Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-24 / 351. szám
1996. december 24., kedd Interjú Dhnántúli Napló 3 A társadalom építéséhez kell az etika és kell az erkölcsi alap Vállaljuk a történelmi feladatot! Karácsonyi beszélgetés Mayer Mihály pécsi megyéspüspökkel ■■■■ ■ A Máltai Szeretetszolgálat pécsi, ApaJJi utcai otthonában hátrányos helyzetű gyerekek kaptak helyet fotó: laufer l. Püspök Úr! Amióta püspökké szentelték, többször beszélgettünk. Csak egy-két címet szeretnék kiemelni az interjúkból. Az egyiknek lényege: a szeretet tettekre épít. A másikban a szabadság sugara volt a vezérgondolat, a harmadikban: A felhők fölött kék az ég. Ez kissé a jövőbe utal, optimista nyilatkozás. A jövő alakítása- Örülök a három címnek. A mai ember ezt a hármat szeretné a leginkább érezni: szeretet, szabadság és remény. Ahogy a politikai, gazdasági és szociális problémák darabolják az embert, egyre inkább azt érzi, hogy egyedül áll a világban, és támasz kellene. Kellene valaki melléje. Nagyon jó lenne, ha azt látná, hogy a teljesítmény és a pénz mögött még valami érvényesül a világban, a saját családjában, a társadalomban, és ez a valami, ami az életet megfűszerezné és az életnek alapot adna - a szeretet. Ezt a szere te tét próbáljuk minden karácsonykor tudatosítani, minden karácsonykor még inkább megélni, hogy ne csak üres szó és üres kifejezés legyen, hanem tartalommal bírjon. Ugyanakkor szeretnénk egyre jobban megélni a szabadságunkat is. A különféle törvényi rendelkezések, amelyeket néha jónak, néha kissé elhama- rakodottnak, néha csak egy-egy lobby érdekének látunk, mind mint korlát szerepelnek bennünk. És amikor az egymással való kapcsolatban is azt látjuk, hogy sokan csak önmagukat nézik és egyéni hasznukat keresik, ennek pedig jogszerűen előnyt tudnak biztosítani nem az erkölccsel egyenlő módon, akkor úgy érezzük, bilincsbe vagyunk kötve. Ezektől a bilincsektől, ezektől a korlátoktól szeretne a mai ember megszabadulni, hogy lássa a pályát, lássa, hogy a szabályok, amelyek között szabadon mozoghat, nem kisebb érdekekért vannak, hanem a közjót szolgálják. És ha egyszer a közjót látnánk világosabban, jobban, akkor máris a szabadságot is jobban meg tudnánk élni. Remény nélkül pedig jövőt építeni sohasem lehet. A napi gondok, problémák, korlátok mindig a reménytelenséget hozzák felszínre és tálalják. És ha az ember csak a mai napnak él, nagyon könnyen elkeseredhet. Akkor tudunk reményben élni és akkor látjuk, hogy a felhők felett kék az ég, ha kissé visszatekintünk három- öt évre és látjuk, hogy azóta milyen utat tettünk meg, és nagy utat sikerült megtennünk, akkor van remény arra, hogy ezt az utat folytatni lehessen és ezen az úton esetleg módosítani is lehessen.-A megtett úttal kapcsolatban a pápalátogatás és Püspöki Kar körlevelének jelentőségéről szeretném értékelését kérni.- A Szentatya idei látogatása elismerés. Pannonhalma a magyar kereszténység bölcsője. A most már ezer éves oktató és nevelő munkát akarta látogatásával a pápa elismerni, Pannonhalmán keresztül az egész magyarságnak az újraindulását, és hangsúlyozni a magyarság történelmi helyét és fontosságát. Amikor a győri ipartelepen találkozott a hívekkel, jelezte, hogy nemcsak egy kolostorba akart ellátogatni. Ez az út is lelkipásztori út volt, és nemcsak egy kis közösségnek az elismerése, hiszen a bencések is a lelkipásztori munkát vállalták és most is a lelkipásztori munkát végzik. Ebben látom most a pápa útjának nagy jelentőségét. És ez a találkozás - azzal, hogy külföldi püspökök, bíborosok is részt vettek, - jelzi más országok egyházának a tiszteletét is. Az idei évben a Magyar Katolikus Püspöki Kar szociális körlevelet adott ki Igazságosabb és testvériesebb világot! címmel. - Felkiáltójel van a végére téve, s az mindig a vágynak, az óhajnak és a törekvésnek a jelzése is. Azzal, hogy a Magyar Püspöki Kar elemezte, hogy az országban milyenek a szociális és egészség- ügyi viszonyok, azzal hogy kutatta, milyen a gazdasági élet, hogy hozzászólt az államhoz és politikához, és hogy hangsúlyozta milyen gondban van a magyar kulturális élet, tulajdonképpen jelezte: a kilábaláshoz az ország gondjaiból a püspöki kar és a magyar keresztények is hozzá akarnak járulni. A kibontakozást