Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-27 / 352. szám

10 Dünántúli Napló Gazdaság 1996. december 27., péntek Lakáskassza. A Lakáskasz- sza Első Általános Lakás­takarékpénztár Rt. az elfo­gadott lakás-takarékpénztár törvény alapján szakosított pénzintézetként működik 1997. január elsejétől. Alap­tőkéje 1 milliárd forint lesz. A négyéves megtakarítási idő után a társaság a befize­tett betétek és az állami tá­mogatások összességénél magasabb hitelt nyújt maj­dani ügyfeleinek. így a fel­vett összegnek akár 60 szá­zalékát is elérheti a hosszú lejáratú, a mindenkori banki kamatnál alacsonyabb ka­matozású kölcsön nagysága. A lakás-takarékpénztári szerződések alkalmasak lesznek arra is, hogy meg­lévő banki lakáscélú hitele­ket váltsanak ki velük az ügyfelek. így enyhíthetnek az ilyen típusú kölcsönökkel járó magas, 30 százalék fe­letti kamatterheken. Megalakul a Matávcom. Január elsejével létrejön az ország legnagyobb alköz­ponti szolgáltatója. A Matáv 100 százalékos tulajdoná­ban lévő társaság 4-5 milli­árd forintos alaptőkével in­dul. Az átalakulást követően a cég Budapesten és az or­szág 19 megyéjében, mint­egy 36 telephelyen lesz je­len. Mindebből a fogyasztók csak a szolgáltatások szín­vonalának emelkedését, az ügyfélkapcsolatok javulását fogják érzékelni. Elvonuló árhullám. A Felső-Tisza vízgyűjtő terü­letére a múlt hét végén le­hullott csapadék hatására a Tiszán és a Szamoson többméteres árhullám vo­nult végig. A védőtöltések azonban állták a terhelést, a mezőgazdasági földek nem kerültek veszélybe. Szőlész jubileum. Száz éve született a hazai szőlő- és bortermelést megújító Ma­gyar Királyi Központi Sző­lészeti Kísérleti Állomás. A centenárium alkalmából az állomás jogutódjának szá­mító pécsi intézményben márványtáblán örökítették meg két kiváló szőlőneme­sítő, Németh Márton és Ki­rály Ferenc emlékét. Ne­vükhöz számos új fajta meghonosítása fűződik. Gyógy komplexum. Bük­fürdőn a közeljövőben 50 millió dolláros beruházással négyszázötven személyes szállodát építenek, hozzá kapcsolódva pedig egy 2300 négyzetméteres gyógyászati komplexumot. Á beruhá­záshoz egy nyugati pénz­ügyi csoport adja a forrást. Rusztikus Lépcsők ÜZLETBERENDEZÉS (bárpult, kárpitozott bokszok) íves, kazettás, zsalus AJTÓKr ABLAKOK ZSALUS BEÉPÍTETT SZEKRÉNYEK EGYEDI GYÁRTÁSA Cím: Pécs, Hungária u. 34. Tel.: 323-075 Az inflációt a lakosság bizakodása is csökkentheti Gazdaság ’97: borúra derű? A jóslatok szerint a GDP 2-2,5 százalékkal is nóTiet jövőre Az 1995 márciusában kikényszerülő stabilizációs csomag okozta sokkot a magyar gazdaság a vártnál lassabban tudta feldolgozni. Az 1996-os év nem hozott fordulatot, a kormány­zati várakozásokkal ellentétben a növekedés nem erősödött, az infláció nem csökkent a kívánt mértékben. Ezek ismeretében kérdés: mire számítsunk jövőre? Az idén nem sikerült a gazda­ságot az export és a beruházá­sok húzta tartós növekedés pá­lyájára állítani. A honi gazda­ság javuló egyensúly mellett a stagnálás állapotába jutott. A stabilizáció által lehűtött belső kereslet csökkenő aktivitást eredményezett: a végső fo­gyasztás további zsugorodása miatt visszaesett a belföldi pi­acra való termelés és elhalasz­tódtak a