Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)
1996-12-21 / 348. szám
1996. december 21., szombat A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Távozik a POTE főtitkára Január 1-jétől nyugdíjba vonul dr. Antal Ernő a Pécsi Orvostudományi Egyetem főtitkára, a rektori hivatal vezetője. Ez alkalomból beszélgettünk pályájáról, arról mi a feladata egy egyetemi főtitkárnak.-Pontosan 45 éve, 1951- ben kerültem mindjárt érettségi után az egyetemre, a tanulmányi osztályra. Érdekes számomra, éppen akkor, munkába állásom első évében vált külön a tudományegyetemtől az orvosegyetem és lett önállóvá, most az nyugdíj előtti utolsó évemben pedig az egyetemek közötti szövetség létrejöttén kellett munkálkodnom, a magam területén.- Hét-nyolc évet töltöttem a tanulmányi osztályon, közben munka mellett elvégeztem a jogtudományi egyetemet. Fiatalként a hallgatókkal együtt éltem át az 56-os eseményeket. 1962-ben kerültem át a rektori hivatalba vezetőnek s azóta itt dolgozom. A rektorok jöttek-mentek, én maradtam, biztosítva a folyamatosságot is a rektorválasztások átmeneti időszakában. Tizenegy rektorváltást éltem meg.-A rektori hivatal igazgatási feladatokat lát el, az egyetem igazgatási csúcsintézménye. Hozzánk tartoznak a személyügyi, munkaügyi feladatok. Továbbá a rektori intézkedések előkészítése, az egyetemi testületi ülések ösz- szehívása, jegyzőkönyvek rögzítése, a testület határozatainak végrehajtása, különböző egyetemi szabályzatok Dr. Antal Ernő fotó: laufer előkészítése, s hozzánk tartozik a külföldi ügyek intézése is. A főiskolai kar működésének kidolgozása, s minden ezzel kapcsolatos tennivaló tipikusan igazgatási munka volt. Most az egyetemi integráció előkészítésében ugyancsak nagy szerepe van az igazgatásnak. Körültekintően ki kell dolgozni, a szövetségre lépő egyetemek, karok hatáskörét, valamint azt, hogy az új rendszerben hogyan történjen a rektorválasztás. Ez külön szakma, s a világon mindenütt az egyetemeken ezeket a feladatokat az igazgatási hivatalok végzik. A rektor kérésére a nyugdíj mellett elvállaltam a tanácsadói szerepet egy időre, szívesen segítek az utódomnak az első időkben, de hosszabb időre nem akarom elkötelezni magam. Szeretnék végre kertemben többet tevékeny; kedni, s a családommal több időt tölteni. S. Zs. Kicsi falvak nagy gondjai Havi átlagkereset-számítás, járulékhatár Változások a nyugdíjrendszerben (3.) Bogádmindszenten és Kisva- szaron feloszlatta önmagát a képviselőtestület, míg Abalige- ten a feloszlatás veszélye fenyeget. A feszültséget fokozza az egyet nem értés, a pénzgazdálkodás kuszasága. Bogádmindszenten a lakosság aláírásgyűjtése nyomán mondtak le a képviselők, míg a polgármesterről annyit tudnak,hogy ismeretlen helyre költözött. A válság elmérgesedéséhez az is vezetett, hogy az emberek nem értik a gazdasági, pénzügyi működést, mivel nincsenek beavatva. Abaligeten évek óta készül az új iskola, kivitelezők mennek el, akiket perelt az önkormányzat. A két éve funkcionáló faluvezetés tegnap tartott először közmeghallgatást, amelyen csak két képviselő jelent meg, a résztvevők pedig nem kaptak kielégítő választ kérdéseikre. Dr. Tarai Lajos polgár- mester és a községvezetés régóta küszködik a súlyos pénzhiánnyal: - Van helyi adó, lakást, telkeket akarunk eladni, de hitelt nem veszünk fel. A feloszlatásra megy ki a játék, de nem mondok le. Most találkoztunk először a lakókkal a félig kész iskolában, mert a kultúrházban varrodát alakítottunk ki. Kisvaszar kevésbé szegény, hisz fél milliós segélyt osztottak karácsonyra. A falugondnok választása kapcsán csaptak össze az indulatok, miután más személyt akart e posztra a testület, a lakosság és a polgármester is. Az első választáskor szavazólapokat téptek össze, és hajítottak a tűzbe. Óbertné Miks Mária polgármesternő ezek ellenére indul a december 29-i választáson. Csuti J. A nyugdíjrendszer leglényegesebb változásait ismertető tájékoztatónk első két részében a korhatár emelés részleteivel, illetve a korkedvezmény és a rögzített nyugdíj igénylésének lehetőségeivel foglalkoztunk. Harmadik, s idén egyben az utolsó ilyen témájú ismertetőnkben az átlagkereset számítást, illetve a járulékhatár változását tesz- szük közzé. Ismert és változatlan szabály, hogy 