nem másoknak akarja átadni, és nem veszi jó szívvel, nem tekinti jó szemmel, ha mások egyoldalúan kisajátítják a jövő képének alakítását. A mai pluralista társadalomban nem jó és nem demokratikus, ha csak egyik vagy másik párt, egyik vagy másik politikai felfogás akarja egyoldalúan a saját ideológiájának megfelelően a magyar társadalom jövőjét kiépíteni és felépíteni. — Ez a szemlélet erősödik fel abban is, hogy az egyházak keresik egymást. Püspök úr a napokban nyitotta meg a Keresztény-Zsidó Társaság tanácskozását. .. Az egyház útja-A mai magyar társadalom pluralista, és ebben a pluralista társadalomban a különböző egyházaknak is megvan a létjogosultságuk. A különböző egyházak létjogosultságát néha egyenlőség néven, néha egyen- lősdi néven és néha a proporci- onitásnak megfelelően szemlélik. Már ezekben a kifejezésekben is érződik, hogy többféle oldalról nézhetjük azt a törekvést, amely különböző egyházak részéről és a- mai magyar politika részéről is előtérbe kerül. Most harmadízben voltam a zsidó hitközség, a Keresztény- Zsidó Társaság meghívására a zsidó hitközség Goldmark termében egy megbeszélésen. A mostani a prófétákról szólt. Ebből is láthatjuk, hogy e tanácskozások főképpen a Bibliára vonatkoznak és a Bibliából fakadó feladatokra, vagy a múlt feldolgozására. Most is hangsúlyoztam azt, hogy a próféták mindig nyitott emberek voltak és mindig vállalták a történelmi feladatot. Nekünk is, a mai korban élőknek is nyitottaknak kell lennünk Isten felé és az emberek felé. Az Isten felé nyitottság ad nekünk erőt ahhoz, hogy az emberek iránti nyitottság átmenjen feladatokba. Azért is jelentősnek tartom az ilyen találkozásokat, mert még mindig érzékelhető egyikmásik emberben bizonyos zsi- dóellenesség. S ahogyan most a Népszavának adott interjúban Fröhlich Róbert, a Dohány utcai Zsinagóga főrabbija említette, a zsidók között is érezhető néha valami keresztényellenes- ség. Közelebb, kell lépnünk egymáshoz! És amikor a negatív jelenségeket látjuk, nem szabad azt mondanunk, ez egy keresztény társadalomban lefolyó probléma, hanem inkább egy pluralista társadalomban, ahol a keresztények, a megkeresztelt emberek többségben vannak, de ezzel még nem a keresztény értékeket élő emberekre jellemző negatív tendencia ez. Sőt, éppen a hitüket igazán megélő emberek között nem lehet ilyen negatív tendencia sem az egyik, sem a másik oldalon.- Itt eljutottunk az egyházat, minden egyházat jellemző vonáshoz a segítő szándékhoz, a társadalmi elkötelezettséghez... Szolgálat a társadalomban- A segítő szándék, ez is jó kifejezés, de én jobbnak tartom, hogy az egyház szolgálata a társadalomban. Hiszen az a szolgálat, amit mi vállalunk, az éppen az embereknek a segítése, s a társadaloménak is, hogy a körlevél szerint próbáljuk nemcsak fölmérni a helyzetet, hanem szempontokat és ajánlásokat is adni minden kérdéshez. Az hogy a szempontok és ajánlások nem teljesen konkrétak, - lehetne ebben is még tovább lépnünk, de úgy vélem, a szempontok és ajánlások bizonyítják azt az emberek előtt, hogy tulajdonképpen az egyház szolgálni akar, rámutat pozitív értékekre, amelyek mentén a különböző csoportérdekek a közjó irányában tömörülhetnének és egységesülhetnének.- De konkrét megfogalmazásokkal is szolgálhatunk. A Máltai Szeretetszolgálatra, a Cserkúti Szociális Otthonra, a Ferences Nővérek tevékenységére gondolok....- Ha a szolgálatból kiemeljük az egyház karitatív szolgálatát, akkor a mai magyar társadalomban a gazdasági hiányokból, nehézségekből eredő feladatokból az egyház is átvesz. Segítenek a nővérek kórházakban, a Katolikus Karitász nagyon sokat tesz a szegényekért, a hontalanokért. Avagy a Máltai Szeretetszolgálat Pécsett az Apaffi utcai súlyosan hátrányban lévő gyerekek otthonával és ahogyan az orvosi segítségnyújtást itt Pécsett megvalósította. Azután a Kolping azzal, hogy szellemileg is felemeli az embert és a szegénységükben is ott áll az emberek mellett. Az egyházaknak szinte mindegyike próbál olyan gondozóotthont vagy szociális otthont létesíteni, ahol a keresztény emberek, akik idős és öregkorukban tehetetlenné válva vagy nagyon nehezen látják el magukat, a saját szellemiségüknek megfelelően élhetik öregségüket. Mindezek jelzik, hogy az egyház - ahogyan János Pál pápa mondta - útja az ember és az emberért akar szolgálni. De az egyház szolgálatát sohasem lehet Istentől elvonatkoztatni. Az Istentől kapjuk meg azt az erőt, hogy az embert szolgáljuk és ebbe a szolgálatba ne fáradjunk bele.