Új Dunántúli Napló, 1996. december (7. évfolyam, 328-356. szám)

1996-12-19 / 346. szám

6 Dünántúli Napló Magazin 1996. december 19., csütörtök A kultúrpalota árnyékában Új rakétavonat Japánban Japánban az eddiginél is áramvonalasabb és gyor­sabb „rakétavonatot” tesz­teltek a Tokiót Oszakával összekötő vonalon. Az új sinkanzennel elvben 300 kilométeres - a rekordot tartó, francia TGV szuper- expresszéhez közeli - óránkénti átlagsebességet lehet elérni, és ezzel Japán két fontos metropolisza kö­zött a menetidőt negyed órával, 2 óra 17 percre le­het csökkenteni. Az ősszel forgalomba állítandó vonat azonban nem száguldhat gyorsabban, mint a most is közlekedő expressz, a gyorsvasúti pályán ugyanis sok az éles kanyar. A ma­ximális sebesség ezért „csak” 270 kilométer lehet óránként. Jól megy a Skodának Januártól novemberig 238 ezer személyautót adott el a Skoda cseh autógyár, 25 százalékkal többet, mint 1995 azonos időszakában. Csupán a Cseh Köztársa­ságban 79 176 autót érté­kesítettek. A legnagyobb exportpiacnak a német, a szlovák, a lengyel, a brit, az osztrák, a francia, az olasz, a szíriai és a dán bi­zonyult. A négyajtós Skoda Feliciát rövid és kupé változatban egyaránt gyártják, novemberben pe­dig bejelentették az ugyan­csak négyajtós Octavia gyártását is, melyből az idén 1500 gördül majd le a szerelőszalagról, jövőre pedig 700 ezer. Fül nélkül halló békák Egy nagyon ritka, fül nél­küli békafajta a bőrén ke­resztül továbbított rezgé­sek segítségével tökéletes hallással bír - jelentette az AFP a New Scientist című brit tudományos folyóirat­ban megjelent tanulmányt idézve. A Costa Rica és Panama erdőségeiben élő, aranyszínű békának hiány­zik a fül belső hallójáratá­ból a hallást lehetővé tevő Corti-szerv. Ohio állam egyetemének kutatói ennek ellenére megállapították, hogy ezek a békák is képe­sek „meghallani” társaik hangját. Kiderítették ugyanis, hogy bőrük „be­szabályozott” a két kilo­hertz amplitúdójú rezgé­sekre: ezen a frekvencián „szólalnak” meg e béka­fajta egyedei is. A lengyel fővárosban hosszú évek óta lázas tervezgetés fo­lyik a korszerűtlen és foghíjas belváros beépítéséről. A város- rendezési vita fő kérdését - annyi más városhoz hasonlóan - a magassági szempontok je­lentették. A kérdés a jelek sze­rint eldőlt: Varsó az ezredfor­dulóra a felhőkarcolók városa lesz. A döntést tulajdonképpen a kényszer szülte. A lengyel fő­város átlagosan 20-24 méter magasságú épületeire ugyanis a varsóiak egyöntetű véleménye szerint nyomasztó árnyékot vet az 1955-ben elkészült Kultúr­palota. A Szovjetunió ajándéka, a 40 millió téglából 230 méter magasra emelt létesítmény ide­gen tárgy a város testében. Az elmúlt évtizedben külön­böző tervek születtek a palota megkurtítására, ám a legjobb megoldásnak végül az tűnt, hogy inkább újabb, magasba törő építményekkel törjék meg túlzott dominanciáját. A Kul­túrpalota ugyanis nem szeretett, ám igencsak nélkülözhetetlen Gyártóüzemet szándékozik léte­síteni Brazíliában az Audi AG, a Volkswagen csoport luxusautó­kat gyártó részlege - jelentette az AP. A Volkswagen már az 50-es évek vége óta gyártja au­tóit a hatalmas dél-amerikai or­szágban, de Audi-modellek ed­dig ott nem készültek. Közleményében az Audi AG azt tudatta, hogy felerészt a Volkswagen finanszírozza az 1998 végére elkészülő, 750 mii­hó márkás beruházást. Az első A3-as Audi-modellek 1998 ele­jén gördülnek ki az üzemből, amely az évi 30 ezer Audi A3 mellett további harmincezer Volkswagen Ventót is gyárt majd. része a városnak. Nem csak azért, mert itt található Varsó egyetlen kongresszusi terme, hanem azért is mert a 32 emele­tes torony a rendszerváltás után sok tízezer négyzetméternyi irodahelyiséget adott az iro­dákból szűkösen ellátott város­nak. A város testéből kinyúló épü­let nem sokáig maradt meg ma­gányos toronyként: már az 50- es évek végén megszülettek há­rom 76 méter magas, közeli la­kóház tervei, melyek 1962-70 között