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítását megelőző napig elért keresetek és ugyanezen időtartam alatt kifizetett jutalmak, prémiumok, év végi részesedések összegeiből számított egy havi átlagkereset képezi a nyugdíj alapját. Az is köztudott, hogy a számítási folyamat távolról sem ilyen egyszerű, ugyanis a nyugdíjakat a nettó átlagkeresetek alapján határozzák meg. Minden egyes évnél az adott évre vonatkozó adójogszabályok figyelembevételével, egy képzett adó összegével csökkentik az elért kereseteket, jövedelmeket. Az így kiszámított nettó kereseti adatokat valorizálják, azaz felszorozzák, az adott évre kiszámított szorzószámmal. Felszorzás és sávos csökkentés A Baranya Megyei Nyugdíj- biztosítási Igazgatóságon Dezső Ferenc nyugellátási osztályvezetőtől kapott tájékoztatás szerint a következő évben nyugdíjba menők a következő valorizációs szorzókra számíthatnak. Az 1988 évi nettó kereseti adatokat 3,651 ezrelékkel, a 89 évieket 3,123, az 1990 évieket 2,568, az 1991-evieket 2,046, az 1992-évieket 1,687, az 1993 évieket pedig 1,433 ezrelékkel szorozzák meg.(A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjat megelőző 3 év előtti időszakban elért jövedelmeknél kell alkalmazni a felszorzást.) Az így nettósított és valorizált kereseti adatokból határozzák meg az egy havi átlagkeresetet. 1620 munkanap A tényleges keresetek alapján történő havi átlagkeresetek meghatározására csak akkor van lehetőség, ha a leendő nyugdíjas 1988. január 1-től legalább 1620 bérezett munkanappal rendelkezik. Abban az esetben, ha ennél kevesebb napra volt munkabére, jövedelme, az 1620 napig a nyugdíjazást megelőző hónapban érvényes minimálbérrel egészítik ki a jövedelmét, illetve 1988. január 1. előtti időpontban elért kereseti adatokat számítják be, ha a volt munkáltató, vagy a nyugdíjba menő azokat igazolni tudja. Az így kiszámított havi átlagkeresetet abban az esetben ha ez több, mint 30 000 Ft, depresszió alá vonják, vagyis csökkentik. A 30 000 Ft-ot meghaladó átlagkereset részeket sávosan csökkentik. Ezt mutatja be a táblázatunk. Járulékhatár További változás az, hogy 1997. január 1-től elért kereseteknél a dolgozó által fizetendő nyugdíjjárulék felső határa az 1996-ban érvényes 2500 Ft-tal szemben napi 3300 Ft-ra emelkedik. Ez év végéig a főfoglalkozás keretében elért kereset, illetve jövedelem számítható be, de januártól ez is változik: külön-külön, párhuzamosan fennálló munkajogviszonynál külön bírálják el a biztosítást, és ahol ez fennáll, a dolgozó minden jövedelméből köteles a 6%-os nyugdíjjárulékot megfizetni. Ez azt is jelenti, hogy minden egyes jogviszonyban elért jövedelmét - ami után járulékot fizet - a napi 3300 Ft-os összeghatárig figyelembe veszik a havi átlagkereset számításakor. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a dolgozónak kell jeleznie a munkáltatója felé, ha elérte a napi 3300 Ft-os felső határt, ami felett már nem kell a 6%-os járulékot fizetni. Törvényes munkaidő Az eddigi szabályozástól eltérően azoknál a személyeknél, akik a törvényes munkaidejüket - napi 8 óra - nem dolgozták le és keresetük az érvényes minimálbért nem érte el, a továbbiakban nem a teljes biztosítási időtartam adja a szolgálati idejüket. Esetükben - bedolgozók, négy, hatórás munkaviszonyban állók - arányba állítják a keresetüket és a minimálbért és ezzel a %-os mértékkel csökkentett biztosítási idő képez csak számukra szolgálati időt. Januári emelések Akik 1997. január 1-jét megelőző időpontban vonultak nyugdíjba, azok nyugellátását januárban 19,5%-kal emelik. Az öregségi és rokkantsági teljes nyugdíjnál, valamint a baleseti nyugdíjnál legkevesebb havi 2 000 Ft, az állandó özvegyi és szülői nyugdíjnál legkevesebb havi 1 800 Ft az emelés összege. Maximumot nem határoztak meg. A saját és a hozzátartozói ellátások együtt folyósíthatósá- gának összeghatára 20 400 Ft- ra emelkedik. Az átmeneti járadék 19,5%-kal nő, a bányászok egészségkárosodási járadéka pedig annyival, hogy a 34 500 Ft-ot nem haladhatja meg. A rokkantsági járadék ösz- szege havi 800 Ft-tal, a rendszeres szociáüs járadék összege pedig azoknál a nőknél, akik 1997. december 31-ig betöltik az 57., férfiaknál a 60. életévüket havi 1000 Ft-tal nő. Akik alatta vannak az életkor határnak, 600 Ft-os