Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-04 / 331. szám
2 Dünántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. december 4., szerda Magyar-román csúcs Lisszabonban Befejeződött az EBESZ kétnapos értekezlete Csernomirgyin és Kohl találkozója FOTÓ: FEB/REUTER Sztrájkolnak a vasutasok Nem indulnak vonatok Horvátországba A hágai bíróság százszázalékos bizonyossággal ki fogja mondani, hogy - Szlovákia részéről a bősi erőmű C variánsának megépítése jogellenes volt - nyilatkozta a pozsonyi Új Szó hétvégi magazinjának Szénási György, a magyar külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője. A szakember úgy vélekedett, hogy a Duna egyoldalú elterelésével Pozsony súlyos jogsértést követett el. Borisz Jelcin 1997 első felében találkozót tervez amerikai kollégájával, Bili Clintonnal - jelentették be Moszkvában. A két elnök előző nap, A1 Gore amerikai alelnök és Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök lisszaboni megbeszélése után egyezett meg a csúcs- találkozóban, amelynek helye és időpontja még bizonytalan. Országos sztrájkot kezdtek kedden az orosz szénbányászok. Oroszország 189 bányából 154-ben szünetelt a munka; a dolgozók főként az elmaradt béreket és az ágazati támogatást kérik számon a kormányon. Hatévi szünet után Irak a közeli napokban megkezdi olajának exportját a nemzetközi piacokra - jelentette be kedden az iraki külügyminiszter. Irak és az ENSZ közötti megállapodás értelmében Bagdad félévente 2 milliárd dollár értékben exportálhat kőolajat. A bevétel nagyobbik részét élelmiszerek és gyógyszerek vásárlására, fennmaradó részét Kuvait kártérítésére és az ENSZ-fel- ügyelet finanszírozására kell fordítania. Eszék díszpolgárává választották Jeszenszky Gézát, a magyar Országgyűlés és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagját. A magyar honatya a település napja alkalmából kapta a kitüntető címet, a hivatalos indoklás szerint „a város fejlődéséhez, Eszék és a Horvát Köztársaság tekintélyének növeléséhez való rendkívüli hozzájárulásáért a háború idején”. Ausztriában január elsején vezetik be az autópályadíjat, de már hétfő óta árusítják a jármű ablakára ragasztandó matricát az autóklubokban, trafikokban, postákon, benzinkutaknál. A turisták tíznapos szelvényt is vásárolhatnak, amely 70 schil- lingbe kerül. Sikeresen befejeződött a Mir űrállomáson dolgozó Vale- rij Korzun és Alekszandr Kaleri űrsétája. A csaknem hat órán át tartó űrkiszállás során a két kozmonauta egy új, amerikai gyártmányú napenergia-elem második fokozatát szerelte ösz- sze kedd hajnalban. Lisszabonban elfogadták a zárónyilatkozatot, s a magyar külügyminiszter elbúcsúzott a háromtagú elnökségben viselt tagságától. A szervezet soros elnöke a dán külügyminiszter lett. Visszafordíthatatlannak nevezte az euroatlanti integrációs szervezetek bővítésének folyamatát Horn Gyula magyar miniszterelnök, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) csúcsértekezletének második napján mondott beszédében. Felszólalásában Horn Gyula hangsúlyozta: Magyarország úgy látja, hogy ha csatlakozik a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, megerősödik biztonsága és belső stabilitása. A kormányfő utalt arra, hogy a szervezet térségében az egyik legnagyobb gondot az etnikai kérdések okozzák. Ahhoz, hogy az EBESZ sikeresen ténykedhessen a konfliktusok kiéleződésének megelőzésében, az esetleges fegyveres összetűzések elsimításában és utókezelésében, szervezetileg is korszerűsödnie kell - vélte. Horn Gyula kedd délelőtt mintegy 25 perces, „szívélyesnek és kifejezetten barátságos hangulatúnak” minősített megbeszélést folytatott Lisszabonban Emil Constanti- nescu román elnökkel. Találkozójukon megállapodtak abban, hogy az új román külügyminiszter a közeljövőben ellátogat Budapestre. Horn biztosította a román államfőt arról, hogy a magyar kormány szándéka szerint az Országgyűlés a jövő héten ratifikálja a magyar-román alapszerződést. Megbeszélésükön mindketten nagyra értékelték az RMDSZ részvételét a román kormányban. Kedd éjféltől általános sztrájk bénította meg a horvátországi vasúti közlekedést. A többek között béremelést, új kollektív szerződést követelő vasutasok hat napja szüntették be a munkát. A vasúti dolgozók a szokásos forgalom mintegy 20 százalékát biztosították a sztrájk első öt