fel is épültek. Az első komolyabb városrendezési kí­sérletekre mégis a Gierek-idő- szak alatt került sor. Sorra tör­tek az ég felé a toronyházak, először az Intaco székház, majd a Fórum-szálló, végül pedig a 140 méter magas Mariott-hotel. A Kultúrpalotát nem számítva manapság már több, mint féltu­cat 70 méternél magasabb épü­let emelkedik Varsó fölé. Az igazi városrendezés azonban csak most kezdődik. Néhány hete tették le a Varsói Pénzügyi Központ alapkövét, Az Audi arra számít, hogy évente 25 ezer autót tud eladni a brazil piacon. A fennmaradó részt a kontinens más országa­iba exportálja. Az Audi brazíliai üzemét a Sao Paulótól 500 kilométerre délnyugatra fekvő Curitibában (Paraná állam) építik fel. A ré­szegységek mintegy 40 száza­lékát más Audi-üzemek szállít­ják. A világ nagy autógyárai sorra létesítenek termelőüzemet az óriási brazil piacon az olcsó helyi munkaerő kínálta lehető­ségek kihasználására. A Mer­cedes-Benz például teherautók gyártását tervezi Latin-Ame- rika legnagyobb országában. amely immár valódi konkuren­ciát jelent a Kultúrpalotának. Az 1998-ban elkészülő, csupa üveg felhőkarcoló 115 millió dolláros költséggel 70 ezer négyzetméternyi irodahelyisé­get biztosít. A közelben kezdik meg a PZU biztosítótársaság 140 méter magas, kéttornyú irodaházának építését, s a ter­vek szerint a központi pályaud­var melletti parkoló helyén kö­zel 200 millió dolláros beruhá­zással üzletház, parkolóház és egy újabb felhőkarcolóban he­lyet kapó irodaház épülne fel. A legmegrészebb terv azon­ban kétség kívül az, amelyik a Kultúrpalota egyik szárnyának elbontásával szorosan az épület mellé annál magasabb, ázsiai stí­lusú, hipermodern üvegépületet javasol. Amennyiben ez a vízió megvalósulna, úgy kétségtelenül Varsó lenne az egyetlen város a világon, amely egyesíti magában az európai, amerikai, ázsiai és az orosz építészet megoldásait, s begyógyítaná a sebet, amelyet a varsóiak szívén ejtett a Kultúrpa­lota. Tóth Loránd Grand Canyon: Szállnak a kondorkeselyük Hetven év után újból száll­nak a kondorkeselyűk az Egyesült Államok legismer­tebb nemzeti parkja, az Ari­zona állam északi részében levő Grand Canyon fölött. A völgyekben kitettek hat, fogságban nevelkedett ifjú párt. Három méter fesztávol­ságú szárnyával a dögevő kondorkeselyű a strucc után a világ legnagyobb madara. A Grand Canyonban évez­redek óta honos kondorke­selyűk utolsó példányát 1924-ban látták. A most ki­tett ifjú madarak - egyetlen pár kivételével - a Los An- geles-i állatkertben keltek ki, s most hét hónaposak. A kitett kondorkeselyű­ket kis rádióadóval látták el, hogy nyomon követhes­sék útjukat és sorsukat. Tú­lélési esélyeik növelése végett távoltartották őket emberektől. Eleségüket éj­szakánként rakták kalitká­jukba. Az észak-amerikai kon­dorkeselyű termetre vala­mivel kisebb az Andokban élő társainál. A 80-as években bekövetkezett tel­jes kihalásuk után 1992- ben honosodtak meg újra a kaliforniai Mojave-siva- ta'gban. Ott most mintegy húsz pár kondorkeselyű él. Az Ausztrália szépe cím elnyeréséért versenyzők közé (a döntőbe) került az idén egy férfi is - jobbról a har­madik a sorban. Brad Rogers az első döntőbe jutott férfi a verseny történetében, vagyis az ötvenes évek eleje óta Audit Brazíliából 6,5 méter magas ehető mézeskalácsból készült ház egy berlini szállodában. Több mint ezer mézeskalács téglácská- ból áll. Készítéséhez 18 tonna alapanyagot használtak fel, kategóriájában (ehető mézeskalács ház), ez a legnagyobb a Világon FOTÓ: FEB Reuters Ali Baba és a negyven rabló Az indiai rendőrök úgy érez­hették magukat, mint Ali Baba a negyven rabló barlangjában, amikor átvizsgálták egy kor­rupcióval gyanúsított, volt minisZterelnök-asszony mad- rászi kastélyát és haidarábádi otthonát — írjá az AFP. A poli­tikára átnyergelt egykori ne­ves színésznő, Tamilnádu ál­lam egykori miniszterelnöke, Dzsajalalitha Dzsajaram te­mérdek aranyat, ezüstöt, ék­szereket