emelésre számíthatnak. Az egyes személyes szabadságjogokat korlátozó intézkedések - törvénytelenségek - miatt járó nyugdíjpótlékot 19,5%-kal emelik. T. É. Karácsonyi ebéd A 23-i meleg ebéddel együtt csomagot is kapnak mindazok, akik a pécsi Integrált Nappali Szociális Intézmény konyhájáról kapják az ebédet. A 287 kertvárosi szociális étkeztetett zacskós levest, töltött káposzta kon- zervet, beiglit, déli gyümölcsöt vihet haza karácsonyra. Baranyai templomok Máriakéménden Takács Dezső, Rudnay-díjas grafikus baranyai templomokat bemutató munkáiból nyílik kiállítás december 22-én délután 3 órakor Máriakéménden, a polgármesteri hivatalban. A grafikai kiállítás január 3-ig tekinthető meg. Gázolaj robbant Somogybán Csütörtökön este Kaposfü- reden egy földbe süllyesztett tartályból gázolajat akartak áttölteni egy tartálykocsiba. A gépkocsi vezetője mintegy 2-300 liternyi olaj áttöltése után felnyitotta a kocsi tetején lévő fedelet, s ekkor következett be a robbanás. A gépkocsi vezetője a robbanás erejétől a földre zuhant, kezét, lábát törte és égési sérüléseket szenvedett. Kísérője ugyancsak súlyosan megsérült. Mindkettőjüket a pécsi honvéd kórházban ápolják. Családvédelmi szakemberképzés Új típusú családvédelmi szakemberképzésre szövetkezett a kaposvári székhelyű Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség, a Pro Educatione Sociale Alapítvány, a kiskunhalasi önkormányzat, valamint a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara. Az egyetem építi ki a családvédelem oktatási és tudományos bázisát, a két kaposvári partner oktatói státusok létesítésével és egyéb támogatással járni hozzá az új képzéshez. Thaiföldi vízum A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint 1996. október 9-től a turista céllal beutazó magyar állampolgárok a Thaiföldi Királyság öt repülőterén vehetnek fel 15 napig érvényes vízumot, amely nem hosszabbítható meg. A rendelet hatálya nem teljed ki a szárazföldi és vízi határátkelőhelyekre. Dunántúli Napló Hetente egy előfizetőnket megajándékozzuk! A nyertes előfizetői kódját (amely a hírlapelőfizetési nyugtán található) alkotó számokat közöljük hétfőtől szombatig. Az Ön nyerőszáma: 51. Irat! ajándék * Axel Springer-M. Kiadó Kft. Baranya Megyei Iroda az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala 2.000 Ft-os vásárlási utalványa. Ön a nyertes: Czita Mátyás 7700 Mohács, Korsós u. 23. Az IPOSZ állásfoglalását megírta Alkotmánybírósághoz fordulnak, de a demonstráció sem kizárt Az IPOSZ Országos Elnöksége a jövő évben életbe lépő társadalombiztosítási törvényt egyhangúan a kis- és közép- vállalkozásokat hátrányos helyzetbe hozónak tartja. Éppen ezért egy állásfoglalást fogalmaztak meg. Ebben többek között hangot adnak azon véleményüknek, hogy gazdaságpolitikailag elhibázottnak, jogilag pedig alkotmánysértőnek tartják a januártól érvényes társadalombiztosítási jogszabályokat. A rendelkezés ugyanis megszünteti a munkaviszony melletti egyéni vállalkozók „kiegészítő tevékenységet” folytató jellegét, és az eddigi 10 százalékos baleseti járulék helyett 45 százalékos tb-járulék fizetésére kötelezi őket. A munkaviszony melletti egyéni vállalkozók tb- terhe ezzel a négy és félszeresére növekszik, amit a heti 36 órás munkaviszony mellett szinte lehetetlen kitermelni. Az új jogszabály a ténylegesen működő egyéni vállalkozók kétharmadát érinti, de hátrányos helyzetbe hozza a nyugdíj mellett dolgozó vállalkozókat is, akiknek az eddigi 10 százalék helyett, havonta 1800 forintot kell befizetniük egészségügyi hozzájárulás címén. Ezen intézkedések bevezetését követően az érintett vállalkozói réteg számára nem marad más lehetőség, mint hogy visszaadják az iparukat, majd ezt követően eldönthetik, hogy a szociális segélyért folyamodók táborához csatla- koznak-e, vagy a „fekete” vállalkozókét gyarapítják. Bármelyik utat választják kiesnek a termelésből, a szolgáltatásból, ami súlyos ellátási zavarokat okozhat, és a nemzet- gazdaságot gyengítené. Az IPOSZ mindenképpen legális eszközökkel, a törvény- hozás, az Alkotmánybíróság útján kívánja elérni a sérelmezett szabályok megváltoztatását. De nem tartják elképzelhetetlennek, hogy az érintett vállalkozók végső kétségbeesésükben demonstrációra szánják el magukat. Sz. K. 1 i l