napja alatt. Keddtől azonban már a nemzetközi személy- és tehervonatok horvátországi áthaladását sem tették lehetővé. A sztrájkbizottság elnöke, Zlatko Pavletic cáfolta azt a hírt, hogy a mintegy 24 000 vasutas közül csak 7 000 vesz részt a sztrájkban. Kijelentette, hogy szakszervezetének adatai szerint legalább 11000-en szüntették be a munkát. Robotrepülőnek is nevezik az amerikai cirkáló rakétákat, amelyeket legutóbb ismét hatásosan vetettek be Irak ellen. Számítógép vezérlésével a rakéta eljut a megadott célhoz, azonosítja azt és robbanószerkezetével megsemmisíti. Katonai szakértők szerint azonban ezek a sikeres eszközök nem robotok, hanem automata fegyverrendszerek. Mint például a Mercedes által a német hadsereg részére kifejlesztett terepjáró, a Primus is az. A nagyméretű dzsip kamerája segítségével képes vezető nélkül haladni, a terepviszonyoknak megfelelő sebességgel, 20 és 60 km/óra között. Ugyanilyen technikát telepítettek egy könnyű harckocsiba A frankfurti törvényszék elnöke 141 millió forintnak megfelelő szakértői tiszteletdíjat kapott a fémipari dolgozók szakszervezete ingatlanbotrányának felderítéséért. A feladó maga a szakszervezet. Az érdekvédelmi illetékesek szerint Horst Heinrichs jogosan jutott a tiszteletdíjhoz. A szakszervezetet azonban igen kellemetlenül érinti, hogy ingatlanügye újra a lapok címoldalát ékesíti. Öt évvel ezelőtt két irodaházat vásároltak Frankfurtban, ám a valós értéknél ki- lencvenmillió márkával (mintegy kilencmilliárd forinttal) többet fizettek értük. A szakszervezet legfelsőbb A vasutasok - egyebek között - új kollektív szerződést, béremelést, elmaradt juttatásokat, hosszabb távra szóló vasút- fejlesztési koncepciót követelnek. A sztrájk érinti a Magyar- országra és az onnan Horvátország felé tartó vasúti közlekedést is. Busch Károly, a MÁV zágrábi képviselője kedden elmondta: értesülései szerint a sztrájkolok még biztosították azoknak a szerelvényeknek az áthaladását Magyarország felé, illetve Magyarországról, amelyek kedd éjfél előtt indultak el, de utána semmiféle nemzetközi szerelvénynek nem adnak zöld jelzést. Az utasforgalomban bekövetkezett változásokról a Mávinform tájékoztatja az Utazni vágyókat. is, amely alkalmas aknák fölkutatására és megsemmisítésére, veszélyes anyagok szállítására, vagy éppen egy megadott cél leküzdésére. A szakértők most azon vitatkoznak, milyen szerep juthat az ilyenfajta robotoknak a jövő hadviselésében. Általános vélemény szerint minden „intelligenciájuk” ellenére sem lesznek alkalmasak arra, hogy harci helyzetben önállóan hozzanak döntéseket. Feladatuk sokkal inkább az lehet, hogy a harcosoknak biztonságot nyújtva, a veszélyes terepről szolgáltassanak pontos információkat. Ezután is a parancsnok határoz majd, mit kell tennie a katonának. Ferenczy Europress testületé megbízta Heinrichs bírót: alakítson vizsgálóbizottságot az irodaház-vásárlás hátterének tisztázására, a vétkesek felderítésére. A főbíróval kötött szerződés a „szokásos” ügyvédi díjszabás szerint rögzítette a tiszteletdíjat, ami legfeljebb 30 miihó márka lehetne. Az ennél jóval borsosabb számlát Heinrichs doktor a vizsgálat bonyodalmasságá- val indokolta. A tartományi törvényhozást persze nem győzte meg ez az érvelés, és a képviselők „erkölcstelennek” ítélték a benyújtott követelést. A kereszténydemokraták szerint az eset kapcsán Heinrichs elnöki tisztsége is megkérdőjelezhető. (kulcsár) A jövő szervezete is Noha az Észak-atlanti Szerződés megszokott, decemberi tanácskozása csak jövő héten esedékes, a tegnap Lisszabonban zárult EBESZ-csúcson legalább annyi szó esett a brüsszeli székhelyű katonai tömb ügyeiről, mintha máris a NATO vezetői ültek volna össze rutinszerű évzáró konferenciájukra. Az eszmecsere középpontjában elvileg a XXL századi európai biztonsági modell kidolgozása állt, ám a felszólalások gyakran kanyarodtak vissza a NATO-kibővítés témaköréhez. Az álláspontok e téren ezúttal sem közeledtek egymáshoz. Lisszabonban persze más, több is történt. Eldőlt, hogy a hagyományos haderők és fegyverzet korlátozásáról szóló szerződés végrehajtásáról januárban, Bécsben újabb tárgyalást kezdenek. A résztvevők támogatták az immár 12 (válságrégióban ténykedő EBESZ-missziók munkáját. Senki nem vonta kétségbe a szervezet egyedülállóan átfogó jellegét (munkájában 54 