beruházási döntések is. Ennek ellenére minimálisan mérséklődött csak a foglalkoz­tatás, lényegesen nem nőtt a re­gisztrált munkanélküliek száma. A Pénzügykutató Rt. jövőre fordulatot vár. A változások nem lesznek ugyan nagy hord­erejűek, de kimozdulást jelen­tenek a stagnálásból. A gazda­sági egyensúly romlására is számítani lehet, de ez az intézet kutatói szerint még biztonságo­san finanszírozható. A legfon­tosabb külkereskedelmi partne­reinknél erősödik a konjunk­túra, ami a hazai exportértékesí­tés lehetőségeinek bővülését is jelentheti. Ennek mértéke a Pénzügykutató szerint 8, a Ko- pint-Datorg szerint 9-10 száza­lékos lesz. A kereslet növekedését az ál­lóeszköz-felhalmozás és a la­kossági fogyasztás bővülése fogja meghatározni a Pénzügy- kutató szerint. A GKI. Gazda­ságkutató Rt. szakemberei a la­kossági fogyasztás 1 százalékos növekedését prognosztizálják. A Kopint-Datorg Rt. kutatói óvatosabbak e becsléssel. Arra számítanak, hogy a legjobb esetben is csak stagnálni fog a lakossági fogyasztás. Bár előre­jelzésükben hangsúlyozzák: a belföldi fogyasztás csökkené­sének meg kellene állnia jövőre ahhoz, hogy a gazdasági növe­kedés tartós maradjon. A Pénzügykutató és a Ko­pint-Datorg szerint választások előtti évben reálisan számolha­tunk az állami forrásokból fi­nanszírozott beruházások bein­dulásával. A fogyasztáskorlá­tozás enyhülése ösztönözni fogja a magánbefektetéseket, ezért nőhet a belföldi kereslet. A GKI kutatói szerint 1997- ben az export változatlan ütem­ben, mintegy 6 százalékkal emelkedik. Ä Kopint-Datorg munkatársai azonban felhívják a gazdaságpolitika-csinálók fi­gyelmét arra, hogy a kivitel vo­lumenének növekedése önma­gában nem elég ahhoz, hogy gyengélkedő gazdaságunk végre teljes egészében lábra kapjon. Á beruházási, termelői, és fogyasztási kereslettöbblet mi­att nőhet az import is. A gazda­ságkutatók a behozatal volu­menének emelkedését 6-8 szá­zalék körülire becsülik. Ez vi­szont az ideinél nagyobb defici­tet eredményezhet a külgazda­sági mérlegekben. A Pénzügy- kutató munkatársai azonban úgy gondolják, hogy a szerin­tük 8 százalékos importnöve­kedés miatt bekövetkező mér­leghiány java részét a közvetlen külföldi tőkebeáramlás való­színűleg finanszírozni fogja. A GDP 2-2,5 százalékos nö­vekedésének prognózisában nagyjából egyetértenek a gaz­daságkutatók. Az államháztar­tás hiánya a GKI szerint a GDP 4,5-5, a Kopint-Datorg szerint 5-5,5 százaléka körül várható. A Pénzügykutató a hiányt a GDP 5,8 százalékára jövendöli 1997-ben. Feltételezhető, hogy jövőre is marad a csúszóleértékelés rendszere. A havi leértékelés üteme ’97 második felében leg­feljebb egy-két tized százalék- ponttal csökken. Az infláció mértéke a GKI szerint 20, a Kopint-Datorg jelentése szerint 19 és 21 százalék körül várható. A Pénzügykutató munkatársai a fogyasztói árszint 20-21 száza­lékos emelkedésére számíta­nak. A szakemberek szerint az inflációt már az is csökkenti, ha a lakosság bizakodó a jövőt il­letően, és hisz a gazdaság nö­vekedésében. Az alacsonyabb infláció mi­att a kamatlábak is mérséklőd­hetnek jövőre. A bővülő fo­gyasztás miatt reálértékben nem nő a háztartások nettó megtakarítása. Ä privatizáció az év első fe­lében