmá­mor freudi magyarázataiban, de tudom, a hegy gyomrában valaha laktunk, temetkez­tünk, annak falait festettük, oda rajzoltuk fel a künti, szö- kellő szarvast. Talán merő, személyes véletlen: a bar­langfreskókon én még sosem láttam barlangokban élő va­dakat. Még nem láttam med­vét, csak künti szarvast. Oda­bent mindig arra vágyunk, ami csak künt van, künt pedig befelé kívánkozunk ... A kislány végül másnap reggel mégis szabadult. Meg­úszta lábtöréssel a száz méte­res zuhanást-görgést, s a mi bénaságunkat. Mások kisebb csúszástól is kitörik a nyaku­kat. Sosem fogom megtudni, kinek lett volna lelki köteles­sége, anyagi lehetősége azt a kisbuszt a pesti barlangmen­tők szállítására „előállítani”, s legalább erkölcsileg kifica- mította-e a bokáját attól, hogy nem tette meg. Alig várom, hogy vihar le­gyen. Százhúsz kilométeres óránkénti sebességű. Hátha kivételesen csakis erkölcsi célpontjai lesznek, hatalmas porszívóként működik, ki- söpri a világból a hülyeséget, linkséget, trehányságot. Remélem, azért a takarítás után is marad majd valami a világban. Bodor Pál Magyarul magyarán Szólás - közmondás II. János Pál pápa Békét! A világ majd 70 országában mintegy 2 milliárd ember követhette egyenes televí­ziós adásban II. János Pál pápa hagyományos kará­csonyi üzenetét és Urbi et orbi (a városnak és a világ­nak szóló) áldását. A karácsony, Krisztus születése az öröm és a re­mény napja - hangsúlyozta a pápa, és arra szólított fel a világon mindenkit, hogy ne törődjön bele az erőszakba, mert annak elfogadása a ka­rácsonyi öröm és remény súlyos elutasítása lenne. Az örömteli karácsonyi énekeknek át kell törniük minden falon. Békét és nyu­galmat kell hozniuk Bosz­nia-Hercegovinában és Gua­temalában, ahol végre el­hallgattak a fegyverek. A békét kell visszahangozniuk Betlehemben és a Szentföl­dön, ahol nem halhat meg a remény, a megosztott Cip­ruson, az igazolhatatlan erő­szak prédájává lett Algériá­ban, a testvérháborút átélő Afganisztánban és Srí Lan­kán - folytatta a katolikus egyházfő. II. János Pál külön kitért Afrikára, ahol a földrész szívében, a Nagy tavak tér­ségében a nemzetközi kö­zösség közönye mellett Af­rika történetének legkegyet­lenebb emberi drámája zaj­lik. „Senki nem lehet nyu­godt e szégyenteljes tragé­dia láttán” - mondta. A pápa idén 55 nyelven kívánt a világ népeinek és országainak boldog kará­csonyi ünnepeket. A Szerencsekerék tévéműsor december 1-jei adásában az első és a második feladványt egyaránt szólásnak minősítette a műsorvezető. A megoldás a következő volt: A nő' addig szép, amíg sze­retik - illetve: Közös hullám­hosszon vagyunk. - Aki életé­ben soha nem hallott az ún. közkeletű állandó nyelvi szer­kezetekről, azaz nem foglalko­zott a nyelvkincs frazeológiá­nak nevezett részével, szerin­tem az is észreveszi, hogy ez a két kifejezés nem azonos nyelv­tani típusba tartozik. A frazeológia mint a nyelv­tan egyik ága ugyanis különb­séget tesz a közkeletű állandó nyelvi kifejezések két legismer­tebb típusa: a szólás és a köz­mondás között aszerint, hogy a szó értékű szókapcsolatot szó­lásnak, a mondat értékűt pedig közmondásnak nevezi. Közismert példákkal szem­léltetve: a zöld ágra vergődik a „boldogul” szóval, a ráncba szed a „megfegyelmez” tartalmi megfelelőjével helyettesíthető. Az elveti a sulykot a „lódít”, a kákán is csomót keres pedig az „akadékoskodik” választéko­sabb megfelelője. A stilisztikai különbség nyil­vánvaló a szólás javára. A szó­lás ugyanis mindig képszerű megfelelője egy adott fogalom­nak. Ha összevetjük például a fogához veri a garast a „fukar”, „zsugori” egyetlen szavas meg­jelölőjével, vitán fölül áll a szó­lás kifejező ereje. A szólások még nagyobb stí­lusértékű változata a szólásha­sonlat. Szemléltesse ezt csupán egyetlen példa: szegény, mint a templom egere. A közmondás, amint mondtam, a szónál ma­gasabb rendű nyelvi egység, azaz mondat értékű. Aki nem dolgozik, ne is egyék. - Jó munkához idő kell - Amit Jancsi meg nem tanult, nem tudja azt János - külön- külön egy-egy teljes gondolat­tartalom nyelvi kifejezései álta­lában az ember különféle élet­helyzetére, magatartására vo­natkoztatva. A szólást és a közmondást néha nehéz elkülöníteni egy­mástól. Pl. a kibújik a szög a zsákból - szólás akkor, ha va­lamely egyedi esetre vonatkoz­tatva használjuk, azaz kiderül (valakinek a titkolt, leplezett valódi szándéka). Ellenben közmondás akkor, ha általános megállapításként használjuk abban az értelem­ben, hogy az ember alaptermé­szete akkor is megmutatkozik, ha egy ideig ügyesen leplezi azt. Ezután vegyük szemügyre a tévér msorból idézett két szö­veget! A Magyar szólások és közmondások című nagy gyűj­teményben egyik se fordul elő. Nyilván az újabbak közül va­lók. Az azonban teljes bizonyos­sággal megállapítható, hogy az első egy teljes gondolattarta­lom, a nők szemszögéből egyál­talán nem elhanyagolható meg­állapítás nyelvi megformálása, vagy közmondás. A másik pe­dig annak a fogalomnak több szóval való kifejezése, hogy egyetértünk, azonos a véle­ményünk valamiről, tehát szó­lás. Rónai Béla ÚDN Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés január 3-án (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELE­ZŐLAPON 7601 Pf: 134. ÚDN Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VIII. em. A december 21-i lapban közölt rejtvény he­lyes megfejtése: „Sajnálom de itt csak befizetni lehet kérem fáradjon a másik ablakhoz.” Utalványt nyertek: Kásádi Andrea, Siklós, Iskola u. 16/C., Balogh Jánosné, Máriagyűd, Illyés Gy. u. 3., Markó Győzőné, Pécs, Borbála u. 23., Ravadics Mi- hályné, Bükkösd, Kossuth L. u. 12., Rugási And­rás, Pécs, Rókus u. 7/a. Az utalványokat postán küldjük el. t j

Next

/
Thumbnails
Contents