tagállam, az összes európai ország mellett az USA és Kanada vesz részt), s a krízismegelőzés, valamint -utókezelés terén rá váró feladatokat. A szervezet a következő évszázadban is az európai kooperáció kiemelkedőfóruma maradhat. Drága az energia. A nemzetközi környezetvédő mozgalom aktivistái Brüsszelben a napenergiával főzött feketekávéval vendégelték meg Írország energiaügyi miniszterét (középen), és az Európai Unió illetékeseit. A zöldek szerint az energia sok szempontból drága, akciójukkal az újrahasznosítható energiaforrások felkutatására buzdítanak, fotó: feb/reuter Nagy ütemben automatizálják a világ hadseregeit Nem lesz robotparancsnok Formailag jogszerű a leszámlázott honorárium A frankfurti „herr Tocsik” Továbbra is homály fedi a TWA tragédiáját Ma sem tudni az igazságot A TWA óriásgépe több mint négy hónapja zuhant a tengerbe. Bár azóta számos légikatasztrófa rázta meg a világot, a hatóságok még mindig keresik a 230 áldozatot követelő tragédia okát. A megtalált fekete dobozok nem adtak támpontot a rejtély megfejtéséhez. A hivatalos vizsgálóbizottság egyre inkább géphibára gyanakszik. Szerintük a robbanás a központi üzemanyagtartályban keletkezhetett. Nem zárják ki azt az eshetőséget sem, hogy a tankot egy olyan apró detonátorral robbantották föl, amilyenre eddig még nem volt példa. Egy másik feltételezés szerint valakik a gép elektronikai vagy mechanikai rendszerét tették szándékosan működés- képtelenné. Az amerikai titkosszolgálat az új felvetések nyomán ismét ,nekifutott” az ügynek. Most mindazokat újra átvizsgálják, lenyomozzák, akik egyáltalán hozzáférhettek a Jumbóhoz még akkor, amikor az New Yorkban, vagy azt megelőzően Athénban tartózkodott. Közben folytatódik a repülőgép maradványainak kiemelése az óceánból. Az elmúlt hétvégén 150 zsáknyi, frissen a felszínre hozott roncsdarabot vizsgáltak meg a szakértők. Ezúttal sem találtak olyan nyomot, amely közelebb vitt volna a rejtély megoldásához. Afrika, a válságok kontinense A szegény országok több mint kétharmada a fekete földrészen fekszik A fekete földrészen és a környező szigeteken ötvennél is több ország található, s a népességrobbanás talán sehol sem annyira szembetűnő, mint itt. Jelenleg 730 millióra becsülik népességét, ami 2010 körül eléri majd az egymilliárdot. Afrika gazdasági növekedése megrekedt a 2,2 százalékos átlagnál, miközben Ázsia legszegényebb részein tavaly 4,6 százalékot tett ki. A lemaradás mind szembetűnőbb: a világ 48 legszegényebb országából 33 ezen a kontinensen fekszik. Az ENSZ tavasszal 25 milliárd dolláros segélyprogramot szavazott meg, de a pénzek nehezen csordogálnak, ráadásul nem mindig a valóban rászorultaknak jutnak. A segélyezés úgyszólván külön gazdasági ágazattá vált, néhányan óriási nyereséget vághattak zsebre, például sátrak szállításából. Afrika felkarolása hatalmas munkát igényelne. Ráadásul a kontinens öt országában súlyos fegyveres konfliktusok dúlnak, és tizenegyben nem tudnak kiutat találni a terror és ellenterror ördögi köréből. Szudánban állandósult a harc az északi iszlám törzsek és a déli keresztény vagy természeti vallásokat követő csoportok között. Libéria a gyermekkatonák országa, ahol a tizenévesek túl vannak az első mészárlásokon. Angola, amelyet az amputáltak földjének is neveznek, mert tízezer számra szedték és szedik áldozataikat a taposóaknák, számos fegyverszüneti megállapodás ellenére is nyugtalan. Az egyik törzsi szövetség az olajra, a vetélytárs a gyémántra próbálja rátenni a kezét. Szomáliából visszavonták a Reménység-hadművelet keretében odaküldött amerikaiakat, tavaly az ENSZ kéksisakosai is kivonultak, a polgárháború azonban folytatódik. Algériában a szélsőséges iszlám erők és az államhatalom több év óta tartó összetűzésének eddig csaknem ötvenezer halottja van és a példákat még hosszan folytathatnánk. Mindössze kilenc afrikai ország mondható többé-kevésbé demokratikus berendezkedésűnek, nyolcban diktatúra uralkodik, és több mint harminc vall „tekintélyuralmi” elveket, ami nyers elnyomást jelent. Amikor a képernyőn a menekültek tömege hullámzik, Afrika messzinek tűnik. Talán ez ihlette a BBC munkatársait, hogy A menet címmel elkészítsék emlékezetes filmjüket egy, valahol Afrikában elinduló éhségmenetről, amelyik azután, Gibraltár közelében átcsap Európába is. (réti) 4 4 i 1 0