vélhetően visszaesik, ké­sőbb viszont erősödhet, „amíg a készlet tart”. A privatizáció az intézményi, személyi változá­sok nyomán ’97-ben is meg­tartja korábbi instabil hullámzó jellegét. A választási ciklus jö­vőre az élet minden területén éreztetni fogja hatását. B. B. Bővítenék jogkörüket a kamarák Kétéves a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Hamarosan kiépíti országos információs hálózatát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek tagjai között jelenleg 365 ezer működő vállalkozást tartanak nyilván - hangsúlyozta dr. Tolnay Lajos, az immár kétesztendős szervezet elnöke. A kamara gazdasági helyze­tével kapcsolatosan elmondta, hogy komoly problémát jelent a tagdíjak beszedése. Míg a nagyvállalatok rendszeresen befizetik kötelezettségeiket, addig a közepes és kisvállalko­zások tartozása tetemes. Pedig a kamara szolgáltatásait éppen a kisebbek igénylik. Az 1996- ban befolyt több mint 3 milliárd forintnyi tagdíjból a szervezeti székházak vásárlását, bérlését és a működési költségeket fe­dezték. A fennmaradó keretből úgynevezett innovációs alapo­kat képeztek, amelyek felosz­tása pályázati úton történik. 1997-től a kamarai hírlevélben jelentetik meg a megpályázható lehetőségeket. Az alapvetően területi, re­gionális felépítésű szervezeten belül egyre erősödik a szakmai szerveződés. Ilyen például a közlekedés és szállítás területén tevékenykedő vállalkozások összefogása. Az 1997-es ter­vekről szólva a kamara elnöke kifejtette, hogy tovább szeret­nék erősíteni szakmai befolyá­sukat a gazdasági döntések elő­készítésében. A kamara céljai között sze­repel, hogy segítse a tagvállala­tai közötti üzleti kapcsolatok fejlődését és a kiviteli lehetősé­gek bővítését. Jelenleg már elő­rehaladott állapotban vannak azok a tárgyalások, amelyek eredményeként a külképvisele­teken keresztül a szervezet be­kapcsolódhatna a gazdasági diplomácia vérkeringésébe. Szeretnék magukra vállalni az egyéni vállalkozói igazolvá­nyok kiadását, az ezzel járó va­lamennyi ügyintézést, továbbá megszerezni a társas vállalko­zások indításához, tevékeny­ségi kör változtatásához kap­csolódó eljárások jogát is. n. zs. A munkabérj árulék akadálya a fejlődésnek A nem bérjellegű költségek olyan magasak Magyarorszá­gon, hogy ezek már hovato­vább akadályozzák a termelé­kenység további növelését. A magyar menedzserek ezeket a költségeket a vállalatuk fejlő­dését gátló tényezők egyik legfontosabbjánaik tekintik - legalábbis ez derül ki abból a felmérésből, amelyet a Czipin & Partner termelékenységi tanácsadó cég készített. Ez év novemberében 200 feldolgozóipari vállalatveze­tőt kérdeztek meg a jövedel­mezőséget, illetve a fejlődést előremozdító tényezőkkel kapcsolatban. A felmérésből kiderült, hogy amíg a válla­latvezetők nagyobb része a magyarországi béreket túl alacsonynak, addig a bérek járulékos költségeit túlságo­san magasnak tartotta. A vá­laszadók 56 százaléka véle­kedett eképpen, 5 százalék viszont éppen megfelelőnek, vagy túl alacsonynak ítélte meg ezeket a költségeket. A bérek nagyságának megíté­lésben erősen különbözik a budapesti és a vidéki iparvál­lalati vezetők megítélése. Amíg Budapesten a mene­dzserek 62 százaléka megfe­lelőnek tartja a béreket, ad­dig vidéken éppen fordított a helyzet. Ami azonban inkább feltűnő: a költségeket mind­két helyen egyformán ma­gasnak tartják, a két mene­dzserréteg vélekedése között mindössze egy százalékpont a különbség. A menedzserek szubjektív benyomását a statisztikák is alátámasztják. 