Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-20 / 347. szám

6 Dünántúli Napló Közélet 1996. december 20., péntek A kényszerházasságtól az önkéntes társulásig Települések válófélben Az 1990 előtti évtizedekben mintegy száz községet kény­szerítettek arra, hogy csatla­kozzon a szomszédos telepü­léshez. A tanácsrendszer utolsó időszakában a községek kétharmada a közös községi tanácshoz tartozott, a társköz­ségek általában véve is hátrá­nyokat szenvedtek. Nem volt lehetőségük jogaik érvényesí­tésére. 1990-1994 között 56 kényszeregyesítés fejeződött be „válással”. Napjainkban ismét jó né­hány település szeretne önálló­sulni. Azok az elkülönült tele­pülésrészek lehetnek önálló községek, amelyek adottsá­gaik alapján képesek alapvető önkormányzati feladatok ellá­tására. Ezenkívül feltétel, hogy a megmaradó és az új község külön központi támogatás nél­kül is működőképes legyen. A települések „visszavál­tása” dinamikus fejlődési lehe­tőséget teremt, különösen a kis községek számára. Három­négy év alatt az infrastruktúra és a közszolgáltatások gyara­podásával oldódik jelentősen hátrányos helyzetük. Ők is megkapják a normatív állami hozzájárulást, és a minden te­lepülést megillető évi 2 millió forint plusz támogatást. Az országnak 1700 községe van, ahol a lakosság száma nem éri el az 1000 főt, több mint 70 olyan községben élnek száznál kevesebben, főként Baranya, Zala, Vas és Borsod megyékben. A helyi önkormányzáshoz való jogot a legkisebb közsé­gektől sem lehet elvenni. A te­lepülésszerkezet organikus egység, és még az sem tekint­hető tragédiának, ha egy-egy település kihal, megszűnik. Jó néhány településen csupán 14- 16 ember él. A Vas megyei Nemesmedvesen például 16- an élnek, igen jó körülmények között. Az önkormányzat nem kényszerül intézmények mű­ködtetésére, az idős emberek szociális ellátásával méltó kö­rülményeket biztosít. Új jelenség, hogy városok­kal egyesített korábban önálló községek foglalkoznak a levá­lás gondolatával. Olyan helye­ken, ahol a város nem törődött az új városrészével, de ott is, ahol a város kivételezett előnyben részesítette a telepü­lésrészt. A Komlóról leváló Mánfa egyik polgára mesélte, nem a pénz és a presztízs ér­dekli őket, a mánfai ember Mánián született, meghalni is ott akar. Badacsony két évvel ezelőtti törekvése, hogy elsza­kadjon Tomajról, más tőről fa­kad. Akkor minden számítás azt bizonyította, a szétválással a dinamikusan fejlődő Bada­csony meggazdagodna, az in­tézmények fenntartására kény- szerített Tomaj pedig csődbe jutna. Az nem lehet, hogy a terhek döntő többségét az egyik település viselje, a bevé­telek zöme pedig a másik tele­pülésé legyen. Hallani ma is számos levá­lási törekvésről. Inota Várpalo­táról, Berente Kazincbarciká­tól, Algyő Szegedtől akar el­szakadni. Ezekről a kezdemé­nyezésekről a hivatal még nem tud. A települések leválásának, a községalakításnak jogsza­bályban rögzített „menet­rendje” van. A községgé nyil­vánítás aktusát általában a polgárok kezdeményezik. Persze egyetlen képviselő- testület sem veszi jó néven, ha saját testéből kiszakad valaki. „A zamárdi képviselőtestület öt éve mindent megtesz, hogy megakadályozza Szántód el­szakadási törekvéseit.” Pedig ha a jogszabályi feltételek adottak, és az önállóvá váló te­lepülés betartja a községalakí­tás , játékszabályait”, a köztár­saság elnöke akár néhány hét alatt pecsétet tehet az ügy vé­gére. Az eredményes váláshoz fontos, hogy a települések még a