és egyéb vagyontár­gyat hordott össze otthonaiba, összesen 15 millió dollár ér­tékben. Dzsajaram a múlt hét óta le­tartóztatásban van, mert a ha­tóságok gyanúja szerint 2,4 millió dollárnak megfelelő összeget elsikkasztott a köz­pénzekből kormányfői megbí­zatása idején. A házkutatások alkalmával a nyomozók huszonnyolc ki­logramm aranyat találtak ott­honaiban, részben rudaranyat, részben ékszerré feldolgozot­tat; az utóbbiak közül többet gyémántok is ékesítettek. A sokszoros milliomos hölgy ezüsttárgyai összesen hétszáz kilogrammot nyomnak. Hét­száz karkötője, kilencvenegy órája, tizenkilenc autója, tíze­zerötszáz ruhája és hétszázöt­ven pár cipője van. Ötven he­lyiségből álló madrászi kasté­lyát belül mindenütt carrarai márvány burkolja - jelentette az indiai PTI hírügynökség. Dzsajalalitha Dzsajaram öt éven át vaskézzel kormá­nyozta az ötvenötmilliós ál­lamot. Pártja a múlt májusi vá­lasztáson csúfos vereséget szenvedett, nagyrészt éppen azért, mert a miniszterelnök feltételezett korruptságáról fantasztikus történetek kering­tek a népes indiai államban. Brit milliomosok százezres tábora Nagy-Britanniában öt év alatt a kétszeresére emelkedett a millio­mosok száma, s már meghaladja a százezer főt - jelentette az AFP egy brit lapra hivatkozva. Öt éven át tehát hétről-hétre kétszázzal gyarapodott a brit milliomostársadalom - mutatta ki a Philip Beres- ford kutató csoport, mely a The Sunday Times számára évről-évre összeállítja a gazdagok listáját. Az új milliomosok kétharmada ingatlanpiacon bekövetkezett ár- robbanbás révén, illetve tőzsdézéssel tett szert vagyonára. 12 milliárd dollár a Kaszpi olajáért Azerbajdzsán a hét végén 2 milliárd dollár értékű szerző­dést kötött az amerikai Amoco Eurasian Petroleum Company vezette nemzetközi konzorci­ummal a Kaszpi-tengeri olajle­lőhelyek kiaknázásáról. Közel két év leforgása alatt ez már negyedik hasonló értékű egyezmény, amelyet Baku nyugati olajtársaságokkal köt - jelentette a Reuter. Az asrafi és Dán Ulduzui-i lelőhelyek kiaknázásából az Amoco Eurasian 30 százalék­kal, az Unocal 25,5 százalék­kal, a japán Itochu 20 száza­lékkal, a szaúd-arábiai Delta Nimir pedig 4,5 százalékkal részesedik. A SOCAR azeri állami olaj- társaság 20 százalékos része­sedéssel bír, s a cég közlése szerint, 25 évre szóló terme- lés-megosztásos szerződés ér­telmében a kitermelésből származó haszon 65-80 száza­léka a bakui kormányt illeti meg. Az Amoco ugyanakkor jelezte: a közeljövőben újabb hasonló szerződést kíván alá­írni a szovjet utódállammal. A 453 négyzetkilométernyi kiterjedésű, 75-200 méteres mélységben fekvő két tengeri olajmező becslések szerint 150 millió tonnás nyersolaj-tarta­lékot rejt magában. A szerződéssel már a 12 milliárd dollárt is meghaladja az ígéretes azeri olajiparba be­fektetett nyugati tőke nagy­sága - jegyezte meg a Reuter. Baku 1994 szeptemberében 8 milliárd dolláros, 1996 júniu­sában pedig 4 milliárd dolláros szerződést kötött a Kaszpi- tengeri lelőhelyek kiaknázásá­ról. 1995 novemberében a LUKAgip vezette konzorcium 3 milliárd dollár értékű megál­lapodást írt alá a karabahi olajkincs kitermeléséről, amelyből a SOCAR 7,5 száza­lékkal részesedik - fűzte hozzá az AFP. A december 14—én aláírt szerződést Gejdar Alijev azeri elnök úgy értékelte, hogy a szovjet utódállam egyre fonto­sabb szerepet játszik az ameri­kai vállalatok életében. Alijev beszámolt arról is, hogy tele­fonbeszélgetést folytatott Al­bert Gore amerikai alelnökkel, aki megerősítette, hogy a Clin- ton-kormányzat támogatja az amerikai cégek és az azeri olajipar együttműködését. Julius Salik minisztert a múlt hónapban menesztették a pakisztáni kormányból, de csak most távozott hivatali rezidenciájáról, meglehetősen látványos körülmények között. Teveka­ravánnal szállította holmiját - többek között 300 Nobel-díjas portréjából álló gyűjteményét, szülővárosába, Lahore-ba foto: FEB-Reuters t

Next

/
Thumbnails
Contents