1997-től Ma­gyarországon járulékos költ­ségként a munkaadók és a munkavállalók összesen a bérek 51 százalékát fizetik be az államkasszába. Ez az arány a legmagasabb Euró­pában, a munkaadói társada­lombiztosítási járulék pél­dául - Olaszországot kivéve - sehol sem lépi túl a 40 szá­zalékot. B. G. Bérek a válaszadó menedzserek %-ában Éppen megfelelőek: 35% Részben túl magasak: 11% Tendenciózusan magasak: 3% Túl alacsonyak: ^0/,° Lélegzet a vállalkozásoknak? Magyarországon az elmúlt években a kisvállalkozások számának növekedése és gaz­dasági fejlődése nélkül nem épülhetett volna ki a piacgaz­daság és nem alakulhatott volna ki valós piaci verseny. T. Asztalos Ildikó, az IKM politikai államtitkára arról tá­jékoztatta lapunkat, milyen javaslatot terjesztettek a kor­mány elé a vállalkozások tá­mogatására. A kormány legfontosabb teendői közé sorolja minde­nekelőtt azt, hogy fokozato­san bár, de érezhetően csök­kenteni kellene a magas adó- és közterheket. Speciális kormányzati eszközökkel pó­tolni kell a tőkepiac és a bank- rendszer hiányosságait, hogy az arra érdemes kisvállalko­zások tőkekondíciói javulja­nak. Az IKM ennek érdekében továbbra is működteti kamat- támogatási pályázati rendsze­rét. A jövőben elengedhetet­len a kockázati tőketársasá­gok működésének szabályo­zása, tevékenységük ösztön­zése. Ki kell építeni az infor­mációs csatornákat, bővíteni a tanácsadások és képzési lehe­tőségek számát. Az idén erre a kormány 1 milliárdot szánt, és jövőre is biztosít újabb for­rásokat. B. B PATAN-OiJTCPÜÁZ RÉCS KOMLÓ Siklósi út 10/a. Kossuth I __u. 125. A KCIÓS I/ÁSÁR!- Kanapé 29-300 Ft-tól- Franciaágy 19.900 Ft-tól- Heverő 11.900 Ft-tól KONYHABÚTOROK most 10-20 % á renged mén nyel SZEKRÉNYSOROK 10-20 % árengedménnyel 100.000 F=t fölötti vásárlás esetén díjtalan szállítás Dec. 27-28-30-án nyitva tartunk. Minden kedves vásárlónknak eredményekben gazdag, boldog új évet kíván a Tel.: 313-872, 211-097 A PÉCSI HELYI JÁRATOK MENETJEGY- ÉS BÉRLET­ÁRAI 1997. JANUÁR t-TŐL A PÉCSI TÖMEGKÖZLEKEDÉSI RT. EZÚTON ÉRTESÍTI UTASAIT, HOGY JANUÁR 1-TÖL EMELKEDNEK A PÉCSI HELYI JÁRATOKON A MENETJEGY- ÉS BÉRLETÁRAK. Az ú] árakról - az alábbi táblázat mellett - tájékoztatást adnak a buszokon elhelyezett információs anyagok. 7.­2 i Uí Az 1996-os évben várható infláció mértéke 26-28%. A Pécsi Tömegközlekedési Rt. áremelésének átlagos mértéke 24% ... ... ÉS MÉGIS MOZOG A BUSZ! menetjegy- és bérlettípusok ár menetjegy elővételben 55 Ft menetjegy autóbuszon 75 Ft napijegy 250 Ft összvonalas heti bérlet 580 Ft összvonalas havi bérlet 1500 Ft összvonalas félhavi bérlet 980 Ft menetjegy- és bérlettípusok ár összvonalas negyedéves bérlet 4315 Ft egyvonalas havi bérlet 1010 Ft egyvonalas félhavi bérlet 660 Ft egyvonalas negyedéves bérlet 2890 Ft tanuló, nyugdíjas havi bérlet 488 Ft tanuló, nyugdíjas negyedéves bérlet 1400 Ft PÉCSI -

Next

/
Thumbnails
Contents