véleménynyilvánító népsza­vazás előtt elkészítsék a szük­séges pénzügyi számításokat. Sok helyen csak összegyűjtik az aláírásokat, és szakmai vé­lemény nélkül szerveznek népszavazást. Utána pedig ne­héz megegyezni. A törvény a települések egyesítésére is lehetőséget ad, de a főosztályvezető szerint ilyesmire hosszú ideig nem ke­rül sor, mivel keserű tapaszta­latok fűződnek a négy évtized községegyesítési hullámaihoz. Az egyesülés helyett a lehető­ségek összeadásának új módja van kialakulóban, a társulás, amit az állami költségvetés is támogat. Társulás keretében 1996-ban 417 települési ön- kormányzat jutott külön költ­ségvetési forrásokhoz, ezen kívül 1,5 milliárd forintot 148 iskolabusz működtetésére for­dítottak. Az állam továbbra is támogatni kívánja az általános iskolai oktatással, az egész­ségügyi alapellátással, a szoci­ális gondoskodással, a vízmű­vek és szennyvíztisztítók mű­ködtetésével kapcsolatos társu­lásokat. Danyi József A Komlóról leváló Mánfa faluközpontja fotó: Müller andrea Ha rossz helyen tároljuk a betétkönyvet A mágnescsíkok hallgatnak Lakossági bejelentés alapján ju­tott tudomásunkra az alábbi eset: Budapesten, az egyik XII. kerületi OTP fiókban csak hosszas tisztogatás után, a ne­gyedik próbálkozásra sikerült betáplálni a számítógépbe az OTP Bank mágnescsíkos taka­rékbetét könyvének adatait. A bank alkalmazottja felhívta az ügyfelet: betétkönyvét ne tartsa vasból készült páncélkazettá­ban, illetve tartsa távol a betét­könyv mágnescsík részét a vas­kazetta falától, mivel ellenkező esetben a mágnescsík tartalma értékelhetetlenné válhat a bank számítógépe számára.- Valóban megsérülhet-e a mágnesesen kódolt információ, ha a betétkönyvet vaskazettá­ban tartják?- Csak mágnes közelében sé­rülhet meg az OTP takarékbe­tétkönyv mágnescsíkjának in­formáció tartalma. Ilyen mág­nes sajnos számos női retikülön találhat - mondta az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, Braun Péter.-Betétkönyveken, vagy szó­rólapokon figyelmeztették erre a veszélyre ügyfeleiket?- Nem tudok róla.- Mi a helyzet a vaskazetták­kal?- Alkalmazottunk erre vo­natkozó megjegyzése pontat­lannak tűnik. Mi is vasból ké­szült páncélszekrények vas polcain tartjuk mind a betét­könyveket, mind a mágneskár­tyákat, problémáink nincsenek ezekkel. Kizárólag közeli, erős mágneses térrel lehet kárt okozni mágneses adathordozó­inkban. Sem a rádiótelefonok, sem egyéb mikrohullámú be­rendezések sugárzására nem érzékenyek.- Milyen arányban, hány százalékban fordul elő', hogy mágneses, vagy más hatás mi­att válik értékelhetetlenné a mágneses információ betét­könyveiken, ill. mágneskártyái­kon? ' - Mágneses hatás miatt be­következett panaszról nem tu­dok. Ritkán előfordul, hogy tű­vel, éles tárggyal történő me­chanikus sérülés miatt válik használhatatlanná a mágneses adathordozó.- Visszakapja-e pénzét, és milyen késedelemmel az a beté­tes, akinek mágneses kódja va­lamilyen okból olvashatatlanná válik?- Természetesen igen, mivel más módon is tudjuk ellen­őrizni betéteseink számlaállá­sát, követelésének mértékét, va­lódiságát. Csupán némi idő- veszteséggel kell számolnia ilyenkor a kártya, vagy betét­könyv tulajdonosának.- Van-e terv modernebb, biz­tonságosabb, kevésbé sérülé­keny technikai megoldás al­kalmazására?-A telefonkártyáknál is al­kalmazott chip technológia be­vezetését tervezzük, azonban ez egy éven belül aligha kerül for­galomba. Hoffmann József Centrophone b i t

Next

/
Thumbnails
Contents