-Ebből adódik egy másik szolgálat is: az ifjúság nevelése.- A keresztény iskolarendszer megalapozná azt a jövőt, amelyben az etikának és az erkölcsnek a súlya egyre nagyobb. Mostanában hallottam egy beszélgetést a tv-ben vagy a rádióban. Elmondták, hogy Bibó István már a 40-es évek végén arra emlékeztetett, ha csupán ügyeskedésre épül egy társadalom, akkor az negatív kicsengésű lesz és problémák adódnak. Ügyeskedéssel egy pár ember jól érvényesülhet, de egy társadalmat nem lehet ügyeskedéssel felépíteni és továbbvinni, a társadalom építéséhez kell az etika és kell az erkölcsi alap. Mi szeretnénk szolgálatunkat az iskolákban is érvényesíteni. Az emberek itt általában nem látnak tisztán. Miután az állami iskolát, mint államit megszüntették, ezekből önkormányzati iskolák lettek, illetve felekezeti vagy alapítványi iskolák. Az önkormányzati iskolák fenntartását és a felekezeti iskolák fenntartását nem kezelik egyenlően. Ha az önkormányzati iskolák számára juttatott pénzt országosan, mint országos feladatot ellátó intézményeknek adnak és a felekezeti iskolák részére is mint országos feladatot ellátó intézményeknek, akkor mondhatnánk azt, hogy egyenlő mércével mér az állam. Mert az állam akkor nem kötelezné el magát csak az önkormányzati iskolák felé, hanem ugyanolyan elkötelezettséggel lenne a többi iskola iránt is.- Ötéves a teológia, ahol ma külföldiek is tanulnak. Ehhez az Új Dunántúli Napló is hozzájárul azzal, hogy elsőiként és önként adta át az épületet.- Az Új Dunántúli Napló azzal, hogy nem húzta az időt hanem átadta az egyháznak a régi papi otthont, óriási lépést tett Pécs szellemi életének a területén. Ha akkor nem kapjuk meg ezt az épületet, most már nem tudnánk megindulni. Pécsett megint van teológiai főiskola, ahol közel negyven fiatalember készül papi hivatásra, ezek között van erdélyi, van jugoszláviai, van egy-két más egyházmegyés, de zömében mégis pécsi egyházmegyések. De a főiskolán közel 140 civil is tanulja a teológiát. Pécs szellemi központ kíván lenni ebben a régióban, teológiai főiskola nélkül nagyon egyoldalú központtá tudott volna csak fejlődni. A teológiai főiskolák fönntartása a következő évben egy kissé nehéz lesz, mert visszacsúsztunk megint évtizedeket, amikor a teológiát egyes szélsőséges liberális körök nem akarják tudománynak tekinteni, hanem a csak hitélet segítésére való oktató helynek. Ez annyit jelent, a jövő évtől bizonytalan, hogy a normatív támogatást a teológiai főiskolák után az egyház megkapja-e vagy nem. Mert a törvény szerint most nem járna meg. Ez pedig nagyon szomorú, éppen a mai kormány részéről és a mostani parlament részéről.- Püspök úr, hogyan látja a laikusok, a másként gondolkodók, a nem hívők szerepét a világban, Magyarországon? A közjó megteremtése- A mássághoz hozzátartozik a különböző felfogásoknak a minőségi megbecsülése. A másság önmagában nem pozitív irányba ható folyamat, a negatív jelenségek, a bűnözés vagy a terrorizmus ugyanúgy hozzátartoznak mint a pozitívak. Vannak dolgok, amikről ki kell mondanunk, hogy társadalomromboló, és a társadalomromboló dolgokra azt mondani, hogy másság, ez nagyon negatív folyamatokat eredményez. A gondok és a problémák ott vannak, ahol egy-egy ideológiai csoport a másságot a saját privilégiumának megélésében látja és a másságot a másik alkalmazkodásának a feltételévé teszi. Ha a másságot másokkal akarjuk gyakoroltatni, akkor valahol az önzés lép fel. Ezért a másságot mindig a közjó megteremtésében és a közjó szolgálatában és egy valódi demokratikus folyamat részének kell tekinteni, és nemcsak a demokráciára való hivatkozás címkéjeként értelmezhető. Karácsony előtt talán utolsó mondatként legyen szabad az Új Dunántúli Napló minden olvasójának, minden állampolgárnak bensőséges, szép, szeretettől megalapozott karácsonyt kívánnom. Lombosi Jenő Az idei évben készült el Cserkúton egy régebbi irodaépületből az impozáns egyházi szociális otthon fotó: laufer László Mayer Mihály megyéspüspök dolgozószobájában nyilatkozott fotó: Müller andrea I
